Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Azon a videón semmi sem bizonyítja, hogy ott fagázok égnének másodlagosan. Kandallóban lehet úgy tüzelni, hogy még a kéményben is láng van! Tehát az, hogy 30-40 centivel feljebb is látszik a láng, sajnos semmit sem jelent.....
Talán érdemes egy jó fotót belinkelni a tűztér belsejéről ahonnan ezek kipotyogtak, meg magukról a téglákról is. A fényképezőgép kényelmesebben befér a tűztérbe, mint az ember feje, és elég pontos képet tud csinálni róla.
Ahogy irtam a kályha oldaláról esett ki a samott tégla ugy a közepétöl,a másikat nem tudom az magassabról talán!
Tükörrel néztem de nem találtam a másikat honnan esett ki!Talán nem lesz baj!!!Kibirja e az idei telet?Talán nem robban szét?Próbálok nem magas hömérsékletre befüteni!Elég a 21fok!
Hát éppen az az érdekesség, hogy miként ég a fa. Egész más megvilágításba helyezi a dolgot, ha odalent vörösebb a láng csúcsa, mint a másodlagos kamrában jellemző színhőmérséklet, (vagy esetleg meg is szakad a láng majd újragyullad), ahhoz képest, ha mondjuk az látszik, hogy a tűz magjához képest folyamatosan csökken a lánghőmérséklet egészen a másodlagos égéstérig. Lehet egy tűztérben olyan intenzitású égést létrehozni megfelelő huzattal és tüzelővel, ami szépen kitölti a másodlagos égésteret is akár másodlagos levegő hozzáadása nélkül is. Ezzel most megint nem azt minősítem, ami nálad zajlott, csak azt akarom megvilágítani, hogy a körülmények nagyon fontosak egy jelenség megítélésének tekintetében.
Nincs ilyen videóm, sajna azt nem vettem közben. :-( Mondjuk szerintem nem sok semmi érdekesség van, látható a tűztérben. Csak hogy ég a fa.... :-) Nem is gondoltam, hog azt is videózni kellene közben; megmondom őszintén.
Egyébként fűzzel még sosem tüzeltem. Biztos jó lehet csont szárazon :-)
Én már évek óta szinte kizárólag nyárral fűtök. Teljesen jó. Mikor mondom, akkor nem értik. :-) A nyárfa nem is jó! Ellobban, nincs fűtőértéke, egyéb hülyeségeket mondanak rá.
Sem acél cső, sem nem öntött vas. Ez samott téglából van kialakítva.
Az 'őskorban' Heiiki tűzálló betonból öntötte, és furulyaként emlegették. Innen indult a dolog.
Ez samott itt, az oroszok így szokták. De hasonló az osztrák öko tűztér is. A lényeg, hogy a levegőt nem primer módon, hanem a bomló fagázokhoz vezetjük előmelegítve.
Itt az én ócska kályhám. Már 5 éve működik. Ez egy régi felvétel - akáccal tüzelek ezért nem annyira látványos az örvénylés. Na de ha fűzfával nyomom akkor...........
Szét égne a cső a fenébe. Öntöttvas kell ehez, de ilyen már van, gyártják, külön elem, és nem egy cső hanem több kis keresztmetszetű járat két felület között. Be lehet építeni a tűztérbe. Önthetne ilyet itt is valaki.
Köszönöm és elnézést az értetlenkedésér de ha ha jól gondolom akkor ha a tűztér oldalán végigvezetett vas vas csőben a tűztér felső részébe levegőt juttatunk akkor jön létre ez a másodlagos égés a távozó füstgázokból? A vascső vége a hamuzótérből indulna és gondolom ahogy áthalad a tűztéren fölmelegszik benne a levegő és minden adott a másodlagos égéshez.
Egyébként ha már itt tartunk szívesen megnézném a videó azon részét, ahol az elsődleges és a másodlagos égéstér egyszerre látszik, ha készült ilyen, abból kicsit átfogóbb képet lehetne kapni.
Továbbra is hozzátartozik az igazsághoz, nem állítottam, hogy a folyamat ugyanígy játszódna le bármely hagyományos cserépkályhában is, csak hasonló jelenségről beszéltem, ami megfelelő körülmények között előállhat.
Amit írsz a hőmérsékleti viszonyokról az számomra is teljesen világos, és magam nem is vonom kétségbe ennek előnyös voltát, csak azt jeleztem, hogy maga a videó ebben a formában nem jelent túl erős bizonyítékot, mivel ehhez kevés információ derül ki belőle.
Láttam egyébként egyszer valahol a fórumon belinkelve egy kandallót (üvegezett vaskályhát), amiben szintén volt egy üveges tér, amiben így megfordult az égő füstgáz egy videón. Ott pont az volt az első vélemények egyike, ha jól emlékszem, hogy parasztvakítás. Ezért is jutott eszembe rögtön, hogy a kamu és parasztvakítás cáfolására ez kevés, mert aki ezeket a jelzőket elfogadja a témában az jó eséllyel pont ezt fogja mondani a videóra, ez ugyanis akár szó szerint is kielégíthetné a parasztvakítás kritériumait, ha megfelelően preparált körülmények között hozza valaki létre. Ezt én jelen esetben nem feltételezem, de volna rá lehetőség.
Megjegyzem, ha építenél (vagy már meg is tetted) egy tömegkályhát, ahol a másodlagos égéstéren nem volna ajtó, akkor ez a jelenség valószínűleg még egy árnyalattal nagyobb hatásfokkal zajlana le a még kisebb hőveszteség miatt, csak éppen nem látná senki. Ezért is volna érdekes megnézni mit történik más kályhákban, melyekbe soha nem látunk bele üzemi állapotban.
A rézcsöves,...... megoldással (indirekt módon; tehát füsttel közvetlen nem érintkezve) tudsz levenni 40 C fokos vizet. Az égés alatt, és közvetlen utána még egy kicsit magasabb is lehet.
Ezzel a gond, hogy ez radiátornak kicsit kevés :-( Pufferbe vezetni ezt gyakorlatilag értelmetlen. Ilyen alacsony hőm.ű vízzel sosem lehet felfűteni egy tartályt. Közvetlen a radiátorba lehetne vezetni,, és esetleg túlméretezni a radiátort.
Nem tudom, jól értem, emlékszem-e, de 3 oldalról szeretnél levenni vizet, és a front fűtene csak hagyományos módon.
Meg lehet csinálni, de nem tudom, hogy meglévő falak álltal adott helyre adaptáod a kályhát, vagy a kályhát utólag szeretnéd 'szigetelni', hogy az vízre dolgozzon. Más-más technológiát kellene alkalmazni. (Ha privát megkeresel segítek).
Ami nekem kicsit vak folt ebben az egészben, hogy rakéta tűztérrel, és aprítékkal akarod 'meghajtani'. Ahhoz, hogy valóban legyen a langyosnál melegebb vized, ahhoz kraft kell. Nem tudom, mennyi ég egyszerre, tehát milyen tűztér teljesítmény; illetve füstgáz tömegáram; tehát mennyi, milyen hőmérsékletű füst várható a kályha belsejében. Hogy ezt hogyan szeretnéd megoldani.
Ebben nincs tapasztalatom így együtt egyébként sem. Rakéta tűzterű kályhát is (ehte gömböc) csak kettőt építettem. Ilyen indirekt hőcserélős megoldást is csak 2 alkalommal. De ezek nem azonos kályhák voltak, tehát külön, külön,.... :-)
Az biztos, hogy egy jól megépített rakéta tűztérnek nagyon magas kilépő füsthőm.e van. Ezt tudom.
Nem, nem a kamrába. Másodlagos, vagy szekunder levegő még a tűztérben a torok alatt van bevezetve.
Gyakorlatilag a 3 fő tömegkályha típus mindegyikénél (finn, dán, orosz) is van a tűztér felső részébe előmelegített másodlagos levegő bevezetés. Ez az előmelegített levegő már a tűztérben a leszűkítés-torok miatt összekeveredik az éghető fagázokkal, majd a torok miatt felgyorsulva áramlik a felső kamrába. Ott pedig látható az ilyen, -vagy másmilyen- örvénylés; további keveredés-égés.
(Ha még érdekel, a 3T-ről olvashatsz régebbről).
Megmondom őszintén, én pont emiatt vagyok szkeptikus az IOI álltal cserépkályhában is ugyanígy feltételezhető, lejátszódó ugyanilyen jelenségről, égésről. Ha már itt tartunk. Hiszen a cserépkályhák tűzterében nincs, vagy inkább úgy mondanám ritka a másodlagos levegő bevezetés. Ilyen technológiát a RATH bio-tűzterével, vagy a manapság egyre népszerűbb (vagy magam sem tudom milyen szó helyes erre) osztrák öko-tűztér. Ezeknél van ugyan másodlagos forró levegő belépés. De torok-kamra nincs. Az égés, gázok sebessége sincs ilyen magas. Nagyobb ellenállás van, és lassúbb áramlás.
Továbbá ha és amennyiben a tűztérből a fütjáratba vezetjük (elnézést IOI, hogy ide válaszolok, de nem akarok másik hozzászólást. Ha már belekezdtem,.... :-) Szóval, ha a füstjáratba vezetjük: ott már nincs, nem várható ilyen égés: mert lecsökken a gázok hőmérséklete. A füstjáratnak ugyanis 2 oldalfala egyben köpenyfal is. Aminek a hőmérséklete már a hőleadás-hőelvonás miatt jóval alacsonyabb nagyságrendekkel a tűztérénél.
Cserépkályhámba csütörtökön hajnalba akkorát zuhant belül két samott tégla hogy csak megjedtem!
Tükörrel megnéztem elemlámpámmal de csak az oldalát láttam hogy ott esett ki az egyik a másikat nem tudom!
Most alig merem füteni, csak 20-21fok van a szobába!Nem e robban fel?Kályhást felhivtam, azt mondta nincs gond majd jövöre átrakja,pedig ki akartam hivni a kataszrófavédelmet lebeszélt róla!Remélem nem lesz gond vele?Pedig csak felénél tartunk a télnek,április 15ig szoktuk használni!Idén májusba is még fütöttünk mert hideg volt pár napig!Nyáron a kályhás a tetejét levette és kipucolta volt benne korom!Meg a kályha oldalán van szelözödugó ott is kinyitotta és ott is volt sok korom!Pedig 2007-ben lett átrakva,mert új kémény lett rakva és visszafelé jött a füst átkellett rakni november kellös közepén!Fekvö kémény volt a két szoba között a felénél belett falazva,és mégis szokott füstölni de idén nyáron újra ki lett bontva a fal és újra belett falazva,de most nem füstöl a kályha!Csak most a samott tégla esett ki!
Az első tervek szerint csak részleges elvonásról lett volna szó,a vizes helyiségek padlófűtésébe.Ez esetben a lakótérben kell elhelyezni a kályhát.
Nekem kiépített vastagcsöves rendszerem van ,így választhatom az utóbbi lehetőséget is- ahogy írod -minden kütyü nélkül.
A levegő melegítése engem is foglalkoztat.Részleges eredményeket már értem el ui. rájöttem hol kell előmelegíteni .Ott ahol a legmelegebb van -magában a kályhában....
A Fidó mesternek is szimpatikus köpenyes hőelvonásnak éppen az volna a szépsége, hogy semmi extra vezérlést és biztonsági berendezést nem igényelne, meg lehetne csinálni egy épített kályhát tetszés szerinti füstutakkal, a hőelvonás és hőtárolás nagyját elvégezhetné a hagyományos, tartós és olcsó samott, tégla, agyag hőtároló tömeg a különbség csak annyi volna, hogy a kályha felületéről a szokásos direkt sugárzás és konvekciós hőleadás helyett meleg vízzel történne a hőlevonás, amit aztán tetszőleges helyre lehetne eljuttatni. Ez kevéssé érintené a tűztér hőmérsékletét, ugyanakkor elvileg a kémény felé távozó hőn kívül tetszés szerinti mennyiségű akár a kályhából távozó teljes hőmennyiséget el lehetne vonni ezzel a módszerrel vízoldalra mondjuk néhány egyszerű lapradiátorral is.
Persze elképzelhető, hogy az általad javasolt megoldást jobban meg lehet ennél csinálni, de nem biztos, hogy minden szempontból előnyösebbnek bizonyul.
A levegőt bárhonnan, akár a szomszéd helyiségből is szívhatom (bár erre semmi szükség), a lényeg, hogy a gázégő fölött egy hőátadásra képes légvezetékben haladjon. Első közelítésben egy nagyon lapos zártszelvényszerűséget tudnék elképzelni mely az égő fölött már csak alulról és oldalról lenne tisztán acéllemez felülről szigetelt lenne és egészen a másodlagos levegő beáramlási helyéig szigetelten futna persze oda már inkább egyszerű csőben. Mivel eleve csak másodlagos levegőről van szó a kiégetlen gáztartalom elégetésére, így nem is kell hihetetlenül nagy légszállításra gondolni. Amúgy a gázégő a levegőt még a tűzhely felülete alatt megkapja, nyilván annyi eszem van, hogy nem éppen onnan szívom el, de gondolom az sem volna szerencsés, ha az oxigénben szegényebb égésterméket vezetném a kályhába égési levegő célzattal, bár ez utóbbitól való szabadulást manapság már a szabályok szerint asszem elszívóval is megtámogatják. Egy csőben ahol az egyik oldalon a helyiség légtere és egy ventilátor van a másikon meg egy kémény felé és a helyiség felé nyitott tűztér nehezen tudom elképzelni, hogy a meleg levegő képes lenne jelentős nyomást kifejteni, ami bármiféle robbanáshoz vezethetne. Azt sem valószínűsítem, hogy drága lenne, hiszen az égési levegőből a hőt a kályha képes volna nagyrészt visszanyerni, ami meg veszteségként jelenik meg az a konyhát fűti. Azt meg tudjuk, hogy a gázzal fűtés versenyképes a fával alapesetben. A pluszban elégetett fagáz energiája még ehhez jönne, ami ha jelentős volna (amit feltételezek), akkor az elfogyasztott gáz égéshőjénél jóval több hőhöz juttatná a lakást ez a megoldás. Persze az egész még kiforratlan, a szabályzása is felvet kérdéseket. A felsorolt kifogásaid szerintem itt alaptalanok voltak, de azért örülök mindenféle felvetésnek, hátha valamire nem gondoltam.
Nem írtam, hogy éppen ilyen örvénylés van, de ahhoz, hogy a levegő és az éghető gáz keveredjen nem is kell feltétlenül ilyen fajta körtáncot járjanak. Ez a fajta forgolódás főleg a megfelelő hőmérsékletű térben való tartózkodásuk idejét növeli, ilyen értelemben bizonyára hasznos is. Gondolom Neked sem volt még alkalmad megnézni, hogy mit csinál a füstgáz miután elhagyja a cserépkályha tűzterét. És itt most nem arra az esetre gondolok, amikor csendben lobog két hasáb fa és a tűztérből már ki sem jut a láng. A Sancibácsi videóján szereplő esetben sem hiszem, hogy ez zajlott volna az elsődleges égéstérben.
IOI! Azt ugye nem gondoltad komolyan, hogy a cserépkályha füstjáratában ilyen keveredés, örvénylés van? Én láttam már cserépkályhát, kívül, meg belül is. Inaskodtam is néhánynál. De az nekem vicc kategória, hogy ott ilyen jelenség a kályha bármely részében létre jöhetne.
Nem kéne kiforgatni, amit mondok. Mert nem tartom rossznak magát a cserépkályhát. De azért be kell ismerni, hogy ez más kategória. Ilyen folyamat nincs cserépkályhában.
A gáz égők mellől nem szivathatod el az égés levegőt, mert eludhat a gáz és akkor baj lehetne. Mire beérne a kályhába lehülne a csőben valószínüleg. De életveszélyes játék. Levegőt melegíteni sem igazi, mert nyomás keletkezik és robbanni is tudna. Amellett jó drága is lenne ha csak ezért égne a gáz..
A kályha tűzteréből kiáramló füstgázt be kell vezetni egy másik részbe ami több funkciós. Ott úgy kell elvenni tőle a hőt, hogy mindent tudjon a rendszer, legyen a köpenyen kifelé mutató sugárzás (ez az egész tömb hőkivezetése) és a tömeg felfűtése és a vízmelegítés is megoldódjon, természetesen a betáp levegő melegítése is.
A viz melegítése nem veszélyes gond, mivel azt egy szabályozó rendszer vezérli, pld a Ladomat. Ez megfelelő sebességgel keringteti a vizet és nem engedi felmelegedni 90 C fok fölé. Mér mindent és vezérli a viz mozgását az adott cső rendszerben keringtető szivattyúkkal (szükség esetén keveri is hideg vízzel, és van vészkijárat is, ha valami veszélyhelyzet áll elő, akkor leengedi a forró vizet és cseréli hidegre. Tehát ez nem probléma ma már. Több vízkör van, 1. a kályha és a puffertartály között, 2. a kályha és a kályha között (előmelegítés). 3. A puffer és a radiátorok között 4 vészkör. Puffer nélkül nem igazán okos dolog vizes fűtést csinálni a gáz kazánnal sem.http://images.slideplayer.hu/8/2404809/slides/slide_1.jpg
Ha már a lehetséges fejlesztési irányokról van szó felvetem a kérdést, ami egy ideje foglalkoztat.
Azon töröm a fejemet, hogy a kályha mellett levő gáztűzhelyről miképpen lehetne a lehető legforróbb másodlagos levegőt juttatni a megfelelő helyekre. A gázrendszerhez és a tűzhelyhez érthető okokból nem nyúlnék, csak a meglévő gázrózsák valamelyikének és esetleg a sütőnek a teljesítményét használnám fel levegő előmelegítésre. Ez főleg akkor volna nagyon előnyös, amikor a kályha és a tűztér viszonylag hideg, illetve olyan időszakokban, amikor huzatproblémák adódnak. A nagy kérdés, hogy milyen megoldással lehetne a levegőt minél inkább előmelegíteni, van-e esély akár 600 fokos levegőt juttatni a füstgázhoz?
Szerintem pont az volna a szerencsésebb, hogy jobbára a köpeny fűtse a vízteret és a füstgáz direktben kevésbé.
A közvetlen füstgáz-víz hőcserélőnek megvan az a hátránya, hogy a víz nem haladhatja meg normál nyomáson a 100 fokot a füstgáz meg nem mehet jelentősen alá, a nagy hőmérséklet különbség pedig jellemzően lerakódásokat okoz és a forrásveszélyt is nehezebb kezelni, ráadásul külön figyelni kell arra, hogy hiba esetén ne juthasson víz a tűztérbe.
Az egy másik kérdés, hogy technikailag melyik valósítható meg könnyebben, gazdaságosabban az adott feltételek mellett.
Egyébként félreértés ne essék, én valószínűnek tartom, hogy a másodlagos égéstér előnyös dolog tud lenni, csak azt vitatom, hogy ennek bizonyítását és különösen a hasznosságának a mértékét ezzel a videóval lehetne prezentálni.
