Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Amint írtam is olyan formájút tudok elképzelni mint a régi típusú lemezradiátorok.
Sok kis vékony , lapos tepsi forma egy csőre felhúzva.
Ma jutott eszembe- a régebbi álló gázkazánok valami ilyesmit fűtenek alulról .
De van más is .E fórum elején -még az alapító másolta be- dokumentálva van a nálam működő kemence.Egyszer kiszámoltam -a benne lévő hőcserélő csövek külső felülete 4,5 m2 !!!.A kemencéből a hőátadás sebessége megközelíti a már említett gázkazánét.Pedig ezeket direkt láng nem éri mert be vannak sározva .
Egyébként könnyen belátható az elv megalapozottsága: ami jó hőleadó az jó hőfelvevő is.
Rajzot nem tudok adni de remélem szemléletes voltam.
Méret és tepsiszámot tekintve szerintem a sok is kevés...
A Walltherm-es videón 900 C fok feletti hőmérséklet van feltüntetve.A kéménybe 150-200 C fok között kell belépnie az égésterméknek.
Van tehát bő 700 C fok amit valamiben el kellene nyeletni ...
Az eddig látott hőcserélő felületek és füstjárat hosszok nagyon kevesek a fenti kívánalom teljesüléséhez.
Véleményem szerint nem a hőcserélő fizikai méretei ,a benne lévő víz mennyiség a lényeges -hanem a közvetlenül érintkező felületek nagysága.
Én az alsó égető hőjét-ahogy írtad U alakban-vezetném át hőcserélőn.De ennek nagy felületünek kell lennie .A régi öntvény radiátorokhoz hasonló eszközre gondolok...
A takarítást nem látom nagy gondnak csak porról lehet szó.
A térnek -ahol a hőátadás történik - jó bőnek kell lennie azért hogy a füstgázok lassuljanak le.
A hőátadás után további hőleadást füstjárat hossz növeléssel lehet megoldani.Na ezen még gondolkodnék egy kicsit...
Én inkább olyanban gondolkodnék, mint a Walltherm, csak a hőcserélő 3 oldalas lenne, nem csak hátsó. Végül is egy U alakú, belül samottal bélelt, kívül falazott téglatest lenne a víztartály és ebben futnának végig a füstcsövek. A tetején közösítő tér, bypass szelep és a kémény csatlakozása. Majd mindjárt rajzolok valamit. Szemléletes ábrákat tudnék csinálni, csak meg kellene tanulni valami jó szerkesztő progit...
"Igen, ezt a projektet néztem. Nagyon ügyes. Szerintem van egy nagy gyengéje: kicsi a vizes hőcserélő felülete, valamint nem is takarítható. Én ezt máshogy csinálnám, de ezt írtam is már."
Ha jól tudom ez csak egy vázlat, nincs méretezve, szerintem lehet növelni a hőcserélő felületét egy bizonyos szintig, ha nagyobb teljesítmény lenne szükség ki lehetne nyitni a az első csappantyút a tűztér és a hőcserélő tér (harang) között, átváltana felső égésű tűztérré "direktben" kapná a hőcserélő füstgázokat, ellenáramban. A második csappantyú nyitásával "tehermentesíteni" lehetne a hőcserélőt is illetve a két csappantyú nyitásával, hideg indításnál kémény előmelegítő járatként is működne. A hőcserélőt akár "kivehetős" formában is bele lehetne helyezni , az előremenő és visszatérő csatlakózások oldalán a falatot bonthatóra is lehetne építeni, szerintem. Itt lenne még egy kisfilm ugyan erről kicsit szétbontva, és a füstgázok útjáról is
Igen, ezt a projektet néztem. Nagyon ügyes. Szerintem van egy nagy gyengéje: kicsi a vizes hőcserélő felülete, valamint nem is takarítható. Én ezt máshogy csinálnám, de ezt írtam is már.
Én inkább a habarcsolásban vagyok otthon, így az épített eszköz elérhetőbb számomra.Azonban az égési folyamat elvi részével is jó lenne tisztában lenni.
Azt írod sokat bújtad a német oldalakat.
Gondolom akkor némi elméleti tudásra is szert tettél.Biztosan van ebben olyasmi is ami rám az újdonság erejével hatna.Ilyesmikre gondolok:
"A Walltherm kályha és az előbbiekben linkelt román építmény sem ventilátoros, így nem is hangos."
Sziasztok!
A szomszedban dolgoznak egy nagyobb teljesitményű épített alsó égésű faelgázositó kazánon is, 40 kW és ha jól tudom valamilyen ipari csarnok(hegy vidéken) kifűtése a cél és egy feltoltéssel legalább 10-12 orás folymatosan üzemeljen.
Itt lenne pár link a forumról ahol nagyvonalakban ismertetik az építményt, hátha talál valaki valami érdekeset is talál benne...
Sziasztok. Új vagyok a forumon de nagyon sokat olvasom tapasztalatszerzés céljából (persze az összes kapcsolodo tèmával együtt). Szeretnék csinálni én is egy hasonlo szerkezetet mint az általad emlitett ( walltherm). Rengeteget bujtam a német forumokat is. Nagyon jokat irnak a hatásfokárol. ( szinte meglepő) Nagyon sok képet gyüjtöttem rola.Beépitve szép is lenne a nappalimban.Egyébként fával fűtök 200 nm-t+ pince ami teljesen a földben van. Bálás kazánom van +2000l puffer.A kazán azt hiszem 50 kw-os. Kéményem pedig 200 mm belvilágu rozsdamentes szigetelt.Kazánt egyébként már hegesztettem magamnak . (Karosszéria lakatos a szakmám , tehát nem volt gond.)Sok mindent megtudnék oldani magamnak. Ráadásul a haveromék samott dolgokat csinálnak itt nálunk.Egyenlöre ennyi.Üdv: FERI
Hát, nem is tudom. Több oka is van, hogy erre gondolok. Persze a mag samott ill. tűzálló beton, de nem eltúlozva, csak, ami kell. A többi lehet fém is, de hegeszteni nem tudok, malterozni meg igen:D Ha mégis fém lenne, akkor is körbe kellene burkolni, mert lakótérben nem néz ki jól egy kazán. Meg aztán szigorúan elválasztanám a tűztér-égető-hőcserélő részeket, ami egy elég nagy fémdobozba menne csak bele. Szebb egy kőből-téglából falazott külső, na! Persze lenne tömege, meg pufferelne is picit, de nem többet, mint a mostani. Tegye a vízre, vigye a pufferbe! Mindenképp lakótérbe tenném, a hangulata miatt is (panoráma ablak), meg a veszteség hasznosítása miatt is.
Ez a kályha amire Te gondolsz egy samott szerkezetű,burkolt épített valami ami égetőműként funkcionál.
Beépített hőcserélővel rendelkezik de sugárzással is fűti a közvetlen teret.
Akkor ez egy épített fagáz kályha?Én úgy vettem ki a korábbiakban, hogy nem nagy tömegben gondolkodsz.
Használatát tekintve miben különbözne egy fémből készült fagáz kazántól ? Eddig úgy gondoltam: az épített kályhák előnye a tömegben rejlő hőtárolás (puffer) lehetősége.
Talán arra gondolsz az építés tágabb lehetőséget ad a minél magasabb hatásfok elérésére.Vagy olcsóbb a kivitelezés a vasból készültekhez képest ?
Olvasd már el a 125 és 130 bejegyzésemet !Mint fentebb írtam az elv kemence esetében nálam üzemel (kizárólagosan).
Ezt egy korábbi hsz.-ból másoltam .Annyit tennék hozzá -természetesen itt nem hőszigetelni kell hanem a hőelvonó szerkezet elhelyezése után a kályhacsempéket kell felhelyezni.
Mint írtam korábban nekem a csövek fölött 12 cm vastag falazat van .Itt elég az élsamott a szélső füstjárat lezárására .A csövek is lehetnek ritkábban,így a hő nagyobb része kerülne sugárzással a közvetlenül fűtött
