Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Igen ott voltam DOBÓ-napon de nem találkoztunk a laktanya látogatason már nem voltam . Akkor még nem ismertem a honlapról a " fórumról"senkit igy úgy gontoltam hogy elmarad a lakt..látogatás mivel a kapu zárva volt.
Kedves Vitató, lakonikus a megállapításod, ám ez a topic inkább az emlékeké, az élményeké, nem annyira a vitáé. Amikor a katonai szolgálatunk alatti eseményekről, a laktanyáról, mint komplexumról írunk, ugyan miféle vitát lehet afelett nyitni? Valaki elmond egy általa átélt történetet, akkor kössünk bele, vagy inkább csuklóból hülyézzük le?
Vannak, akik gyűlölettel gondolnak vissza a szolgálatukra, esetleg egyes személyekre (zárójelben jegyzem meg, hogy több évtized elteltével ilyen érzéseknek már enyhülniük illene), úgy vélem, ez a topic talán nem az ő világuk.
Ez egy olyan topic, ahol nem viselik el a vitát, a más nézőpontokat. Csak azt nem tudom, akkor mitől fórum? Az "én magammal és a hozzám hasonlókkal egyetértek" soha nem vitte előbbre a dolgokat.
Már írtam itt régebben, a műhelyszázad centivágó guillotinja volt a csúcs, finommechanikai műremek. Úgy volt méretezve, hogy 15-20 centis esés után a borotva éles ferde kés simán elvágta a centit.
Szekszárdon van egy baka múzeum, lehet hogy a centi kultusz kitöltene egy tárlót.
Ez is egy becses emléktárgy! Ahogyan írtam, a mi századunknál jóval puritánabb, mindössze álcahálózsinór- hurokkal összefogatott feltekercselt változat járta.
Itt egy eredeti centitartó 73-ból.Alu doboz fafurnérral bevonva. Mi is összegyűjtöttük a levágott darabokat, leszereléskor a kapunál szortuk el. Akkor még nem volt zsilip, talán még lemez sem a kapun. Ha levelet írtunk az aznapi darbot ráragasztottuk. Külön centivágó késsel vágtuk.Elvileg akkor is tilos volt, de különösebben nem foglalkoztak vele.
"Császár László (Tapolca polgármestere) válaszában azt hangsúlyozta, hogy a stratndot eredeti helyén drága és gazdaságtalan lenne üzembe helyezni, ám a volt laktanyák területén - amennyiben a próbafúrások igazolják az előzetes várakozásokat - reményei szerint megépülhet majd egy új fürdőkomplexum."
Hát igen a centi készités a mi idönkben is igy történt csak az a büdös ólmos benzin szag.
A vágás technikája ahány ház annyi szokás. Látod én nem emlékszem a fára dobálásra mindig tanul az ember. A napostiszt se engedte volna .Ilyenkor általában jó kötésü ht-k adták a szolit /pld NYAKI nem véletlen a nagybetü/. Nehogy az itt maradt törlesztjen a leszerelönek!
Én nem emlékszem arra hogy a hivatásosok különösebben üldözték volna a centit,persze nem elöttük kellet mutogatni.
Hát igen. A katonák fantáziája végtelen volt. De egyik - másik vén róka hivatásost se kellett ötletért a szomszédba küldeni. Őket nem volt olyan egyszerű megvezetni.
Élvezettel olvastam a szilveszteri megemlékezéseket. 66' szilvesztere, Kovács hdgy természetesen zászlóalj napostiszt az 1 z.-nál. Foricsek Laci bácsi is valamilyen szolgálatban volt. - Hadnagy elvtárs! Nem lesz itt semmi gond! - Fötörzsőrmester elvtárs, azt mondta a Hamar (Opk) kutatni kellene piák után. - Nyugodjon meg hadnagy elvtárs, nem kell itt kutatni semmit! Addigra megtanultam, hogy bízni kell az öregben, nem kutattunk. Késő délután az épület legfelső szintjén járva, gyanús neszt észleltem a padlásfeljáró felől. Bekukkantottam a homályba, felismertem, hogy Friedmann honvéd, Laci bácsi sofőrje próbál vasfürésszel egy böhöm nagy lakatot eltávolítani a padlás vas ajtajától.(A padlásfeljáró azt megelőzően mindig nyitva volt) Megyek Laci bácsihoz. Mondja, tudom, az előbb tőlem kérte a fűrészt, hagyjuk hagy dolgozzon. Friedmanus győzött, a csapat özönlött volna a lelőhelyre, Laci bácsi hivatta sofőrjét, adott neki egy még böhömebb lakatot. - Fiacskám, tegye fel ezt a padlásfeljáróra, a vasfürészre gondolom már nincs szüksége, azt adja le. Újév reggelén megint hivatta Friedmannt, egy nagy szolgvez ládával felbattyogtak, telerakták, fél évig nem volt gondja a repi piára. Friedmannt meg az első adandó alkalommal beküldte mondjuk a nyírádi vasboltba: Fiacskám, emlékszik még mekkora lakat volt szilveszterkor a padlásfeljárón, na egy olyat vegyen!
A mi időnkre bizonyára leromlott a kapható centik minősége,mert ahhoz,hogy feltekerve frankón egyben maradjon,bizony impregnálni kellett.
Ez általában pár napos benzinben áztatást jelentett,majd szorosan feltekerve kiszárítást. Ennek eredményeként egy rugószerű keménységű és viselkedésű centitekercset kaptunk,ami persze hetekig árasztotta a jellegzetes szagot,viszont igen látványosan lehetett rázogatni.
:-))
Nálunk 50 napig tartották egyben a centit,utána 15-20 centis lécre(vékony ,keskeny vonalzó) ragasztották,arról lógott,kunkorodott a maradék. Amikor a lelógó rész elfogyott,már csak a léccel együtt lehetett vágni,ami jelképezte,hogy az utolsó 2 hét milyen keservesen lassan múlik el. :-)
Leszereléskor hajnali fél 3-kor volt ébresztő,fél 4-kor indultunk ki a laktanyából és a Lentiből (vagy Kanizsárol?) induló leszerelővonat (CSAK leszerelő katonák voltak rajta!!!) hozott minket Bp-re,illetve ment tovább Miskolc felé. A személyi igazolványokat ébresztő után már civilben a folyosón felsorakozáskor osztptta ki minden századparancsnok.
Mi a leszerelés hajnalán a piros szélű trikókat,tornacipőket dobáltuk a VV körlet (Közvetlenek épület,2.em. folyosó utolsó körlete) ablakából a sétány felőli fákra.(1987 aug.)
:-))
Emlékszem,hogy sok tornacipó,meg egyéb ruhadarab szokott rajtuk lenni leszereléskor.
Igen mi is gyüjtöttük a levágott darabokat amit aztán a laktanya kaput elhagyva dobtunk ki a csepel platojáról nagy orditás közepette. Éppen STOKI örm volt a kapus ha valaki emlékszik rá? /napos tisztként mindig meg kérdezte hogy a stoki rendbe van-e/.
Nahát, az üti pajtás szabóságot szeretett volna nyitni? :-)
A centi viselését tiltották ugyan (sőt, politikai színezetet is vittek a dologba), mintha időnként ellenőrzés is lett volna.
Ennek ellenére minden öregkatonánál volt. Nem volt más ez a jelenség, mint presztizskérdés az öregek számára, egyúttal a közelgő leszerelés kézzelfogható bizonyítéka, ami magabiztosságot is adott.
