Viszont felmerül a kérdés, hogy ha valaki nem tudja a kutyának a "megfelelő" életteret biztosítani akkor ne tartson komondort?
Akkor ne tartson!
Azt azonban nem mondja senki, hogy csak egy esztenán, vagy tanyán van megfelelő helye a komondornak.
A fajta szempontjából el kell különíteni a tenyésztői és a felhasználói oldalt (annak ellenére, hogy ez egybemosódhat).
A felhasználói oldalnak az ő kezén lévő egyedek szempontjait kell szem előtt tartaniuk.
A tenyésztői oldalnak, elsősorban a tenyésztő szervezetnek viszont kötelessége, hogy olyan körülmények megteremtésére törekedjen, mely a fajtára olyan hatással bír, ami a lehetőségekhez mérten a leginkább biztosítja az ősi tulajdonságokat.
A komondor fajta küllemi tenyésztésből fakadó következményeire való figyelemfelkeltést követendő példának tartom, de a fajta nevetségessé tételét viszont ennek nagyon rossz és káros eszközének.
Az, hogy egyesek bohócot, csinálnak egy többre hivatott fajta egyedeiből, az nem a fajtát minősíti, hanem azokat, aki ezt teszik vele. Nem én teszem őket nevetségessé, hanem ők magukat. Ezzel nem is lenne gond, ha ez nem vetülne rá a fajtára is. Éppen ezért kell felhívni rá a figyelmet.
Továbbra is fenntartom, hogy a veszekedés, személyeskedés, egymás megalázása (mindig a másik fél tájékozatlan, nem tud semmit, alapvető szakmai hiányosságok stb., stb., de saját maga persze rendkívül okos) hátráltatja az ügyet, rosszindulatot szül. FB csoportokban, Index fórumon van néhány ilyen típusú tag, én a továbbiakban nem kívánok ilyennekkel vitázni, fontosabbnak tartom a hatékony, eredményorientált tevékenységeket.
Alapvetően egyetértek. A probléma csak az, hogy ma már maga a konkrét tevékenység nem választható el a tevékenység megítélésétől.
Amióta ez első tesztelési kört megszerveztük, azóta van egy szorgalmas csoport a komondoros körökben, akik érdekeltségüknek megfelelően amellett, hogy tendenciózusan félremagyarázzák a céljainkat, szándékosan zavart keltve bujtogatják az embereket ellenünk. Miután már a 10 évvel ezelőtti netboard fórum hozzászólásait is lementettem (az ittenieket is), le tudnám vezetni önnek, hogy nagyjából ki milyen szerepet tölt be ebben a játékban, és, hogy hova vezetnek a szálak.
Persze emellett nyilván mindig akadnak spontán okoskodók is.
Gyakori kritika velünk szemben, a nem megfelelő stílus. Ezt én is érzem néha társaim hozzászólásaiban, sőt utólag visszaolvasva a magaméban is. :-)
Ehhez azonban látni kell a másik oldalt is.
Számomra pl. felháborító kettős-mércének számít az, hogy sokan zúgolódnak azon, amikor felhívjuk a figyelmet a velünk kötözködők hajmeresztő felkészületlenségére, de senki nem háborodik fel azon, hogy ilyen hozzá nem értéssel milyen alapon szól bele bárki bármilyen témába. Nekem pl. eszembe nem jutna beleszólni egy szabás-varrás témájú cikkel kapcsolatos vitába...
Nem is lenne mindez annyira zavaró, ha kellő alázattal fordulnának a témához (nem hozzánk, a témához!). Természetes, ha valaki ismerkedik a témával és felmerülnek kérdések, kétségek, de a többség nem kérdez, hanem egyből oktatni akar.
Nem tudom, hogy fent van-e még a facebookon az a társalgás, amiből azokra a gyöngyszemekre reagáltam itt november 11-én. Ha igen, kérem az itt leírt érveim tükrében olvassa vissza azt a társalgást az elejétől. Ne csak azt figyelje meg, hogy az általam leírtak tükrében komolytalanná válik minden kritika, de azt is, hogy egyetlen hozzászóló sem azzal kezdte, hogy először érdeklődik, tájékozódik a témával kapcsolatban, és hogy tisztázza; nem értett-e félre valamit, hanem, egyből mindenki ropppppant határozott (természetesen negatív) véleménnyel volt a cikkről és a programról! Egyből mindenki felülről kezelte, és oktatni akarta a cikkírót. Az csak természetes, hogy mindezt olyan szakmaiságra alapozva, mint pl. a 80-as évek Szinák-Veress mesekönyveinek népszerű bugyutaságai...
Ez mi, ha nem arrogancia?!
Ha ezt megengedi valaki magának, milyen alapon kéri ki magának a hasonló stílusú, csak éppen erősebb kioktatást?!
Ezek az emberek vélhetően el sem tudják képzelni, mennyire fárasztó tíz éven keresztül ugyanazokra a tévedésekre reagálni.
Valószínűleg nem érzékelik mennyire bosszantó, hogy ha ezeket a kifogyhatatlanul érkező baromságokat szó nélkül hagyja az ember, akkor kártékony módon beépülnek a köztudatba. Ha pedig egy színvonalat tartva akar rá reagálni, akkor pedig elképesztő mennyiségű időt és energiát kell beleölnie, amit a munkájától vagy a családjától kell megvonnia!
Ma, amikor mindenki időhiánnyal küzd, ez a fajta energiavámpírkodás, más idejének ilyen jellegű RABLÁSA az egyik legnagyobb tiszteletlenség!
Néhány, a netről beszerzett információ arról, milyen problémát okoz az embernek a cobalamin probléma. Feltehetően a komondor esetében is hasonló gondok jelentkeznek.
"B12-vitamin gyűjtőnév alatt egy sor különböző kémiai vegyületet foglalnak össze, amelyek közül valójában csak kettő működik vitaminként. A hasonló, azonban vitaminként hatástalan vegyületeket B12-analógok néven emlegetik. Ezek felszívódása a vitaminokéhoz hasonlóan történik, ám nem töltik be a szervezetben azok feladatait, és jelenlétükkel csak blokkolják az aktív variánsokat.
A kobalamin néven is ismert B12-vitaminra többek között a vörösvértestek képződéséhez van szükségünk. Ezen túlmenően azonban részt vesz valamennyi növekedési folyamatban, és általában nélkülözhetetlen a sejtek újraképződéséhez, elsősorban az ideg- és vérsejtek esetében, illetve a nyálkahártya sejtjeinél. Ezen kívül ez a vegyület alakítja át a folsavat (B9) aktív formájává, valamint idegvédő vitaminnak is számít, mivel erősíti az idegek védőrétegét (mielinréteg). B12-vitamin hiánya esetén ez a védőréteg sérülhet, minek következtében az idegrostok szabaddá válnak, és mindenféle káros hatások érhetik őket. Tartós hiánynál neurológiai tünetek léphetnek fel, például érzéketlenség, téves érzékelések,neuralgiák, valamint a mozgásfolyamat zavarai és egyéb működési kiesések.
Egészséges embereknél a B12-vitamin felszívódása főként a bélrendszerben, a táplálékból történik. A gyomorsav egy úgynevezett intrinsic faktort, szállítófehérjét tartalmaz, amelyhez hozzákötődik a táplálékkal bevitt kobalamin. Ezt a komplexet szívják fel azután a vékonybél alsó szakaszában található speciális receptorok. Ezt kiegészítve a kobalamin egy csekély része, a bélben található mennyiségnek nagyjából egy százaléka a bélfalon át jut a szervezetbe (szabad diffúzió).
Az intrinsic faktor irányítja a B12-vitamin felvételét
A B12-vitamin felszívódása viszonylag könnyen zavart szenvedhet: a felszívódásához nélkülözhetetlen intrinsic faktor kiválasztását ugyanis gátolja a túlságosan zsíros táplálkozás. Ha hiányzik a gyomorsav, illetve ha a gyomor egy részét eltávolították, akkor egyáltalán nem termelődik. Ha a vékonybél alsó szakaszát távolították el, akkor pedig nem szívódik fel a B12-vitamin.
A vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) nevű autoimmun-betegségben szenvedőknél szintén hiányzik az intrinsic faktor nevű fontos fehérje, ezért náluk szájon keresztül nem lehet pótolni a B12-t. Nekik rendszeresen injekciók formájában kell megkapniuk."
A cobalamin felszívódért felelős gén hibát az USA-ban találták meg komondorok megbetegedése után kutatva.
Amit innen-onnan megtudtam eddig róla, hogy a cobalamin (B12 vitamin) hiányában romlik a kutyák idegrendszere. B12 vitamin hiányában a folsav felszívódása is gátolt, tehát a terhelt kutyák vérszegények.Feltételezem, hogy evvel az adott kutya együtt tud élni, talán az életkilátásai lesznek rosszabbak a daganatos betegségekre való fogékonyságuk okán.
A kutyák génjeinek homozigótasága a betenyésztettséggel hozható összefüggésbe. Dr Zöldág prof könyvében azt írja, hogy ezeknek a kutyáknak az immunrendszere a vemhesség alatt olyannyira lecsökken, hogy a tejükben nem képződik kellő mennyiségű ellenanyag a különböző fertőzések leküzdésére (gamma globulin féleség) . Amennyiben a tenyésztő biztosítani tudja kutyája immunrendszerének "csúcsra" járatását a fialási időre, illetve steril körülményeket tud biztosítani, akkor a kölykök életben maradhatnak. Prof. Varga szerint ez tüneti kezelés , a kölyökhalált heterózis hatással kell kezelni, mert a kölyökhalálozás hátterében az szokott lenni. Ennek bizonyítását a halott kölyköktől levett genetikai mintákkal lehetne bizonyítani. Általában csak 300 gén homozigótaságát vizsgálják, amiből következtetnek a többire .
Éppen a napokban írtam levelet Gáspárdy A. docens úrnak, hogy kérünk tőle tájékoztatást arról, miért veszélyes a hibás gén okozta cobalamin betegsége a kutyáknak, miért nem szabad terhelt kutyákat tenyésztésbe vonni, hogyan öröklődik ez a gén hiba, mik a pontos élettani hatásai?
Szia! Èn nem èrtek hozzá, de a kobalamin felszìvódás problèmás kutyámnak, most született 5 kölyke! Nem kaptak oltást se a kölykök se a szuka. Ennek a kutyának az unokája is egy más után problèma mentesen felnevelt 2 x 10 kölykös almokat! Azt se mondhatni, hogy az èn èrdemem, mert nem nálam született egymás után 2 ekkora alom egy szukától. Legjobban szaporodó, egèszsèges, szèp, jó idegrendszerű kutyák származnak a kobalamin problèmás kutyámtól. Gyakorlat azt mutatja, hogy máshol keressètek a szaporodás problèmák, kölyök elhullás okait.
Ismét van lehetőség komondorok ingyenes cobalamin szűrésére a Magyar Állatorvostudományi Egyetem közvetítésével az USA-ban. Elhullott kölykök homozigóta betegség génjére is.
Az eddig vizsgált 50 tenyészállat 10% terheltséget mutat a hibás gén okozta felszívódási betegségre.
Mentsük meg a komondort a még nagyobb bajoktól!
A szűrésre jelentkezés akár itt a fórumon is lehetséges, vagy e-mailben: fesus.karoly@freemail.hu
A minták levételének és elküldésének határideje 2017. 12.10.
Büszkék vagyunk arra, hogy a Major és a jószágot egy Kulcsi Komisz komondor látja el. Alex az egyike a számos gazdák közül akik a jószágaik, tanyájuk védelmét tőlünk származó komondorokkal oldják meg. Gazdákkal együtt működünk a komondor pásztorkutyás tulajdonságainak és a magas használati értékének megőrzésében!
A kérdéseid alapvetően jók. Néhány évet rá kell szánnod az érdeklődésed kielégítésére, ehhez meg kell látogatnod minél több autentikus környezetben gazdálkodó pásztort idehaza és olyan helyeken, ahol a nyájat , a gulyát rendszeresen nagyragadozók is fenyegetik (Pireneusok, Mongólia, stb). Majd összegzed tapasztalatadat és lesz saját magad által is megtapasztalt véleményed komondorunk helyzetéről.
Egész napos pásztorkutyás előadások vannak a lejjebb említett helyeken, onnan is gyarapíthatod hozzáértésedet, de az kevés.
Ne vedd nagyképűségnek tőlem hozzászólásaimat, nem annak szántam azokat, de jómagamnak is hosszú időbe tellett, hogy képben legyek a pásztorkutyázással legalább nagy vonalakban. Ha ezt most neked néhány mondatban ide be tudnám pötyögni, magamat kéne kiröhögnöm, miért került ez nekem sok ezer km-be, rengeteg időbe és milliós nagyságrendű pénzembe.
Mindenesetre ugyanaz a komondor, amelyik városi körülmények között hibátlannak tűnik, az esztenán az idegei hamar feladják a szolgálatot, meg ne kérdezd, hogy miért......
A komondorunk egyébként nincsen kilátástalan helyzetben, nagyjából ugyanott tart, mint a labdarúgásunk a nemzetközi versenyben. Ráadásul ugyanannyian értenek hozzá, mint a pásztorkutyákhoz és ez jó dolog. Én nagyon bízom a labdarúgásunknak és nem szoktam felülni a szurkolói pocskondiázásoknak, ezért becsülöm a Te hozzáállásodat a komondorhoz. A legjobb az lenne, ha tevőlegesen is hozzájárulnál a talpra állításához.
Miben hiányos a komondor falkaösztöne? A tanyán, udvaron tartott 4-5 komondor ugyanúgy együttműködik, csupán nincs nagyragadozó, amin tesztelhetnék magukat, nem?
Milyen az igazi pásztorkutya? Milyen a külleme, a mérete, a habitusa? Hogy viselkedik egy nyáj mellől származó kölyökkutya, amelyik 8 hetes korától egy udvaron nevelkedik fel egyedül és hogy viselkedik egy TK-s 95%-ba tartozó szülőktől származó kölyökutya, aki 8 hetes korától egy nyáj melletti falkában nő fel?
Mennyit befolyásol a szocializáció, az egyedüllét vagy a falka erejének önbizalomnövelő hatása, a külső környezeti behatások? A falkában minden kutya kőkemény vagy van 1-2 vezéralak a többi pedig úgymond csapódik, mint a farkasoknál? És ha egy ilyen csapódó kutyát vagy akár 2-3-at kiveszünk a falkából a vezérkutyák mellől, akkor hogy viselkenek? Ezt vizsgálta már valaki?
Nekem 2 komondorom van, ezekkel nem kell balhézni, hogy ne ugráljanak fel, ezek nem szarnak össze-vissza, ezek nem rágnak meg mindent, kint lehet hagyni még a gyerekjátékokat is, ezek nem hordanak szanaszét mindent, nem bántják a növényzetet, imádják védik a macskákat, rajonganak a gyerekekért, szinte alig ugatnak, csak akkor, ha valami tényleg rendkívüli történik. Nem félnek a villámlástól dörgéstől, petárdázástól, a hatalmas hörgő hőlégballontól, hangos sportmotoroktól, nyugodtan lehet velük sétálni emberek, kutyák között. Elképesztő módon bírják a fájdalmat, sérüléseket, és tök egészségesek.
A Gyik tele van olyanokkal, aki kaukázusi medveölőt, jugoszláv farkasölőt, kangalt keres, mert hogy az aztán tényleg megöli a medvét, farkast, az Istent. Ez tipikusan az a réteg, aki pénisznövelőnek vesz kutyát, eddig pitje volt vagy azt akart, de látott néhány videót, ahol az alabai, a kau, a kangal rázza a pitet mint a rongyot és hogy ez mekkora jó dolog.
Normális ember nem ezért vesz kutyát és én az ilyenek miatt örülök is, hogy a komondor ugyanezt tudja mégsincs a listán. Szóval azzal egyetértek, hogy a komondor a marketing fogja, de ilyen marketinget nem szeretnék a komondornak és remélem senki sem akar látni videókat, ahol komondorokat verekedtetnek ilyen-olyan fajtákkal. Aki pedig valójában pásztorkodásra vagy tanya őrzésre keres manapság kutyát, az szerintem egy nagyon-nagyon szűk réteg. Pásztorkutyákról szóló marketing pedig nem nagyon van egyik fajtánál sem. Biztos van, de én, aki azért pásztorkutyás fórumokat olvasok, minimális rálátásom van a fajtákra, voltam teszten, kiállításon, olvaslak titeket is és mégsem látom, hogy hű mekkora marketing lenne akár kau, akár káj szinten, ami azt mutatja be mekkora pásztorkutya. Viszont annál több bunyós, alulról fotózós kamu 100cm/120kg-os fotó/videó van fent róluk a neten és hát a pásztorkutyás ösztönpróbák sem győztek meg, hogy a kau/káj/kangal triótól mennyire le van maradva a komondor. Ugyanúgy van közöttük sok beszari, amelyik ha a bundás 10m-re van már elfut. Ennyit a marketingről.
Igen, a jó pásztorkutya remek családi kutya is lehet. Szigorú szelekció? Az ma már nincs manapság sehol. A Karcsi beszélget a Józsi bával, akkor talán már mesélt neki, hogy milyen a szigorú szelekció, kérdezzétek meg tőle.
A vérfrissítés nyomos érv. Erre remélem eléritek azt, hogy a tk nélküli állomány valamilyen szintű bevonása legalizálva legyen.
Nem kaptam fel a vizet. :-) Az jött le? Akkor bocsánat'!
A félreértés az félreértés. Nagyjából minden második érdeklődő azzal jön, hogy ha ma már nincs farkas, akkor minek pásztorkutya. Tehát ez egy népszerű félreértése a programnak; azért írtam le, hogy nem ezért kell pásztorkutya, hanem azért mert ezek a legjobb családi kutyák, tehát ha a komondor újra ilyen lesz, az biztosítja a fennmaradását, hiszen az első számú vevőközönség a magyar család.
A medveölés pedig annyira abszurd, hogy vigyorjel hiányában kénytelen voltam egy is piszkálódásként, provokációként értelmezni. :-)
Számos pásztorkutyás expedícióinkon vizsgáltuk idehaza, Székelyföldön, Macedóniában az elvárásokat az alkalmazott pásztorkutyákkal szemben. Hortobágyon a gulyások versenyén felmérést végeztünk arról, hogy milyen fajtájú pásztorkutyákat alkalmaznak, miért pont azt, amit, volt-e komondoruk, ha volt, de már nincsen, annak mik az okai?
Szerintünk a komondort tenyésztőnek pontosan ismernie kell milyen egy igazi pásztorkutya.
Ajánlom minden komondortenyésztőnek, ha van lehetősége rá, tartson komondorai mellett pásztoroktól hozott pásztorkutyát annak érdekében, hogy legalább tudjon megfogalmazni tenyésztési célt.
A mi kertünkben együtt nevelkedik két azonos korú komondor és sárhegyi valamint Gyimesfelsőlok közeléből az esztenáról hozott pásztorkutya kölyök az azonos korú komondorral. A sárhegyi elmúlt két éves, a kaliba meg egy éves. Vizsgálom kölyök koruktól a táplálék arányos súlygyarapodásukat, az idegrendszerüket, őrző képességüket, a hallásukat, látásukat,szaglásukat, emberhez való viszonyukat, az inger küszöbüket, mozgásukat, mozgás koordinációjukat, felépítésüket, fogazatukat, sérülékenységüket, bunyó készségüket, haszonállatokhoz való viszonyukat, stb, stb
Úgy érzem, fontos információkhoz jutottam. Választ kaptam arra, hogy miért alkalmaznak a pásztorok annyi komondort, amennyit, miért akkora a populáció, amekkora.
A MKE fajtarehabilitációs programjában megfogalmazottakat saját tapasztalataim teljességgel alátámasztják, megerősítik.
Szerintem nem kell felkapni a vizet rögtön! Az illető teljesen jogos kérdéseket feszeget, és kíváncsi, mert nem ismeri a történetet teljes valójában!
Amit ő nem ért az az, hogy ahhoz hogy egy fajta általában a "modern" körülményekhez jól tudjon adoptálódni, ahhoz nem elég a szokásos metódus, mert azzal csak korcsosul. Amit nem ért az az, hogy ezek a kutyák azért lettek olyanok amilyeneknek szeretnénk látni őket, mert hihetetlen terhelésnek voltak kitéve! Ez a hihetetlen terhelés az ami ma nincs meg. De enélkül sajnos egy pásztorkutya semmit sem ér, és elindul a korcsosulás!
A Yellowstone parkban élnek a világ legerősebb amerikai bölényei, mert a világ legerősebb farkasai vadásznak rájuk!
Ezt kell megérteni, hogy a természet evolúcionista! Tehát a fajok versengése a fajokat erősíti!
Ha van nagyragadozó állomány, akkor a pásztorkutyák olyan terhelés közepette élnek, ami őket nemesíti. Mi emberek semmilyen tenyésztéssel - főleg nem küllemivel - nem tudjuk ezt a terhelést sem kiváltani, sem szimulálni.
Ergo: az a kívánatos, hogy a komondornak is meglegyen az az elit vonala, ahol a kutyák eredeti feladatukban dolgoznak. Ekkor vissza lehet nyúlni hozzájuk.....
Ajánlom "dunatiszaközének", Bartha László három részes előadását - fent van a Youtube-on - annak is az első részét, hogy megérthesse a miérteket!
Ön a programunkkal kapcsolatos legnépszerűbb félreértést fogalmazza meg.
Néhány gyors válasz:
"Hogyan dolgozik egy falka nagyragadozókkal szemben??? Kit érdekel ez ma Magyarországon amikor egy átlagos család 1 jó esetben 2 kutyát tart. Kérem mondják el nekem!!!"
A pásztorkutyák nagyragadozókkal szembeni munkája jelenleg valószínűleg kevés komondortartót érdekel ma. Az viszont annál többet, hogy milyen a kutya idegrendszere, mennyire bírja a stresszt, hogy milyen egyensúlyban van a kutya óvatossága-bátorsága-vakmerősége. Milyen intelligenciával méri fel, és próbálja elhárítani a veszélyt, milyen harmonikusan tud beilleszkedni egy családba, a többiekkel együttműködni egy akár kutyák, akár emberek alkotta falkában.
Ezek olyan tényezők, melyek egy küllemre irányuló tenyésztési rendszerben elsikkadnak, míg egy esztenán alapkövetelmények.
A városi körülmények között tenyésztett kutyák néhány generáció után már városi körülmények között is csak kompromisszumokkal állják meg a helyüket, míg igazi pásztorkutyák családi kutyának is elsőrangúak!
"A kérdés a mai ember miért tartana a portáján KOMONDORT???"
Azért mert a komondor elvileg egy olyan rettenthetetlen őrkutya, mely nem csak elsőrangú házőrző, hanem kiváló családi kutya is egyben, melytől nem kell félteni a gyengébb családtagokat, és más háziállatokat, mely nem ugat feleslegesen, mely a saját területén kívül nem agresszív, mely intelligens, nincs láb alatt, nem rongál cipőt kerékpárpedált, kertet, mellyel nem teher, hanem élmény együtt élni!
Sajnos a kennelben, kis udvarban egymástól elkülönítetten tartott, küllemre szelektált állományra semmi nem fejt ki olyan hatásokat, mely alapján a különböző viselkedéstorzulásokkal rendelkező egyedek háttérbe szorulnának a tenyésztésben és nem rontanák a fajta hírnevét.
Egy rokonom nemrég hozzájutott két keverék pásztorkutyához, melyeknek rokonai/felmenői erdélyi esztenákon dolgoznak szelektálódnak.
Csodálkozva és lelkendezve mesélte: Te ezekkel nem kell balhézni, hogy ne ugráljanak fel, ezek nem szarnak össze-vissza, ezek nem rágnak meg mindent, kint lehet hagyni még a gyerekjátékokat is, ezek nem hordanak szanaszét mindent, nem bántják a növényzetet, imádják védik a macskákat, rajonganak a gyerekekért, szinte alig ugatnak, csak akkor, ha valami tényleg rendkívüli történik. Nem félnek a villámlástól dörgéstől, petárdázástól, a hatalmas hörgő hőlégballontól, hangos sportmotoroktól, nyugodtan lehet velük sétálni emberek, kutyák között. Elképesztő módon bírják a fájdalmat, sérüléseket, és tök egészségesek.
Mi nem azért akarjuk kihelyezni a komondorokat esztenákra, hogy ott farkast, medvét öljenek (ezt nyilván ön sem gondolta komolyan, csak provokálni akart...!), hanem azért, hogy ott újra olyan körülmények hassanak rá, amelyek nyomán ilyen kutyákkal, ilyen komondorokkal lehet ellátni a magyar családokat, a beszari, félelemből harapós, csaholós, mindent szétrágós, örökké láb alatt levő kerti-díszek helyett.
Ha kicsit bővebben szeretne erről olvasni akkor ajánlom ezt a cikket:
Egyrészt mert a mai ember a marketing foglya. Nézd meg az ázsiai és török pásztorkutyákat. Arányaiban nincs sokkal több és jobb köztük (legalábbis hazánkban), de az embereknek az kell, hogy a fajta tudjon farkast és medvét "ölni".
Másrészt nem azért kell jó pásztorkutya, mert hegyekben áll a medve és a farkas Magyarországon. De ettől függetlenül, aki ismer igazi pásztorkutyákat, az tudja, hogy a pásztorkutya a legjobb családi őrkutya. Jól kezelhető, nem túl agresszív, megvédi a rábízott javat (akár az élete árán is), de a gyereket is rá lehet bízni szó nélkül. Betörő pedig elég sok akad helyben is és szerncsére gyerek is. Viszont hogy ezeket a jó tulajdonságokat megőrizze szigorú szelekcióra van szükség.
Harmadrészt meg azért kell, mert egyre több a farkas és a medve Magyarországon és mivel védett állatok lelőni nem lehet őket és mivel oppurtunisták előbb-utóbb megpróbálják kihasználni a hely adta lehetőségeket. De előbb-utóbb az aranysakál ellen sem lesz jobb megoldás. A kuvasznál már elindult ez ügyben egy program (ha jól emlékszem Kuvasz Őr néven).
Negyed részt, pedig a legtöbb városi pásztorkutya fajtának van egy "ősi" kutyákból álló hátországa, ahová bármikor visszanyulhat vérfrissítés gyanánt. A komondornak ilyen nincs, tehát létre kell hozni.
Ha off vagyok nyugodtan töröljék, de mint magyar ember ezen topikot olvasva, ezek jutnak eszembe.
Pár gondolatom hadd írjam le, fantasztikus munkát végeznek egy csodálatos kutya fajtáért ezt nem vitatom. De hol vannak Magyarországon olyan számban pásztorok, gulyák vagy csak gazdálkodok akik fenntudnak tartani egy fajtát mint pásztorkutya - söt tovább megyek nagyon kevés olyan munkaterület van ahol még tudjuk használni a KUTYÁT csupa nagy betűkkel írva. Amit az MKE csinál dicséretes maximálisan - csak hol van a középút???
Olvasom itt hogy kihal a fajta, sajnálattal közlöm ha hihetetlen ösztön rendszerrel és tulajdonságokkal rendelkezik akkor is kihal :-( Mert ezen fajtánál sem sajnos ez menti meg a fajtát a kihalástól. Hanem a kisember én, a szomszédom, vagy a Lajos bácsi véménden. Mert ha nem kell nekünk Komondor akkor lehet fejen állni, meg farkast meg medvét ölni velük - lehet bármilyen fantasztikus pásztorkutya nem kell az embereknek. Nem a szakmaisággal van gond hanem mai környezetbe való átültetésben. Hogyan dolgozik egy falka nagyragadozókkal szemben??? Kit érdekel ez ma Magyarországon amikor egy átlagos család 1 jó esetben 2 kutyát tart. Kérem mondják el nekem!!!
Hol van Magyarországon nagyragadozó?? Megváltozott körülmények megváltozott ösztönök. Miért nem járunk ma is gyalog, vagy lóháton - megjegyzem jobb lenne. Mert változnak a körülmények, változik a világ. Változni kell fajtának a mai körülményekhez!!! Ahhoz, hogy újra népszerű fajta legyen. Nem a pásztorokat kell megcélozni, hanem minket által magyar embereket, mert mi támaszthatjuk fel a fajtát, azzal hogy veszünk, tartunk, használunk ilyen fajta kutyát. Lehet dobálózni nagy szavakkal hölgyeim és uraim így a szakmaiság úgy szakmaiság, de ha valami nem kell a népnek akkor az nem kell!! A kérdés a mai ember miért tartana a portáján KOMONDORT??? Azért mert, jó a táplálék hasznosítása, vagy hihetetlen ösztönrendszere van, kiváló pásztorkutya, vagy mert egy magyar ősi kutyafajta, vagy mert szép a szőre?? Ezt kell megtudni, ebbe az irányba elindulni, nem a múlton rágódni. De ez csak egy kívül álló ember gondolatai. Még egy tény nem csak pásztorkutyaként használták őseink annak idején sem legyen ez vers Radnótitól 1944-ből írásom zárása:
Radnóti Miklós NEM TUDHATOM
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülõhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belõle nõttem én, mint fatörzsbõl gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslõ fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát; az gyárat lát a látcsõn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdõt, füttyös gyümölcsöst, szöllõt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntrõl pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter elõtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában KOMONDOR hempereg; és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kõre léptem én, ím itt e kõ, de föntrõl e kõ se látható, nincs mûszer, mellyel mindez jól megmutatható. Hisz bûnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költõk is bûntelen, és csecsszopók, akikben megnõ az értelem, világít bennük, õrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval õk felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
Abban nem látok különbséget, hogy milyen erős a falkaösztönük, maximum abban, hogy mennyire dominánsak. A munka, védő , pásztorkutya stb. ösztönökben már van köztük különbség.
Járnak erre emberek, vaddisznók, őzek, rókák. Addig ugatnak, amíg el nem mennek. De ott a kerítés, ami nekik 100 %-osan a határ. És nyilvánvaló, hogy puszta kíváncsiságból nem fogom őket kiengedni a vaddisznó után. És emberre sem fogom őket ráküldeni. Tehát marad a feltételezés, hogy, ha nem is az összes, de megpróbálnák elzavarni kerítés nélkül is.
Én is úgy gondolom, hogy túlzás azt állítani, hogy hiányzik a falkaösztön a komondorból.
Azon viszont elismerem, hogy lehet vitatkozni és érveket felhozni, hogy ez mennyire állná meg a helyét ragadozók ellenében és hogy milyen fokú egyes egyedekben vagy falkákban ez az ösztön.
Nekem ( nekünk ) 6 komondorom van. Azok, mert a kettős mérce alapján is kijelenthetem, hogy, ha nem is 100%-ban, de komondorok.
Több tenyésztőtől, több vérvonalból származnak, egy kutyával indultunk és most már hatan vannak.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt gondolom, hogy a tkv-s állományból még nem veszett ki a falkaösztön. Sőt, úgy érzem, hogy a kisebb-nagyobb rivalizációs súrlódások ellenére nagyon jól együttműködik a 6 kutya. Tény, hogy mind kölyökként került bele a falkába, gyakorlatilag évente 1-1 kutya, de mindegyiket szívesen fogadták és mindegyik olyan volt már másnap, mintha ide születtek volna. Mindegyik beállt a falkába és a rangsorba.
Korábban voltak másfajta kutyáim, illetve keverékek is, és soha ilyen "nyugalom" és együttműködés nem volt a kutyáim között.
Azt nem tudom, hogy egy felnőtt kutyát hogyan fogadnának, valószínű sokkal nehezebb lenne falkásítani, mint egy kölyköt. Volt egyszer itt egy felnőtt szuka pár napig fedeztetés miatt, és addig nem is volt gond, amíg csak a kannal szórakáztak, amíg nem akarta átvenni a hatalmat. De nem is akarok felnőtt kutyát berakni a falkába. Sőt, ha hoznék kölyköt ( bár már nem tervezem ) akkor legkésőbb 8 hetesen elhoznám, hogy itt szocializálódjon.
Nem mindegyik egyformám együttműködő és nem egyformán jól dolgoznak, de maga a falka egy működőképes egység.
Külterületen, másfél hektáron vagyunk. Ki tudnának menni, el tudnának szökni, de még a nyitott kapun sem mennek ki. A kerítés a külső határ, a bálamadzag a belső tiltott terület határa. Kialakult a rangsor, illetve most formálódik egy kissé, mert van egy 1 éves szuka, akinek még nincs meg a pontos helye a falkában.
A nagyok tanítják a fiatalokat ( nyilvánvaló nem az ülállfekszik-re ) összedolgoznak, a fiataloknak ki kell érdemelniük, hogy "kiállhassanak a barrikádra".
Én ezen az előrehaladáson, előre haladási akaraton mérem, hogy melyik kutyám mennyire jó munkakutya. Lehet, rosszul látom, de én csak abból tudok kiindulni, hogy itt kinn prérin, mit várok el a kutyámtól.
Annyi mindent tudnék ide írni, miért gondolom azt, hogy nem veszett ki a falkaösztön!
Egyszerűen jó látni őket, amikor meghallanak valamit, vagy csak az őrszem hall meg valamit és megindul, megindulnak, mint gép, egy irányba, aztán szétválnak és úgy helyezkednek el, hogy minél nagyobb területen védjék a portát.
Persze lehet, hogy nem ez a falkaösztön, nem ez a védő ösztön, nem tudom. De nekem ez biztonságot ad.
Ebben nincs vita közöttünk, egyetértek. Komondor hivatalosan az, aminek van származási lapja, de vannak TK-s komondorok, akik ilyen-olyan mutyi által rendelkeznek csupán származási lappal és vannak olyanok, amik ugyan teljesen becsületesen vannak tenyésztve és lepapírozva, de nem jó kutyák. És vannak valóban nem tk-s egyedek, amelyek jobbak sok tk-snál. Ez nem vita kérdése.
Miben hiányos a komondor falkaösztöne? A tanyán, udvaron tartott 4-5 komondor ugyanúgy együttműködik, csupán nincs nagyragadozó, amin tesztelhetnék magukat, nem?
Milyen az igazi pásztorkutya? Milyen a külleme, a mérete, a habitusa? Hogy viselkedik egy nyáj mellől származó kölyökkutya, amelyik 8 hetes korától egy udvaron nevelkedik fel egyedül és hogy viselkedik egy TK-s 95%-ba tartozó szülőktől származó kölyökutya, aki 8 hetes korától egy nyáj melletti falkában nő fel?
Mennyit befolyásol a szocializáció, az egyedüllét vagy a falka erejének önbizalomnövelő hatása, a külső környezeti behatások? A falkában minden kutya kőkemény vagy van 1-2 vezéralak a többi pedig úgymond csapódik, mint a farkasoknál? És ha egy ilyen csapódó kutyát vagy akár 2-3-at kiveszünk a falkából a vezérkutyák mellől, akkor hogy viselkenek? Ezt vizsgálta már valaki?
Mondhatnám, hogy az senkit sem érdekel, mert a fajta sorsára eddig - a hivatalos tenyésztést értem - csak perifériális hatása volt, ám valójában ismert a metódus, hogy neves tenyésztők szereznek nem tk-s kölyköket és betörzskönyveztetik a saját almaikba..... szóval innen nézve meg mindig is vérfrissítésre használták, csak nem legálisan!
Az is ismert hogy a tenyésztők egy etikátlanabb csoportja járta a kenneleket és tk nélkül vásárolta fel az almokat! De ez mellék szál. A lényeg, hogy most legalizálva kell hozzányúlni a nem tk-s kutyákhoz......
Nem tőlem kérdezed, de had válaszoljak A tk nélküli állomány többszöröse a tk-nak. Ez akár az eladó kölyök komondor hirdetésekből is következtethető. De az is következik belőle, hogy a nem tk-s kölykök ára akár negyede-ötöde a tk-s kölyköknek. Továbbá az is kiolvasható belőle, hogy a nem tk-s komondor hirdetések között nagyságrendekkel több a tanyát, házat, gazdaságot őrző komondorok szaporulatának kínálata.
Az már saját tapasztalatom, hogy a tanyákon tartott kutyáktól azonnal megválik a gazda, ha a haszonállait pusztítja vagy folyton elcsavarog . Tehát van szelekció, míg ha valaki vesz 150 ezer Ft-ért egy komondor kölyköt tenyésztési célból nagyon alapos indoknak kell lennie, hogy ne akarjon tenyészteni vele.
Az én saccolásom szerint a tk nélküli állományban már az arányaiban is több a pásztorkutyás viselkedést mutató komondor számszerűen meg a többszöröse.
A számszerűség pedig mindig attól függ, hogy hová tesszük a lécet, ha kellőképpen magasra, jó lehet az 5 % .
Ezt a fekete-fehér problémát már jó néhányszor kitárgyaltuk. De kezdjük újra. A probléma nem új, hiszen voltak idők, amikor származás alapján lehetett bizonyos állásokat betölteni, beosztásokhoz, hivatalhoz jutni. Olyasmire is volt példa amidőn egy néphez való tartozás is származási alapon dőlt el.
Napjainkban a MEOESZ elismert szervezeteiben zárt tk esetén, mint a komondor, származás alapján dől el a fajtához való tartozás. 4 generációs sorra kell bizonyítani, hogy az ősök komondorok voltak ( sokan ezt kellő iróniával rasszizmusnak hívják). Evvel párhuzamosan ugyanakkor létezik egy fajta sztenderd, amely küllemi és belső jegyek alapján határozza meg a fajtához tartozás kritériumait. Ha ez utóbbit nézzük a tk-s állomány többsége nem komondor és a nem tk-s állományban is vannak a fajtához tartozó egyedek. Erről a dillemáról mindig a magyarsághoz való tartozásom jut eszembe, mert bizony , no de hagyjuk.
Elnézésedet kell kérnem, mert sokszor magam is hibásan használom a komondor meghatározást, valamelyik verzióhoz illene már ragaszkodnom. Annyi biztos , hogy kb ezer éven át a fajtához tartozás (bár ez nemigen tudatosult a pásztorokban) egy alkalmazási készség volt. No ez veszett el a kultúrtenyésztett egyedek többségében.
Olyat nem állítottam sohasem, hogy jó komondorok csak a mi udvarunkban találhatóak, olyat sem, hogy csak a MKE-hez tartozó tenyésztőknél. ezt nem tudom honnét vetted, de ha bemásolod ide a kedvemért, azt megköszönöm, mert én magam fogok elhatárolódni tőle.
Lejjebb a komondor fejlett falkaösztönének a hiányára utaltam, arra kérlek, hogy ezt ne egyszerűsítsed le arra , amikor egy udvarban 4-5 komondor együtt él. A falkának az esztenán, vagy idehaza a tanyákon igen jó együttműködésben tudják elhárítani a nagyragadozók támadásait, ehhez kell többek között a jó falka munka.
Székelyföldön igen sok kaj és kau falka működik, keverékeikből még annál is több, teljes komondor falkáról nem tudok annak ellenére, hogy eleinte éppen a magyar fajtákból vittek ki a legtöbbet a derék székelyek. Az ázsiai kutyák orosz és európai változatai valóban nem használhatóak, de az ázsiai pásztoroktól importáltak viszont igen.
