Valszeg Zabfaló olvtárs is úgy érti hogy a turáni medencében területen élő, átvonuló, valamilyen formában tevékenykedő (hivatkozott is rá) türk eredetü népek... igy már elfogadható.....
Ez így van, de a bolgároknál még jobban megvan a fejedelmek névsora Attilától kiindulva több száz évig utána! A Szász Béla Attila-könyvében ott vannak pontosan,sorra, nemcsak a legendákban.
Nagyon érdekesnek tartom hogy amig a művelt nyugaton barbár tudatlan népségnek tartották a hunokat,(a németek hunos Attila kultusza kivétel) addig keleten "magára valamit is adó" íjfeszitő ill. nomád keleti nép mindig megteszi a hunokkal való rokonsági kötelékeire felhívni a figyelmet, nem szégyelve a barbár tudatlan hunokhoz rokonítani magát, sőt büszke a rokoni szálakra. Ezt a rokoni szálat mongolok,törökök,avarok,magyarok kötik a hunokhoz, és örököse- inek kiáltják ki magukat a hunoknak és Attila nagykirálynak. Említették ezt a mongolok Batu idejében, az avarok Baján kagán idejében a törökök a mai napig rokonságot tartanak a hunokkal. Mi magyarok sem maradtunk ki a sorból. Attila nagykirály halála után a hun birodalom felbomlása után színre lépő íjfeszítő nomád birodalom az "onogur-bolgár" birodalom vezető rétege is hangoztatta a hunokhoz való rokonságát. A felbomlás után a keletre visszavándorolt hun törzsek nem lettek "leigázva" az akkori szokások szerint, hanem az onogur birodalom vezető rétegébe olvadva tovább vitték a hun vérvonalat.
Igen. Vmi filmet láttam, (Nat.Geo. vagy ilyesmin) ahol egy hatalmas emlékpark van a törökök őseinek emlékére. Sokkal nagyobb, mint a mi Ópusztaszeri emlékünk. No, ott hatalmas Attila-emlékmű, de több másnak is. Itt mesélte a vezető, hogy nálunk minden iskolás tanulja Attila hőstetteit az órán, a hunok leszármazottainak tartják részben magukat is, részben a magyarokat is. A törökök és a turániak unokatestvérnek számítanak ebben a körben, minket, magyarokat és a székelyeket is turáninak tartanak.A youtube teli van ilyesféle türk képekkel, zenével...
Erre nagyon jó példa Attila halála után száz évvel élt kikeresztelkedett gót Jordanes,
sokak által hitelesnek és szakértőnek mondott feljegyzései, amit a hunokról írt....
Jordanesnek nem kellett kikeresztelkedni, mert nem volt zsidó. A pogányt ugyanis megkeresztelik.
Jordanest nem tekintik hitelesnek és szakértőnek, csak ő az egyetlen nyugati későantik szerző, akitől számottevő mennyiségű történeti leirás maradt fenn. Amúgy jordanes Cassiodorustól másolt szintre mindent.
Ha Priskos rhétor szövegeit előbb ismerik meg nyugaton, akkor nem az a negativ Attila kép élne. (Priskos is pogány barbárnak tartotta Attilát, csak ő csodálta, és nem mellesleg kortársa volt)
Én sem gondoltam volt, hogy azt a húst a"sebről" megeszik, csak "gyógyászati segédeszköz" volt. Biztos vagyok benne, hogy a manapság használt "gel pood"-ot ennek alapján fejlesztették ki.
Arra talán nem szorultak rá akkor sem, hogy megegyék az ilyen gyógyhúst. Szerintem ez a szelet hús úgy működött a sebhelyen, mint manapság egy Scholl-cucc. Odarakják a tyúkszemre, rögzítik, a közepe üres, így a cipő (nyereg) nem nyomja a sebet közvetlenül. Puha,kényelmesebb, mint egy darab bőr vagy nemez, nem töri tovább annyira a sebet, nem ragad bele és ilyesmik...
Na igen... köszi a szakszerü kiigazítást... De minden esetre a húst nem evés elött megpuhítandó rakták a nyereg alá mint azt Jordanes "úr" volt szíves írni a krónikájában. Aztán tőlünk nyugatra kb. 1000-1200 km-re már azt sem tudják mit beszélnek. Akkor még az amerikai iskolásokról nem is szóltam akik nem tudják megkülönböztetni Budapestet Bukaresttől. De hát sajnos ők a "kulturnemzetek".
Igaz, hogy a húsban levő nedvek gyógyították a "nyereg feltörésaket", de feltört hátú lovat nem lehet "nyergelni", és használni. Ebből következik, hogy a nyereg alá megelőzési szándékkal tették a húst a kritikus területre, - a "markamrára" - hogy ne törjön fel a lovaglás folytán, és tovább lehessen használni a jószágot. Egy kb. 3-5 cm-es átmérőjü "nyeregnyomás", ami a mi "vízhólyagunkkal" azonos, min egy hét teljes pihenőt igényel. Ha ezt nem vesszük észre, és "rádolgozunk", másnap már "nyeregtörés", - nyíit seb - , ami viszont sebtől függően 5-8 hét teljes pihenőt,és kezelést igényel. Ezt azonban nem biztos, hogy "bevállalták" Őseink, inkább megelőzték a bajt, mint hogy hetekig "helybenjárjanak". Ha viszont megtörtént a baj, inkább lovat cseréltek.
Logikus. A legyek beköpik a sebet, kész a baj. Ha egy ilyen gyógy-hússzeletbe petéznek, azt eldobja másnap-harmadnap a lovas és mehetnek a nyűvek a bánatba, nem a hátasba.
