Van még hely ahol szedhetek, nem ettől félek. Bodzából még nem csináltam, na ettől igen :-) Nem csak a mocsok miatt, hanem, hogy cukrot mennyit rakjak...azt hiszem, a gumicsizma és a kapca nem ad elég kihozatalt :-P
Az lehet, de ha kicsit olvasgattál volna is előtte, akkor nem jársz így, mert ez a hordó téma, már évek óta fent van a fórumon. Sokan előtte tájékozódnak, ha nem ismerik eléggé a témát, hogy mi lenne jó, hogyan lenne jó!..DD...
Látod, te is előbb "lősz és utána kérdezel", mint az amcsi rendőr. Mert ha előbb kérdezed, akkor mondtuk volna, hogy csak a kőbányais a jó hordó. Annak majdnem 400mm az átmérője.
Van egy 50 literes söröshordóm, 6 literes rézbogrács kupolával, 170 cm hosszú 22 es páracsővel.
Szeretném a söröshordót dupla-falusítani. Olvastam a fórumon, hogy többen is 125 literes villanybojlerből csinálták a külső köpenyt. Sajnos a söröshordó külső átmérője csak 36 cm. (borsodi), a bojler belső átmérője 44 cm. Az lenne a kérdésem, hogy a két fal közötti távolság (4 cm), nem túl sok, fel tudja hatékonyan melegíteni a hőközlő anyagot az 5 kW-os gázzsámoly?
Ha még találsz.. De szerintem már a "gyűjtők" mindenhol beelőztek.
(Egyébként, ha valami jó régi gumicsizmát találsz és a kapcaronggyal együtt lepárolod, akkor már majdnem sikerül utolérni a gyalogbodzát. Szerintem. ) :)))
Nincsen itt semmi elírás, vagy ha van akkor a németek ezt "benézték". De nem így ismerem őket...DD...
...a "bár" (súly=görög), mindig a túlnyomást mutatja.
Tehát 1-bár=2-atm. De ez látszik a táblázatban, a gőz hőmérsékletén is.
Például, ha valaki azt mondja, hogy az autó kerekeiben 2,3 bar a nyomás, az valójában csak mért nyomás, és a kerékben a valódi nyomás 3,3 bar, de ez csak 2,3 bar-ral van a légköri nyomás felett, és ezt mutatja a keréknyomás mérő.
Ezért nem lehet a Himaláján tojást, vagy pláne babot főzni, hacsak nincs kuktánk.
Az is érdekes, hogyha eltekintünk a meteorológusok által előszeretettel használt 1013-milibáros, átlagos tengerszint feletti nyomástól, (vagyis elvennénk a túlnyomást, amiben élünk) akkor az látszik, hogy 0-báron a tiszta már víz már 99.1°C-on felforr. Minden csak a viszonyítástól függ, tehát attól függ, hogy honnan nézzük.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ez a nem egészen 1 fok nálam még belefér(kb nekem is ennyivel csal felfelé),de azért 110 ne legyen már! Honnan tudja az ember,hogy nem dugulástól van-e? Az pedig veszélyes tud lenni!Nem szabad szórakozni vele.
A ZD a ZugDeszt rövidítése,van a téli változata a TZD.A fórumosok találkozója.
Az enyém digitális és szerinte a víz 100,9 fokon forr. Azaz majdnem egy fokot csal. Persze, lehet ezzel együtt élni, de azért jobban szeretném, ha a valóságot mutatná.
Az idén csináltam először vadkörte pálinkát. Sokat hallottam már róla, jópár finomat is kóstoltam, de most sikerült csak vadkörtéhez hozzájutni.
Tapasztalataim a vadkörtéről:
- 53kg vadkörte (1/3 rész szotyósodott, barna, utóérlelt és válogatott vadkörte, 1/3 teljes érésben lévő szép sárga és 1/3 rész nem teljesen érett, de már nem is zöld). Ágaprítóval pépesítve.
- kb. 20 liter víz (anélkül olyan száraz volt mint a forgács).
- 1,4 kg cukor (2,6%)
- pektinbontó, 228 élesztő, tápsó
- 3,2 pH alapból, így nem kapott savat
- 11,5 Brix az induláskor
2 hét alatt kierjedt 16-20 C fok külső hőmérsékleten, a cefre saját hőmérséklete 20-22 C fok között volt.