:), nekem meg az jutott az eszembe, hogy volt itt pár éve egy (számomra) meglepő 'felfedezés' a kérdezett Sutus név kapcsán. A megldás nagyon egyszerű volt, de aki nem ismeri, nem tudja mi az, az csak néz nagyokat (a sutú=borprés volt a megoldás). A mostani név kapcsán is azt gondolom, hogy 'vani neki valamije' , ez az -es azt jelenti. S azzal a valamivel valamit csinálnak.
A Herkl nagyon ritka , de a Herkel mar gyakoribb ( 225 sz. )nemetorszagban.Herkli-t egyaltalan nem lehet talalni. Brechenmacher azt irja a Herkel alatt ld. Herkle(in) .... Ott a következö magyarazat talalhato :Egy HERCO Sz.nevböl ered amely egy Szepesben tulelt onemet nev.1516 "Nicolaus Herco aus der Zips". Ofn. HARUC = Szentely
Az 1715.évi első országos összeírásban él Solton egy Franciscus Ertekes (majd megnézem otthon a DVD-n, hogy hogyan van írva DVD-n), itt a neten csak az ékezet nélküli átirat olvasható a www.arcanum.hu/mol alatt.
Helytörténeti tárgyú bejegyzéként (Borovszky) azt olvasom, hogy a török időkben is folyamatosan lakott volt, ez nem jelent semmit, azt kellene tudni, hogy az Értékes jelentett-e valamilyen foglalkozásnevet hajdanán, esetleg ragadványnévként ilyen jelentéssel jöhetett szóba.
Herkl alakban nagyon ritka Németországban, de a kicsinyítőképző -l nélküli Herk alak gyakrabban előfordul mind Németországban, mind Ausztriában, sőt Svájcban is. A Duden "Lexikon der Familiennamen"-je (kb. 20 000 németországi — nem csak német — név) nem ismeri, de ez nem meglepő az alacsony számok mellett.
Jellemzően solti név az Értekes, helyi kiejtéssel Értökös. A Kincses névvel rokon foglalkozásnévnek gondolom. A helyi anyakönyvben egysze a Gombos alias is előfordul (egyszer pedig az Ócsai).
Most a világhálón bolyongva találkoztam az Ertokuş családnévvel. Mennyire képzelhető el a török eredet?
A 18. század közepén történt a török hódoltság utáni német betelepítés. Fejér biztos az újratelepítendő területek közé tartozott, a Duna melléke (Ráckeresztúr is) pedig a "sváb" betelepítés fő célja volt ("Donauschwaben"). Kérdés, mennyire volt jellemző a belső áttelepítés (Nógrád korábban is már Habsburg fennhatóság alatt állt, sosem volt tartósan török uralom alatt), lehetett-e Nógrád egy "köztes állomása" egy német eredetű családnak. Itt sajnos véget ér a kompetenciám.
Az első ismert ráckeresztúri Herkl, névszerint József, 1738/42 körül született valahol. 1763 januárjában házasodott meg Rác+úron, ez a legkorábbi feljegyzés róla. Megnéztem a familysearch-ben, és egy lehetséges találat van, 1739.12.29., Kazár, Nógrád megyében. Lehetséges, hogy akkoriban Nógrádból Fejér megyébe kerüljön? Mert akkor a külföldről való származás legendája is időben távolabbra tolódik...
"Tudomásom szerint az Ősünk Franciaországból a Hunok-völgyéből jött Magyarországra, és telepedett le Ráckeresztúron."
Ez a Val d'Anniviers-es sztori nagyon bemutatja, hogy 99,99%-osan valóságtartalom nélkül kreált családi legenda. Valószínűleg annyi az igaz benne, hogy külföldről jött az ős. És némi esély van rá, hogy Német-Svájcból (különben hogy kapcsolta volna ide a ((francia)svájci, nem francia!) "Hunok völgyét" az illető (vagy egyik felmenője, akitől hallotta).
Nemrég akadtam a Herkl névre, amelynek több változatával is találkoztam a XVIII. században: Herkl, Herchl, Hekl, Herkly. Azt tudni még, hogy mára már Hekli-ként ismeretesek a leszármazottak. Amúgy a nevet Ráckeresztúron találtam. Rákerestem a neten, és a Radix oldalán érdekes eredettörténetet találtam:
"Kedves Herkli névrokonaim!
Nem vagyunk túl sokan, akik e a nevet viseljük. Tudomásom szerint az Ősünk Franciaországból a Hunok-völgyéből jött Magyarországra, és telepedett le Ráckeresztúron. A jobbágyság idején érkezett ide, és az itt élő jobbágyoknak földet osztott. Nemes ember lévén szabaddá tette őket. Ezt a területet még most is "szabad földeknek" hívják. Bármit tudtok a név eredetéről, szívesen és érdeklődve várom.
hat ez aztan furfangos.Mindig is fen fog allni ez a problema a magyarositasokkal - itt aztan veget ert a tudomany. De megis erdekes hogy egy magyar nev Galánfi letezett.Egy csaladnevgyüjtemenyben 1917-böl talalhato, amelyben nevvaltoztatashoz ajanlott nevek szerepelnek.
Hú, azért egy -czky méltóságot sugalló, ipszilonos, cézés, régi helyesírású nevet (ha szláv eredetűt is) lecserélni... komoly alsórendűségi komplexusról tanúskodik... (Én, úgymond, örülnék, ha ilyen magyar nevem lenne).
Pedig ezt a filmet láttam, most már így rémlik valami. A tanulság ebből az, hogy nem is olyan könnyű olyan vezetéknevet fabrikálni, amely "természetes" úton nem jött létre. Jellemzőnek látom, hogy a Galon-t elvetették: éppen amiatt, mert sértette azt a "nyelvérzéket", amelyet a meglévő névkincs kialakít.
Ő viseli a nevet meg a két gyereke. Géza pozsonyi színész, Angéla tévés (vö. "Szlovákmagyarok" - abban volt szó a névről is).
A lényeg a lényeg: id. Géza nagy Jean Gabin és Alain Delon rajongóként váltott nevet Vavreczkyről, de azért Galon mégsem akart lenni, így lett végül Galán.
Láttam, de a kérdéseid megválaszolása meglehetős forráskutatást igényel. Azt éppen tumom, most mit ért az orvosi nyelv gangraena alatt, de hogy régen pontosan mit értettek ez alatt, az egy csomó keresést, olvasást és értelmezést követel. Ugyanez igaz a többi részkérdésre. A türelmedet kérem.
Az általad alapított Betegségek régi nevei topikban feltettem néhány kérdést betegségekről. Nagyon megköszöném ha válaszolnál. Elnézést kérek ha sértene a tegezés.
Ad Habaz: Tegnap kissé távolra tekintettem. De nem hagyott nyugodni a horvát és orosz Habazin név kérdése, így továbbolvastam, és Vasmernél közelibb etimológiára találtam. Ezek: orosz хабазина /habazina/ ’pózna, rúd, karó’, ukrán хабаз /habaz/ ’rőzse’, lengyel chabaź ’gyom, gaz’. Lengyel területen zöngétlen véghangzójú változatokban családnév: Chabas, Habas.
Tehát az etimológia lehet szláv is, sőt valószínűségi alapon ezt tartom a legerősebbnek.
[LvT] > a Kilián személynév magyaros Gelén formájának esetlen a mély hangrend felé kiegyenlítődött változata.
Most olvasom, hogy Gellénfalu eredeti szlovák neve Galanová, amely párhuzamos névadással alakult. Tehát tényleg volt a lat. Chilianus > Kilianus személynévnek Galan változata, ha nem is magyarban, de a nyugati szláv nyelvekben (a szlovák névváltozat a /g/ miatt vagy lengyel, vagy magyar eredetű lehet).
Ad Habaz: Elsőre rögtön az arab ‛Abbās ’oroszlán’ név jutott az eszembe, hátha az a Balkánon Habaz ~ Habbaz alakot nyert, és került fel Kalocsa környékére. Ilyen nevet azonban sem a törököknél, sem a Balkánon nem találtam.
Van viszont horvát Habazin, orosz Хабазин. Hogy ez összefügg-e a magyar Habaz-zal, nem tudom (elviekben az -in lehet szláv képző).
Ezen felül akad Хабаз település Karacsáj-Balkárföldön,és vannak Habaz nevű személyek a Google szerint a Közel-Keleten, csak nem tudtam azonosítani, hogy arabok-e vagy perzsák.
Továbbá a héber חֹבָץ hōbāş [xɔwats] szó jelentése ’savó’, a h-b-ş gyök köpüléssel, tejoltással, -altatással kapcsolatos. Persze alant én érveltem egyszer az ellen, hogy héber (jiddis) szavak képzőtlenül nevet adnának ezen a környéken. Egyébként van török habaz is ’pofon’ jelentésben (de ez sem ad nevet még török területen sem).
Végezetül az Árpád-kori magyar személynévtár ismert Choboz nevet (bár ez olvasható /cs/, /s/, /c/ és /k/ kezdetűnek is), valamint Khabech ~ Habech nevet is.
Összefoglalva: semmi konkrétumot nem találtam, de a fentiek alapján mégis felvethető a régi magyar személynévi eredet, muzulmán betelepülők közvetítette arab név, esetleg lehet, hogy a jászok behozta iráni-kaukázusi név.
> milyen megoldásokat adnátok a Galáncsaládnév etimológiájára (Pozsony), ha nem ismernénk a tényleges történetét?
Ismerni kellene ennek a családnak a történetét? Nem hogy a történetüket, de még a nevüket sem hallottam eddig. Most mardos a kíváncsiság, hogy vajon műveletlen vagyok-e…
fulco felvetéséhez én mindenképpen hozzátenném így a családtörténet abszolút nem ismeretében a francia Gal(l)and ~ Gal(l)ant (sőt Galan) vezetékneveket, amelyek jellemre utaló ragadványnévi eredetűek, és etimológiailag azonosak a magyar ’gáláns’ melléknévvel.
Ugyanakkor a Galan lengyel családnév is. Ha nem is bulgár alapról, de ennek etimológiájára is igaz lehet a fulco sejtése. Persze az is lehet, hogy a lengyelben is francia.
Van két nem ortodox felvetésem is magyar alapról: (1) a kanál szó vezetéknévként is létező kalán változatának másodlagosan zöngésült alakja. Illetve (2) a Kilián személynév magyaros Gelén formájának esetlen a mély hangrend felé kiegyenlítődött változata.
> a legendák szerint lengyel nemesi(?) eredet forog fenn a névviselőknél, de nincs konkrét bizonyíték még erre...
Azt mát észrevettem, hogy a hungarofil szlovákok hajlamosak lengyel eredetet fabrikálni maguknak. Ez néha igaz is lehet, de legtöbbször csak a „tót nem ember” félelme munkál mögötte.
Hát, némi fenntartásom van. A történelmi lengyel helyesírásban írtak –sky-t, de a magyartól eltérően a nagy családok nevei is változtak a helyesírással, ezért én Androski írásmódot várnék itt Androsky helyett. Ha pedig a szerző a történelmi helyesírást preferálja, akkor feltűnő, hogy a megemlített többi család viszont jelenkori helyesírással szerepel. Igen furcsa az Androczky mellékalak is: nem emlékszem, hogy a régi lengyel helyesírásban a cz betűkapcsolat szerepelt volna /c/ hangértékben: /cs/ hangértékben azonban biztos: az így kiolvasott /androcski/ pedig nem szláv családnév.
Ahogy kutattam, ugyanezt a szöveget megtaláltam más családnév alatt is. Sőt, a te találtad címerleírásban is benne van ez a név: a „wyobrażenie. Awdaniec Jak przypuszcza” részletben a látszólag értelmetlen „Awdaniec” szó valójában az eredeti címeres család neve. Amit te találtál, abban valaki az „Awdaniec” összes említését átírta „Androsky”-ra, miközben az átszerkesztés során egy helyen mégis benne hagyta. Valaki tehát eltulajdonította az eredeti Awdaniec-címert, és partizán módra feltöltötte arra az oldalra. Ezt persze, lehet, hogy jogosan tette, mert az ő családja is közte volt annak a 200 litván nemescsaládnak, akik az unió után Awdaniec-címert kapták meg a lengyelektől üveggyöngyként. De az sem kizárt, hogy egyszerű hamisításról van szó, így a bizonytalanság miatt komolyan venni ezt nem lehet.
Az én általam talált link: http://www.ruinyizamki.pl/herby/awdaniec.html. Az Awdaniec családot és az Awdańcy nemzetséget néven ismeri a lengyel Wikipedia is, és az Abdank névvariáns Sienkiewicz „Tűzzel, vassal”-ját figyelmesen olvasóknak ismerős lehet.
> de a címerleírás engem sajnos nem visz közelebb a kérdéshez :)
Az oldal, amit találtál, a címe szerint „Historia Pd. Podlasie”, ez tehát Podlasiéba, a lengyel-belorusz határvidékre visz. Ha pedig a http://rodzinyszl.webs.com/ főlapra megyünk, ott van egy táblázat, amely megadja, hogy az említett családok milyen helységet bírtak. Eszerint „Androsky (Andruski, Androczky) – Cieleśnica (?-XV w.-?/1528-Cieleśniccy) - w XV w. własność Andruszkiewiczów”. Eszerint Cieleśnica, a mai lengyel-belorusz határon lévő falu, a XV. sz.-ban az „Andruszkiewicz”-ek birtoka volt, 1528-ban pedig már a faluról elnevezett „Cieleśniccy” (mai helyesírással: Cieleśnicki) családé. — Ez itt megint egy bakugrás, mert az „Andruski” és a „Andruszkiewicz” nevek nem állíthatók önmagukban párba.
Előfordul Androski család a Genealogia Polskán a XVIII. sz. közepén. Itt egy halálozás (a leszármazott lányé) köthető konkrét helyhez, a nagylengyelországi Pyszczyn-hez. Ezzel ki is hal ez az ág.
Mivel a világháló szerint sok újvilági Androsky ~ Androski van, talán valamilyen bevándorlási adatbázis segíthetne.
Én mindenestre ennél a szálnál továbbra is biztosabbnak látom a 9361-esben említettemeket.
egy roman csaladnevkönyvben azt irjak hogy ukran vagy bolgar eredetü.Egy oroszban Galanin fordul elö. Gondolom hogy vegül a Gellen (Gallus) ill Gal-nak a valtozata , de biztosan a szlav szakertök segitsege kelll itt .
