Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Bocs, hogy ezt mondom, de nem érted a dolgokat, vagyis nagyon kevered őket :)
"Lehet 4...20 mA vagy 0...20 mA-es is," Ezek is szabványos analóg jelek, amint írtam is. A 0-10V csak példa volt.
Nem idézek, csak válaszolok: Nem mondtam egy szóval sem, hogy ez vezérlő vagy szabályozó, hanem mint írtam is, jelátalakító! Hogy Tibcsi-nek mi kell, azt ő fogja eldönteni, nem én. Mivel a legtöbb szabályozó nem tudja fogadni a K jelű hőelemet, erre ajánlottam neki egy megoldást. A szabványos analóg jelekkel már könnyebb dolgozni, nekem egy EASY fogadja a 0-10V-ot, amin akár a te általad vázolt szabályozást is könnyen be lehet állítani. A zsalumozgató vagy egyéb mozgató eszköz vezérlése történhet ezután már az (nálam easy) analóg kimenetéről, de sokkal jobb megoldás ha nyit-zár parancsokkal (3 pontos szabályozás) működtetjük.
Tehát ez csak egy jelátalakító, nem szabályozó eszköz! Mindamellett ha belegondolunk, akkor akkor akár elvileg direktben is meg lehetne oldani, ha az átalakító megfelelően beállítható lenne a határértékekre és a határértékeken kívül tartaná a 0 és a 10V-ot. Persze ez most csak így elméletben. :)
Lehet 4...20 mA vagy 0...20 mA-es is, attól függ mivel lehet szabályozni mondjuk egy Belimo forgatót.
Olyan átalakítókat valóban tömkelegével lehet kapni amelyek lineárisan alakítanak át és a szélső értékekhez van rendelve a kimeneti jel, de ha jól értelmeztem tibcsinek nem ilyen kell. A programozható analóg kimenetű szabályzóknál be lehet állítani, hogy mekkora hőfokig legyen 0V és onnantól mennyi legyen az ablak, azaz mekkora hőfoknál érje el a kimenet a 10V-ot. A füstgáz pillangónál is adott esetben 200 fok alatt meg sem kell mozdulnia a motornak, de pl. 300-nál már teljesen zárni kéne. Ezt hogyan valósítod meg egy sima átalakítóval?
Sztem a kivitel komolyságától függ milyen vezeték szigetelést használnak. A kivezetéseknél már nincs akkora hő mint az érzékelő fejnél és a menetes kivitelnél eleve jól elkülönül a mérési közeg és a vezetéket körülvevő közeg (levegő). Fontosabb hogy ha van rá lehetőség akkor 3 vezetékes Pt100-at válasszunk hiszen ezzel kompenzálni tudjuk a vezetékhosszt, bár a mi esetünkben akár 1-2 fok eltérés sem katasztrófa.
Az ipari elektronikában egy külön kategória az analóg jelkezelés, ennek megfelelően az ár is egy magasabb szint. A sima ki-be kapcsolgatásra pár ezer forintos szabályzók is alkalmasak, van is belőlük választék, de amelyiknek már analóg kimenete is van az súlyos pénz. Ezt tudomásul kell venni, ráadásul eléggé kötöttek a beállíthatóságok. Nekem is minden követ meg kellett mozgatnom, hogy egy olyan szabályzót beszerezzek (emberi áron) amelynek univerzális bemenete van, ON-OFF/PID valamint 2 db független analóg kimenete és 1 db analóg bemenete amellyel az alapjelet tudom állítani folyamatosan.
Egyébként a mai világban az ügyes tizen-huszonéves srácok mikrokontrollerre olyan programot tudnak írni ami minden igényt kielégítene pl. egy vegyestüzelésű kazánnál csak meg kell találni azt a srácot :), a hardver a kisebb probléma.
Azt nem szabad számolgatni, hogy a fejlesztéseink, kísérleteink mennyibe kerülnek mert akkor tényleg elgondolkodtató lenne a dolog, de akkor meg be kell kapcsolni a gázkazánt és nincs min agyalni.
Ugy vettem észre ezek a Pt hőellenálások vezetékezése eltérő, van üvegszál szigetelésü (gondolom ez való füstméréshez) van szilikon, és van pvc kábelezésel. Gondolom utobiak kevésbé alkalmasak füstmérésre, de vajon szerkezetükben is eltérnek?
Hát majd meglátom milyet kapok, 500°ot irtak és a képről itélve üvegszálas kábel van.
Ez kb 11e. az átalakitóval, Müller automatikánál K-hőelem + elektronika 90e. + áfa az kétségtelen ez csucs pr. ható pc-ről, de ehez hozáteszem a kazán árát már egy fagáz ára jön ki.
A vízhőfokhoz bőven megfelel a Pt100 is, a füstgáz hőfok méréshez már határeset, én oda inkább "K" hőelemet tettem amely 1200 fokig mér, biztos ami biztos.
Arra azért figyelj oda, hogy a hőfokszabályzót milyen érzékelőt tud fogadni, de a legtöbb univerzális bemenettel rendelkezik. Ha egy mód van rá az NTC érzékelőket kerüld mert azokból nincs ipari kivite, a barkács meg nem nekünk való.
Nálunk 250literes indirekt, 30 vákuuumcső, és csak nyáron kánikulában pár nap volt a tárolóba 85 fokos víz, amikor csak én voltam otthon, és a meleg miatt este szinte hideg vízzel zuhanyoztam....
Nem akarom ráderőltetni a véleményem, utoljára írom le...
- nem tennék-vennék alső hőcserélős puffert -40eFt ??
- nem akarnám puffer felé átkeringetni + váltószelep - 15-20 eFt ??
"dupla hőcserélő a 200 literes bojlerba"
Nem tudom mennyi egy dupla hőcserélő (ft ), a bijlerba, ÉS annak mekkora a felülete..
De nem lenne jobb külső lemezes hőcserélőben gondolkodni ?
Jobban továbbléphetnél ha beszarik a használt bojler !!
Az elvi felépitesedel egyet értek, de nemtudom ezek a kb 5cm átm. hőcserélők milyen hatékonyak? Érthető a méretük hisz a régi fütőbetét helyére kell beszerelni. Agodalmam, hogy kis felületen érinkezik a tároló vizével (de ez egy kompromiszum tudom) a gyakorlatban nemtudom hogyválik be. A másik az anyagiak, a két hőcserélő kb 40e. a bojler 15e. Léteznek külső hőcserélök is bordázott felülettel, ha idáig is bojler adta a melegvizet nem kell 15e.megveni a másikat és ha nem termel a solar marad minden a régiben.
Felejtsd el a pufi felé keringtetést, mert az csak nyáron a nagy kánikulában működne, de akkor is csak akkor ha nyaraltok.:-)
A nem bírok mit kezdeni a melegvízzel rossz mondat, ha 3m2 a kollektor felület és az is házi jellegű:-)
Nekem csak 150 literes tárolóm van 20 csöves kollektorral és még mindig bírtam mit kezdeni a melegvízzel az elmúlt 5 évben, pedig csak ketten használjuk.
Egyre jobban körvonalazódik bennem is a tény, hogy csak a 200 litert fogom csak fűteni a napkolival
Ha nem bírok mit kezdeni a melegvízzel- mivel úgy is össze akarom kötni a pufival- megkeringetem a pufi felé is a vizet ( mondjuk egy 90 fok közeli hőmérsékletnél kapcsolná a keringetőt).
Ebben az esetben tehát egy dupla hőcserélő a 200 literes bojlerba, ( egyik részében kering a szolár folyadék, a másikban viszont a pufi fűtésvize) és a sima bojlertartalom a használati melegvíz, remélem jól gondolom.
Mindig felső begyujtást alkalmazok. Eleinte alulra 2-3 méret hasábot raktam majd rá egyre vékonyabat. Rájötem felesleges, ugysem engedem kiszaladni a kéményen, ráadásul sokszor visszamaradtak faszén darabok a nagy hasábokból. A plusz hő ugyis a pufferba kerül.
Azért gondoltam, hogy a puffert fűtöm vele, mert ha nyáron ha sok napsütés lenne, akkor 1000 liter "háttér" melegvizem lenne, ami a HMV tartályt sokáig tudná ellátni a hőcserélőn keresztűl.
Mit javasolsz?
Tudnál küldeni akár priviben egy jó rajzot az összeállításhoz?
Most vásároltam akác tüzifát ami 1m-es rönkökben van.A fa tavaly összel lett kivágva.Hogy érdemes ezt tárolni sarangba felrakva vagy már most daraboljam fel és hasogassam össze?
