A meggyet írtam le, a szilvát, barackot csak öntöm át a ládán. A meggy pedig kapott pektinbontót bőven, de nem akart könnyen menni. Ha lenne nagy kád vagy valami gyűjtőedény, akkor lehet, hogy itthon is gyorsabban menne. :) Mondjuk 400 liter nekem nincs egy fajta gyümiből.
Birsalmából szeretnék cefrét készíteni. Tudna valaki segíteni, hogy milyen pektinbontó és fajélesztő szükségeltetik hozzá? Illetve ezeket milyen arányban kell a cefréhez tenni? A birs egyébként nagyon apróra lesz darabolva, amíg a robotgép ki nem nyiffan... :-)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én egyáltalán nem foglak kiröhögni,ugyanis én is kézzel magozok ki minden egyes szilvaszemet! :-))
Viszont azt nem értem,hogy miért kell hozzá bicska? Én csak simán szétnyomom kézzel,nincs nagyon ellenállása. Utána jön a keverőszár,szerintem kb ugyanazt az állagot érjük el a különböző módszerekkel(húsdaráló,keverőszár). A 20 meggyfányi meggynek azért már ne kézzel állj neki! :-)
Alighanem részemről le is zárult a páracső belsejének a macerálásáról szóló töprengés,ezen egyértelmű állásfoglalás után.(Maradt a külseje,hossza,átmérője-tehát van bőven töprengési lehetőség).
Egyrészt ezért:
"A páracsőbe akadályt tenni életveszélyes."
Ezt tudja az ember és mégis hajlamos eltekinteni tőle,pedig nem szabadna.
Másrészt pedig:
"Annyi lehet a napok óta taglalt módszerekkel elérni hogy a kinyert szesznek nagyobb legyen az alkoholtartalma. A kiválasztást nem javítja."
Na ez engem konkrétan nem motivál. A cél a lehetőségeim szerinti legfinomabb pálinka,két lépcsőben, de gondolom másnak is ez a feltett szándéka.(Tisztelet a kivételnek, a lépcsők számában.)
Amit még e témában nagyon megjegyezni valónak gondolok.(bár az egész hsz-t érdemes elraktározni):
"A desztillációs feltétek úgy működnek hogy a párák minden apró részecskéje kénytelen legyen átvergődni az akadályokon. Csak így érhető el a jó kiválasztás."
Ezt is érdemes memorizálni a további ötletelésekhez.(Igazából tudja ám ezt is az ember,csak így konkrétan leírva egyértelműsödik.)
Valójában a deflegmáció változtatással történő illatnöveléssel jött elő ez a téma.
Bocsi a hőfokos kérdés miatt, most olvastam vissza pár napja kitárgyaltátok. Valószínüleg a fals meleg okozza, mert bele van forrasztva a hőmérő a sisakba.
De a másik téma amit írtam, érdekelne a véleményetek, esetleg tapasztalt valaki ilyet?
Ahogy sűrűsödik az anyag, mintha egy nagy gázbuborék keletkezne a cefrében és a felszínre tör.
Elég anomál hangja van. Mitől lehet ez?
Más: köbö a víztérben meddig kell lennie a folyadéknak? 2/3-ig 3/4-ig
Sziasztok! Most röhögni fogtok. Én a szilvát összeszedem egy vödörbe megmosom, azután bicskával egyenként kettévágom, a mag disznónak ( + a rossza) a többi a cefrébe. És azt is ledarálom húsdarálón. A meggyel bajba leszek, még nem próbáltam pedig van vagy 20 db meggyfám. Üdv ksanyi.
A cél az alkohol teljes kinyerése az aromákkal együtt.
Kisüsti módszerrel először kinyerjük az alkoholt és az összes aromát, de a végeredmény alacsony alkoholfokú. Ezért még egyszer lefőzzük.
Labanc módszerrel is ez a cél, de keverni kell a cefrét hogy a forrás megindulásakor minden molekula azonos energiával rendelkezzen. A párák útjába nem mechanikai akadályokat tesznek. Felület növeléssel, hűtéssel érik el a jobb kiválasztást.
A desztillációs feltétek úgy működnek hogy a párák minden apró részecskéje kénytelen legyen átvergődni az akadályokon. Csak így érhető el a jó kiválasztás.
A páracsőbe akadályt tenni életveszélyes.
Cserébe nem akadályozza meg hogy a részecskék ne tudják kikerülni a gátakat.
Annyi lehet a napok óta taglalt módszerekkel elérni hogy a kinyert szesznek nagyobb legyen az alkoholtartalma. A kiválasztást nem javítja.
A legegyszerűbb megoldás a párlat töményítésére és a kiválasztás javítása érdekében a töltetes oszlop, tetejére egy csőköteges hűtő. Ezzel lehet egy lépésben jó pálinkát főzni, természetesen keverés mellett.
Más.
Ha a pálinkának jó az íze, de nincs illata, ki lett dobva az illat az előpárlattal.
Hol lehet olyan fittingeket kapni, ami kúppal tömít? Az O gyűrűzés nem jön be nekem, kevesebb bajom volt mikor csak a csöveket egymásba nyomtam és csirízeztem. :D
Ma el is kezdtem délután a szigetelés készítését, holnap remélem kész leszek vele, köszi a segítséget. Egy kép a a belső lemezről. :)) A lemez csak holnap lesz ráhajtogatva, egy kis rést hagyva az égésterméknek, meg persze megy rá a szigetelés és még egy réteg lemez.
Szia! A szűrést 10 kg-os gyümölcsös ládán szoktam végezni, mint sokan mások itt. 100 liter jól pépesített cefre szűrése kb. 20 perc, úgy hogy gyerekkádba leszűröm, majd utána fel is öntöm.
Sziasztok.
Lenne 1 kérdésem. Amikor a szilvacefrét elkezdem felönteni az üstbe, egy szűrőn keresztül nyomkodom át. Így nem megy fel a mag és jól kitudom nyomkodni a levet. Viszont ez eléggé sok időt elvesz illetve kezem mindig befeketedig. Ti ezt a szűrést, préselést hogyan oldjátok meg?
Előre is köszönöm a segítséget.
A kannád mérete nem volt meg a fejemben,a többi úgy nagyjából igen.Így jobb,mert konkrétabban tudunk beszélni eredményekről,idővallumokról.Nekem is jobbára kis edényeim vannak(30,20,10 literesek),egy 120-as csak,és én is kézzel szoktam bíbelődni szinte mindennel(kivéve a keverőszárazás). Persze sokkal lassabb így,de én szeretem csinálni ezeket a babrálásokat.:-) Csak hát időigényes és mindig abból van a legkevesebb.
Mikor egy csepp pára kicsapódik, hová lesz a vákum?
Mikor a hűtőben a gőz kicsapódik, a vákum mit szív?
Amikor a folyadék elpárolog, az térfogatnövekedéssel jár. Amikor ugyanaz a pára lecsapódik, az meg térfogatcsökkenéssel. Ettől áramlik a gőz a csőben a hűtő felé.
Mikor egy csepp pára kicsapódik, hová lesz a vákum?
Mikor a hűtőben a gőz kicsapódik, a vákum mit szív?
A rendszerben enyhe túlnyomás van, köszönhetően az általad is leírt víz-gőz térfogat növekedésnek.
A rendszer nyitott a túlnyomás a hosszú csövek és a sok idom, irány változtatás okozta ellenállásnak köszönhető.
A legnagyobb a nyomás az üstben, onnan csökken a kifolyó irányában, ahol a lecsapódás létrejön ott már nulla.
Amikor egy csepp kicsapódik a páracsőben akkor abban a keresztmetszetben uralkodó túlnyomás csökken.
Mikor a hűtőben csapódik le, akkor is ez a helyzet, de akár szívhatna a kifolyó felől, tekintve, hogy nem teljes keresztmetszetben áramlik a folyadék.
A páracső deflegmátor, bár nem ez a fő funkciója, mégis az. A változtatással (hossz, átmérő, dőlés..) ennek mértéke nőhet, töltettel, csiribával a hatásfoka növelhető-csökkenthető, ez kétségtelen.
Sajnos a páracső kis felülete, a közeg nagy sebessége miatt nem ideális terep a deflegmáció szempontjából.
Másik kérdés, hogy a sok tapasztalat és megfigyelés, evolúció ami egy ilyen rendszer mögött van ezt az eredményt dobta, így szinergikus, bele lehet piszkálni, de az a felfedezés területe, semmi nem garantált, elrontani könnyebb, nekem néha ezt meg kell tapasztalnom.
Duplafalu vizesem , kb10 liter alszesz lefőzése után, időnként furcsa hangokat produkál, minha egy nagy gázbuborék törne a felszínre benne. Ilyet még nem tapasztaltam. Szerintetek túl sűrűn tettem oda főni?
Más: 103foknál (sisakban) 5fokos a párlat mennyire pontos ez?
...
...sajnos azt se adják olcsón...
