"Согласно одной из легенд, в результате шестидневной битвы арабских завоевателей с местными жителями погибло 40 и 20 тысяч воинов соответственно. Погибшие 40 арабов похоронены на кладбище Кырхляр. Позднее к кладбищу добавили ещё ряд захоронений."
1. Egy legenda.
2. Arab hódítók vs helyi lakosok. 40 ezer halott vs 20 ezer halott. Eddig semmi szokatlan...
3. És most jön a csavar: a derbenti Kirchlyar temetőben 40 arabot (!!!) temettek el.
Semmi madzsar, semmi magyar hős.
"Utóbbinak a frontvonalán álltak a Kaukázusban a magyar csapatok, amelyek megállították a keleti átkaroló
hadműveleteket." Semmilyen magyar csapatok!
És van még egy további csavar a történetben... :-DDD
Egyszer már nekifutottam ennek a Kirk Lar dolognak.
Semmit nem találtam, majd meglátjuk, hogy miért ;-PPP
A történet rendszeres felmerül a topikban.
"NEGYVEN MADSAR – NEGYVEN HŐS
A neves 19. századi keletkutató, Vámbéry Ármin írja: „a tatároknál még ma is dívó kirk-madsar elnevezés (=negyven magyar – B. I.) nem jelenthet egyebet, mint negyven madsar-t vagy negyven hőst” [mert]” a moszlim keleten e számot sűrűen alkalmazták a tisztelet és bámulat tárgyainak megjelölésénél.” [Vámbéry 1882: VIII, [4], 705 p.]
A Kaukázus és Kaszpi-tenger között vezető átjáróban, a Derbent-kapuban található Derbent város. Ettől északra van egy emlékmű, melyet annak a „negyven hős”-nek (=Kirk-lar) a tiszteletére állították, akik az átjáró arabok elleni védelmében, i. sz. 728-ban estek el. A „negyven hőst” Dagesztánban szentnek tartják, tiszteletükre évente gyertyát gyújtanak."
Szóval, tök érdekes, de miért nem találunk semmit (pl. Кирк Лар Дербент)???
A Pallas csak ennyit ír:
"...a várostól É-ra a temető, amelyben sok régi síremlék és egy mauzóleum áll, amelyben ama 40 hős van eltemetve, akik az arabok elleni küzdelemben a város kapui előtt estek el." Semmi magyar.
Egy picit átfogalmaztam: "Дербент мавзолей 40 героев" És bingó!!!
A vereséget főképp a keresztény sereg magvának, a nagyobbrészt francia lovagokból álló hadtestnek katasztrófába torkollott támadása okozta. A régebbi források szerint a franciák önhitten előrenyomultak, és a törökök csapdába ejtették őket. Ettől a sereg többi részén pánik lett úrrá: az erdélyi és havasalföldi segédhadak elmenekültek, a magyar fősereget a török túlerő szétverte. Ez volt Zsigmond első külpolitikai kudarca.
Nikápolynál nem ez volt a törökök és a magyarok első összecsapása. 1366-ban a két fél itt ütközött meg első ízben: akkor I. (Nagy) Lajos király vereséget mért az oszmánokra.
A II. nikápolyi csata után Luxemburg Zsigmond építette ki a végvár rendszert.
"Utóbbinak a frontvonalán álltak a Kaukázusban a magyar csapatok, amelyek megállították a keleti átkaroló hadműveleteket."
A negyven hős mitől magyar csapatok? Meg mitől magyar, ha amúgy semmi régészeti és írásos nyomuk nincs a Kaukázusban? Az arabokat a kazárok állították meg, meg a saját belső folyamataik kifulladása.
"Igencsak tévedés. A Frank Birodalom az arab hódítás miatti összefogás eredménye. "
Nem nézted a Mátrixot? A Merovingok már nagyon régen ott voltak.
A Frank birodalom már a Karolingok előtt is létezett a Merovingok vezetésével. Pipin Itáliát tette hozzá Nagy Károly meg a szászokat, cseheket és morvákat.
Mások a Star Warsról feledkeznek meg, pedig a magyarok már a Tattooine-on megálították az apacsok átkaroló hadműveletét Hunyadi Zsigmond vezetésével. Ha az nincs, ma a Marson biztos mindenki Wookie-ul beszélne.
Igencsak tévedés. A Frank Birodalom az arab hódítás miatti összefogás eredménye. Talán hallottál Martell Károlyról, a toursi csatáról (Poitiers-i csatának is mondják) 732-ben. Igen, az arabok már Párizs mellett jártak, miközben folyt az arab-kazár háború is. Utóbbinak a frontvonalán álltak a Kaukázusban a magyar csapatok, amelyek megállították a keleti átkaroló hadműveleteket. Ha nem állnak ott, ma már egész Nyugat-Európa arabul beszélne. Talán megemlékezhetnénk Luxemburg Zsigmond és Hunyadi János életművéről is. Meg a XV-XVII. századi frontvonalról, melyben elvérzett a fél magyar nemesség. Érdekes, hogy egyesek hajlamosak mindezekről elfelejtkezni.
"Tulajdonképpen a fenti megfigyelések szolgáltatták Albert d’Haenensnek az alapot arra, hogy a mai Belgium területére eső magyar kalandozásokat – Gina Fasolival vitatkozva – néhány kivétellel fikciónak minősítse, más esetekben pedig ne a magyarokat, hanem a normannokat tegye felelőssé.30 Az olasz kutatónő elismerte, hogy a második világháború idején készülő munkája írásakor nem tudott hozzáférni minden Alpoktól északra keletkezett forráshoz és szakirodalomhoz. Ugyanakkor belga kollégája szemére vetette, hogy figyelmen kívül hagyta a magyarok 954. évi Alsó-Lotaringiát érintő hadjáratának kontextusát – a magyarok ugyanis, harcmodorukra jellemzően, kis csoportokra oszolva bizonyára elözönlötték a vidéket, mielőtt Cambrai igazolhatóan megtörtént ostromához fogtak április 6-án, s kézenfekvő, hogy a védtelen egyházak és a vidék prédálását az ostrom idején és az elvonulás után is folytatták."
"A flandriai három hetes kiruccanásnál belga történészek összevették a kolostorok egykori beszámolóit az időpontokat meg a feltételezett menetútvonalat, aztán arra jutottak,hogy jó néhány kolostort nem foszthattak ki Bulcsú Harka fegyveresi a távolságok nagysága és a szűkös időkeret miatt. Sokan össze-vissza hazudoztak akkor a magyar pusztításról. "
A flandriai három hetes kiruccanásnál belga történészek összevették a kolostorok egykori beszámolóit az időpontokat meg a feltételezett menetútvonalat, aztán arra jutottak,hogy jó néhány kolostort nem foszthattak ki Bulcsú Harka fegyveresi a távolságok nagysága és a szűkös időkeret miatt. Sokan össze-vissza hazudoztak akkor a magyar pusztításról.
"Az érzelem alapú "rablógyilkosozó" konkrét példához szóltam hozzá. "
Forráskritikában sem vagy jó ezek szerint, ugyanis eszedbe sem jutott utánanézni, hogy pontosan mi is jelent meg , hol és legfőképpen mikor. Ez kb. az a színvonal, amikor az indiaiak bárkit képesek random meglincselni egy elleőrizeltlen facebook szóbeszéd alapján.
Elhiszed, mert el akarod hinni, mert olyan jól esik megvédeni hősi hagyományainkat a gonosz pomogácsoktól.
"De ha te konkrét példa nélkül dobsz fel ilyesmit csak úgy általánosságban, akkor az csak egy méretes szalmabáb, amit azért hozol fel hogy igazold a saját érzelmi alapú megközelítésed."
Az érzelem alapú "rablógyilkosozó" konkrét példához szóltam hozzá. Ez pedig nem annyira tudományosnak, mint inkább minden tiszteletet nélkülöző, rosszindulatú és elfogult jellemzésnek tűnik eleinkről, ráadásul a mai kor társadalmi érékítéletének visszavetítésével. Pont úgy hangzott, mintha valakinek kizárólag ilyen summázattal lenne a rómaiakról: "Barbárabbak voltak, mint évszázadokkal később pl. a nácik. Mert kultúrájukat másoktól lopták, népirtásokat rendeztek, kultúrákat romboltak, rablóportyákból és rabszolgakereskedelemből gazdagodtak, emberek erőszakos válogatott halálnemeire szórakoztatóipart építettek, nem vették emberszámba az impériumon kívülieket."
"Nem véletlenül gondol mindenki a vikingek kapcsán bátor és hős, kalandvágyó harcos kultúrára, és nem a primitív rablógyilkosoknak vannak beállítva."
Ez megint konkrétan a te hozzáállásod, de valójban nem tudodd, hogy mások mit gondolnak a vikingekről. magyarokról, frankokról etc.
Először is a történelem nem szavazás kérdése. A valóság nem attól függ, hogy Mari néni, meg egyéb szomszédok és simerősök mit gondolnak. Ez itt a történelem topick ahol a történelemről beszélgetünk, nem a közhangulatról.
Ha történelemről beszélgetünk, akkor egyes emberek tudományos munkásságáról beszélgetünk ahol lehet szó elfogultságról, politikai és érzelmi megközelítésről. Ekkézzük is itt a fórumon az ilyesmit konkrét példák nyomán, ha nem tűnt volna fel. De ha te konkrét példa nélkül dobsz fel ilyesmit csak úgy általánosságban, akkor az csak egy méretes szalmabáb, amit azért hozol fel hogy igazold a saját érzelmi alapú megközelítésed.
Szóval akkor nem mérnék kettős mércével, ha saját történelmünk kapcsán csak a szépet, a jót, a hősiest és a dicsőségest látnám? A kevésbé pozitív dolgokra pedig a feledés jótékony fátylát borítanám?
Egyébként persze én sohasem "primitíveztem le" az őseinket. És mások őseit sem.
Attól, hogy a X. században a magyarok végigrabolták és gyilkolták fél Európát, még cseppet sem voltak primitívek. Kiváló lovasok, remek harcosok voltak, akik jó érzékkel használták ki az egykori Frank Birodalom területének politikai megosztottságát.
És igen, a Frank Birodalmat is hódító háborúk sorozatával, vérrel és vassal kovácsolták össze annak idején. És igen, a frankok is alaposan kirabolgatták pl. meggyengült avar szomszédaikat a 9. sz. elején.
Dehogynem. Kettős mércével mérsz. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen nézőpontból utal valaki az őseire. Nem véletlenül gondol mindenki a vikingek kapcsán bátor és hős, kalandvágyó harcos kultúrára, és nem a primitív rablógyilkosoknak vannak beállítva. Ugyanez elmondható minden egykor volt és jelenleg is hatalmat gyakorló kultúrákkal kapcsolatban.
Nagyon nem mindegy, mire helyezzük a hangsúlyt! Sőt, a lényeg pont a hangsúlyokon múlik, minden értékelésben.
Téged a dolgok nem úgy érdekelnek, ahogy voltak, hanem mai szemlélettel ítélsz, ami anakronizmus. Ugyanakkor nem veszed figyelembe a történelmi folyamatosságot. Ez nem egy politikai fórum, hanem történelmi. Akit nem érdekel a magyar őstörténet, hogy mi történt valójában, annak itt nincs keresnivalója. A magyar történelem kutatásának célja nem politikai propaganda, hanem hogy tanuljunk saját hibáinkból, és sikereinkből erőt merítsünk. Historia est magistra vitae. A jelen nem érthető meg a múlt ismerete nélkül. Ugyanakkor a saját történelmünk kollektív emlékezet, közös összetartó erő. Aki erről elfeledkezik, tévúton jár.
Én nem mérek kettős mércével. Politikailag meghatározott történelemszemlélet nem érdekel. Számomra nem "fényes" sem a Kelet, sem a Nyugat. A múlt úgy érdekel, ahogy valójában volt. Már amennyire ez megismerhető jelenlegi eszközeinkkel. Ennyi.
A birodalmakat bárhol és bármikor miből hozták létre, ha nem rablóportyákból, “ideiglenesen” ott állomasozó csapatokból, gyarmatokból és rabszolgakereskedelemből?
Ideje volna egy mércével bánni a jellemzésekkel. A fényes nyugat még csak most nyögi ennek következményeit.
Ugyanúgy működtek mint évszázadokkal később pl. a krími tatárok. Rablóportyákból és rabszolgakereskedelemből gazdagodtak. Persze ezt nehezen veszi be azoknak a gyomra, akik nem a történelmi valóságot akarják megismerni, hanem gyermeteg legendák fényezgetésével múlatják az időt. Meg mindenki lehazaárulózásával, aki márt kinőtt az óvodás mesékből, és nem hajlandó együtt fújni velük a Nagy Nemzeti Lufit.
Őseink „sztyeppei migránsok” és „rablógyilkosok” voltak a magyargyűlölő 24.hu szerint.
Elképesztő magyarellenes ámokfutást rendezett a 24.hu. Az ellenzéki szennylap főszerkesztője, Pető Péter és a bolsevizmus lelkes történész-propagandistája, Csunderlik Péter közös cikkben gyalázta őseinket a honfoglalást követő évtizedekben vívott, diadalmas európai csatáink miatt.
"Ilyen az, amikor az ember előbb másol, aztán gondolkodik. De hát neked ezt nem kell magyaráznom. :)
Egyébként meg kevés jóindulattal 1403. is 1407. -körül van."
Kis jóindulattal a verebet is hollónak lehet nézni, vagy a csőrében kenyeret tartó hollót (a pálos rend jelvényét) egy csőrében gyűrűt tartó hollónak nézni.
De ahhoz,hogy a Hunyadi által aláírt adóslevélben a Woyk-ot Péternek nézzék ahhoz már sokkal több jóindulat kell.
"Hunyadi János származásának felderítéséhez minden kétséget kizáró adalékokat nyújt két oklevél, melyek az ő pályájának első korszakából maradtak fönn. Mind a kettőt Zsigmond király állítja ki. És pedig az elsőt 1434 január 17-én Bázelben. Ebben előadja, hogy «Egregius JOHANNES dictus OLAH, filius condam Woyk de Hunyad aule nostre miles» 1200 forintot adott néki kölcsön. Ezen összeg fejében, az aradmegyei Papi mezővárost «prefato JOHANNI OLAH ac alteri Johanni fratri ipsuis Johannis Olah carnali» elzálogosítja.*"
