Ez bevett szokás volt főleg a RC vallásúaknál hogy fiatalították a menyasszonyt ha már "öregecske" volt, vagy fiatalabb legyen a vőlegénytől.
Ezért mondom, hogy több éveket is át kell nézni születésnél, házasságnál színtén, ha ismert az első gyerek, pontosabban nem találsz fiatalabbat akkor már sejthető hogy ő az első és annak születésétő nézed visszafelé a házasságit
a menyasszony sz.helyén.
Szóval sokat kell logikázni is, pláne ha sok az azonos/gyakori nevű a településen.
Meg hazudtak akkorákat, hogy csoda, hogy nem repedt meg a templom mennyezete. Ükanyám a házassági anyakönyvben 22 évesnek van feltüntetve, a férje 24. Hát a férj valóban huszonnégy volt, őt meg is találtam a megfelelő anyakönyvben, viszont a menyasszony már 28 volt, 6 évet letagadott, egészen véletlenül találtam meg az 1847-es keresztelését. Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy ilyenkor csak a papnak lódítottak, vagy ükapám is élete végéig úgy tudta, hogy fiatalabb nála a neje. :)
Már régen csinálom, a magyarországi anyakönyveknél a 1690-es évekből vannak a legrégibb adatok, a németországiaknál vannak adatok a 1600-as évekből. Az őseim nem tettek meg nagy távolságokat Magyarországon, a Buda környéki falvakban éltek. A házasságoknál ezekben az anyakönyvekben a 1780-as évektől írtak életkort. Használok más forrásokat is, egyházi lélekösszeírásokat a 1744-1770 közti időszakból, megmaradt néhány ezekből. A kézírásokhoz meg hozzászoktam néhány év alatt, persze a legrondábbakat én sem tudom mindig elolvasni.
Ha a gyermek születésnél látod hova valósi az anya akkor ott kell keresnek a házasságot is, és lehet hogy 10 évet is át kell nézned valamint több környező települést mert nem biztos hogy ott jegyezték be.
pl nálam is volt juhász -foglalkozása- és több településen jegyezték a gyermekek születését, gondolom amerre terelte a juhokat ott volt a nász is az asszonnyal.
a papok írása valóban igencsak hagy némi kívánni valót maga után, a pontatlanságról ne is beszéljünk, de ez akkoriban így működött, vittél 3 szomszédod és ők megmondták ki vagy és hány éves vagy tanúsították, közbe meg lehet/inkább biztos, hogy 2-5 évet tévedtek.
Ennyire régi időszakra hogy tudtok visszamenni? Nekem a 19. század közepéig simán ment, viszont ott már beleütköztem abba, hogy a születési anyakönyveken sincs rajta a szülőknek már az életkora sem, szóval még nagyjából sem tudom belőni, hogy melyik években kellene keresgélni, meg azt sem, hogy melyik településen.Már az 1800-as években is vígan választottak párt az őseim a közeli falvakból, szóval még csak nem is biztos, hogy elég a balassagyarmati anyakönyvekben keresgélnem. Nézegettem régebbi anyakönyveket, a századfordulós anyakönyvvezetők/papok gyöngybetűivel ellentétben rémrondán és sűrűn írtak, ráasádul az emberek szaporodtak, mint a nyulak, a legkisebb falunál is több száz oldalt dob fel a FS.
MyHeritage programnak van egy családfaépítő változata, Family Tree Builder, azon vezettem az ősök neveit, elég jól lehet keresni benne neveket és a geni programot is használom, oda is felraktam minden őst, azon főleg a családfa nézetet használom.
Nekem 1691-ben vándorolt be az első ismert ős, volt egy másik aki 1692-ben jött Pilisvörösvárra, ő viszont magyarországi településről származott Rohoncról, ami ma osztrák.
A 1550-es ős nálam is kikalkulált, a lánya kötött házasságot 1606-ban és ott volt az apa neve is.
Sajnos nincsen. :/ A zagyvarékasi anyakönyvek nagyrészt nagyon szűkszavúan fogalmaznak, a legtöbb időszakban a házasodó emberek életkora sincs feltüntetve. Ugyanúgy gyermek születésénél is csak a szülők neve, a keresztszülők, és a dátum van feltüntetve.
Jó nagy trehány volt némelyik anyakönyvvezető. Hogy lehetnek egy 36 éves halottnak a szülei "néhai ismeretlenek", ha azt sem tudták, kicsodák, honnan tudták, hogy már nem élnek? Ráadásul a születési és házassági anyakönyvi kivonatán feketén-fehéren ott van mindkét szülő.
Mert azért a vasutat leszámítva még számtalan oka lehetett annak, hogy valaki - 100 évvel korábban a vasúthoz képest - többszáz kilométerrel odébb pakolja magát.
Pl katona volt, vagy olyan dologgal foglalkozott ahol borítékolva volt a vándorlás, pl mészárosok, üvegesek, kőművesek, hajóslegények stb... vagy csak símán kapott valami birtokot, vagy beházasodott egy olyan családba ahol volt némi pénzmag.
Néha elképesztő távolságokat lehet találni a családban. De ha történelmileg utánanézünk a dolgoknak akkor bizony sokszor kiderül, hogy reális volt xy "utazása" vagy mozgása. :)
1870 körül szinte már teljesen behálózza a vasút a történelmi magyarországot.
Bárki, bárhova eljuthatott... és ment is ha volt munka.
