Má megbocsáss!! De én szerettem volna tőled hallani :-) de am meg nem is számít. Ezek olyan dolgok amiket egyetemen tanítanak. Engem csupán a kíváncsiságom hajt.
csak kíváncsi voltam tudja-e valaki, de nem is várom el senkitől. Pesten aktívan dolgozó tervező nem tudja, miért várnám el, hogy itt bárki megmondja. Egyébként meg elnézést, hogy ilyennel fárasztalak titeket, mert semmi jelentősége nincs ennek.
Valami ilyesmi. De nem lélegző vakolat azt elvileg mindegyik csinálja ,hanem ajó kifejezés mikroporozus vakolat.
A vakolat nem meszes hanem csak cementes. Acementhez valami pórus képző anyagot tesznek és azzal vakolnak. A kész vakolat nem lesz nedves, mert gyosabban párologtat mint ahogy a víz felszivárog. Jó kivűlre és belülre.
Azért a tökéletes megoldás a vízszintes falszigetelés.
Szerintem ez a nullpont itt konvenció kérdése, bárhová felveheted, valójában mindegy. Szerintem. A szivattyú egy adott nyomáskülönbséget hoz létre a két "pólusa" között, ami sokmindentől függ, de attól nem, hova veszed fel a nullpontot.
Ha az álló szivattyúhoz tartozó nyomást tekinted nullának (bárhol a rendszerben ugyanannyi lesz ekkor), akkor szerintem is a leírt módszerrel modellezhető a forgó szivattyú által keltett nyomás. De valójában álló szivattyúnál sem nulla a nyomás (abszolút értelemben), hiszen, ha más nem, a vízoszlop magassága nyomást fejt ki.
Hát az vagy 50 cm, ami kevés, vagy 80 cm ami már 98 % ban megfelel. Az 50 cm is 56 % -ban. Ha pl. állandóan van fogyasztás biztos nem fagy el. De adódhatnak olyan esetek .....
Egy rendszer ellenállása mindig ugyan annyi, bárhonnan is indulnak a figuráid. A filozófiai és elméleti fizikai részt lást az előző értekezésemben. :-) A figuráid egy lépéssel mindig 100 Pa tesznek meg azért az nem mindegy, hogy az a 100 Pa pozitív, vagy negatív. Tehát addig megy a negatív figura amig pozitív nem lesz, és fordítva. A forduló pont a tágulási bekötése.
Végülis a kérdésem az, hogy hol lessz egy olyan rendszer nullpontja, amibe nincs tágulási tartály. (mert hidraulikai értelemben, állandó hőmérsékleten nincs benne). Én arra gondolok. hogy ha ismerem a csőátmérőket, a sebességeket, és mindent ami ahhoz kell, hogy ellenállásokat számoljak, akkor elindulok a szivattyútól a rendszer mindkét irányába, mint valami kiterített társasjátékon két "figurával" és egy mező monjuk 100 Pascal. Tehát eggyet lépek a szívattyútól a visszatérőn, majd eggyet az előremenőn, és amikor a két "figura" találkozik, ott lessz a nullpont. Szerintem. Szerinted?
Kicsit megkésve, de reagálok új nyomvonal kialakítási terveidre. A fagyhatárral kapcsolatban már leírtam azt, amit gondoltam. A nyomvonallal kapcsolatban véleményem a következő. Fő kérdésed az, kötelező-e ugyanazon a nyomvonalon vezetni az udvarodon a külső alapvezetéket, mint ahogyan a régit kiépítették? Szerintem nem. A viziközmű szolgáltató szolgáltatási határa ugyanis egy családi ház esetében, ha az nem a telekhatárra épült, hanem előkert is van, akkor a vízmérő aknában a vízmérőt követő első elzáróig terjed, vagy ha ez az első elzáró messzebb van, akkor a vízmérőt követő 10 cm-ig tart. Innentő kezdve befelé, azaz a fogyasztói oldalon már a szolgáltató nem illetékes. Rád van bízva, hogyan alakítod ki a belső hálózatodat. Persze azért nem minden kötöttség nélkül. Csak olyan műszaki megoldásokat alkalmazhat a fogyasztó, amelynek nincs visszafelé, azaz a szolgáltató közüzemi vezetéke felé veszélyeztető hatása. Például közvetlenül nem csatlakoztathatod a belső fogyasztói hálózatodhoz az esetlegesen saját kútról működtetett vízhálózatodat. Vagy épülettel párhuzamosan nem választhatsz nyomvonalat közel az épülethez. Ha jól emlékszem, a minimális védőtávolság az épület és a vízvezeték között 1,5 m. Itt az esetleges csőtörés miatt van szükség erre a védőtávolságra.
Tehát: nyugodtan kialakíthatod a belső nyomvonalodat, függetlenül a régítől, csak azért néhány szakmai szabályt illik betartanod. További például srévizavé nem célszerű nyomvonalat választanod. Derékszögű irányváltások legyenek kialakítva. W8.
Leírom, hogy nálunk egyszer mi történt, hátha ezzel tudsz valamit kezdeni. Már legalább 20 éve laktunk a családi házunkban, és ezidő alatt nem vettük észre, hogy vizesedett volna valahol is a fal. Egyszer azt vettük észre, hogy egyszerre több helyen is, a külső falak és a belső falak mentén belülről szépen kezdett látszani az alulról felfelé jövő vizesedés. Éppen festő mesterek dolgoztak nálunk, azaz festették a lakást és ők hívták fel erre a figyelmünket. Megijedtünk, hogy salétromos lett a házunk, és ez bizony nem kis dolog. Erre a festők megnyugtattak azzal hogy kb 3-4 éve jártak már hasonlóan egy másik háznál. Ott azt csinálták, hogy belülről a falszegély felett olyan magasságban, ameddig látszott a vizesedés, ill. fölötte még kb. 20 cm magasságig leverték tégláig a vakolatot, ezt követően ún. lélegző vakolattal újra vakolták, megvárták, míg ez kiszáradt (kb. 4 hét) és ezt követően lefestették.
Tudomásuk szerint nem jött vissza a vizesedés.
Erre mi is ezt kértük: tégláig vakolat le, lélegző vakolat fel, kiszáradás, festés. Az egész játék, míg körbejárták a lakást és szakaszonként ki kellett várni a 4 hetes száradási időt, laknunk ugyanis csak kellett valahol, eltartott majdnem egy fél évig. Viszont nagyon megérte! Ez kb. 8 éve volt. W8.
Részletesebben nyugodtan kössél rá, nagy valószinüséggel gond nem lesz belőle. Azért a csőméreteket ügyesen válogasd meg. Ha a szivatyúd kicsi akkor is jól működik a rendszer, mert egy kcsit magasabb előremenővel leeht fűten.
Lehet, hogy nem teljesen ide való a kérdés és a téma, de hátha vannak itt más területről is szakemberek.
Van egy kb 100 nm-es házam. Javarészt nagy méretű vörös téglából (talán b30), kb 25 éves. Le van szigetelve kívül. Körbe biztosan van rendes alapja, valamint van egy szintén nagy téglából készült fal, gondolom az is alapon nyugszik. Van viszont 2 válaszfal téglából készült falam is. Idén tavasszal ez a kettő elkezdett vizesedni. Soha eddíg egyáltalán nem volt nyoma semmi víznek, de mostmár kb 40 centire kúszott fel a víz a padlótól. Sajnos nem tudom, hogy ez a két fal alatt van-e szigetelés, de akár van, akár nincs, felmerül a kérdés, hogy eddíg miért nem vizesedett?
Bemenő víznél szerintem nincs csőtörés, mert ha minden el van zárva akkor meg sem mozdul a vízóra. Látszólag a kimenő is mind eljut a tisztítóaknáíg. A két vizes fal nagyon távol van minden vezetéktől, tehát elméletileg nincs a falban sem csőtörés.
Ugye, az alap olyan mint egy nagy koszorú, feljuthat a talajvíz az aljzat alatt lévő földrétegben?
Tönkre szokott menni a szigetelés? Ez az egyik ok ami megmagyarázná, hogy eddíg mért nem ázott fel.
A kimenő vezetékek (szennyvíz) törését fel lehet kutatni, fel lehet tárni?
Ha az alapon belül van csőtörés (valószínüleg csak a kimenő lehet), előfordulhat, hogy a közvetlen vezetékek fölötti falak nem vizesednek és a távolabbiak meg igen?
Nagyjából erre számítottam én is, de jobb egy okosabbtól is hallani.
Esetleg tudnál segíteni abban is, hogy mi van akkor, ha az említett szivattyúnak most már egy másik irányú ágba is kell nyomni a vizet?
Magyarul: most egy T bekötéssel a földszintet látja el pufferből vagy gázcirkóról, de a terveim szerint a T másik irányába (ez lett annakidején meghagyva folytatásra!) az emeltre szertném felvezetni.
Sokkal könnyebb helyzetben lennék egy ilyen filozófiai kérésre válaszolni, ha Nietzsche-n edződtem volna.:-) Ezek azok a kérdések, amiből jól kijönni sosem lehet. Köszönöm a megtisztelést, hogy nekem tetted fel a kérdésed :-) ezzel egy lépéssel közelebb kerülök a szívócsonkhoz.
Tehát nincs benne tágulási tartály, de van rajta szivattyús nyomástartó egység,(ami úgy működik, mint egy tágulási tartály) de le van választva a rendszerről egy szeleppel. Ha nincs leválasztva, akkor ugye a tartály bekötése a rendszer „0” pontja. Innen lehet származtatni, hogy a rendszer szívott vagy nyomott. Kérdés, ha a rendszert leválasztjuk, a nyomástartásról, akkor mi történik? Hol alakul ki a „0” pont?
Próbálom a fent említett mesterünk szemével megközelíteni a kérdést.
Vegyünk egy minden határon túl kis időintervallumot, magyarul az idő közelit a nullához, de nem éri el soha. Egy ilyen kis időintervallumban indifferens, hogy a szelep nyitva van vagy zárva, a rendszer stacionárius állapotban van. Ha a szelep nyitva van, akkor a fentiek szerint a „0” pont a tágulási bekötési pontja. Tehát zárt állapotban is a „0” pont a bekötés pontja. Vagy valahol másutt van a „0” pont?
Tételezzük fel, hogy valahol másutt van a rendszer „0” pontja. A rendszerünkhöz csatlakoztassuk a tágulásinkat és legyen felfűtési állapotban. Tehát a rendszerünk instacionárius lesz. Egy instacionárius rendszer végtelen számú stacionárius állapotból tevődik össze. Tehát a rendszer „0” pontja bárhol lehet.
Akkor most hol is van a rendszer ”0” pontja már teljesen össze vagyok zavarodva. Lehet, hogy azért mert a következő gondolatokkal foglalkozom. Mi történik, ha egy mindent elsöprő erő találkozik egy legyőzhetetlen fallal.
Segítséged kérem a fenti két témában való eligazodáshoz.
Természetesen nem ragaszkodok én a 100-120 cm-es vízvezetéki fagyhatáromhoz. Utána néztem egy kicsit, nem sokat, ennek az 50 cm-es fagyhatárnak. Ha erre http://www.mimi.hu/otthon/fagyhatar.html a linkre kattintasz, itt valóban 50 cm-ről van szó, de épületszerkezeti értelemben. Szerintem jól gondolja meg valaki, hogy térszint alatt 50 cm-re árkolja el a vízvezetékét.
Egy téli pihenés mondjuk 10 napjára nem sokan fagytalanítunk, engedjük le a ház vízhálózatából a vizet, legfeljebb arra ügyelünk, hogy a fűtést alapjáraton hagyjuk. Ezidő alatt áll a víz a külső alapvezetékben. Ha beüt egy -12 C-fokos tarós lehűlés, jó ha jó a földtakarás! W8.
