A numizmatika éremgyűjtés beszélgető fórum azzal a céllal nyílt meg, hogy a régi és új pénzérmék, bankjegyek gyűjtői tudjanak itt eszmét cserélni.
Az alaptéma a gyűjtés, rendszerezés, egyes darabok azonosítása, és egy kis pénztörténeti csevej.
Itt lehet bemutatni egyes kérdéses darabokat, kérni a hozzáértők segítségét a beazonosításban, esetleg hozzávetőleges értékelésben.
Miután a reklámozási tevékenység fizetős az index alatt arra legyünk különös figyelemmel.
A fentiektől eltérő, az egymást ingerlő hozzászólások topic rombolásnak minősülnek az ilyenekért tiltás jár.
A Numizmatika címszó alatt pénzekkel, pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudományt értünk legfőképp ehhez tartsuk magunkat.
Nagyon sok igazság van az előző napokban leírtakban.
Nekem személy szerint a tisztességtelen magatartással van a problémám, ha valaki hamisat árul, baromságokkal hülyíti az embereket, vagy kezdőket akar átverni mindenféle limitált szériás aranyozott kutyasz_r_al.
A numizmatikához speciális tudás szükséges, mint a foglalkozások legtöbbjéhez. Ebből lesz a pénz. Ha belegondoltok, az autószerelőnél, a a fogorvosnál vagy bárhol máshol megfizeted azt, hogy ért az adott szakághoz valaki. Ennek a tudásnak a megszerzése idő és pénz, aminek valahol meg kell türülnie, én nem sajnálom tőlük.
Hogy vannak olyanok, akik nem akarják, hogy a kereskedők vásároljanak, mert felverik az árakat... Ne vásároljanak a gyűjtők sem, és akkor tényleg olcsó lesz majd minden. Egész egyszerűen a kereskedői magatartás lényegéből adódóan (profitot termelnek) nem mehet el olyan messzire egy kereskedő sem, mint a gyűjtő, aki saját magának veszi az érmét. Az, hogy valaki nem engedhet meg magának bizonyos érméket, már más kérdés. Nekem is fájt a szívem a darabanth aukción lévő 10 dukátos erdélyi érmékért, de Istenem, nincs pénzem rá.
Egyébként tényleg unalmas már. A helyzet az, hogy egy bolt a tudásából él, és profitot kell generálnia pont úgy ahogy az élet minden területén levő cégnek is akik 60-70%-os ha nem több árréssel dolgoznak.
Manapság magánban fel lehet tenni a vaterára és esetenként gyűjtői árat lehet kapni a dolgokért, ezt most meg lehet tenni, régen ez nehéz volt, régen a boltokra volt hagyatkozva a kisember a dolgaival. De vajon mit takar a tisztesség határain belül?
Szerintem a mai embernek minden eszköze megvan hozzá, hogy utánajárjon annak ami a birtokában van, lásd internet és sok egyéb hely, ennek tudatában valóban 2 emberen múlik a dolog.
Vajon egy 10e ft-os gyűjtői áras tételnél ha 1e ft-ot ad a kereskedő az minek minősül? Mennyit kellene adni?
Te mennyit adnál érte ha te lennél a kereskedő? Persze bele kell gondolj mindenbe, cégfenttartás stb.
Illetve azt azért jó ha tudjuk, hogy nem minden kereskedőnek fenékig tejfel, hiszen a vatera nekik nem nagyon jött jól.
Pont erre utaltam. Én is igen unalmasnak tartom már ezt. Mindennek annyi az ára amennyiért egy üzlet adott pillanatban létrejön. Ha egy kereskedő aztán "felháborító" 34%-os, vagy 50% vagy akármennyi fedezettel (és nem profittal, mint itt sokan képzelik) kiteszi aztán a boltjába, az a kerekedő kockázata. vagy az ő haszna, ha tudja, hogy jobban is el tudja adni. És közel sem keres rajta annyit.
És abból is elegem van, hogy vannak akik szerint vannak az igazi gyűjtők, meg a nepperek. A kettőt az különbözteti meg, hogy az éppen felosztó szerint ki micsoda. Én még olyan gyűjtővel nem találkoztam, aki nem adna-venne, és persze mindenki nyereséggel próbál eladni. És ha valaki nagy nyereséggel ad el, attól még nem nepper lesz, csak okosabb, ügyesebb, vagy szerencsésebb, vagy eltökéltebb mint azok akik kevesebbért árulnak.
Nem ezzel kéne foglalkozni, konkrétan irigykedni, hanem azzal, hogy van egy halom csaló, aki tömegével árulja a hamisítványokat, azzal a hogy felteszi a kezét, nem tudom, eredeti-e, meg hogy hagyatékban találtam, lehet van benne ezüst is, és hasonló ocsmány trükkök. Meg sok kínai fantázia szar. Meg a horogkeresztes bélyegzések, a sarló kalapács ellenegyek, meg általában a felülbélyegzések ipar-szerű hamisítása. Citta di Fiume, persze, már annyi van belőle, hogyha ennyi lett volna akkoriban, az hiperinflációt okozott volna. És az még valami létező dolog hamisítása, de a sok kreálmány bármilyen régi vagy annak kinéző bélyegzővel szinte bármire.
A hamispénzek.hu-hoz hasonlóan lehet kenne egy gyűjtemény a csalók trükkjeinek felsorolására is, arra, hogy lehet felismerni egy öntött érmét, vagy milyen hirdetéseknél kezdjünk gyanakodni.
Csak már kicsit unalmas ez a kereskedő meg gyűjtő nyöszörgés, egy adás-vételhez 2 ember kell , egy aki eladja meg egy másik aki megveszi. ha az eladónak megéri és a vevőnek is akkor azt üzletnek hívják és teljesen mindegy mekkora haszon kulccsal dolgozik valaki. Persze van olyan kereskedő aki gerinctelenül átver bárkit,de szerintem azért a tisztesség határain belül próbál a többség lenni ?!
Én nem nagyon értem ezt a vitát. Be kéne vezetni a numizmatikában a hatósági árak rendszerét, és mint a föld esetében akik "igazi" gyűjtőnek minősülnek nekik még elsőbbségük is lenne?
Az 1935-ös 2 pengőssel kapcsolatos írásokat köszönöm.
Nem zárszóként, de a témába utolsó megszólalóként megpróbálom leegyszerűsítve összefoglalni a számomra legfontosabbat: az interneten érmével kereskedő boltost a „iparengedély” vagyis a tevékenység utáni adózás különbözteti meg a neppertől. És csak az adózás. Mert mindenki eredményt akar. (És a "nepperek" között is rengeteg hozzáértő, sőt garanciát vállaló személy van.) Így van?
Érdekességként (és mert szó volt róla) hozzáteszem, a Profi titulusú régi motoros vaterások közül egyedül Procopius beszél tisztességről is tisztességes kereskedésről. Ezzel egyáltalán nem feltételezem a többiek (és egyetlen más érmével kereskedő) inkorrektséget, pusztán tényként említem, hogy van, aki úrszabóról és becsületről beszél, miközben azért kirajzolódik, hogy a gyűjtemény gyarapításához szükséges anyagiak megszerzéséhez széles körben elfogadott az eladó/vevő tudatlanságára, hozzá nem értésére építés. Tisztelet a kivételnek.
A luther001 által hirdetett aukció licitálóinak listáját nézve olyan gyűjtőket is látok, akikről feltételezem, gyűjteményükbe szerették volna ezt a csemegét. Kábé három nick. Lehet, hogy csak kettő. A többi hivatásos vagy ismert nepper. A nullást és a nagyon alacsony üzleteseket nem számoltam. (Lista itt: http://www.vatera.hu/item/bid/list.php?id=1770631961)
Egyébként annak a hivatásos kereskedőnek az ajánlata tetszik, aki 22.222 Ft-ot is hajlandó lett volna adni.
Egy 35-ös, madonnás, aUNC-s 2 pengősért!
Ha megnyeri, ő vajon mennyiért adta volna a honlapján?
Ő is 199.000-ért? Vagy ő is csak 34%-kal emelt volna, mint az érmét 132.000-ért leütő?
"Egy ügyes kereskedő olyan mint az ügyvéd , álltalában mindenről betudja bizonyitani , hogy nem ér csak aprópénzt a vitatott tétel , vagy ugyanaz tételnél elmagyarázza , hogy miért ér vagyont."
Gyönyörű hasonlat. És ezért imádja mindenki az ügyvédeket. Lop, csal, félrevezet, kirabol.
Egyértelmü , hogy a numizmatikához sok pénz kell , amit egy gyűjtő kereskedéssel teremt elő leginkább , ha milliomos-ha nem az.
És ha ügyesen csinálja , akkor nyereséges , és a nyereség egy részével gyarapíthatja a gyüjteményt.
Egy ügyes kereskedő olyan mint az ügyvéd , álltalában mindenről betudja bizonyitani , hogy nem ér csak aprópénzt a vitatott tétel , vagy ugyanaz tételnél elmagyarázza , hogy miért ér vagyont.
Elnézést, amiért beleszólok a nagyok dolgába. Néha kis fizetéskiegészítésként vásárolgatok a vaterán, s a határon túl tisztes haszonnal (általában 50 %) adom tovább a Habsburgok és a Monarchia érméit vagy egyebet, amit megéri. Mivel ott nagyobb a kereslet, mert ritkábbak ezek az érmék, a haszon biztos. Akkor én most érezzem rosszul magam, mert keresek rajtuk? Nyilván a vaterán megadom értük a legmagasabb árat. Én azt hiszem, hogy ezt nevezik talán kapitalizmusnak :), kereslet-kínálat határozza meg a piacot. Az már más tészta, hogy nagyon sokan nem tudják mit akarnak eladni, sőt a fáradságot sem veszik, hogy utánanézzenek. Ezért nem lehet a vevőt hibáztatni, aki - érthetően - minél olcsóbban akar vásárolni. Én mindig azt mondom, hogy ha az eladó és a vevő is elégedett, akkor mindegy, hogy "árában" megy-e el valami, vagy jóval az alatt.
Nekem meg múltkor egy figura ahol tudta húzta le a termékem, jó hogy ki nem mondta azt, hogy hamis csak hogy más ne licitáljon. Természetesen a végén ő vitte.
Ez semmi , de a közelmúltban volt a vaterán egy eset , amikor az 1 forintról indított kék 100 ezer pengősért egy profi kereskedő 500 forintot igért be villámban , a tudatlannak gondolt eladónak.
Nem tudom mennyire vagyok neked régi és tájékozott gyűjtő, de véleményem van, legfeljebb kihagyod, ha nem ítélsz elég relevánsnak.
Érdekes dolog ez... Szerintem az érme amúgy nem volt közel az aUNC-hoz, de ez egy másik történet.
Én nem tudom másként látni, minthogy bárki megvehette volna 132e forintért az érmét, de annyit csak egyvalaki ajánlott érte. Most pedig senkinek nem kell megvennie az érmét 199e forintért.
Piacgazdaságban ezt miért ne lehetne? Engem sokkal jobban zavarnak a mocskos dolgok, pl.: kartelezés, néphülyítés, tisztességtelen eladói magatartás.
Ez nem zavar, csinálja meg rajta a hasznát, ha meg tudja.
Üdvözlök Mindenkit! Egy ideje be-benézek ide, olvasom a hozzászólásokat. Főleg a tájékozott, régi gyűjtők írásait, válaszait szeretem.
Nemrég szó volt (újra szó volt) a kereskedői jutalékokról, arról, hogy túl olcsón veszik-e a kereskedők a cuccot. Nem tudom, még sosem próbáltam érmet felvásárlónak eladni. Olvastam nepperekről is. (Tekintélyes éremüzletben is fültanúja voltam a kereskedő neppereket szidó kirohanásának.)
Amiért megtöröm a csendet, az egy 1935-ös 2 koronás friss tulajdonosváltása.
Gondolom, sokan követték a Vaterán „luther001” aukcióját. A Madonnás 2 koronás aukciója július 7-én zárult. 132.000 Ft-ért ment az aUNC-s darab. (Villám ár 160.000 Ft volt.)
Vásárló: TothNumizmatika.
Alig telt el néhány nap és az érme máris feltűnt a vásárló oldalán.
Az ára: 199.000 Ft.
Mondjuk a fotókat egyszerűen átvette a vaterás eladótól, de bizonyára volt nagyon sok munka, amíg a vásárlást követően az érme a honlapra került, s ami indokolja a 34%-kos emelkedést.
A tapasztaltaktól azért mégis kérdezem, mi erről a vélemény?
Elmentem a barátomhoz. Lefotózta, levélben átküldtük. Á4 nagyságban jött át. A képek közé tettem, hogy ki tudjam rakni. Kicsi lett amit nagyítani se lehet. Most felnagyítottam ami meg a minőség rovására ment. Hát ennyi. De ha valaki így is felismeri kérem jelezze.
No megszülettek a fotók. Állítólag 1525 őszén mikor a nova moneta befuccsolt a gyenge minősége miatt, akkor lázas pénzverésba kezdtek a régi módszerek szerint. Ez is egy érdekes példány. Madonna felőli oldalán L X a címeres oldalán pedig egy R verdejel látható. Amúgy szövegtész egy darab se. A madonna óriási bojtos ruhával rendelkezik ami az egész érmét betölti. De hátha itt valakinek ismerős lesz.
Eladó vagy cserélhető egy dísz dobozos Andorrai sor. Van még pár Bliszteres sorom is és jópár eladó érmém is. Ha valakit érdekel üziben megbeszéljük. Sziasztok
