Sajnos a tervező nem készített anyagkiírást semmire.
Eddig szerencsésen megoldottam az anyagok darabszámát illetően, kiszámoltam magam, de a fűtésszerelésnél megakadtam.
Ha már az anyagot kitudnám számolni előrébb lennlék, de ahogy írtad/tok nem egyszerű.
Valószínű az lesz, hogy a kazánt meg a radiátorkat megveszem ott ahol jó árom megkapom, a többit meg vagy a fűtésszerelővel szereztetem be, vagy megmondja mi kell és megveszem.
"azt meg nehezen tudom elképzelni, hogy mondjuk a szivattyú nyomócsonkjától egészen a szívócsonkig nyomott lenne,"
Pedig így van. Ahol áramlik a közeg ott nyomásesés van. Össznyomást növelni csak munka árán lehet. Tehát a rendszer minden egyes pontján magasabb és a kilépőtől távolodva egyre csökkenő össznyomás van, mint a járókerék torlópontjában. (most tekintsünk el a helyzeti energiától, de ha gondolod áttérhetünk szállítómagasság használatára)
Tanagyagként Kullmann László Áramlástechnikai gépek jegyzetét tudom ajánlani.
Ha a ház korrektül le van méretezve akkor a gépész tervek ingyen vannak. Szerintem ennyit megér.:-)
Én 20 évig voltam kivitelező. Tervek nélkül dolgoztam én is a tulajok sóhersága miatt. Most, méretezve látom, hogy, mi anyagot tettünk bele feleslegesen. Ja és közmegelégedésre működtek is a rendszerek, de mennyiért? Sikerült megspórolni 10 ezert 20 ezerét. Anno. Nem mondom remek üzlet! Az arányok most is ilyenek.
A kivitelező méterre meg négyzetméterre dolgozik. Falfűtésnél a kínai vázát is betekerné, mert az is négyzetméter. Nekem semmi érdekem nem fűződik, hogy kétszer akkora felületet építsek, mint ami szükséges. Igaz kockázatos, jobb lenne megszorozni kettővel és biztonságban vagyok, de nem ezért fizetnek.
Csak egy elrettentő példa. 4 lakásos társasház (cirka 500m2) fűtés és melegvíz ellátása 17 kW hőszivattyúról. Mindenki hülyének nézett. 3 tél van már mögötte. Szerintem jó bolt volt nekik.
Nálunk házat zsebből egy A4-es eng tervből építenek. Szakági tervek ritkák, bár mostanában egyre gyakoribbak.
Ki csinál itthon izometriát? 3D-s tervet meg nem érdemes. A szakiknak a közönséges rajzzal is gonjuk van sok esetben.
Nekem minden tervem 3D-ben készül, de a szakikat nagyon nem érdekli, de sok tulajt már meggyőztem vele. Ergó a mukát ezzel nyertem meg. Hogy nem fogják használni? :-) Arról nem tehetek, hogy a tulaj jobb térlátással rendelkezik és jobban olvassa a rajzot, mint akinek ebből kell dolgoznia.
Szerintem a rendszer "hidraulikai közepén" van, lehet hülyeség, mert ezt sem indokolja semmi. Annyi biztos, hogy van valahol, mert attól, hogy nincs benne membránnal feszített tágulási, attó még ugyanúgy van nyomott része és szívott része is. azt meg nehezen tudom elképzelni, hogy mondjuk a szivattyú nyomócsonkjától egészen a szívócsonkig nyomott lenne, és a szivattyúban lenne egy pici szívott rész. (de még az is lehet, hogy így van) am. egyszer voltam egy gépész előadáson amit Winkler Károly tarott, ha tudod kiről van szó, akkor nem kell bemutatnom, elég nagy alakja a mai magyar épületgépészetnek. Na ő biztos tudja! Vannak, ilyenek akiknek egy kerékkel több van mint nekünk :-)
Ha laikus vagy akkor a tervrajz alapján nem hiszem, hogy be tudnád árazni a munkát. Egy tervnek az anyagkiírást is kéne tartalmaznia, de ha lehet a tervezők lelazsálják. Tudom magamról:-)
A kiírás alapján sem hinném, hogy be tudnád árazni, mert nálunk a kevert tételek tömkelegéből áll a kiírás. Olyannal, mint:
Ötrétegű csővezeték szerelése, idomos kötéssel, idomokkal együtt falban ill szabadon szerelve, csőmegfogásokkal és szigeteléssel, szerelő kőműves munkákkal együtt kompletten.
Na erre varrjál gombot. :-) Ha csak a csőárat veszed, akkor még csak a tétel kisebbik részével vagy meg, de mennyi a többi. És még sok ilyen buktató lesz még.
Idomokra kiterjedő kiírást csak nagyon ritkán látsz. Szerintem maoista aki ilyet csinál, vagy van neki egy olyan programja mi ezt tudja.
Egyszerűbb, ha van terved ahhoz jár egy anyagkiírás. E kettő alapján tudsz ajánlatot kérni, ami alapján össze tudod hasonlítani a versenyzőket.
Ha van elgondolásod ülj le egy tervezővel és beszéld meg vele. Ő segít eligazodni és ha van valami kuszaság a gondolataidban kiigazítja.
Egy családi ház tervezése, az esetek többségében ingyen van:-) Na nem a tervező dolgozik ingyen, hanem annak hozadéka, hogy nem veszel kétszer annyi anyagot mint ami kell és így tovább. Azért nem biztos, hogy a tervek egyforma minőségűek. Tudod autó a Suzuki és a Mercedes is, csak az ára és a szolgáltatásokban különbözik. Ez a terveken is így van.
Lehet, hogy nem ott van ahol én gondolom, de az meg 100%, hogy nem ott ahol Te mondod! Ez a rendszer pontja, nem a szivattyúé, de a szivattyú "csinállja". Úgy tudnám definiállni, hogy az a része a rendszernek, ahol a statikus nyomás a szivattyú állóhelyzetében és "menet közben" sem válltozik, vagyis állandó! (a hőmérséklet okozta nyomásingástól most eltekintünk).
Má megbocsáss!! De én szerettem volna tőled hallani :-) de am meg nem is számít. Ezek olyan dolgok amiket egyetemen tanítanak. Engem csupán a kíváncsiságom hajt.
csak kíváncsi voltam tudja-e valaki, de nem is várom el senkitől. Pesten aktívan dolgozó tervező nem tudja, miért várnám el, hogy itt bárki megmondja. Egyébként meg elnézést, hogy ilyennel fárasztalak titeket, mert semmi jelentősége nincs ennek.
Valami ilyesmi. De nem lélegző vakolat azt elvileg mindegyik csinálja ,hanem ajó kifejezés mikroporozus vakolat.
A vakolat nem meszes hanem csak cementes. Acementhez valami pórus képző anyagot tesznek és azzal vakolnak. A kész vakolat nem lesz nedves, mert gyosabban párologtat mint ahogy a víz felszivárog. Jó kivűlre és belülre.
Azért a tökéletes megoldás a vízszintes falszigetelés.
Szerintem ez a nullpont itt konvenció kérdése, bárhová felveheted, valójában mindegy. Szerintem. A szivattyú egy adott nyomáskülönbséget hoz létre a két "pólusa" között, ami sokmindentől függ, de attól nem, hova veszed fel a nullpontot.
Ha az álló szivattyúhoz tartozó nyomást tekinted nullának (bárhol a rendszerben ugyanannyi lesz ekkor), akkor szerintem is a leírt módszerrel modellezhető a forgó szivattyú által keltett nyomás. De valójában álló szivattyúnál sem nulla a nyomás (abszolút értelemben), hiszen, ha más nem, a vízoszlop magassága nyomást fejt ki.
Hát az vagy 50 cm, ami kevés, vagy 80 cm ami már 98 % ban megfelel. Az 50 cm is 56 % -ban. Ha pl. állandóan van fogyasztás biztos nem fagy el. De adódhatnak olyan esetek .....
Egy rendszer ellenállása mindig ugyan annyi, bárhonnan is indulnak a figuráid. A filozófiai és elméleti fizikai részt lást az előző értekezésemben. :-) A figuráid egy lépéssel mindig 100 Pa tesznek meg azért az nem mindegy, hogy az a 100 Pa pozitív, vagy negatív. Tehát addig megy a negatív figura amig pozitív nem lesz, és fordítva. A forduló pont a tágulási bekötése.
Végülis a kérdésem az, hogy hol lessz egy olyan rendszer nullpontja, amibe nincs tágulási tartály. (mert hidraulikai értelemben, állandó hőmérsékleten nincs benne). Én arra gondolok. hogy ha ismerem a csőátmérőket, a sebességeket, és mindent ami ahhoz kell, hogy ellenállásokat számoljak, akkor elindulok a szivattyútól a rendszer mindkét irányába, mint valami kiterített társasjátékon két "figurával" és egy mező monjuk 100 Pascal. Tehát eggyet lépek a szívattyútól a visszatérőn, majd eggyet az előremenőn, és amikor a két "figura" találkozik, ott lessz a nullpont. Szerintem. Szerinted?
Kicsit megkésve, de reagálok új nyomvonal kialakítási terveidre. A fagyhatárral kapcsolatban már leírtam azt, amit gondoltam. A nyomvonallal kapcsolatban véleményem a következő. Fő kérdésed az, kötelező-e ugyanazon a nyomvonalon vezetni az udvarodon a külső alapvezetéket, mint ahogyan a régit kiépítették? Szerintem nem. A viziközmű szolgáltató szolgáltatási határa ugyanis egy családi ház esetében, ha az nem a telekhatárra épült, hanem előkert is van, akkor a vízmérő aknában a vízmérőt követő első elzáróig terjed, vagy ha ez az első elzáró messzebb van, akkor a vízmérőt követő 10 cm-ig tart. Innentő kezdve befelé, azaz a fogyasztói oldalon már a szolgáltató nem illetékes. Rád van bízva, hogyan alakítod ki a belső hálózatodat. Persze azért nem minden kötöttség nélkül. Csak olyan műszaki megoldásokat alkalmazhat a fogyasztó, amelynek nincs visszafelé, azaz a szolgáltató közüzemi vezetéke felé veszélyeztető hatása. Például közvetlenül nem csatlakoztathatod a belső fogyasztói hálózatodhoz az esetlegesen saját kútról működtetett vízhálózatodat. Vagy épülettel párhuzamosan nem választhatsz nyomvonalat közel az épülethez. Ha jól emlékszem, a minimális védőtávolság az épület és a vízvezeték között 1,5 m. Itt az esetleges csőtörés miatt van szükség erre a védőtávolságra.
Tehát: nyugodtan kialakíthatod a belső nyomvonalodat, függetlenül a régítől, csak azért néhány szakmai szabályt illik betartanod. További például srévizavé nem célszerű nyomvonalat választanod. Derékszögű irányváltások legyenek kialakítva. W8.
