Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Ez egy rakéta max. hatóereje, de megjegyzendő, hogy - elvileg - az atomcsapás MINDIG csoportos, esetleg tömeges. Tehát magános rakéták nem kóvályogtak az űrben.
Mindenesetre az alábbiak tükrében ez nagyon sok. Jól látom?
Csak amennyiben egyetlen atomcsapás - kicsi, nagy, neutron vagy termonukleáris - is sok és megengedhetetlen. De egyébként ez célfüggő. A lent felsoroltak nem vonatkoztathatók a SCUD-ra, lévén az hadsereg-közvetlen eszköz, azaz az adott hadseregnek előbb - utóbb oda kell gyalogolnia, ahol a robbanás történt.
Ezért aztán a tervezett robbanások MINDIG katonai objektumra (pl.: atomlőszer raktárak, rak. ü-k, g., hk. z-k, ho., hdt. H és feljebb) lettek tervezve. Civileket akkor érintett, ha az ellenség város közelébe telepített vmilyen nagyfontosságú hadműveleti elemet (sajnos ez reptér esetében általában nyűgös), éspedig mindig légi robbanással, azaz visszamaradó sugárzással nem kellett számolni. A tervezett hatást minden esetben a lökőhullám adott célra gyakorolt hatása váltotta ki, az egyéb hatásokkal (tűz, vakulás, sugárbetegség) nem is számoltunk. A csapás célkitűzése minden esetben megsemmisítés volt (csoportos célban min.55% veszteség).
A magas kT érték egyrészt a cél védettségétől függött, nyilván egy hk. dd. jobban védett, mint egy hds. harcálláspont, másrészt tervezési követelmény volt a 90%-os megbízhatóság, tehát a SCUD viszonylag magas szórását a nagyobb hatóerő kompenzálta.
Régebben arrról írtál, hogy Tapolca esetében max 400 kilotonna volt. Ez 1db rakétára értedded vagy csoportos csapás esetére? Mindenesetre az alábbiak tükrében ez nagyon sok. Jól látom?
Más: Az esetleges célokról konkrétan van emléked? Földrajzi megnevezés vagy hasonló?
Köszönettel.
Átmérő: 0,71 m Hossz: 3,05 m Súly: 4037 kg Robbanás ereje: 15-16 kilotonna Célpont: Hirosima 1945.VIII.6 Áldozatok száma: 120 000 és utána még sugárbetegség, torzszülöttek
Átmérő: 1,53 m Hossz: 3,25 m Súly: 4672 kg Robbanás ereje: 21-22 kilotonna Célpont: Nagaszaki 1945.VIII.9 Áldozatok száma: 60 000 és utána még sugárbetegség, torzszülöttek
Igen ott voltam DOBÓ-napon de nem találkoztunk a laktanya látogatason már nem voltam . Akkor még nem ismertem a honlapról a " fórumról"senkit igy úgy gontoltam hogy elmarad a lakt..látogatás mivel a kapu zárva volt.
Kedves Vitató, lakonikus a megállapításod, ám ez a topic inkább az emlékeké, az élményeké, nem annyira a vitáé. Amikor a katonai szolgálatunk alatti eseményekről, a laktanyáról, mint komplexumról írunk, ugyan miféle vitát lehet afelett nyitni? Valaki elmond egy általa átélt történetet, akkor kössünk bele, vagy inkább csuklóból hülyézzük le?
Vannak, akik gyűlölettel gondolnak vissza a szolgálatukra, esetleg egyes személyekre (zárójelben jegyzem meg, hogy több évtized elteltével ilyen érzéseknek már enyhülniük illene), úgy vélem, ez a topic talán nem az ő világuk.
Ez egy olyan topic, ahol nem viselik el a vitát, a más nézőpontokat. Csak azt nem tudom, akkor mitől fórum? Az "én magammal és a hozzám hasonlókkal egyetértek" soha nem vitte előbbre a dolgokat.
Már írtam itt régebben, a műhelyszázad centivágó guillotinja volt a csúcs, finommechanikai műremek. Úgy volt méretezve, hogy 15-20 centis esés után a borotva éles ferde kés simán elvágta a centit.
Szekszárdon van egy baka múzeum, lehet hogy a centi kultusz kitöltene egy tárlót.
Ez is egy becses emléktárgy! Ahogyan írtam, a mi századunknál jóval puritánabb, mindössze álcahálózsinór- hurokkal összefogatott feltekercselt változat járta.
Itt egy eredeti centitartó 73-ból.Alu doboz fafurnérral bevonva. Mi is összegyűjtöttük a levágott darabokat, leszereléskor a kapunál szortuk el. Akkor még nem volt zsilip, talán még lemez sem a kapun. Ha levelet írtunk az aznapi darbot ráragasztottuk. Külön centivágó késsel vágtuk.Elvileg akkor is tilos volt, de különösebben nem foglalkoztak vele.
"Császár László (Tapolca polgármestere) válaszában azt hangsúlyozta, hogy a stratndot eredeti helyén drága és gazdaságtalan lenne üzembe helyezni, ám a volt laktanyák területén - amennyiben a próbafúrások igazolják az előzetes várakozásokat - reményei szerint megépülhet majd egy új fürdőkomplexum."
Hát igen a centi készités a mi idönkben is igy történt csak az a büdös ólmos benzin szag.
A vágás technikája ahány ház annyi szokás. Látod én nem emlékszem a fára dobálásra mindig tanul az ember. A napostiszt se engedte volna .Ilyenkor általában jó kötésü ht-k adták a szolit /pld NYAKI nem véletlen a nagybetü/. Nehogy az itt maradt törlesztjen a leszerelönek!
Én nem emlékszem arra hogy a hivatásosok különösebben üldözték volna a centit,persze nem elöttük kellet mutogatni.
Hát igen. A katonák fantáziája végtelen volt. De egyik - másik vén róka hivatásost se kellett ötletért a szomszédba küldeni. Őket nem volt olyan egyszerű megvezetni.
centitartó
1-2 erekje
