Igen, csak az tudja ezt átérezni aki átélte már maga is. Mikor mindened ebben a házban van, 20 évnyi meló, sok gürcölés, a napi kényelmed, az életed is oda. Mindegy. Természetesen hírdetve van csak ez a rengeteg eladó ingatlan nem kell most senkinek. Azt gondoltam víztelenítem a rendszert, de ha műszakilag nem megoldható akkor nincs mit tenni, csökkenteni kell a fűtött napok számát, - ahogy írtad.
Elolvastam a kapcsolasokat, de az emlitett harom eseten kivul mindeniknel azt irja, hogy nyomaskulonbseg meglete eseten hasznalatos, mig nalam puffertartaly lesz, ami nyomaskiegyenlitett elosztonak szamit (legalabbis ezt irta itt nekem valaki az elmult napokban itt a forumon). Nyomaskulonbseg itt mar csak ugy lesz, ha meg egy szivattyut berakok, de azt mar nem szeretnem.
a hibatures most mar nem szempont nalam sem, mert idokozben megvettem a csoveket, otretegu Haka, 95 fokot is tartosan megbir a gyarto szerint, de a pufferben sosem lesz ennyire meleg, ahhoz tul nagy viztomegrol van szo.
azt hiszem a Danfoss megoldasat favorizalom, egyszerubbnek tunik, arban meg nagyjabol ugyanott vannak.
Egy jó ház (ami megfelelően van hőszigetelve) nem tud elfagyni, ha néha ránéznek.
Ez azt jelenti hogy a -5 alatti napi átlaghőmérsékletnél legalabb 10 naponta eccer fűtenek. Egy jó ccélzott fűtéssel 10 nappal meglehet úszni a téli szezont.
Azaz 200 nap helyett csak 10 nap, az a fűtési költség 5 %-a . De lehet úgy is hogy a termosztátot na nem + 5 fokra hanem + 2 állítjuk.
A néha ránézés pl. novemberben egyáltalán aztán de. jan. és februárban figyelni. Szóval az arányos elosztás nem áll azért>
Nálam nem egyszer + kettő volt a lakásban napokig, fagy mégse volt.
Persze abszolute magára hagyni rizikos.
De hát egy ingatlanra egyéb okok miatt is rá kell nézni. Pl. a vagyonbiztonság miatt !!
A helyzet a következő. Nagy kégli nagy nappalival (látszó tetőszerkezet, tehát nincs plafon -nem tudom hogy hívják ezt szakszerűen), termosztát letekerve és a már említett magas gázszámla. Válás utáni még közös tulajdon, nem lakik ott senki és az elkövetkező időkben nem is fog. Nem akarok még tizen évig fizetni. Csak jó lenne az egész házat vízteleníteni! (ha lehet)
Családi házról van szó, ahol padló és radiátoros fűtés van vegyesen. Létezhet e az, hogy télére nem lehet 100% biztonsággal vízteleníteni a rendszert? (egy fűtésszerelő ezt mondta) Nem lehetne valamivel kifújatni a padlófűtés csöveiből a vizet? Nem lakik ott senki, télére jó lenne megszabadulni a számláktól.
Van még egy pár kapcsolás abban a könyvben, amit belinkeltem, nemcsak ez a három.
Az elején a kettős keverőkapcsolás azért jött elő, hogy hibatűrő legyen a rendszer (ne olvadjon szét a keverőszelep hibája esetén), nem a szabályzási viselkedése miatt.
A könyv szépen összeveti a különböző kapcsolásokat, többféle szempontból (mondjuk, a hibatűrés speciel nem szempont :))
Ha nincs nagy hőlépcsőd a kazánkör és a fűtőkörök között, akkor elég lehet az egyszeres keverőkapcsolás is
Hozzaszolasod alapjan levonhatom azt a kovetkeztetest, hogy nalam a faskazan-->puffertartaly-->padlofutes felallashoz nem eleg az egyszeres keverokapcsolas, hanem a kettos visszakeveres vagy a Danfoss-fele megoldas kozott kell valasztanom? A ketto kozul melyik a jobb megoldas, vagy ez mar egyeni izles kerdese?
A kettős keverőkapcsolásról itt olvashatsz, a 100. oldalon, 7.3.6 fejezet. Van számpélda a bypass szelep méretezésére is.
Ha nincs nagy hőlépcsőd a kazánkör és a fűtőkörök között, akkor elég lehet az egyszeres keverőkapcsolás is (7.3.5 fejezet).
Tehát ha pl csak felületfűtésed van, akkor a (kond) kazán járatható alacsony előremenővel, ilyenkor az egyszeres keverőkapcsolás sem a "szélén" dolgozik. De ha magas a kazánköri hőmérséklet, akkor az egyszeres keverőkapcsolás gyakorlatilag ki/be szabályzást csinál.
Megfontolandó még a "Danfoss-féle" megoldást is, ahol nem keverőkapcsolás van, hanem befecskendező (a fenti könyv 7.3.3. fejezete). Ehhez még nyomásmentes osztó sem kell, de a kazánnak bírnia kell az alacsony visszatérőt is.
4 éve a 15-20 éves házzal együtt vettünk egy olasz gyártmányú Sime Murelle 8/20 MS tipusú kombi cirko kazánt (gondolom úgy senkinek nem ismerős tipus), ami még az eredeti beépitett kazán volt. Tavaly nyáron vettük észre, hogy nyáron melegednek a radiátorok, a kihivott szerelő azt mondta, hogy valami szelep rossz, ami a fűtés és a csapokon jövő meleg víz között kapcsol. Úgy emlékszem, hogy azt mondta a szerelő, hogy ezt már nem érdemes javítani, csak nyáron zárjuk el a kazánból kijövő egyik fűtőviz csapját. Az igaz, hogy ez használt, de nem tudom tényleg nem javítható egy ilyen hiba, vagy ilyen drága lenne, és nem éri meg?
Esetleg nem ismer valaki egy gázkazán szerelőt, aki képes lenne megjavitani a kazánunkat, hogy még pár évig jól működjön?
Az utóbbi időben a csapokból jövő meleg viz is nagyon ingadozik, elég nehéz beállitani, hogy adott hőmérsékletű meleg viz jöjjön. Ez is lehet ennek a szelepnek a hibája?
Biztos, kell oda az a szelep?...mert amit ott be kéne állítani, az mondjuk 1-2 méter cső, meg egy osztó-gyűjtőbe való be-kilépés alaki ellenállása, az meg minimális...nem tudom.
Ha nem akarod "kiválltani" a bojler biztonságiját, csupán egy vízütésgátló kell, akkor szerintem elég a legkissebb is. Ha viszont tényleg egy ívóvizes, rendes tartály kell, és nem kell neked a bojler "csöpögője" akkor attól függ a méret, hogy mekkora mennyiségű víz tágul a melegvízrendszeredbe, vagyis mekkora a bojlered.
