A kérdésed: "érdemes kondenzációsban gondolkodni? (Sztem nem, de érdekel, mi a véleményetek!)"
Szerintem igen! Az év nagy részében a kondenzációs kazán az előnyeit élvezed. Itt a visszatérő hőmérséklete a lényeg. Ha 52C fok alatt van akkor már jó.
Nálunk csak radiátor van és -12 C külső esetén is kondenzált a kazán, de nyílván átmeneti időben sokkal jobban. A két kazán ára között már nincs olyan nagy diferencia.
Sziasztok, új vagyok itt, a segítségeteket kérném! Cirko van nálunk a lakásban, a csövek a plafon alatt mennek a radiátorokig. Építettünk egy új szobát, de oda a padló alatt akarjuk átvinni a fűtést 5 rétegű csövön. Az a terv, hogy az egyik radiátor előtt leágaztatjuk a jelenlegi vascsöveket. Kérdéseim:
Ha rendszer legmélyebb pontja padlószint alá fog kerülni, feltétlenül kell oda leeresztőcsapot szerelni? Van valami hátránya ennek a megoldásnak ahhoz képest, mintha ebbe a szobába is a plafon alatt menne a cső? Légtelenítőnek elég a radiátoron lévő szelep?
Tavaly télen dolgozott szinte folyamatosan a -20 környékén, nem értek hozzá, de esetleg ilyenkor jó lehet egy kis tartalék.
A cserén azért gondolodunk, mert több szomszédnál ilyen kazánt kellett cserélni az elmúlt időszakban, és most ráérünk vele foglalkozni, télen ha elromlik, akkor meg hirtelen kell lépni...
A kondenzációst miért gondolod jónak? Itt csak radiátor van, padlófűtés nincs, tehát elég meleg vízet kell készíteni, én úgy tudom, hogy a kondenzációs alacsonyabb hőfokon tud hatékony lenni.
A következő leveledből az következik, hogy nem ajánlod az Ariston-t?
Az acéllemez radiátor tökéletesen megfelel egy garázs fűtéséhez. Természetesen az öntöttvas radiátor is alkalmas, különösen akkor, ha már az udvaron van. W8.
De a "danfoss féléhez" nem elég két szivattyú, ha puffer is lessz benne. Javítsatok ki ha tévedek, De ha összvissz két szivattyúval akarod az egész rendszert, akkor szerintem csak keverő kapcsolás jöhet szóba. mert a danfos-hoz nem tudod illeszteni önmagában a puffert, mert az nyomáskülönbség nélküli. A puffer ugye olyan mint egy hidraulikus válltó. A befecskendezőkapcsoláshoz meg kell a nyomáskülönbség.
Kérdéseid közül kettőt kiragadok, arra válaszolok.
A kérdésed: "elég ide a 24 kw? Érdemes vagy gazdaságos lehet nagyobbat venni?"
A válaszom röviden: elég. Hosszabban: Ha nyolc évig a 24 kW-os teljesítmény elég volt, ezt követően is elég lesz. Azért, mert új kazánt szeretnétek beállítani, ez nem jelenthet nagyobb fűtési teljesítmény igényt. Jó lett volna, ha leírod, miért merült fel az új kazán beszerelésének kérdése.
Könnyen előfordulhat, ha nagyobb teljesítményű kazánt vásárolnátok, akkor rosszabb éves hatásfokkal üzemelne, mert hosszabb ideig működne alacsonyabb kihasználtsággal.
A kérdésed: "érdemes kondenzációsban gondolkodni? (Sztem nem, de érdekel, mi a véleményetek!)"
Ha esetleg elfelejteném, kérlek dobj egy mail-t az "afrikai sörényes nagymacska magyarul" kukac "afrikai sörényes nagymacska magyarul" pont com tök egyszerű mail címemre, a fórumos címem már a múlté
Szívesen segítek, bár mondjuk kb 1x1 cm helyem lesz bedugni a fotómasinát, de megnézem.
nem lesz radiatorkor, csak padlofutes a hazban, ezert irtam hogy ket szivattyuval megoldanam, egy a puffer es kazan kozott, egy meg a puffer es az oszto-gyujto kozott.
Előre bocsátom, hogy valószínűleg találnék információt a bejegyzések száma alapján, de ennyit lehetlen értelmezni...
A kérdésem a következő lenne:
Egy két szinten összesen 130 nmes sorházi szélső lakásban lakunk, ebből 20 nm garázs, ahol télen csak temperálunk (5-10 C). A fűtési rendszerben csak radiátorok vannak.
Jelenleg egy 8 éves, 24 kw-os Beretta CIAO kombi, turbós kazánunk van. Elgondolkodtunk a kazán cseréjén, az alábbiakban kérem szépen a véleményetek:
- érdemes kondenzációsban gondolkodni? (Sztem nem, de érdekel, mi a véleményetek!)
- elég ide a 24 kw? Érdemes vagy gazdaságos lehet nagyobbat venni?
- milyen típust ajánlanátok?
- Ariston 24 sorozat kapcsán van esetleg tapasztalat?
A későbbiekben előfordulhat - még nem döntöttük el -, hogy rakatunk egy kandallót, vagy cserépkályhát, itt gondoltunk arra is, hogy ebben az esetben érdemes lenne összkötni a radiátoros fűtéssel. Van ennek a kazánválasztásra ráhatása?
Ha hosszú évekre magára lesz hagyva a ház, én a helyedben meggondolnám a víztelenítés kérdését. Macerás és gond mindig télen nagy hidegben arra gondolni, hogy mikor menjek és mennyit fűtsek. A csőhálózatból, ha nem túl bonyolult rendszerű és áttekinthető, ki lehet nyomatni a víz nagyobbik részét. Ha szerencsés a helyzet, a bennmaradó szétterül és a megfagyó nem nyom szét semmit. Persze, a jó döntéshez ismertni kell a rendszert.
Ha egy fűtési hálózatból kiengedjük a vizet, az igaz, hogy a helyére lépő levegő oxigén tartalma a későbbiekben, újra feltöltést követően korróziót okozhat. Ezért is ismert, hogy nem ajánlatos sűrűn leengedni egy fűtési rendszer víztartalmát. Viszont, ha egyszer leengedted és utána nem töltesz újra, akkor a korrózió nem lesz intenzív, feltéve ha víz nincs jelen.
A rendszered részben radiátoros, részben padlófűtéses. A radiátoros rendszereket elég jól lehet vízteleníteni, ha kialakításakor erre figyeltek. Itt tehát korróziótól a későbbiekben nem nagyon kell tartani. A padlófűtéses köröd valószínüleg valamilyen műanyag csöves. Ha ebben a kinyomatást követően marad valamennyi víz, szerintem nem fog szétfagyni, mert a műanyagcsövek kis térfogatnövekedést elbírnak.
Szóval, gondold át jól a helyzetet, konzultálj hozzáértőkkel, akik látják is a rendszeredet. Nem biztos, hogy egy ember a tutit mondja. W8.
Sziasztok, új vagyok itt, a segítségeteket kérném! Cirko van nálunk a lakásban, a csövek a plafon alatt mennek a radiátorokig. Építettünk egy új szobát, de oda a padló alatt akarjuk átvinni a fűtést 5 rétegű csövön. Az a terv, hogy az egyik radiátor előtt leágaztatjuk a jelenlegi vascsöveket. Kérdéseim:
Ha rendszer legmélyebb pontja padlószint alá fog kerülni, feltétlenül kell oda leeresztőcsapot szerelni? Van valami hátránya ennek a megoldásnak ahhoz képest, mintha ebbe a szobába is a plafon alatt menne a cső? Légtelenítőnek elég a radiátoron lévő szelep?
Szia ! Most találtam rá erre a fórumra és láttam, hogy egy Z200-es Hajdút teljes belsejét cserélted ki.
Tudnál esetleg segíteni abban, hogy az új hőkorlátozót hogyan kötötted be ?
Én is most szedtem szét és takarítottam szét az ugyanilyen típusú bojleremet, de nem teljesen ugyanolyan hőkorlátozót kaptam csak hozzá és a lábak kiosztása nem ugyanolyan, így nem tudom mit hova kell kötni a régihez képest. :-(
Ha csak a szivattyúk számát nézed, akkor mindeggy milyen kapcsolást csinálsz, ígyis-úgyis három kell összesen, mivel a padlófűtésnek kell saját, a kazánkörnek megint csak kell egy saját ami csak az övé, és kell valami ami a radiátoros körben keringteti a vizet. Szóval szerintem mégis jobban jársz ha a pufferből egy kétcsonkos osztóval veszed ki a vizet és csinállsz két egymástól hidraulikailag független kört.
Igen, csak az tudja ezt átérezni aki átélte már maga is. Mikor mindened ebben a házban van, 20 évnyi meló, sok gürcölés, a napi kényelmed, az életed is oda. Mindegy. Természetesen hírdetve van csak ez a rengeteg eladó ingatlan nem kell most senkinek. Azt gondoltam víztelenítem a rendszert, de ha műszakilag nem megoldható akkor nincs mit tenni, csökkenteni kell a fűtött napok számát, - ahogy írtad.
Elolvastam a kapcsolasokat, de az emlitett harom eseten kivul mindeniknel azt irja, hogy nyomaskulonbseg meglete eseten hasznalatos, mig nalam puffertartaly lesz, ami nyomaskiegyenlitett elosztonak szamit (legalabbis ezt irta itt nekem valaki az elmult napokban itt a forumon). Nyomaskulonbseg itt mar csak ugy lesz, ha meg egy szivattyut berakok, de azt mar nem szeretnem.
a hibatures most mar nem szempont nalam sem, mert idokozben megvettem a csoveket, otretegu Haka, 95 fokot is tartosan megbir a gyarto szerint, de a pufferben sosem lesz ennyire meleg, ahhoz tul nagy viztomegrol van szo.
azt hiszem a Danfoss megoldasat favorizalom, egyszerubbnek tunik, arban meg nagyjabol ugyanott vannak.
Egy jó ház (ami megfelelően van hőszigetelve) nem tud elfagyni, ha néha ránéznek.
Ez azt jelenti hogy a -5 alatti napi átlaghőmérsékletnél legalabb 10 naponta eccer fűtenek. Egy jó ccélzott fűtéssel 10 nappal meglehet úszni a téli szezont.
Azaz 200 nap helyett csak 10 nap, az a fűtési költség 5 %-a . De lehet úgy is hogy a termosztátot na nem + 5 fokra hanem + 2 állítjuk.
A néha ránézés pl. novemberben egyáltalán aztán de. jan. és februárban figyelni. Szóval az arányos elosztás nem áll azért>
Nálam nem egyszer + kettő volt a lakásban napokig, fagy mégse volt.
Persze abszolute magára hagyni rizikos.
De hát egy ingatlanra egyéb okok miatt is rá kell nézni. Pl. a vagyonbiztonság miatt !!
A helyzet a következő. Nagy kégli nagy nappalival (látszó tetőszerkezet, tehát nincs plafon -nem tudom hogy hívják ezt szakszerűen), termosztát letekerve és a már említett magas gázszámla. Válás utáni még közös tulajdon, nem lakik ott senki és az elkövetkező időkben nem is fog. Nem akarok még tizen évig fizetni. Csak jó lenne az egész házat vízteleníteni! (ha lehet)
Családi házról van szó, ahol padló és radiátoros fűtés van vegyesen. Létezhet e az, hogy télére nem lehet 100% biztonsággal vízteleníteni a rendszert? (egy fűtésszerelő ezt mondta) Nem lehetne valamivel kifújatni a padlófűtés csöveiből a vizet? Nem lakik ott senki, télére jó lenne megszabadulni a számláktól.
