Párszor már volt róla szó,a villanyfűtés a legdrágább.
Egy idézet egy villanyfűtést ajánló oldalról
(FŐFŰTÉSNEK alkalmazva a villanyfűtés nyilván nem versenyképes egy korszerű kondenzációs kazánnal meghajtott központi fűtéssel vagy a fatüzeléssel sem, nem ajánlható nem korszerűsített régi nagyobb családi házakba sem! Természetesen ez nem vonatkozik a kiegészítő fűtésként használt villanyfűtésekre)
a haromjaratu ESBE szlepbol ezek szerint kisebb darabot kell beszerelni, mert a terfogataramnak csak egy reszet kell atengedje?
-pontosan, kissebb kell,de méretezni kell, akkor lessz korrekt.
az atkoto agi szabalyzo szelep valamilyen specialis darab kell legyen, vagy egy akarmilyen egyszeru csap is jo oda?
-szerintem radiátor-szelp is jó oda (tekerős, nem termosztátos), csap viszont nem!!! azzal nem lehet beszabályozni. Azt csak nyitni-zárni lehet, ha félig "elzárod" akkor is átmegy rajta a térfogatáram 99%-a.
Kosz a pontoositast, nem esett le nekem, hogy a Danfoss fele kapcsoalshoz is nyomaskulonbseg szukseges. Akkor hat nagyon leegyszerusodott a keplet, ugyanis osszesen 2 opcio maradt:
- sima keverokapcsolas
- kettos visszakeveresu kapcsolas, ami az elobbihez kepest direkt atkoto aggal rendelkezik, amelyen egy beszabalyzo szelep is van
Az eddigiek szerint a masodik az elonyosebb szamomra a vezerles illetve a homersekletvedelem szempontjabol is.
Nehany kerdes meg ehhez a koteshez:
- a haromjaratu ESBE szlepbol ezek szerint kisebb darabot kell beszerelni, mert a terfogataramnak csak egy reszet kell atengedje?
- az atkoto agi szabalyzo szelep valamilyen specialis darab kell legyen, vagy egy akarmilyen egyszeru csap is jo oda?
A háló attól függ, milyen osztásban teszed le a csöveket. Szokásosan 10cm vagy 15cm, az átmérő nem fontos, én azt hiszem, 5mm-est tettem. Fontos, hogy a dilatációs hézagokban a vasháló sem legyen folytonos.
Padlófűtésnek milyen méretű térhálót szükséges lerakni?
Természtesen vasalt szerelő beton van induló rétegnek erre jön a viz és hőszigetelés, majd a kérdéses térháló amihez a padlófűtés csöveket rögzítenénk.
A gázra olvastam a szabályzatot(GMBSZ), hogy kell:
"f) Az épület alapfalán térszint alatti átvezetés előre gyártott, és tanúsított kivitelű legyen."
A vízre ilyen nem kötelező, de láttam képeken olyan védőcsövet, amit a falra kell egy gallérral csavarozni, kívülről vízszigetelni, majd a két cső között valami gumis szorítóval tömíteni. Ez nem tűnik egy olcsó megoldásnak, ezért kérdeztem rá, milyen gazdaságos módszer létezik.
Akkor megpróbálkozok én válaszolni, nehogy válasz nélkül maradj és csalódjál ebben a topicban.
Mivel szivattyú keringteti a vizet a fűtési rendszeredben, az ajtó alatt is át fogja nyomni, ha megfelelő csőátmérővel szerelik. Ürítőcsonk szerintem csak akkor kellhet az esetedben, ha valami miatt teljesen le akarod engedni a vizet a rendszerből, például azért, mert elutaztok három évre az USA-ba és ezidő alatt fagytalanítani szeretnétek, és ilyen módon. Az biztos, hogy van egy olyan műszaki elvárás egy fűtési és egy hideg-melegvizes rendszerrel szemben, hogy úgy kell szerelni, hogy szükség esetén üríthető legyen. W8.
Szerintem ezt az energetikai elemzést nagyon leegyszerűsíted. Nem kellene még terjeszteni is! És mi van a használati melegvíz felhasználás gázigényével. Azt is ugyanaz a mérő méri. W8.
Ha közel egyidőben és nem sok év után több szomszédodnál kellett ugyanazt a típusú kazánt cserélni, nem biztos, hogy a kazánokkal volt a baj. A csőszerelés körül minden rendben volt? Volt iszapleválasztó a kazánok előtt? Ha volt, tudták is használni? És még sorolhatnám az egyéb hibalehetőségeket. W8.
Ha a Google-ban utána olvasol egy kicsit a kondenzációs kazántechnika kérdéskörében, nem kell szakembernek lenned ahhoz, hogy hamar belásd, a kondenzációs kazán előnyösebb, gazdaságosabb, mint a többi. Radiátoros fűtések esetében is.
Ha a 24 kW-os kazánteljesítményed -20 C fokon szinte folyamatosan üzemelt, de nem tapasztaltatok alulfűtést, akkor rendben van ez a teljesítmény. Ekkor dolgozott a legjobb kihasználtsággal és a legjobb hatásfokkal. Minden más időszakban, amikor ennél alacsonyabb volt a külső hőmérséklet, már túlméretezett üzemállapotról beszélhetünk, ami kicsivel gazdaságtalanabb, mint az előző. Viszont ilyen alacsony külső hőmérséklet nem túl sok téli napon van. Ha 24 kW-nál nagyobb teljesítményű kazánod lenne, akkor az év többi fűtési napjaiban még rosszabb hatásfokkal üzemelnél.
Én az egyik előző hsz.-emben nem az Aristonról mondtam véleményt, a Vaillantot dícsértem. W8.
Ha a szobatermosztátod adott, akkor nem kell problémázni. Beállítod egy alacsony értékre, mondjuk 10 C fok körülire és nincs gondod a továbbiakban. Igaz, egy kis gázszámlád azért lesz.
Arról én nem tudok, hogy lenne olyan fagyvédelmi szabályozás, ami a víz alacsony hőmérsékletére indítja a fűtést. Természetesen attól, hogy én nem tudok ilyenről, még lehet. Azt viszont elképzelhetőnek tartom, hogy egy ügyes szaki tudna ilyen szabályozást összeállítani. W8.
Indukciós gázkazán milyen alacsonyan lehet? Szoba magasságából adódóan km 70cm-en lenne az alja. Gépkönyve minimálisan 30cm ír. De azt még nem biztos, hogy elfogadják.
Kifúrod ( de jobb ha már építésnél kihagyod a cső helyét ) , átdugod a csövet, majd tömíted !
Mivel ?
Valami rugalmas tömítőanyaggal, de megteszi a cementes habarcs is !!
mé , gáznál mi a kötelezően előírtszerkezet ??
Oda illik un. védőcsövet rakni, ez egy egyszerű acélcső !!
És azt, hogy gazdaságosan , hogy érted ? Talán sorozatban vezeted át a csöveket. Egy vízberuházásnál egy átvezetés elhanyagolgató tétel, de azért ára van.
