Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
Ma találtuk ezt a hernyót. (Teljes lepke-analfabétaként a neten rákeresve esetleg Folyófű-szender?) Szeretnénk a két ovis korú gyermekünkkel felnevelni (nem ismerem a szakzsargont az etetés-bebáboztatás-kikeltés folyamatra :) ). Elérhető esetleg valahol valamilyen irodalom, ami segít ebben, vagy esetleg elég egy-két jótanács, amit itt megkaphatnék? Ha igen, ne kíméljetek ;)
Macek ábrája szerint az Ádám képei mind pavoniellák, a Tied viszont pavoniának tűnik. Aztán ez vagy igaz, vagy sem. Egy adalék: Macek könyvében mindkét faj elterjedése azonos (egész Európa), ugyanakkor Léraut könyvében a pavonia észak-európai, míg a pavoniella dél-európai. A két elterjedés valahol Magyarországon fedi egymást (a két könyv nagyjából egyidős, jó 10 éves).
Úgy tudom, hogy Magyarországon a kis pávaszemek mind Saturnia pavoniellák, azt is tudom hogy a múzeológusok szerint csak az ivarszervi vizsgálat alapján lehet biztos diagnózist megállapítani. Nézegettem a Jan Macek és munkatársai által írt Nocni motyli I könyvét. Ebben (lásd a mellékelt képen) részletezi a két faj különbségeit (persze a szövegben is - de az cseh nyelven van).
Végignéztem a fotóimat, mint a hímek, mind a nőstények pavoniellának bizonyultak.
Érdekes, hogy Patrice Leraut a könyvében (Moths of Europe Vol 1) is leír bizonyos (de más) különbségeket, de ott nincsenek ilyen pazar fotók.
Mindenki megnézheti a saját fotóin, vajon valóban pavoniella fenotípusúak-e a képek.
A lepkehatározómban sajnos nincs benne, de attól még a neten megtalálhattam volna. De lényeg, hogy már tudom. Nem is meglepő, mert egy tölgyesben találtuk.
Nem vagyok különösebben lepkeértő, de ma egy olyan (számomra) különleges lepkével találkoztam, hogy muszáj megosztanom az örömöt és megerősítést kérnem, hogy jól azonosítottam be őkelmét. A Mecsekben találkoztam vele, Óbánya es Kisújbánya között az erdőben. Kb 15 cm fesztávolságú óriás, ahogy beazonosítottam egy Nagy (éjjeli) pávaszem. A hatalmas mérete és a konkrét pávaszemei alapján nem nagyon lehet más, viszont azoknál a lepkéknél, amiket képeken láttam, világosabb a színe, kevesebb szín jelenik meg rajta. Ha helytálló a megállapításom, akkor hím egyed lehet, mert fésűs csápja van.
A lepkehatározó szerint április-májusban repül, szóval elég meglepő augusztus végén találkozni vele.
Sajnos nem nagyon tudtam jó képet csinálni vele, mert egy korhadt faág alján csimpaszkodott és nem akartam bolygatni.
Hibiszkuszomon találtam ezt a hernyót, több társával együtt. A bimbókat eszik belülről, ezért nem akar virágozni a növény. Meg tudnátok mondani, minek lehet ez a hernyója? Illetve mi lehet a megoldás a távoltartásukra?
Nekem is van több olyan ábrám ahol a két faj közti "eltéréseket" próbálják szemléltetni (potroh, fonák rajzolat elemei). Nekem is sikerült egy Amphipyra-t fotóznom pár hete, és felraktam a képet a lepkész levelező listára ahol hivatásos lepkészek, muzeológusok fél évszázad tapasztalattal megértették velem, hogy a két fajt NEM LEHET és NEM SZABAD külső bélyegek alapján határozni!
Erről van egy jó magyar nyelvű cikk - ha esetleg érdekel benneteket e-mail-en szívesen elküldöm. Egész egyszerűen vannak olyan berbera-k, amelyek külsőleg pont olyan megjelenésűek, mint a pyramidea, ám ha a befogott, preparált példányt mikroszkóp alá tesszük akkor az ivarszervi vizsgálat teljesen mást mutat! És ez fordítva is igaz... tehát vannak olyan pyramidea-k amelyek a berbera habitusával rendelkeznek.
Sajnos ezt el kell fogadni! Engem eléggé leszóltak ezért "el lett mondva sokszor a listán, hogy a két fajt nem lehet külsőleg megkülönböztetni egymástól!".
Nem véletlen maradt észrevétlenül sokáig az A. berbera a tudósok előtt... ha jól emlékszem valamikor a 60-as években írták le a fajt. Annyit hozzá teszek, hogy állítólag a berbera nem igazán szereti "elhagyni" a természetes élőhelyeit, míg a pyramidea a város perem területein, eldugott helyeken (padláson) is megjelenik. Én erdő mellett fogtam a berbera példányom, míg az udvarban csak pyramidea-k jöttek eddig...
Szóval én a helyetekben azt írnám a kép alá: Amphypira berbera
