Új év, új stílus (a szenvedély a régi).
2003-ban a KÖR volt a prioritás, 2004-ben nincs hasonló cél.
Még nem fejeztem be a felmérést, de restanciahegyek halmozódtak fel. Megkezdtem a ledolgozásukat, de azt hiszem, egy év nem elég.
Új megközelítésre lesz szükség!
Írok majd túrákról is, de gondoltam, beköszönök.
Úgy érzékelem, 2004-ben lesznek teljesítők és lesz olvasnivaló is.
Remélem, sikerül egy-két jó túrát összehozni, nyitott vagyok a közös túrázás vonatkozásában. Az OKT-n kelet-nyugat irány (eddig 2 szakaszon vagyok túl) az Alföldön fordítva (jelenleg csak Békés megye).
A 2. AK-s füzetet még nem szereztem be, de ami késik, nem múlik, a Békés megyei szakaszon csak a megyei füzetbe bélyegzek. Pénteken voltam, majd írok.
Az új túratípus a MIXTÚRA nevet kapta.
A lényege az, hogy a mozgalmak vannak előtérben, legalább 2 (a túrán kívül), de a 3 az ideális. A túra hossza nem szempont. Az alap, természetesen a kék! OKT, AK, na és a „titkos” túra, a Kohász Kék. Ez a jelvény még hiányzik a gyűjteményből.
Az első mixtúra az OKT Badacsonytördemic – Tapolca szakasza volt, a második az AK Geszt – Körösnagyharsány szakasza. (Volt folytatás is!)
A két kiemelt mozgalom a 10 megye 100 nevezetessége és a 9 megye 99 nevezetessége.
A prioritások:
Somogy megye és Kaposvár
Tápiómente (illene már befejezni!)
A utazások megszervezésekor mindig szem előtt tartom H.G. mozgalmát.
Tegnap kicsit megszenvedtem, de nagy élmény volt.
Nagyon örülök, hogy Nagypapi beindult. Még egy pici ”unalom”, majd kezdődik az ÖRSÉG. Érdemes megvárni a tavaszt! Iváncig még csak-csak, de utána van az a gyönyörű völgy és azok a hatalmas fák!
Mindenkit, aki tegnap átvette a G.kék kitűzőjét a BUÉKon, arra kérek, hogy küldjön egy e-mailt az izolir@freemail.hu-ra nevével, nickjével és címével. Köszönettel: -gethe-
Ugy latszik teremtodik a hagyomany, tavaly december 22-en es 29en voltam kekezni, iden is megvolt a dec22 (errol mar irt Visztula)
es elmentem dec.29-en is.
A Bakony kozeperol hianyzott egy darab, megpedig Bakonybel-Zirc, ezt sikerult 4,5 ora alatt abszolvalni.
Ahol tudtam, ott kocogtam, a terep is idealis volt, raadasul elegge fent, de meg a muut elott egy csapat öz vonult el keresztben. 31-et szamoltam, tenyleg nagyon nagy latvany volt. A kilatonal kekturas tizenevesekkel talalkoztam. Kicsit jo erzes volt, hogy ok 1/2 9-kor, en pedig 3/4 10-kor indultam el Bakonybelrol. En kineztem magamnak a 15.15-os buszt Zircrol, ezert siettem, de a kilatoba azert felmentem. Nagyon szep a kilatas!Leszaladtam Szepalmapusztara, majd tovabb Borzavarra. Itt egy gyors pecset+kola es tovabb Zircre. 13.35-kor indult egy busz Veszprembe, es bar ilyen korai buszokat es menetrendet nem irtam ki, felszalltam ra, es jottem is hazafele. Jolesett egy kis mozgas az unnepek utan, es a kekbol is befoltoztam egy kis lukat, most Keszthelytol Bodvaszilasig megvan az OKT!
A "kerek-tó világa" környezetvédelmi oktató CD ingyenesen kapható. A CD mint Windows, mint UHU-linux alatt futtatható!
Igényében írja meg Baka Évának eva.baka@tetrapak.com, hogy milyen címre (és hány darabot) kér.
Két ünnep közt sikerült 2 napra elszabadulnom, s a jó időt kihasználva elkezdtem következő nagy célom, a DDK-t teljesítését. Talán van néhány gondolat, amit nem teljesen haszontalan megosztani Veletek.
Szombathelyet néztem ki szálláshelynek, lévén sok az olcsó kollégium. Sajnos két ünnep között mind zárva, legtöbb helyen a telefont sem vették fel, másutt a takarításra hivatkoztak. Végül egy külvárosi panzióban sikerült szobát foglalni (6000 Ft a 3 ágyas szoba).
1.nap: Olad-Írottkő Mivel elég korán sötétedik, az volt a cél, hogy minél hamarabb el lehessen kezdeni a túrát. Ezért a szombathelyi IC-t választottuk, majd a vasútállomástól az 5-ös és 25-ös buszok mennek Olad felé (A buszokon 140 Ft a jegy, az árusoknál 93!). Természetesen elpasszoltuk ugyan a megállót, de mivel a buszok 3 utolsó megállója közvetlenül a Kék út mellett van, 1 métert sem kellett pluszban megtenni. ¾ 10-kor sikerült végre elindulni. Mielőtt elhagyjuk a várost, a búcsúi főút és a Torony utca sarkán van egy Gösser söröző, valúszínűleg itt is lehet bélyegezni (nincs túl sok bélyegzési lehetőség Oladon!). Ugyan az Atlasz leírásával szembe haladtunk, nagyon jók a jelzések, nem nagyon lehet eltévedni. Kivétel ez alól a patakon (illetve helyén) való átkelés, ahol egy kerítésen kell átlépni (nincs az Atlaszban), majd a patak árkára merőlegesen haladva kell átvágni a tisztáson. Nagyon sok a vad, legalább 20 őzet láttunk, ráadásul – fényes nappal – egy 30-40 fős vaddisznócsorda (vagy konda?) is átvonult előttünk kb. 100 m-re az úton. Hát, nem volt semmi látvány!
Bozsok előtt – köszönhetően a szántóföldnek és a kevés fának – kevés a jelzés, de látszik a falu, ezért már könnyű letalálni. A falu első „háza” előtt színes ruhák tömkelege száradt a 0 fok körüli időben. Vajon kik lakhatnak itt?
Güszi és Tisztula leírásából igyekeztem beazonosítani a pizzériát, azt hiszem sikerült is, de inkább tovább mentünk egy egységgel (körülbelül +150 méter), s az Aranypatak vendéglőbe tértünk be egy sörre (220 Ft volt a Borostyán, a kaja is elfogadható áron [nem próbáltuk], mindazonáltal látszik, hogy az egész falu az átjáró labancokra rendezkedett be). Szó nélkül adtak (szép) bélyegzőt.
Bozsoktól szinte a határ mellett emelkedik az út Írottkő felé. Helyenként szép a kilátás, és jól nézzünk a lábunk elé, mert kis hazánkban igen ritkán látni ilyen zöldes kőzetet (valószínüleg zöldpala, de ne kövezzetek meg ha mégsem, régen tanultam kőzettant!). Érdemes kitérni mintegy 100-150 métert a Khrsz majd Kbarlang jelzésen, ez utóbbi nincs jelezve az Atlaszban.
Jól megnéztek minket a Nívás határőrök, aztán vissza is fordultak, nyílván rájöttek, ha nagyon akartunk volna, símán átmehettünk Osztrákiábam, látszanak a határkarók, nameg az árulkodó nyírfasáv.
A Sötét-völgy tényleg sötét! Valószínűleg a nedvesség festi be sötétre a bükkös amúgy világos kérgét. Itt ott látható egy-egy új Khrsz és Kkör jelzés is, ezek sincsenek a térképen! Piros-kéken hosszú, meredek kaptató az Írottkőig. Szerencse, hogy szinte semmi hó nem volt, kivéve a kilátó előtti nyitottabb részt. A pecsétről írtam a megfelelő fórumba.
1 óra volt még sötétedésig, így igencsak igyekeznünk kellett. A szinte gusztustalanul szeles idő ellenére szépszámú kirándulval találkoztunk az Írottkő és a Szt. Vid templom között. Új, gusztusos tájékoztató táblák és térképek segítik sok helyütt a tájékozódást. Már bőven sötétedett, mikor Velembe értünk. Csalódás. Egyetlen kocsma, vendéglő sincs nyitva (a térképen jelzett Gomba vendéglő megszünt), van egy lakópark jellegű épületegyüttes a falu aljában, állítólag ott van egy, aranyárban (valami Novák a tulaj, álítólag ő vásárolta fel és záratta be a falu műintézményeit, hogy jobban menjen a lakópark-biznisz).
Visszabuszozás Szombathelyre, kajálás a furcsa nevű VAOSZ étteremben (kiváló, hatalmas adag vadtál, őzsülttel, vaddisznópörkölttel 1070 forintért, mindenkinek csak ajánlani tudom!). Nem kis kavarás és gyaloglás után 10 után értünk a panzióba, a társaim úgy döntöttek, hogy másnap majd csak Jákon találkozunk, nem tartanak velem.
2.nap: Olad – Egyházasrádóc Egy órával előbb sikerült Oladra érnem, ugyanott kezdtem a túrát mint előző nap, csak most az Atlasszal megegyező irányban.
Olad nem a szombathelyi prolicsaládok lakhelye, ez kiderül a villasorokból, nameg a szembejövő gépkocsikból. Út a jelzések és térkép alapján egyértelmű, bár mikor beérünk az erdőbe, rögtön van egy eltévedési lehetőség, egy elágazás mértani közepén van a jelzés. Először balra indultam, erre azonban már csak piros és zöld jelzések voltak. Visszatérve az elágazáshoz, jobbra indulva 100 m után a jel. Az oladi sípályát benőtték a bokrok és fák, a felvonónak más csak a csapása, és gépháza maradéka látszik. Nem messze innen a turitaúton keresztbe fektetett nagy fatörzsek, lejjebb kiszalagozott pálya maradványai tanúskodnak egy hajdan rendezett kerékpárversenyről. A rendezők „elfelejtették” rendbe tenni a terepet.
Becsatlakozik valahonnan egy új sárga jelzés, hamarosan azonban a feledés homályába vész, majd 1-2 km után jobbról újra előkerül (ez az, amit ábrázol a térkép is). Egy balról beágazó szekérúton zöld jelzés. Annak ellenére, hogy számos különböző jelzéssel találkozhatunk az úton, az Atlasz csak egy kékbe torkolló sárgát és egy rövid K+-t jelöl. Ez hiba. Az Atlasz térképével ellentétben az üdülőtelkek már szinte végig elérték a Gaj-árok mellett húzódó földút-turistautunk vonalát. Nárai felé az egymásra merőleges nyiladékokon kell kanyarognunk, és a szemétdombok között lépkedve, valamint az utolsó nyiladákból hosszasan „megcsodálható” élénk-türkiz háznál elérjük a falut.
Nárai semmi különös, ha pontosan követjük a Kéket egyetlen boltot-kocsmát sem érintünk. Azokhoz a delta elágazásnál a falu közepén nyugat felé le kell térni. Jákig 6 km országút. Elején még lehet menni füvön az út mellett, később más elég meredek a rézsű, sáros is, úgyhogy marad az aszfalt. Kellemetlen szakasz. Na nem a mellettem megálló határőrök kérdezősködései és igazoltatása miatt, hiszen tiszta a lelkiismeretem, egyetlen rossz szándákú pakisztáninak és srilankainak sem segítettem az úton. A térképen jelzett fasor a valóságban nem létezik. A falu főterén levő műintézmény vaskeresztesi kékfrankos nevű italát érdemes megkostolni, igazi, jellegzetes tájbor. És nem alföldi. Házmester formájában is ajánlható. Főtértől nem messze a Kék mentén turistaszálló, az Atlasz nem említi, lehet, hogy új. A templomot nem szabad kihagyni; annak ellenére, hogy hétfő volt, a déli kapun át be lehetett jutni – ingyen. A falut elhagyva balra kell térni, majd egy sorompóval lezárt magánterületen kellene áthaladni. Sötétedés után – az ottani portásbácsi két kutyájára tekintettel – ez erősen ellenjavalt, hacsak a terület őrzőjével nem sikerül megegyezni. Azt mondta egyébként, hogy a terület kerítése mellett délről ki lett alakítva egy ösvény, és ezt azonban nem nagyon tudtam beazonosítani.
Hosszú, jól járható, széles földút vezet neki az erdősávnak, ahol egy látszólag értelmetlen kunkort tesz az út. Nekem sem sikerült megfejteni az értelmét, mindenesetre szép a táj, úgyhogy nem bántam a kis kitérőt. Egyházasrádóc felé hosszú, egyenes útszakaszok, a jobbra jelzett és az Atlasz által is megemlített nagy gödrökhöz nem tettem kitérőt.
A széles – ám az egész nap szemerkélő eső miatt egyre sárosabb – földút közepén egy levágott őzfej. Valószínűleg orvvadászok lehettek, mindenesetre elég megdöbbentő látvány.
Egyházasrádócra, ahogy Güszi is említette, a Tanítók útján érkezünk le. Az egyik házon van a tábla, amit az Atlasz szerzője nem vett észre. A főúton balra először a Falatozó feliratú kocsma, majd 800 m-re a „feltűnően rendben tartott” állomásépület. Épp lekéstem a vonatot, kénytelen voltam a következő megérkezéséig visszasétálni „falatozni” egyet.
Tanulság: A Kék végig jól jelzett, az Atlasz leírása korrekt, a térkép nem annyira. Feltehetőleg egy régebbi Kartográfiás térképet próbáltak ápgrédelni, de látszanak a terepi bejárás hiányosságai: főként az egyéb turistajelzések hiányoznak róla, pedig mindkét nap számos ilyennel találkoztam. Jó lenne ezeket is felvezetni a következő kiadásra.
Ugyanígy megváltoztak a tereptárgyak is: a jáki fasort valószínűleg az útépítés miatt – jó magyar szokás szerint – kivágták, a mostani néhány csenevész fakezdemény a legnagyobb jóindulattal sem tekinthető annak. A jelzett oladi síparadicsom is már a múltté.
Még annyit hozzá, hogy buszon, amit elértünk, találkoztam az unokatesómmal, aki Veszprémből jött haza az egyetemről :) Tökre meglepődtünk mindketten ott. :)
Keszthelyen Ujfiu elfutott a kocsihoz, és hozta a cuccom a buszhoz, mert a busz már ment is tovább :)
Továbbinduláskor láttam, ahogy a többiek jól ki vannak nyúlva a kocsinál :)
Mindig nagy gond, hogy csoporttal hol lehet szállást szerezni, mondjuk kéktúrán. Találtam egy olyan oldalt, ahol viszonylag jó szálláshely tippek érhetők el (bár hibákat, elírásokat azért már találtam) Főleg az alföldi, kieső részeken lehet hasznos:
Erre gondolsz: http://www.kvte.hu/kalauz/bmturakalauz.htm. A véleményemet ezen az oldalon részletesen leírtam. Szép kiadvány, fel lehetett érte venni némi pályázati pénzt...
2000-ben megjelent egy kiadvány is Békés megyei túrák kalauza címmel, amelyben benne van az Alföldi kéktúra Békés megyei szakaszának útvonala és bélyegzőhelyei; Mályvádtól Fokközig túra; Tisza István emléktúra; Kigyóspusztai túra, valamint a Két keréken Békésben. A kiadványban található adatok pontosságáért nem vállalok kezességet, mivel sajnos még személyesen nem ellenőriztem le őket.
Mail ment. A Nagy-Milic végül is a környék legmagasabb pontja tehát ne számíts rá, hogy könnyű babakocsis séta.
Én szilveszterkor egy túrához nem szokott esetleg még enyhén ittas társasággal kétszer is meggondolnám.
Bénázok, mint rendesen. Szóval a második linkben szereplő térkép a Békés megye térkép részlete, nem a Nemzeti Parkosé, az a szövegrész csak később került a szövegbe.
Karácsonykor amúgy a az AK-n tettem egy kis kört a Ruzsa melletti erdőben. Szép volt, bár elszomorító, hogy az egykor szebb napokat látott erdei pihenő miért olyan elhanyagolt. Az esőházból azért még maradt valami, táborhelynek ajánlható. Kút (az a modernebb kék típusú) van, bár a fagy miatt el volt zárva. Az igazolófüzet nem jelöli (miért is jelölne egy lehetséges kiépített táborhelyet), Ruzsától keletre, a falutól alig 600 m-re keletre az erdőben, közvetlenül a jelzésnél van mindez.
Ruzsán amúgy van Tourinform iroda is, lehet hogy szóvá lehetne tenni nekik az erdei táborhely állapotát.
Nem fényezni akarom az honlapomat (dehogynem), de a békési szakaszról ott (http://www.kvte.hu/kvk/kvk.htm) tényleg mindent megtalálsz, ami fellelhető volt. Egy dolog, ami régebbi: a Körösladány-Vésztő szaklasz frissítésére nem volt időm, remélem tavasszal belefér majd. A többi leírás 2003-as, ha ehhez képest is változást találsz, írj (ez másokra is vonatkozik, hiszen az idei frissítést is a visszajelzések hatására csináltam)!
Térképek: Cartographiás turistatérkép nincs, nem volt sohasem. 1999-ben jelent meg a Békés megye szabadidőtérképe, zöldes címlappal (hasonló dizájnnal van Pilis és Bükk térkép is). Erre áttételesen még én vezettem fel az útvonalat, de sajnos az áttételek miatt kapitális baromságok vannak benne (anno régi topográfiai térképekre rajzoltam fel, hát ezt nem sikerült teljesen átvenniük...). A Körös-Maros Nemzeti Park térképe nagyjából ez alapján készült, de lehet hogy a honlapomat is tudtom nélkül felhasználták (ami ugye már üzleti felhasználás, hiszen pénzt kaptak érte...). Azért gondolom ezt, mert azon kevesebb a hülyeség, a hibás adat.
A fenti honlapon szereplő térképek (például ez: http://www.kvte.hu/kvk/gekszak.htm) is innen származnak, de láthatod, hogy az eredetit kiegészítettem, esetenként helyesbítettem. A leírás a helyesbített útvonalat mutatja be. Az MTSZ-féle világoszöld igazolófüzet gyönyörű, de a térképei békésben nem sokat érnek egyes szakaszokon (másutt azért nem ilyen rossz a helyzet). Hasonlítsd össze az enyémmel, aztán döntsd el, minek hiszel.
Az útvonal azért mindezek ellenére szép, feltétlenül érdemes végigjárni. Személy szerint az április eleje-június közepe időszakot ajánlom.
Nem tudom teljesíthető-e, de egy olyan kérdésem és kérésem lenne, hogy a Zemplénben, Pusztafalun fogja tölteni egy 12 fős társaság a szilvesztert, és gondoltunk rá, hogy jó lenne egy kisebbfajta túrát beiktatni a sok tivornyába. Én fénykoromban jártam túrázni, de ez már igen régen volt, tudom, hogy ott van Füzér, voltam a Nagy-Milicen is, de emlékezetem szerint ez nem volt egy sétagalopp. Csak egy kisebb túrára gondoltunk, persze azért ne mindig szinten (max 10 km-es, kisebb emelkedőkkel). Na szóval ha valaki még a mai napon tudna nekem segíteni ezügyben, és esetlegesen lenne egy túrajavaslata, netalán egy térképpel is megdobna az emilemre (vagy egy internetes oldallal, ahol ilyet letölthetek, nem tudom van-e ilyen?) akkor hálás lennék és nagyon megköszönném.
Ilyen csak papíron van.
Van egy pavilon és egy vendéglő (Trófea étterem). Nem kizárt, hogy nyitva van, telefonszámot sajnos, nem tudok.
Van busz Szekszárd és Keselyűs Csárda között, mely megáll Bárányfoknál. Ha megnézed a menetrendjét, akkor belőheted magadnak és kérhetsz egy kamu jegyet (9 pénz).
Amit tudok:
Keselyűsi Csárda
(74) 312-444
Lankóci Vízügyi Múzeum
Felker Zoltán
(74) 529-516
Az akadályok azért vannak, hogy legyen mit leküzdeni.
No:)
Most így látom, hogy egypáran írtok balatonfelvidékről így én is..)
igaz én nem mostanság voltam ott hanem nyáron még:)
méghozzá
augusztus 11 én..:)
Keszthely - Badacsonytördemic:)
Keszthelyen vasúti körbélyegző:)
és sezerintem az egész legnehezbb része kitalálni a városokból:) habát igaz ami igaz ott én voltam a hülye szal ...) na mindegy...:)
Gyenesdiásig azút kissé szemetes és ahogy az e,ber lekanyarodik a betonról már a városon kívül roppent nehéz felfedezni hogyott van valamifajta út mert a dusindzsa nagyon benőtte igaz ez a legmelegebb nyárban volt és nmm most:))
Tulajdonképpen én akkor rosszabbat vártam mert szidták nekem arrafele a jelzéseket mármint az egész balatonflvidéken de nem mondhatok egy rossz szót se nagyon korrektek a jelzések mindenütt:) azt nem mondom hogy szabványosak:) Méretben kissé külömböznek de sebaj:) ez nem zaklat fel:))) És az ember mindig várja az új jelzéstípust:)))
szóval Vállusig az út kellemes volt és rohadt meleg:) a végén be a faluba ahol egy régi bolz elött van a kéktúrabélyegző egytelefondobozban még festékpárna is vpolt odakészítve(!!!). Szzal ez könnnyen megtalálható. a falu alja felé van a templom után.
Lesecnistvándi fele... gyönyörü fantasztikus csodaszpép:) főleg nyáron:)
MIndenhol gyümölcsösök az út vége felé és szölőhegy páratlan kilátással szikrázó napsütés szölőszüretelő emberek:))) Fantasztikus...:)
Lesencistvándin meg a kéktúra bélyegző új helyen van... a templomtól a főúton balra kell menni és ott van egy Fatehén nevü intézmény ott van a pecsét:) egész olcsó kis hely:)
Tapolcáig csak beton nagy forgalom sok német autó és mindenféle szemét... kicsit lehangoló de a táj azért szép:)))
Tapolcán vasútállomáson körbélyegző:)
Tapolcáról tovább egyértelmü úton betonon...:)szent györgy hegy nyáron is télen is fantasztikus:) KÉktúrabélyegző meg ott mindig van:)))
Szigligetig se sokminden történik az emberrel hacsak azt nem lehet eseménynek mondani hogy a 40 fokos melegben az Oroszlánfejü kútban fürdeni......... Isteni egy dolog:))))
Szigligeten utólag megtudva remek hogy nyáron jártammert tudtam simán kéktúrabélyegzőt szerezni a várpénztárában....
Télen ötletem sincshogy hol lehet de ahogy olvasom sehol se.....)
Töredemicen meg megint körbélyegző:)
Fantasztikus túranap volt több mint a fel btonon ment ez tény.....:) De gyönyörü a Balatonfelvidék és akárhányszor érdemes végigmenni rajta...)
SK hozzászólását olvasva már-már megijedtem, hogy kedvedet szegtem, pedig nem volt célom.
A válaszok:
a.) Csak a megyéknél. Címeket megpróbálom összeszedni, ha nagyon sürgős.
Az igazság az, hogy mindig tervezem, de mindig elmarad.
Mikor indulsz?
b.) Állítólag van Szabolcs-Szatmár-Bereg is, nekem ilyenem nincs, amikor ui. megtudtam, hogy vannak megyei füzetek, akkor ezen a szakaszon már túl voltam.
B.A.Z. nincs.
Tolna sincs.
Vannak megyei jelvények is, ha még nem mondtam volna!
Nekem a Békés van meg, az nagyon szép! Szebb, mint az AK.
Békés megyei füzet is van, de az kicsit szétszórt. Van viszont önálló Igazoló Lap, mely nehezen használható, kicsik ui. a "lyukak" és nincs hely bélyegezni, ha megszakítom a túrát.
Belevarrtam egy betétlapot!
c.) A megyetérkép független a túrától. Én beszereztem mindet. Térképboltban kaphatók.
Van két speciális térkép. Az egyik a Körös-Maros Nemzeti Park 1:90 000 méretarányban, bejelelölve az útvonal. Nem azonos a füzetbe lévővel, de általában ez az igazi.
A másik térkép a Debrecen és környéke. Nagyon hasznos.
A Tolna megyei szakasz megtalálható a Szekszárdi-dombvidék térképén.
Minden kérdésedre nem tudok válaszolni, de megpróbálom röviden összefoglalni a tapasztalataimat.
Azért választottam az ellenkező irányt, mert az első két megyei szakaszról találtam leírást a neten, mindkettő iránya Sátoraljaújhely - Szekszárd volt.
Később kiderült, hogy Békés megyében van a középpont (Réhely), Hajdú-Bihar tehát arrafelé "tart", míg a másik két megye a Te tervezett irányodból közelít. Békés megyéről lesújtó a véleményem, de ezzel nem vagyok egyedül. Ajánlom figyelmedbe kvte honlapját.
Menet közben az is kiderült, hogy vannak megyei igazoló füzetek is (egészen pontosan nem szüntek meg), melyekben van leírás is. Hajdú-Bihar már-már maga a tökély, Bács-Kiskun meglehetősen jó, Csongrád tűrhető. Érdemes beszerezni ezeket a füzeteket!
A megyetérképek nekem sokat segítettek a tájékozódásban. A füzet térképszelvényei az útvonal követéséhez jók, de a tájolást nem teszik lehetővé. Márpedig egy-egy tereppont, különösen ha kiemelkedik a síkból, nagyon fontos lehet.
Bélyegzőkről nem lehet beszélni, errefelé ui. nincsenek. Kocsma, hivatal, ilyesmi. Ráadásul a kocsmák nyitvatartási ideje sem folyamatos.
Részletesen beszámoltam a pontokról és a tapasztalataimról, de összesítő táblázatom nincs.
Üdvözítő kivétel Bács-Kiskun, de:
Ósükösdön cak idényben van élet.
Hajósi pincék OK.
Kéleshalmon a TYUTYU kocsmában adnak céges bélyegzőt, úgy emlékszem, ez mindig nyitva van.
Pici-paci tanyán vagy van valaki, vagy nincs.
Dobó-tanya kockázatos.
Készülj fel arra, hogy mindennek más a neve helyben. A Dobó-tanya pl. Petróczi iskola. Ruzsa eredendően Átokháza. Ópusztaszernek is van régi neve, de most nem jut eszembe.
Csongárdban gond lehet a komp, télen ui. előfordul, hogy leáll.
A jelzések vegyesen jók és rosszak. Rá kell érezni az útra!
Békésben sok jóra ne számíts! Nagyon hasznos térkép van!
Légy óvatos a homokkal és a sárral!
Sötétben ne menj, mert sok a kutya!
Óvatasan a helybéliekkel, mert arrafelé nem tudják, hogy mi az a jelzett turistaút.
Ne hidd el, hogy az Alföld vizszintes!
Óvatosan a távolság adatokkal és a füzetben megjelölt úttal. Hol több, hol kevesebb, hol ott, hol nem ott.
Azt hiszem, minden benne van írásaimban. Nem állítom, hogy nem lehetne tömörebben és táblázatosan, de az igazság az, hogy az információk minél hamarabbi rögzítése volt a cél.
Múzsla és csapata a Te irányodból közelített, igaz, ők bicajjal mentek és nyáron és többen.
Utolsó túrának lenni kell, bár ma már azt is tudom, hogy több utolsó is van (ld. Pygmea hozzászólásai a szomszédos topicban).
2003-ban az ALFÖLD volt a nagy attrakció, és a sors úgy hozta, hogy Gyulán tölthettem néhány napot. Mivel arrafelé szép idő volt, meg aztán a pusztáról tudjuk, hogy „Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!”
Sikerült összekötnöm a túrázást és az „egyéb” mozgalmakat, minek következtében begyűjtöttem „Geszt” érintőpont bélyegzőjét a „10/100” mozgalom füzetbe és bumliztam egyet Körösnagyharsánytól Vésztőig. (Ez a szakasz tavasszal kimaradt, mert akkor nem járt a majomringató.
Legnagyobb örömömre asszonykám velem tartott, igaz, egyedül nem is mentem volna!
Leírhatatlanul szép zúzmarás táj, az elején párás köd, majd győzött a nap és az Ugrai réten már láthattuk is az apróvadakat, na és a vonuló szárnyasokat.
Sok gond nem volt a jelzésekkel, mert a helyzet változatlan. Jelek nemes egyszerűséggel nincsenek. A talaj kellően fagyos volt, minek következtében a sár nem nehezítette a haladást. Volt egy kis szilvamag effektus az elején, de mivel sok variáció nem volt, szerencsésen eljutottunk az erdő sarkáig. (A látótávolság kb. 200 méter volt!) Itt kicsit vissza, majd egy ravasz kanyar a pusztában és már ott is voltunk a déli hídnál. A nagyon-nagyon régi jel még megvolt, bár asszonykám szerint csak azok látják, akik tudják, hogy itt van.
A változatosság kedvéért most nem mentünk ki az országútra, hisz a templom tornya mutatta az irányt. Az egyetlen pusztai úton mentünk, jelzés itt sem volt. Ki lehet kanyarodni a műútra a laktanyánál, de lehet még menni egy kicsit, ebben az esetben a szeméttelep mellett haladva érjük el a műutat, szemben a HALÁSZ kocsmával. Kedves hölgy szolgált ki bennünket, egy kicsit dumáltunk, majd irány Körösnagyharsány.
Megcsodáltuk a templom vadi új sisakját. Vörös rézből van.
Szabó Pál szülőházát kihagytuk, azt valószínűsítettem, hogy télen nincs ott senki.
A hídnál találtunk egy térképszerűséget egy táblán, mely szerint a madárfigyelő torony déli irányban van. Kb. egy kilométer lehet. Most kimaradt.
Gond nélkül navigáltunk a csatorna partján, a sár kezdett kellemetlen lenni.
Körösnagyharsányban összefutottunk Biharugra polgármesterével, hol máshol, mint a kocsmában.
Készítettünk néhány felvételt az „állomáson”, majd megkezdtük a monoton ringatózást. Nagy élmény volt a vasút és a töltés közötti erdőben látni a sok apróvadat. Őzek, hatalmas nyulak, fácánok. Tél végére kevesebben lesznek!
Gond nélkül értünk „haza”.
Ez volt ebben az évben a 95. túrám. Egészen biztos, hogy az utolsó.
Felavattam a megyei füzetet, ami ugyebár azt jelenti, hogy 2004-ben folytatás következik. Sok felkeresendő érintőpont van (Szarvas, Mezőtúr, Szeghalom, Mágor, stb.), melyek legegyszerűbben a Békés-megyei szakasz második teljesítésével kereshetők fel. Meg aztán van még pár száz kilométer a majomringatós mozgalomból is.
felazso válasz erre | adatok | e-mail 2003.12.23 17:54 (5608)
"Emberek!
Mi ez a felindulás a piros túristautak körül?
Felhomályosít6na valaki!"
Kedves FeLaZs! A felindulást az okozza, hogy felmerült az ötlet, hogy a több megyén keresztülvezető piros jelzéseket (Déldunántúli P. Középdunántúli P, Pest-megyei Piros, meg egyéb pirosok) összekötve egy új országos túristaútat lehetne összerakni, a Nagy Kék mintájára.
