Ha már itt tartunk, szerintetek nem hangzik jobban a mi európai fülünknek , hogy Bernstein, mint az, hogy Börnsztín, Ájszek Sztörn, Szpílbörg... stb. Már csak azért mert az apukájik még Stern, Spielberg, stb volt
Nagyon-nagyon érdekes topik, nem volt időm visszaolvasni, de van néhány stíluselem, ami engem nagyon zavar: örömet okoz, pedig helyesen szerez -- ezt teljesen elfelejtették ; borzalmasan jó - szerintem összeférhetetlen, bár tudom, levezethető a borzongásól.
"Drágulhat az élelmiszer, ami a rosszabb körülmények között élők, valamint a nagycsaládosok és a nyugdíjasok számára lehet komoly érvágás: ők ugyanis az átlagnál többet költenek ételre." Nyilván arányaiban költenek többet.
> Vagyis hogy mondjuk bátran azt hogy world, európa, mikrosoft, a wörld, jurop és májkroszoft helyett.
Azt nem tudom, hogy ki mond /jurop/-ot Európa helyett, nem hinném, hogy különösebben tipikus lenne. A world ejtésére magam a legmegfelelőbbnek látom a /vörld/-öt vagy a /völd/-öt; a /world/ (itt ugye a w íráshiba a v helyett?) jogosságát nem látom.
Gondolom a /mikrosoft/ is íráshiba a /mikroszoft/ helyett. Ez utóbbi formát magam is használom: de itt nemis egy angol név kiejtéséről van szó, hanem az angol név magyros átértelmezéséről -- ha akarjuk egyfajta népetimológiáról. A mikro- ugyanis a magyarban nem szokatlan előtag (vö. mikrométer, mikroszkóp stb.) megkülönböztetném az ilyen átértelmezést, a /vorld/-szerű betűejtéstől. Bár ez utóbbira is van néhány példa (pl. klub, turf), de ezek zömmel régiek, az angollal való korai kontaktus idejéből valók, manapság új szavak esetén, ha lehet kerülendő.
Mindezzel együtt magam a /májkroszoft/ ejtést is elfogadhatónak tartom, mint alternatív formát.
> Állitólag ahogy nálunk ejtik az nem angol, hanem sznob angolkodás
Nádasdy Ádámék kidolgoztak egy jó konvenciót arra, hogy hogyan ejtsük magyarosan az angol szavakat. Ebből kiejtési szótár is lett: HEPD (Huron angol kiejtési kézikönyv, Huron's English Pronunciation Dictionary; vö. infó:<http://www.btk.elte.hu/delg/publications/hepd.html>). Ennek angol előszava PDF-formátumban elérhető itt: <http://ny01.nytud.hu/~szigetva/papers/hax.pdf.gz>, amely teljes egészében, önmagában használhatóan is ismerteti a kiejtési rendszert. Ez utóbbi megoldás is az angol nyelv fonetikája okozta "riadalomra".
> az egyszerűbb, latinosabb ejtéssel sokkal jobban és többen megértenének bennünket
Kikre gondolsz itt: egy angolul műveletlen magyart lehet hogy könnyebben megért egy angolul műveletlen spanyol, mint egy angolul művelt magyart. De ez valóban viszonyítási mérce-e?
Hurrá! Idetaláltam! Már régen szerettem volna nálam avatottabbakat megkérdezni az ilyen world/wörld dolgokról. Voltam "odaát" és nekem estek azzal, hogy mi itt Európában és főleg Magyarországon eltúlozva hörögjük-harákoljuk az angolt, holott az egyszerűbb, latinosabb ejtéssel sokkal jobban és többen megértenének bennünket, meg talán kevesebb embert riasztana el az angol nyelv fonetikája. Vagyis hogy mondjuk bátran azt hogy world, európa, mikrosoft, a wörld, jurop és májkroszoft helyett. Állitólag ahogy nálunk ejtik az nem angol, hanem sznob angolkodás. Pl. a filmek érceskedő hangú bevezetőire gondolok, meg egyes médiában dolgozó emberekre. Igen kiváncsi lennék mások véleményére. Üdv. mindenkinek!
tehát az eredetileg győztesként kihirdetett - amúgy vitathatatlanul érvénytelen ajánlatott beadott - Stadler nyer.
Van a magyarban ilyen használata a befejezett melléknévi igenévnek? Nekem oda folyamatos passzolna... Ez valahogy forditásokon nevelt kényszeres igeidő-egyeztetésnek tűnik, és csak az indexnél láttam ilyet, de ott sokszor...
„Bocsánatot kért a Vöröskereszt a kanadai vérfertőzésért” :-)) Ezt hívják lexikai blokkolásnak? (Gondolom, itt szándékos stíluseszköz volt, úgyhogy ez az index.hu hírszerkesztp nagyon is tud magyarul topikba lenne inkább való.)
Na, most felfogtam, mi a félreértés tárgya: Az "onevörd" kiejtést kizárólag azért hoztam, mert a névelő valami ilyesmihez volt egyeztetve a cikkben, nem akartam senki topiklakóra ráfogni, hogy igy ejtené.
LvT: Lehet, hogy ilyen egyszerű a dolog. Ami miatt kicsit kételkedem benne, hogy a "vörd" ejtésmódot nem tanitják (remélhetőleg), hanem a kezdő angolosnak magától erre áll rá a nyelve, ezért próbáltam valami magyarázatot keresni. Innen persze következményként megjelenik, amit te mondasz.
vrobee > Mellékszál: A magyaros kiejtés a mshtorlódást szerintem az 'l' kiejtésével oldja fel, tehát a world tényleg ugyanúgy hangzik, mint a word (Vi ár dö vőrd...). Gondolom, hogy azért, mert a magyar 'r'-t mindig határozottan kiejtjük, az 'l' mássalhangzó előtt viszont "bizonytalan helyzetű".
Én a szívem szerint egyszerűbb magyarázatot adnék: egyszerűen "szótévesztés" esete forog fenn: a world szóképre a word szókép ejtése rögzült a magyarokban (bennem is, ha nem angolul beszélek!).
Hát, rumci és ZSB vanwördöt emlegettek, az elvetemültek. Akkor jó, én nem úgy értettem...
Az Unescot- az uneszkósok uneszkónak mondják. A Unicode nekem ju-val jön a számra.Az Uneszkó jól hangzik, a Junikód nekem furcsa, de hát ez van - tényleg ingadoznak.
OFF Vicces homonimia: Az első alkalommal a szóból való kiejtést (kihagyást) értettem, a második alkalommal a szánkon való kiejtést (bennehagyást). Pont ellentétes jelentésűek. :)
ZsB: Hogy az 'e' hiányzott, az volt a kisebbik baj. De látom, javitottátok.
Ádám: A oneworldöt nincs az az elvetemült, aki "ónevörd"-nek ejtené, itt szerintem tök egyértelmű a helyzet. (Ld. még "vantaccs iizi" és társai).
Az UNIX az junix, de a másik kettőr tényleg ingadozik (nálam mondjuk juneszkó, de unikód.)
Mellékszál: A magyaros kiejtés a mshtorlódást szerintem az 'l' kiejtésével oldja fel, tehát a world tényleg ugyanúgy hangzik, mint a word (Vi ár dö vőrd...). Gondolom, hogy azért, mert a magyar 'r'-t mindig határozottan kiejtjük, az 'l' mássalhangzó előtt viszont "bizonytalan helyzetű". És magyar szövegben (a kifejezetten sznob kiejtést leszámitva) magyar fonetikai szabályok érvényesülnek, nem?.
NAgyon belejöttetek a fonetikába. Pedig a felvetett probléma eléggé gyakori: a magyar névelő alkalmazásánál tudni kell a kiejtést. Olyan szavaknál szokott gond lenni, mint a UNIX, a UNIcode, de még inkább az UNESCO, mert azt állítólag sznobizmus 'juneszkónak' ejteni.
