Keresés

Részletes keresés

allez zserzseli! Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51493

nagyon helyes! szintet akkor lépész, ha kérni sem kell. addig ez is jó!

Előzmény: csanya. (51490)
zoncsi Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51492

OK, annyira nem fontos. :)

Előzmény: csanya. (51490)
csanya. Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51491

A képeket és a videót a pályabontó ember készítette, az én kérésemre. 

Előzmény: allez zserzseli! (51488)
csanya. Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51490

Ez egy szabad ország. Ha jónak látod tedd fel az eseményhez vagy a terepfutás csoportba is akár.

Előzmény: zoncsi (51489)
zoncsi Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51489

Kösz a gratulációt! (Kicsit szokatlanul hivatalosan hangzik ugyan. :)

Felrakjam az esemény FB oldalára?

Előzmény: csanya. (51485)
allez zserzseli! Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51488

kész. itt nincs appelláta. a sárguló levelek rejtett hőkamerát rejtenek.

big csanya brother látja, hogy túrtad az orrod zoncsi. 

lárifári rongyolás. bányásztál és benézted. megkapod a jussodat most!

Előzmény: csanya. (51486)
csanya. Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51487

Készült róla egy videó is. Akinke van Facebook profilja, az itt megnézheti: 

 

https://www.facebook.com/TrailRunningHungary/videos/o.760583344050878/930718123677615/?type=2&theater

 

 

Előzmény: zoncsi (51471)
csanya. Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51486

"Amikor a legjobban rongyolnál lefelé volt egy éles jobb leágazás. SZalag csak a leágazásban, amit csak akkor látsz, ha benéztél, nyíl meg sehol."

 

 

 Az omniózus kereszteződés. A verseny útvonala jobbra folytatódik. A kereszteződés elérése előtt két darab, egyenként 100 cm-es szalag látható. 

 

 

 Még mindig a kereszteződés előtt pár lépéssel. Itt már csak 1 db szalag látszik ( az előző képen látható szalag mellett állunk). 

 

 

 

Befordulunk a szalagokat követve. Pár méterrel hátrébb látható a megerősítő szalag. 

 

Gratulálok a beszámolódhoz és a futáshoz. 

 

 

Előzmény: zoncsi (51471)
csanya. Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51485

"Amikor a legjobban rongyolnál lefelé volt egy éles jobb leágazás. SZalag csak a leágazásban, amit csak akkor látsz, ha benéztél, nyíl meg sehol."

 

 

Az omniózus kereszteződés. A verseny útvonala jobbra folytatódik. A kereszteződés elérése előtt két darab, egyenként 100 cm-es szalag látható. 

 

 

Még mindig a kereszteződés előtt pár lépéssel. Itt már csak 1 db szalag látszik ( az előző képen látható szalag mellett állunk). 

 

 

Befordulunk a szalagokat követve. Pár méterrel hátrébb látható a megerősítő szalag. 

 

Gratulálok a beszámolódhoz és a futáshoz. 

 

 

Előzmény: zoncsi (51471)
Pinyo Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51484

Majd jövőre kipróbálom én is ezt az Asterixes varázsitalt és akkor jaj neked :)

Előzmény: zoncsi (51483)
zoncsi Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51483

Mondjuk tőled így is kaptam több, mint 3 percet. :)

Előzmény: Pinyo (51482)
Pinyo Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51482

Épp átnéztem a végső szegmenseket, és én is megállapítottam, hogy neked 75km bemelegítés után el kell menni kocsmázni, aztán jöhet a verseny :-)

Előzmény: zoncsi (51479)
procaliber. Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51481

vakmerőre ittad magad ez nem kérdés

Előzmény: zoncsi (51479)
rrroka Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51480

Egyre keményebb vagy, Frisco! :)

Előzmény: zoncsi (51478)
zoncsi Creative Commons License 2015.11.12 0 0 51479

Valamivel csak elfelejtettem dicsekedni: az utolsó szakaszon, Makkosmáriától a célig 32. helyezett létemre a 10. legjobb időt futottam. Mondom, a sör! :)

Előzmény: zoncsi (51478)
zoncsi Creative Commons License 2015.11.11 0 0 51478


2015. okt. 31. szombat

 

Piros 85 TF

 

A sikeresnek mondható Bükk Trail után se estem át a ló túlsó oldalára ami az edzésmennyiséget illeti. :) Volt pár 10-es karika, többnyire a Gellért-hegyen, hogy legalább a szint meglegyen. A hegymenést még egy sokkal impozánsabb környezetben is sikerült fejlesztenem, a 2 verseny közti hosszú hétvégét a Magas-Tátrában töltöttük és 2 nap is 1400m+-os mászással örvendeztettük meg magunkat, amit azért akár egy tisztességes edzésnek is lehet nevezni. Főleg a 2. volt az, mikor délután indultunk a Sziléziai háztól a Kis-Viszókára (2428 m), no ott nyomni kellett, mert már mindenki lefelé jött. De mi még időben felértünk, sőt lefelé kis könyörgéssel még egy kör sört is kaptunk az épp bezáró menedékházban. :)

No de lényegre!
Idén minden adott volt (az edzésmunkát leszámítva :) , hogy hozzam a célt: a tavalyi 11:08:33 után idén 11 óra alá vinni az időmet. Profi frissítőcsapat támogatásával vághattam bele a versenybe. :) Mivel nőm nem fut mostanság, de örömmel túrázik, és Vajda Anita meg szívesen csatlakozott hozzá, Dobogókőtől ők ketten igyekeztek átrugdosni a verseny legidőigényesebb szakaszain, a frissítőpontokon. :) Ez, nyugodtan mondhatom, mérsékelten sikerült nekik. Nem adtam olcsón a kényelmes cihelődést.
Az egész azzal kezdődött, hogy túlöltöztem. Ugyan csak 1 réteget vettem felülre, de az hosszúujjú és eléggé termós változat volt, alulra meg 3/4-es nadrágot, ami szintén túlzásnak bizonyult. Már a Kevélyre felfelé éreztem, hogy ez nem jó. Gyors teló, hátha még elérem a csapatomat a Csikóváraljai pont előtt, ugyanis ők a rajt után Dobogókőre vették az irányt. Akkor gyorsan átöltözhettem volna. De ők már fent voltak, így maradt az, hogy majd ha én is felérek, 35 km-nél lesz a ruhacsere.
Belus Tamással mentünk jó darabon együtt, beszélgettünk sokat. Nagyjából egy szinten vagyunk az eredményeink tanúsága szerint, Barcika 50-et, Mátrabércet pár perc eltéréssel hoztuk. Ennek ellenére mondta Tamás Kevélyre menet, hogy neki kicsit erős a tempó. Az is elgondolkodtatott, hogy míg tavaly Olit és Koós Krisztiánt Nagykovácsi után értem utol, most már az első hegyen beértem őket. Upszi! Elfutom éppen?? De jól éreztem magam, nem akartam nagyon visszavenni. csak a lejtőn voltam kicsit óvatosabb, hogy ne verjem szét a lábam, illetve nagyon koncentráltam, hogy gyakorta igyak. A tavalyi versenyek csúnya görcsök között kellett megtennem az utolsó 15 km-t valószínűleg a túl kevés folyadékfogyasztás miatt, most ezt mindenképpen el akartam kerülni.
Lefelé magamra maradtam, de a Csikóváraljai ponton ismét beért Tamás, újra együtt mehettünk. (1:20:26, tulajdonképpen fél perccel gyengébb a tavalyinál.)
A Tölgyikrek felé újabb ismerős csatlakozott hozzánk,  Kiss András, a pécsi csapatból, akivel a Mátrabércen ismerkedtem meg, és írtam s róla a beszámolómban, amit most meg is köszönt, azzal az apró kiegészítéssel, hogy ő nem Tamás, hanem András. :) Pedig meg voltam győződve. :)
Az újabb pontra már 1 perces előnnyel értem fel tavalyi önmagamhoz képest, majd mivel idén nem sikerült benéznem a balra leágazást, rögtön össze is szedtem újabb 6 perc előnyt!! No ez könnyen ment! :)
Dömösig a további szakasz is jól esett, Börcsök Andrisnál 9,5 perc előnnyel dugókáztam (43. hely). Nagyon röviden frissítettem, mert, gondoltam, majd fönt a lányoknál időzök hosszabban.
Felfelé ismét összekadtam Oszaczki Gézával, ez már csak ilyen. Vele mindig megyek minden közös versenyen egy-egy szakaszt. A botjaival gyalogolt egy laza futótempót emelkedőn. :)
Jól mehetett a gyors frissítés és a felfelé, mert a Szakó-nyeregig további 4 percet nyertem, majd Dobogókőig további 5 perccel immár 18 perccel voltam jobb, mint az előző évben. (37. hely.) Meg kell persze említsem, hogy a kilátó előtt kedves ismerősökbe futottam, Csermanek és a csemeték szórták a "Hajrá Zoncsit!" jókedvre derítve a megfáradt futót. :)
Apropó, Csermanek, korábban ezt írtad: "remélem majd gurulunk megint kicsit együtt a Piroson". Szóval mi történt, hogy mégis a szurkolást választottad? Remélem, semmi sérülés!
Fent a ponton már várt a team. Volt 18 perc előnyöm, úgy döntöttem, ennek a fenekére csapok. (Inkább a csajokéra csaptam volna.) Ritka negatív rekord idejű átöltözést mutattam be a kamáslinak, cipőlevételnek köszönhetően. Még azt is megcsináltam, hogy egyik lábamról lehúztam a gatyát, majd visszavettem a kamáslit, cipő anélkül, hogy a másik gatyát felhúztam volna a lábamra. Anita majdnem elsírta magát a röhögéstől. Viszont közben legalább feltöltötték a tartályomat, és így csak 10 percbe került a ponton való áthaladásom. Gáz volt, na. De muszáj volt rövidre cserélnem a ruházatomat. Az sem gyorsította az ügymenetet, hogy a hátizsákomat is övtáskára cseréltem, ezért át kellett tenni minden fontos dolgot egyikből a másikba. De a hátizsák nagyon melegített.
Lefelé aztán kicsit megtört a ritmusom, elszállt a jó érzés. Pilisszántóig ugyan épp beértem Gézát, de nagyjából ekkor láttam utoljára. (15 perc előny) A pont után már az enyhe emelkedő sem esett jól, így inkább kicsit dumáltam Gankival és Pepével. A domboldalon lefelé 1 percembe került, mire észrevettem a derékszögű jobbost, hiába, mentálisan is megzuhantam picit. A Csévi-nyeregnél Juliska és Jocó várták a résztvevőket tűz mellett melegedve. Örültem nekik, pár szót váltottunk, mielőtt továbbkocogtam. (-19 perc) Még volt vagy 7-8 kilométer a Kopár csárdáig, ahol újra várnak a lányok a cvikipuszi helyett a gyógyleveskével. Nagyon nem esett jól a futás, daráltam a kilométereket, igyekeztem erőt meríteni a fenyőerdő látványából, és a várható remek frissítés gondolatából. Anita szerint elég ramatyul néztem ki, mikor odaértem, de a lányok lelket és levest öntöttek belém, izót pedig a kulacsomba. (-19 perc, 38. hely).
Láttam Csernus Brigit kimenni a pontról, gondoltam jó lesz vele tartani legalább egy darabon lesz társam. Be is értem a Kakukk-hegyre felmenetben, és onnan nagyjából együtt is maradtunk Nagykovácsiig. A Hosszú-ároknál rendkívül ínycsiklandozó sütemények szerepeltek a kínálatban, de sajnos semmit nem bírtam belőle fogyasztani, nem voltam igazán fitt. A Nagy-Szénásra azért igyekeztem amit lehet megfutni, sikerült lépést tartanom Brigivel, 22 percre feltornázva az előnyt. Ennek ellenére a helyezésemen rontottam (40.), mert egy trió egy lánnyal sokkal frissebben mászta meg a hegyet, mint mi.
A Nagykovácsi ponton újra felsőt cseréltem és visszavettem a hátizsákot az övtáska helyett. Egyrészt már fáztam is a pont előtt, másrészt az övtáska szorította kissé a hasamat, nem esett jól, ahogy nyomott. Magamhoz vettem még egy karmelegítőt is, hogy az majd biztosan kelleni fog. (Hát nem kellett. :) A lányok pompásan összeraktak ismét, aztán kirugdostak a hidegbe. Brigi persze 2 perccel korábban elhúzott már. :) (42. hely! :-/ -23 perc)
Még mindig fényes nappal volt, tavaly után ismét lámpa nélkül indulhattam el az utolsó 20 kilométerre. Legutóbb itt erőre kaptam, és elég jó utolsó negyedet produkáltam volna, ha a lábgörcsök nem támadnak le. Most viszont 23 perccel tovább futhattam világosban. A falut elhagyva beértem Örsi Annát, dumáltunk pár percet, majd utamra engedett. Elkezdtem befogni embereket, beértem Brigit is, vele futottam tovább. Csak a Julianna-major környékén kellett elővenni a fejlámpát. (-31 perc, 39. hely) Az evés nem nagyon ment az asztalokról, de a géleket igyekeztem rendszeresen magamba préselni és kortyolgattam az izót szorgalmasan.
Brigitől is elváltam, igyekeztem tempósan gyalogolni a Fekete-fej emelkedőjét, majd megnyomni lefelé. Aztán Hárs-hegyi meredek, fent gyors csekkolás. (-30 perc, 37.hely). Valahol ez után egyszer csak ismerős alakot látok pisilni az út szélén. Kicsit olyan megtört formájúnak véltem látni még így a sötétben is, aztán felfedeztem a figurában Balazitot. Rá is kérdeztem, hogy "Te vagy az, Balázs?", de egy igenen túl nagyobb bőbeszédűséget nem mutatott. :-) Mivel neki addigra már rég a célban kellett volna lennie, sejtettem, hogy nincs éppen nagy hangulatban. :)
Szépjuhásznénál várt Szépboncsérné és megkínált egy doboz sörrel. Hát hiába, az én drágám!!! :) Csak pár kortyot ittam, mert nem akartam túlzásba esni, amúgy sem vett volna be akkor a gyomrom többet. Viszont a már sokszor bebizonyosodott tapasztalat ismét igazolta magát. Mire felértem az Erzsébet kilátóhoz (-32 perc, 36. hely) az addig állandó enyhe erőtlenségemet, a mellkasi fáradtságomat mintha elfújták volna. A sör (alkohol) nagyon jó görcsoldó, az enyémet mindig kiválóan gyógyítja. :)
Még lent Anita mondta, hogy 12 km a célig. Ekkor már eszembe jutott a 10:30 megcélzása, de a gyors (oxigénhiányos) fejszámolás eredménye az volt, hogy esélytelen. De aztán annyira jól ment Makkosmária felé, hogy úgy éreztem, ismét célba lehet venni ezt az időt.
Hogy tiszta legyen, miért dicsérgetem a pár korty sör hatását: mielőtt megittam, kontrolláltan tudtam futni az emelkedőket is egy tűrhető tempóban. Mikor viszont a sör jótékonyan ellazított, az emelkedőket is újra tempósan tudtam megfutni. Úgy éreztem, ismét van bennem erő, és nem kell vigyáznom, hogy mindjárt széthajtom magam. Lett erő, lett nyomaték.
Makkosmáriánál 34.-ként haladtam át pont 34 perc előnnyel. Ekkor persze már nem számolgattam, meg halvány dunsztom nem volt, hogy hány perc van hátra, így aztán mentem felfelé is, ami a csövön kifért. Volt sajnos 1-2 bizonytalankodás ahol hiányzott pár szalag, de rövidesen jött szembe SZimandl Anita és Speró, hogy javítsanak az útjelölésen.
Fantasztikus színfolt volt Ervin már nem először megalkotott műve, az éjszakai, erdei mécsesekből épített felszállópálya. Ha jól sejtem, az Oli család segített neki(k) az installáció megalkotásában. Sajnos csak a végén kapcsoltam le a fejlámpámat, de nagy élmény volt, nagyon köszönöm nekik!!
A lefelé most is elég bokatörő volt, de mentem, ahogy épségem kockáztatása nélkül tudtam. Kint az aszfalton már egyértelmű volt, hogy a 10:30 álom maradt. Nem köptem már ki a tüdőmet, de azért nem totyogtam. A városi rész nem túl izgi, vártam a célt, ami aztán végre eljött. Mikor bekanyarodtam, utánam szóltak, hogy dugjak ott is. Akkor láttam, hogy van dugóka a kapura kikötözve. Kicsit felidegesített, mondom az ott őrködőknek, hogy biz' kicsit hamarabb is szólhattak volna. Mire ők nevetve, hogy ők nem ám pontőrök, hanem csak várnak ott valakit. Hopp, kicsit elsüllyedtem szégyenemben, és nagyon mélységesen bocsánatot kértem, aztán együtt röhögtünk a dolgon.
A suliban felszaladtam a lépcsőn, beléptem a tornaterembe, és láttam, hogy jobb, ha nem sietem el a célba érést, hagytam időt a társulatnak, hogy felocsúdjanak, futó jött. Kicsit még teátrálisan hergeltem is a csapatot, így aztán megkaptam a megérdemelt ovációmat. :)
10:33:04 - 32. hely. 35 percnyi és 16 helyezésnyi javítás. És ügyesen rögtön kijelöltem a jövő évi célt is. Ha úgy megy majd, mint idén, és a megcélzott 10:30-at ennyivel túlteljesítem, akkor ... ;-)
Célba érés után persze kicsit bandáztam, megittam 2 korsó varázsitalt, ettem 1 pár finom roppanós virslit, majd a lányok rugdosásának engedve (nyilván elegük volt már a rám várakozásból egész nap) beszálltam a kocsiba, hogy még haza is vigyenek.
Nagyon köszi nekik!

Ez minden, amit el tudok mondani a Piros 85-ről. :-)

allez zserzseli! Creative Commons License 2015.11.11 0 0 51477

olvasom ám én is a beszámolókat!

zoncsinál mondjuk megvárom, hogy válogatott-összegyűjtöttben kiadja, pinyóé pedig egy tündérmese :), egyszóval nagy gratula minden pirosozónak, less nándistánanak (ja ott voltam én is ubalikával meg hutch mesterrel), meg egyéb trailen indulóknak!

 

 

manbo Creative Commons License 2015.11.11 0 0 51476

Jövő évben ismét rendez a IAU terepfutó VB-t.

A helyszín:Észak-Portugália, Peneda-Gerês Nemzeti Park.

Időpont:2016. Október 29.

Reméljük minden illetékes időben értesült róla...

Hajrá.

procaliber. Creative Commons License 2015.11.11 0 0 51475

ahogy látom a "gyöngyhalász" nem bír elszakadni a víz alatti felvételektől

Előzmény: allez zserzseli! (51449)
allez zserzseli! Creative Commons License 2015.11.10 0 0 51474

:)) én hasítottam volna, mint a nyíl, de Robi állandóan sétálni akart!

Előzmény: manbo (51472)
Pinyo Creative Commons License 2015.11.10 0 0 51473

Egyébként lefelé tényleg egész jól futsz. Asszem a Börzsöny trailen nézegettem a részidőket anno és jót hasítottál ott is.

Előzmény: zoncsi (51471)
manbo Creative Commons License 2015.11.10 0 0 51472

Nagy kihívás, szép menet, gratula. De nem akartatok volna futni is valamit ? :-)

Előzmény: allez zserzseli! (51449)
zoncsi Creative Commons License 2015.11.09 0 0 51471

Szedem elő az agyi archívumból a versenyeket: :-)

 


2015. okt. 18. vasárnap

 

Bükk Trail - 31,5 km / 970m

 

Az előző hétvégi 66 km-es Nomád után úgy döntöttem, jó lesz egy kisi gyorsító verseny is. A tavalyi Bükk TRailről kellemes élményeim voltak, lehoztam a 35 km-es távot 6 perc/km-es átlagon belül, ami az első ilyen gyors középtávú versenyem volt. No persze mondhatnánk, könnyű volt, mikor lódarazsak kergettek. :)
A javításra nem volt gondom, mert idén más pályát készítettek Csanyáék. Nekem jobban is tetszett, mert nem Miskolcról indult, hanem Bükkszentkeresztről, a Prezidente nem biztatott, hogy megtartják a helyszínt, mert túl messze van az autópályától.
Szállításomról MTB (Széles Zoli) kolléga gondoskodott (reklám), mert Szoboszlóról jöttünk a Bükkbe. Jó időben oda is értünk, volt idő mindenre, még a bemelegítésre is. Könnyű öltözéket választottam, meleg időre készülvén.
A rajt után az eleje lendületesen rontott neki a rögtön arcunkba kapott rövid ámde meredek emelkedőnek, én erős gyaloglásra fogtam. Aztán a falun kívül még föl kellett menni egy emelkedőn, ahol az élbolytól nyilván messze elmaradva a középmezőnyben gyalogoltunk, néha futottunk fölfelé. Ez sem volt hosszú, és aztán a gerincen átbukva jöhetett a hosszú ereszkedés le Kisgyőrbe. Ezt tavaly fölfelé tettük meg, most lehetett döngetni.
Ismét megfigyelhettem, hogy a hazai mezőnyben a lefelé futás képessége fél siker. Akikkel egy tempóban kapaszkodtunk fel a kaptatón, fél percen belül eltűntek körülem. Ráadásul avaros, köves ösvény vezetett lefelé, még jobban kijött az előnyöm, miszerint nekem nem szokott kimenni a bokám, plusz eléggé oda tudok figyelni, hová lépjek, szóval jó tempót tudtam menni az 1. frissítőpontig. Így is 15-ikként értem oda. Gyors banánszelet, kis izó és mentem tovább, hogy elkezdjem a visszakapaszkodást a Nyír-mező felé. Persze a nagy rohanás kicsit éreztette a hatását, óvatosabban tudtam csak felfelé menni. Nem is volt nagy előzgetés 15 km-ig. Együtt mentem Oszaczki Gézával és még pár emberrel. Aztán felfelé menet így 15. km környékén egyszer csak rám jött a szapora. Mármint hogy nekem most már kicsit jobban kell mennem. Szép lassan elhagytam az addigi társaságot, és elkezdtem fokozatosan beérni embereket. A 2. ponthoz (18,5 km) már 11-ikként értem oda. Igyekeztem villámfrissítést csinálni, volt bennem erő, gondoltam kihasználom, hátha futok egy jó időt, és még megfogok pár sporit a hátralévő
13 kilométeren. Még láttam messziről Gézát érkezni, de én akkor már robogtam tovább.
Az útvonal itt kivitt bennünket a Hór völgyébe, csodaszép volt az idő, teljesen el voltam ájulva a táj szépségétől, és a nap is a kedvünkben járt, néha kikukkantott a párafoltok mögül. A völgybe való lerohanás után kicsit megint elerőtlenedtem ugyan, de ahogy emelkedőbe csapott, pár perc múlva újra helyre állt a belső rend. Megint volt nyomaték. Itt is beértem pár már kissé belassult versenytársat. Hollóstetőn volt a 3. pont (27 km), itt már 9. voltam, bár én erről nem tudtam. Még 4 kili volt hátra a frissítéssel nem sokat vacakoltam. (Meg kell mondjam, nem eszem le a nevezési díjat soha. :) No itt majdnem vakvágányra futottam, mert itt jött a - szerintem Csanya versenyeken szokásos - beugrató pont. Amikor a legjobban rongyolnál lefelé volt egy éles jobb leágazás. SZalag csak a leágazásban, amit csak akkor látsz, ha benéztél, nyíl meg sehol. Természetesen túlfutottam, és csak azért nem tettem bele hosszú pluszt a távba, mert már jöttek szembe a korábbi elkavarók. Többnyire rövidtávosok, de ott jött Csaba Attila Krisztián is (mindig tájfutó hosszúnadrágban fut), ő az 1. helyről kavart ott el, és ő nem aprózta el, ment vagy plusz 20 percet. Mint később megtudtam az egész élmezőny elment, csak a 2. helytől lévők hamarabb kapcsoltak.
Így aztán neves társaságban folytathattam volna, de Krisztiánban már nem lobogott a tűz, nem is jött velem.
Az utóbbi időben már csak a rövidtávosokat kerülgettem. Felfelé szinte csak én futottam, viszont nagyon jól nézett ki, hogy a hosszú ösvényen átlag 20 méterenként csinos fiatal lányok baktattak. Ilyen szép útvonaljelölést még sohasem élvezhettem. :)
A faluban az aszfalton még odatettem magam, hátha beérek 3 óra alatt. Aztán, mikor láttam, hogy az esélytelen, már csak az hajtott, hogy az előttem futókat egyesével levadásszam még. Ebből az utolsó az emlékezetesre sikeredett. Ugyanazon a rövid, ámde erős lejtőn, ahol elkezdtük a versenyt, csak felfelé, messze előttem járt valaki. Nem is nagyon igyekeztem, csak a gravitáció vitt. Aztán valahogy mikor kiértünk a mezőre (kb. 50 méter volt hátra), ott termett előttem. No mondom, itt verseny lesz! Persze meghallotta, hogy jövök, és hiába kapcsoltam sprintbe, ő is belekezdett, és még volt vagy 5 méter előnye. Így mentünk kb. 10 métert, mikor elkezdett lassulni. Én meg vérszagot kapva, és mint aki 100 métert fut éppen, (Strava szerint 3:20-ban mentem) futottam, mint az őrült, mert hiába előztem meg, nem tudtam, hogy vissza fog-e vágni. :) Mint utólag kiderült, eszébe sem volt, neki szenvedős volt az utolsó pár kili, míg én még bírtam tartalékokkal, de mivel nem néztem hátrafelé, ezt nem láttam. Így majdnem ledöntöttem a lábáról szegény Berzsót, hogy a dugókázást el tudjam végezni. :)
A vége 3:02:45 lett, 5:43-as átlag, 7. hely 43 férfi indulóból. Nyilván nem volt nagy létszámú mezőny, és sok jó futó hiányzott, de jól esett 10-ben lenni!
És kicsit nagyobb bizalommal nézhettem a Piros 85 elébe.

Pinyo Creative Commons License 2015.11.09 0 0 51470

Kígyót elhessinteni se rossz.

Előzmény: allez zserzseli! (51469)
allez zserzseli! Creative Commons License 2015.11.09 0 0 51469

Ja meg bot. Ludtalp mondta, es igaza volt, hogy neha nagyon zavar es neha meg nem tudsz mozogni nelkule. Mondjuk en ugy saccoltam, hogy kb 50%-ban az egyik kezed mindig lent van, tamaszkodik. ezert sokat van egy kezben a ket bot, vagy egy kezben a ket bottal botozol.. De ez nagyon specko hely..

Előzmény: Pinyo (51452)
procaliber. Creative Commons License 2015.11.09 0 0 51468

tiedről mindig elcsukló hangon nyilatkozik

Előzmény: sseek (51464)
allez zserzseli! Creative Commons License 2015.11.09 0 0 51467
  1. Nagyon jo bot. Tavaly ilyennel csinaltam a traverseet es iden korzikat. Mondjuk utobbit mar nem birta, de olyan bot nincs, ami azt birja :). Cipomet is kettot evett meg.
Előzmény: zoncsi (51461)
procaliber. Creative Commons License 2015.11.09 0 0 51466

ez a fajta megoldás miatt az alu szépen össze fog rohadni és nem tudod szétszedni. De majd jön zserzseli és megmondja, h nem mert ő is ilyet használ.

Előzmény: zoncsi (51461)
allez zserzseli! Creative Commons License 2015.11.09 0 0 51465

Egy nap egy depo, a minimal halozsak, pehelykabat, esokabat es hosszu ujju mindig nalunk. A deponal tettuk be masnapi rovidgatya, polo zokni kombot.

ja azt nem irtam, ez a GR20 volt, ez a sok variant miatt valtozo, nekunk kb. 195 killa es ugy szuk 13 ezer szint. De milyen szint!! Aki jart arra tudja. Sztenderd km 20-22 perc.

 

az orakat nem tudtuk tolteni, hiaba vittuk powerbankot. Napi atlag 15-16 ora.

Előzmény: Pinyo (51452)
sseek Creative Commons License 2015.11.09 0 0 51464

...(Itthon eddig két embert láttam jól botozni nem andalgó sebesség mellett.)...

 

Ebből az egyik gondolom én vagyok. :))))))

Előzmény: procaliber. (51459)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!