Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

pamutmamut 2014.05.29 Creative Commons License 50013

Jó kis edzés, vagy egy könnyű 50-es kocogás?

 

Időpont: 2014.06.14.

 

Oroszlány 50 teljesítménytúra terepfutó táv

 

www.koszak.hu

 

 

(Fél literes kulaccsal teljesíthető.)

Pinyo 2014.05.29 Creative Commons License 50012

Nekem Decathlonos övtáskám van, tépőzáras övvel. Nagyon bejött, nem kell szórakozni odébbfűzéssel, egy pillanat alatt megy a finombeállítás.

Előzmény: bmalag (50011)
bmalag 2014.05.29 Creative Commons License 50011

Nekem is így működik gyárilag a 2 kulacsos övem. Kell is szorítani lejtőn és gyakran kiengedem emelkedőn (felfelé befeszül a has). De az első kilométereken folyton állítgatom mire megtalálom a legjobb beállítást. Eléggé rázkódik a 2 tele kulacs, talán kicsit enyhül amikor bemelegszem és már nem annyira "kockás" a futásom. Szoktam egykulacsosan is használni, ekkor szélkabátot tömködök a másik lukba. Így nem annyira rángat. De azért egy álló nap használat után meg lehet unni és a következő alkalommal zsákot viszek. Aztán amikor megunom a hátmelegítő zsákot és elfelejtem az öv okozta dörzsöléseket, akkor visszatérek az övre.  Van egykulacsos övem is, de abba csak egy kis papírpénz fér még bele és slussz. Nem találtam még meg a tuti megoldást, valószínűleg még pár ilyen cuccot be kell shoppingolnom. De az jó a boltosoknak és jó nekem is, mert rögtön futhatnékom támad.

Előzmény: sistergő (50010)
sistergő 2014.05.29 Creative Commons License 50010

"széles gumírozott öves táskát ..."

 

Nálam a következő volt a probléma: nem állandó kerületűnek kell lennie az övtáskának. Frissítés, folyadékvesztés (izzadás, fáradtolaj leengedése), stb. Állandóan változtatni kellett a szorosságon. A gumírozás ezt nem oldotta meg. Az eredeti állítási lehetőség macerás volt. Én 1-1 db acél csatot (négyzetrácsot) varrtam az övre, és 2 db bringás klipsz szíjjal húztam össze. Egy mozdulattal tudtam szorítani, lazítani, nekem bevált. Fontos, hogy kiváló minőségi klipsz szíjakat használj. A gagyibbakat nehéz egymásba fűzni. Ez felvételkor jelent gondot.

Előzmény: zoncsi (50003)
Pinyo 2014.05.29 Creative Commons License 50009

Várhatsz :) Én is a fontolva haladás híve vagyok. Azt hiszem, először az öt órát szeretném átlépni, de nem sokkal, egy-két órával. Ha mostanság lenne a Mátrabérc, asszem megpróbálnám.

Előzmény: -sanci- (50008)
-sanci- 2014.05.29 Creative Commons License 50008

10 óra fölött minden hosszú! Még én sem mertem belevágni, megvárom Pinyot vele :)

Előzmény: bor_kedvelő (50007)
bor_kedvelő 2014.05.29 Creative Commons License 50007

most sikerült elolvasni, gratula, megdolgoztál érte! :-)

 

- érdekes, szinte csak szenvedős beszámolókat olvasok idén a t100ról... 

Előzmény: zoncsi (50001)
CSERMANEK 2014.05.28 Creative Commons License 50006

Nagyon szép küzdés volt, jó beszámoló. Igaza van Zserzselinek a példaértékű fontolva haladással!

 

Grat!

 

Cs.

Előzmény: zoncsi (50001)
allez zserzseli! 2014.05.28 Creative Commons License 50005

Nagyon elveztes beszamolo! Tobbet kellene 100at futnod ;). Amugy meg tokre meg kellene mutatni azoknak, akik fel ev utan felulnek a jelenlegi ultra hajpra es azonnal 24 orakat, meg Utmb-ket akarnak futni! Gratesz Zen-chi!

Előzmény: zoncsi (50001)
bouquetk 2014.05.28 Creative Commons License 50004

IltrAspire Quark-ba belefér egy fél literes palack, meg pár apróság is, az elejére  meg egy Atom vagy Cell. Én ezt használom. Hosszabbra viszek egy fél literes nesteás palackot, meg kézben egy kisebb teodórást. Ha olyan a pálya a nagyobbat lerakom depónak.Elvileg van ebben a márkában kulacstartós is. Nekem a fenti megoldás szimpatikusabbnak és jobban használhatónak tűnt. 

Előzmény: zoncsi (50003)
zoncsi 2014.05.28 Creative Commons License 50003

Új kulacstartós öv beszerzésén töröm a fejem. Valami olyasmi kéne, amiben a fél liter körüli kulacson kívül azért elfér még 1-2 holmi, mint csoki, papírzsepi (na jó, slozi papír), kulcs, teló, stb. Ez eddig nem megoldhatatlan feladat, a neheze most jön: mindez ne ugráljon a derekamon, és ne is szorítsa el a belszerveimet! El tudnék képzelni valami széles gumírozott öves táskát, de látni nem láttam még ilyet.

Szembesült-e már valaki ezzel a problémával, és talált-e rá megoldást?

 

(Tudom, a hátizsák egy remek alternatíva, van is, de nyárra jó lenne kiváltani övvel, ami nem melegíti úgy a hátamat.)

Pinyo 2014.05.28 Creative Commons License 50002

Ezt érdemes volt kivárni, nagyon jó írás! Egy apró lökés a hosszabb távok felé nekem is.

Előzmény: zoncsi (50001)
zoncsi 2014.05.27 Creative Commons License 50001

2 különböző versenybeszámolóval untatnám a nagyérdeműt. Adós vagyok még magamnak a Terep 100-asra való visszatekintéssel, és a valamelyest frissebb élménnyel az Ózdi Hegyi Félmaratonról.

 

Előbb a nagyobb csemege:

 

Én szépen lassan építettem fel mindig is a "futókarrieremet". Több éven keresztül futottam a szigetköröket, majd a duplákat, mentem el 10 km-es versenyekre, majd az első félmaratonra, aztán a sokadik évben vállaltam be az 1. maratonomat, majd a rendkívül motiváló fórumok és az elképesztő eredmények hatására (Németh Csabi, Bontovits Timi) elkezdtem kacérkodni az ultrázással. Közben az éves kilométerszám felkúszott 1000-ről 1500-ra, majd 2000 fölé, és az utóbbi években stabilan hozom a 3000-et sok ezer szinttel. Sok 50 km-es, 60 km-es versennyel vagy csak edzéssel a hátam mögött belevágtam hát tavaly előtt a Piros 85-be és viszonylag simán vettem az akadályt. Ekkor talán megtorpantam egy picit, de a tavalyi évben az élet más fontos dolgai kerültek a futás elébe (persze ha úgy vesszük, csak az örökös liszenszet szereztem meg, hogy a házasélet dacára mindig is futhassak), így "csak" ráismételtem a P85-re egy az elsőhöz hasonló eredménnyel.
Másik szálon indulva: eddig 2x teljesítettem a Terep 50-et, most indulhattam volna a 80-on, de minden arra késztetett, hogy most már lépjem meg a következő lépést: jöhet az első 100 km-es verseny.
(Erre a számra jó pár évvel ezelőtt még legyintettem. Én annyit? Á, soha!)
Az évben tűrhetően megy az edzés, nem futok nagyon sokat (270 km/hó), de igyekszem a minőségre kicsit jobban odafigyelni. Résztávozásokkal, tempós futásokkal színesítem a kilométergyűjtést. Erre jött egy iszonyú VTM ultra. Ott valahogy minden rosszul alakult. Már 20-nál elcsoffadtam, aztán végigszenvedtem magam a maradék 30-on. Mentális erősítő gyakorlatnak kiváló volt. Aztán jött a Mátrabérc, ami sokatokhoz hasonlóan kirobbanó eredményt hozott, mindezt jó érzésű futással. Ezekkel a hosszú- és rövidtávú tapasztalatokkal a hátam mögött indultam el múlt szombaton a Terep 100-ason.
Ildikóm az 50-esre ment (3. alkalommal), így a rajtban elbúcsúztunk, és elkezdtem nyugis tempóban az előttem álló temérdek kilométer falását. Eleinte sokat beszélgettünk, üdvözlések, ki hogy van, Pécsi Petivel mindig ilyenkor beszéljük meg a "házasélet" újdonságait. Teltek a kilométerek, kíváncsian vártam, hogy most milyen arcát mutatja majd a futóénem, és nyugtalanul tapasztaltam, hogy nem igazán harap a motor. Aztán meg is kellett állnom, félrevonulni a sűrűbe pár percre. Aztán újra visszaelőzni a közben engem elmellőzőket. Hajtottam, persze ésszel, de aztán valahol Csév előtt ismét "kerékcsere". A reggeli magnéziumra gyanakodtam, talán az hajtott meg, mert ennyit azért nem szoktam félreállni. Kicsit meleg volt, és én sokkal jobban működök hűvösben. Igyekeztem iszogatni, de valószínűleg keveset ihattam, bár ez csak később jött ki. Csév után beértem pár embert, köztük Szabó Ágit, Sárcipő Cilit, ők is mind panaszkodtak (és mások is), hogy nem igazán megy a szekér. De ez persze lehet, azért volt így, mert mi voltunk a hátsó traktus. Aki jól érezte magát, az elől volt. :) Valahogy furcsa mód ekkor kezdtem mégis erőre kapni. Dobogókőig már egész jól ment a futás. Frissítés, fényképezkedés a FB poszthoz, mert megígértem a szurkolóimnak, hogy hírt adok magamról, NDurancenek leadtam az út közben talált NB felsőt, aztán elkezdhettem ereszkedni Dömös felé. Lefelé ugye minden gurul, de azért szép sorjában fogtam be a kollégákat. Dömösnél Millersék üdvözöltek (azért jó Csanya versenyeiben, hogy minden ponton haverok vannak!), gyors tápolás, majd kirugdostak a pontról. Nem töltöttem kulacsot, mondván majd csapról később, de elmulasztom a csapot, és forrásból sem jön a víz. Van egy fél kulacsom a Prédihez és onnan a Kisigóhoz. Hmm... És jön a rettegett Vadállókövek. Itt eddig mindkét alkalommal megszédültem, amikor nekivágtam az emelkedőnek. Igaz, már előtte az aszfalton felfutás sem ment. Most viszont simán felkocogtam a kápolnáig, így bátrabban vágtam az emelkedőnek. Tudtam is szedni a lábam. A strava.com azt mondja, hogy 36 perc alatt értem fel Prédikálószékig. Ettől aztán megtáltosodtam, amire rátett még egy lapáttal, hogy egész jó T50-es időnek néztem elébe. Az eddig legjobban 6:15 volt, és most ettől nem sokkal rosszabb idő volt várható. 6:24-re értem a pontra. Itt végre kicsit kifújtam magam, ettem egy csésze levest, sok mindent nem kellett a táskába tennem, és nekivágtam egy új érzésnek, a T50 utáni ajándékhuroknak, ami oly sok embert veszejtett már el annak előtte...

2. rész: A gonosz támadása

Az ajándékhurkon pár héttel a verseny előtt végigmentünk Ildikómmal, és megcsodáltam, milyen szép útvonalon is vezet a T100 ezen szakasza. Sejtettem, hogy 52 km után már nem fogom majd ennyire élvezni. Kezdődött azzal, hogy alig hagytam el Szentlászlót, már alkalmas rejteket kerestem, hogy ismét csak engedjek a hasamat facsaró érzésnek. Az nem volt, de jött viszont szembe egy budi, nosza, mint egy szabadulószobában, ha már ott volt, biztos nem cél nélkül, hát felhasználtam. A részletektől jobb, ha megkíméllek benneteket. Mindenesetre az egyik épp mellőző spori megkérdezte, tartsa-e az ajtót, míg végzek. :)

Sajnos a megpróbáltatásaim nem értek véget, kezdett teljesen elmenni az erő belőlem. Valószínűleg itt kezdett kijönni a kevés folyadékbevitel hatása. A P+ dombról már lefelé se esett túlzottan jól futni. Aztán Visegrádon kifújtam magam kicsit, jópáran megelőztek, ettem kicsit, ittam kicsit, utána megkezdtem a Kálváriámat. 2 héttel korábban felfutottunk nejemmel, most igyekeztem nem sétálva felgyalogolni. Egészen a fenti rétig ment a gyaloglás, és innentől is már csak a vízszintes és lejtős szakaszokat tartottam érdemesnek futni hosszú időn át, ami mint tudjuk ugye nem sok van Visegrád - Kisrigó viszonylatban. Közben előjött a rettegett légszomj tünetem is, nyilván a pulzusom is vacak volt, csak épp nem értem. Soha nem adtam fel még versenyt, de mikor eszembe jutott, hogy még egy maratonnyi táv van előttem, és én milyen szarul vagyok, megfordult a fejemben, hogy ha ez nem javul, akkor a Kisrigóban a sörcsap alá fekszem és ott végzem be a mai futamot. Aztán eszembe jutott, hogy bizony ezt a csodafegyvert még be sem vetettem, inni fogok majd egy pohár sört! Vagy egy korsóval. Ekkora szenvedéshez már dukál a nagyobb űrmérték. nem tudom, ennek a gondolatnak volt-e köze ehhez, de valahogy elkezdtem jobban lenni. Valószínűleg ahogy visszavettem, sikerült kicsit regenerálódnom is. Mindenesetre már tudtam síkon is futni, és így kicsit gyorsabban közeledett a kocsma. Akarom mondani a frissítőpont! :) Tudtam, hogy Gyebnár "Kicsi" Évi ott lesz a ponton, hiszen ő végigkísérte Petit, így aztán előretelefonáltam és kirendeltem a korsó sörömet. Bizony ott is várt már Évike a kapuban a habzó sörrel a kezében. Előbb ittam, aztán dugókáztam. :)
Kisrigó - Visegrád szégyenletes 1:13 (Itt jól elsz...m az időt.)
Visegrád - Kisrigó 2:21 Érdekes, hogy mintha felfelé annyira nem is lenne pocsék az időm, mint lefelé.

 

3. rész Feltámadás és újra felátmadás és újra felátmadás...

De nem ez a lényeg, hanem hogy mintha maga Hermione Granger adott volna a kezembe akkor a Kisrigóban valami varázsfőzetet, a korsó sör kb. 5 perc alatt helyretett. Olyan jól lettem, hogy csak na! Levest már nem is fogyasztottam, csak feltöltekeztem Évi hathatós segítségével, majd nekiindultam a hátralévő 27 km-nek. Szerencsére itt lejtő következik, bátran futhattam is. A varázsital hatása sajnos a mesék világában sem tart örökké, a valóságban még inkább így van. Olyan 1 órán keresztül tartotta bennem az erőt, aztán visszahullottam a régi jóval mélyebb szintre. Közben be is sötétedett, és ami még rosszabb, jöttek a nemszeretem szakaszok. Még felfelé is szívesebben mentem, mint a meredek, sziklás, szinte futhatatlan vízmosásos lejtőkön már fájós lábaimmal. Végül csak elértem Csobánkát is, ahol 2 kolléga épp erősen böngészte az itinert, hogy akkor most hol is lehet a pont, mert épp kikerüljük a falut, pedig a pontnak benne kéne lenni. Hiába, ilyenkor már nem úgy működik az agy, a szív, nem bízunk magunkban, hogy nem hibáztunk, nem mellőztük el az ellenőrzőpontot. Én is kissé aggódva futottam az erdőben, de azért sejtettem, hogy meglesz az még. Meg is lett. Itt épp többen is voltunk, nagy meglepetésemre Máthé Zolit is itt találtam, pedig ő vagy 2x erősebb futó, mint én. De az aszfalt hiányzott a lábai alól, felélték őt is a hegyek. Kb. egyszerre indultunk el vagy 4-5-en, de én kicsivel gyorsabb tempóval mentem, hamarosan magamra maradtam, és innen már így is maradt a célig. Sok mindent erről a szakaszról már nem tudnék mesélni. Monotonon gyűrtem a kilométereket, igyekeztem kitalálni hol a francban is vagyok tulajdonképpen, mit keresek egy búzaföldön, igyekeztem gyaloglásokkal úrrá lenni az egyre erősödő rosszullétemen, hitetlenkedve caplattam fölfelé a soha véget nem érő emelkedőkön (mintha a Kékest tolta volna ide Csanya!), nagyon vártam a végét, ami nagyon nem akart jönni. Az egyetlen színfolt, igaz az a sört leszámítva :) a legüdébb volt az egész napon, az Ervin mécsesekből kirakott "felszállópályája" volt. Az adott egy apró lelki lökést. 

Aztán csak eljött a vég! Az utolsó kilométeren már nem futottam, mert éreztem, hogy most már tényleg rosszul vagyok. Menthetetlenül eluralkodott rajtam a légszomj-bajom. Az az érzés, amikor az ember úgy érzi, kb. 1 liter levegőt tud ventilálni. És nem beszívni nem megy, hanem ki nem tudja fújni. Igyekeztem karkörzésekkel, felsőtest nyújtásokkal ezen segíteni, de nem nagyon javult, hiába gyalogoltam. Aztán a suli előtt előretelefonáltam, hogy lehet készíteni a piros szőnyeget. Volt is minden, szívélyes fogadtatás, fotó, táblaemelés, nyakbaérem, még sört is kaptam! De valahogy egy fél óráig ebből semminek nem tudtam örülni, csak kóvályogtam az udvaron, próbáltam hányni, amiből csak ugatás szerű próbálkozás lett. Bocs mindenkitől, aki ekkor próbálta velem szóba állni, sajnos épp nem voltam jó beszélgetőpartner!
Végül olyan fél óra múltán kezdett hatni a sör meg a pihenés, és kezdtem magam újra embernek érezni. Utána már jöhetett a kaja, a maradék sör, a zuhany, a hihetetlenül hatásos gyúrás Krisztől. Büszkén kihúztam magam, mikor láttam, hogy Lőw Andris mögöttem ért be, és ő sem volt a topon. Meleg nap volt ez, még ha nem is kánikulai, de azért jóval az ideális fölött.

Megvan hát az 1. 100 km-es futásom! (+3600 m szint). 14:22-vel csaptam célba, lehet még majd rajta faragni, nem lőttem el az össze puskaporomat szerencsére az első alkalommal. :) Sokszor néztek rám "civilek" régebben elismerően, mikor megtudták, hogy maratont futottam! Aztán ezt megszokta a környezetem. Most azonban ismét valami újjal tudom sokkolni az ismerőseimet. A 100 km hallatán már tényleg mindenki azt mondja, hogy ezt már nem igazán tudják felfogni. Mert tudja, hogy autóval is hosszú. Bringával már biztos nem bírná. De hogy futva? Ennyit?? :)

Kérdezik is, hogy milyen érzés, hogy lefutottam. Én meg valahogy nem tudom azt mondani, hogy felemelő, fenomenális, új ember lettem. És ez azért van, mert évek hosszú során  megdolgoztam ezért a 100 kilométerért.

BaloghP 2014.05.27 Creative Commons License 50000

II. Kaptárkövek Trail júni 21.

Gerappaaa 2014.05.27 Creative Commons License 49999

www.loksak.com

Elég komolynak tűnik, és több méretben is van.

A most hétvégi esőben a bankjegyek ropogósak maradtak benne, szóval abszolút jól vizsgázott.

Olyan esőben, hogy az autók félreálltak. :-)

(Bár a telefonomat tettem volna be, az most kicsit elfáradt.)

Árak kb 8..20$

 

Előzmény: pucros (49978)
hurvinek_2 2014.05.27 Creative Commons License 49998

emlékeim szerint a x2s-esek foglalkoznak gyerekekkel. nyári tábort is szoktak tartani.

 

talán ez is érdekes lehet tőlük: http://terepgyerek.hu/

Előzmény: allez zserzseli! (49997)
allez zserzseli! 2014.05.26 Creative Commons License 49997

nagy tisztelet, hogy így nyomjátok a gyerek terepfutást!! tök jó, hogy vannak, akik ebbe energiát fektetnek! hajrá továbbá is. sajnos messze vagytok, pedig hozzátok szívesen vinném az enyéimet is. tudom, hogy van pest környékén, stépánék is foglalkoznak vele, csak az ikarus nekünk messze van, majdnem, mint a bükk :)

itt a budaiban nem tudok ilyenről pedig jó lenne.. vagy tud valaki ilyet (síedzés keretében néha futnak, azt tudom..)?

Előzmény: Athosbá (49995)
Fekesz 2014.05.26 Creative Commons License 49996

Ha nem szeretnél aszfalton/városban futni, a Vécsey-völgy felső végén a repülőtérnél is leparkolhatsz - pár éve csináltak egy kis pihenőparkot, én mindig itt állok meg - innen egy óra alatt az Eged-hegyi kilátó is kényelmesen belefér.

Előzmény: Babosi Gyorgy (49993)
Athosbá 2014.05.26 Creative Commons License 49995

Az alábbi linkeken beszámolók, eredménylisták és fotók találhatók a pénteken rendezett Görömbölyi Terepfutó Versenyünkről:

 

https://www.facebook.com/events/624130157677519/

 

http://terepfutosuli.blog.hu/2014/05/26/a_4_gorombolyi_terepfuto_verseny_eredmenylistaja

 

http://terepfutosuli.blog.hu/2014/05/26/a_4_gorombolyi_terepfuto_verseny

 

http://www.miskolc-goromboly.hu/hirek_2014/0523/index.htm

 

Öröm volt látni a sok vidám gyereket. Talán lesz közöttük, aki kedvet kap és magasabb szinten is műveli majd később ezt a sportágat. Volt közöttük több nagyon tehetséges futó.

 

A kategóriák győzteseit a Nomád Sport Alapítvány elviszi a nyáron egy edzőtáborba Aggtelekre.

Elm 2014.05.26 Creative Commons License 49994

Ennek az irányvonalnak már rég most is ez a vége - egy bizonyos szint fölött. Ahogy minden sportágban.

 

Monjduk a vákuumzacskózást én is csöppet túlzásnak érzem :o), de én amennyire lehet, kicsi zsákkal futok, mert nekem sokkal kényelmesebb azzal.

Előzmény: Babosi Gyorgy (49990)
Babosi Gyorgy 2014.05.26 Creative Commons License 49993

Én a Gárdonyi emlékház előtt szoktam hagyni a kocsit és a piroson felfutok a Nagy-Egedre, vagy egy kicsit kintebb a városból, a Mátyus Udvarház parkolójában, ami egy lovastanya az út szélén, onnan is fel a Nagy-Egedre.

Előzmény: ateszking (49992)
ateszking 2014.05.25 Creative Commons License 49992

Holnap (hétfő) Egerben lesz dolgom. Volna egy órám futni a környéken. Közvetlenül Egerben vagy onnét az M3 felé van olyan hely, ahol az autómat biztonságosen letéve 6-10 km-t lehet kocogni terepen?

Nem ismerem a környéket, nagyon bonyolult útvonalra nem mennék rá.

 

pucros 2014.05.25 Creative Commons License 49991

Mondasz valamit.

Előzmény: Babosi Gyorgy (49990)
Babosi Gyorgy 2014.05.24 Creative Commons License 49990

Miért nem veszel egy nagyobb hátizsákot, amibe belefér minden, amire szükséged van. Ennek az irányvonalnak a terepfutásban az lesz a vége, hogy egy kiszolgáló kamionnal kell menni versenyre. Lefóliáztad? Vákkuum nyomás mennyi? Feltöltötted? Bekeverted? Kiporcióztad? Csatlakoztál? Műhold? EKG? Izmok hőmérséklete? Talpak tapadása? Meg a kisfaszom tudja mi?

Előzmény: pucros (49984)
BaloghP 2014.05.23 Creative Commons License 49989

irodaszer boltokban nézd meg, tuti van kisméretű is.

 

a házi vákumozó aszem max A4 méretűt fogad legalábbis a 30 éves csehszlovák verzió amivel zöldséget szoktunk fagyasztani.

Előzmény: bmalag (49985)
Sánta Kutya (SK) 2014.05.23 Creative Commons License 49988

Roppant érdekes, csak

- nem mutatják meg, hogy éz ki a ruha, mikor kivesszük

- nem hívják fel rá a figyelmet, hogy 2-3 táska spórolással csak olyan helyre utazhatunk, ahol van porszívó, ha haza is akarunk jönni.

Előzmény: csanya. (49987)
csanya. 2014.05.23 Creative Commons License 49987
Előzmény: pucros (49984)
Sánta Kutya (SK) 2014.05.23 Creative Commons License 49986

OFF

Nem csak a fogyasztható kajákhoz jó. Azt mondja a recept, hogy kell neked 20 deka darált hús. Benyúlsz a fagyasztóba, és kiveszel két tízdekásat. Ahogy megveszel valamit, mert éppen akciós, porciózva be a tárolóba. És télen is lehet gerecsei medvehagymád. Már persze ha eltalálsz arra a lelőhelyre, hallottál már róla? :-PP

Előzmény: pucros (49984)
bmalag 2014.05.23 Creative Commons License 49985

Teszkóban már vettem csúszkásat, de csak tenyérnyi vagy nagyobb volt. Jó lenne igazolványméret is.

Előzmény: ateszking (49982)
pucros 2014.05.23 Creative Commons License 49984

Egész olcsók. Csak a méretük nem tud pont akkora lenni, amekkorának majd én akarom.

Én ezen gondolkodom: http://www.eta.hu/foliahegesztok/0762.html Hátha olyan vákuumot tud szívni, amitől a polár bezsugorodik kicsire.

És igen, az is előny, hogy a kajaadagokat otthon is jobban be lehet osztani és tárazni; egyszer mérek, és sokszor ehetek annyit, amennyiről tudom, mennyi.

Előzmény: csanya. (49981)