A királyokról még életükben készült festmények deklarált célja az volt, hogy a királyt megörökítsék az utókor számára.
Hát ebben speciel igazad van. Ámde: a/egy beavató koronát nem lehetett így "felhasználni", mert az nem volt az illető uralkodó "személyes tartozéka".
Nem teljesen világos, hogy miféle "felhasználásra" gondolsz.
Dr. Pálffy korabeli dokumentumokkal bizonyította, hogy még közemberek is kérhettek a beavató koronáról hiteles ábrázolást.
A hiteles ábrázolást hivatalos rajzoló (az udvari címerrajzoló) készítette el a kincstárban a korona előtt ülve.
Pálffy azt állítja, hogy számos esetben kértek és kaptak hiteles ábrázolást a magyar beavató koronáról.
Tehát nem igaz, hogy senki sem ismerhette a beavató korona pontos kinézetét.
A közkézen forgó hiteles rajzok alapján BÁRKI tudhatta, hogyan néz ki a beavató korona.
Ha pedig 1553-ban még Fugger krónikaírója is kaphatott hiteles koronaábrázolást, akkor nyilván II. Ulászló prágai freskófestője is kaphatott 1509-ben hiteles koronaábrázolást.
És ha Fugger krónikaírójának megérte egy könybeli rajz kedvéért hiteles koronaábrázolást kérni, akkor nyilván II. Ulászló freskófestőjének is megérte a freskóhoz hiteles koronaábrázolást kérni.
Tehát minden okunk megvan arra, hogy II. Ulászló prágai freskóját a magyar beavató korona hiteles ábrázolásának tekintsük.
Sőt: el kell fogadnunk azt, hogy a magyar beavató korona kinézetét a közkézen levő hiteles rajzok alapján a széles közvélemény jól ismerte.
Ez magyarázza, hogy a háromféle (-1526, 1526-1790, 1790-) időszak háromféle beavató koronájáról egy-egy időszakon belül következetesen egyforma ábrázolások születtek.
1526-ig minden ábrázoláson (még a legprimitívebb rajzokon is!) kevés nagyméretű ággal rendelkező korona látható.
1526-1790 között minden ábrázoláson kerek kupolájú, felfelé szétálló oldalú koronák láthatók egyenes kereszttel.
1790 után pedig minden ábrázoláson szögletes kupolájú, hengeres oldalú koronák láthatók ferde kereszttel.
Tehát a három időszakból származó koronaábrázolások 100%-os korrelációval három eltérő formájú korona használatáról árulkodnak.
A királyokról még életükben készült festmények deklarált célja az volt, hogy a királyt megörökítsék az utókor számára.
Hát ebben speciel igazad van. Ámde: a/egy beavató koronát nem lehetett így "felhasználni", mert az nem volt az illető uralkodó "személyes tartozéka". Létezhetett számtalan másik - akar öröklődő is - de azok nem e(z)(mez)ek.
légbőlkapott, hamis koronaékszerekkel
Azok sem légből kapottak, sem hamisak nem voltak !...csak éppen nem azok, mikről itten szó van: nem a beavató "klenódiumok".
Ráadást ez nem AZ a jogar, meg AZ az országalma...
Kiváló megfigyelés.
Nem az a jogar. Nem az az országalma. És nem az a korona.
Pontosan erről van szó.
Az 1526 előtti korabeli festmények következetesen másféle jogarral, országalmával és koronával ábrázolják a magyar királyokat, mint az 1526 utániak.
Sőt.
1526-1790 között is következetesen más koronával ábrázolják a magyar királyokat, mint 1790 után.
Több évszázadnyi következetes ábrázolás pedig nem lehet a véletlen műve.
- - -
Nem lehet véletlen, hogy a korabeli képek Mátyást, II. Ulászlót és Szapolyait ugyanolyan koronával ábrázolták.
És az sem lehet véletlen, hogy Fugger 1553-ban pont olyan korona rajzát kapta meg a kincstártól, mint amilyet 1780-ban a Mária Teréziát ábrázoló képeken láthatunk.
Ahogy az sem véletlen, hogy 1790 után már minden királyunkat a ma ismert szentkoronával a fején festették meg.
- - -
Ez három különböző korszak, három teljesen különböző koronával.
Folyamatosan úgy írsz - és gondolkodsz - a középkori képekről, mintha azok fotók lennének.
Kedves Bagatur,
aki tagadja, hogy a fényképezés megjelenéséig a festészet töltötte be a mai fényképezés szerepét, az vagy hülyéskedik, vagy fogalma sincs a festészetről.
Mi lenne, ha legalább egy festőt vagy művészettörténészt megkérdeznél a középkori portréfestészet céljáról?
Vagy mi lenne, ha legalább néhány 15. századi festményt megnéznél, hogy legalább haloványlila gőzöd legyen arról, hogy már az 1400-as években is milyen pontosan és minden részletre kiterjedő élethűséggel tudtak festeni a középkori festők?
Michaelangelo? Leonardo da Vinci? Dereng valami?
- - -
A királyokról még életükben készült festmények deklarált célja az volt, hogy a királyt megörökítsék az utókor számára.
Tehát ezeknél a festményeknél a lehető legélethűbb ábrázolás volt az elvárás. Pont úgy, mint manapság a fényképeknél.
Ha pedig a festményen a koronaékszerek is szerepeltek, akkor a pontos ábrázolás igénye nyilvánvalóan arra is kiterjedt.
Hiszen egy király se tűrte volna, hogy az utókor előtt légbőlkapott, hamis koronaékszerekkel tegyék nevetségessé.
Tehát a királyok életében készült képek maximális hitelességre és élethűségre törekedtek.
A királyokat koronaékszerekkel együtt ábrázoló korabeli festményeket a koronaékszerek hiteles ábrázolásának tekinthetjük.
"Tehát ezek a képek vitathatatlanul a koronázás pillanatában ábrázolják a királyt."
Amikor lefotózták? :-D
Ezt úgy érted, hogy egy eseményt utólag már nem is lehet lefesteni?
Ennyire mélyre azért nem kéne süllyedned csak azért, hogy ellentmondhass.
"Nem magyarázható, mivel a szóban forgó képeken a király kezében jogar és országalma - vagyis kizárólag csak a koronázási ceremónia idején használt koronázási ékszerek - láthatók."
Ezt meg hogy sikerült kiokumlálnod? :-D
Szerintem pihend ki magad, mert most már teljesen összefüggéstelenül írsz.
Amúgy pedig II. Ulászló 26 (!!!) éven keresztül uralkodott Magyarországon, és ezalatt senki sem vonta kétségbe a magyar királyi címhez való jogát.
Épp ellenkezőleg: II. Ulászló uralkodása a Magyar Királyság legbékésebb 26 éve volt.
A cseh és magyar királyként regnáló II. Ulászló ugyanis minden külső konfliktust háború nélkül, békés megegyezéssel simított el.
A békés megegyezés, a háborúk elkerülése volt a specialitása.
Ellentétben a korábbi "nagy" magyar királyokkal (Nagy Lajos, I. Mátyás stb.) akik az ország összes mozgósítható vagyonát háborúskodásra pocsékolták el.
- - -
Érdekesség: II. Ulászló a 26 évi magyar uralkodása mellett 46 (!!!) évig volt cseh király.
És ott sem akarta senki lelökni a trónról.
Összehasonlításképpen: még Hunyadi Mátyás is "csupán" 32 évig volt király.
És közben fel sem tűnik, hogy még csak nem is ugyanarról az Ulászlóról beszélgettek?
Nocsak.
Szerinted talán több olyan Ulászló is volt, akinek a Prágában levő képét belinkeltem ide?
Enkies ugyanis egy ilyen Ulászlóról beszélt.
Miért nem fejted ki érthetőbben, hogy mire gondolsz?
- - -
A középkori királyok királlyá választása és megkoronázása között mindig jelentős idő telt el.
A királlyá választás ugyanis csak egy döntés, a koronázás pedig egy előkészítést igénylő ceremónia, amihez ráadásul a magyar királyok esetében a pápa jóváhagyásának beszerzésére is szükség volt.
II. Ulászlót például 1490 július 15-én választották királlyá, de csak 1490 szeptember 18-án koronázták meg Székesfehérváron.
A két időpont közötti időt II. Ulászló azzal töltötte, hogy leverte a rivális trónkövetelő, a kiskorú Corvin János támogatóit.
Enkies nyilván erre a történetre célzott, amikor azt állította, hogy egy kiskorú trónkövetelő miatt a beavató koronával való koronázás nem történt meg.
De téved, mivel a szeptember 18-i koronázás idején II. ulászlónak már nem volt ellenlábasa.
Tehát nem volt olyan hatalmi tényező Magyarországon, aki 1490 szeptember 18-án II. Ulászlótól meg akarta volna vonni a beavató koronát.
Épp ellenkezőleg: ritka nagy egyetértés uralkodott a magyar főurak körében azt illetően, hogy II. Ulászlót kell megkoronázni.
Tehát mindenkinek az volt az érdeke, hogy a koronázás szabályosan, a magyar beavató koronával történjen.
ez a létező, "használatban lévő" koronákkal magyarázható
Nem magyarázható, mivel a szóban forgó képeken a király kezében jogar és országalma - vagyis kizárólag csak a koronázási ceremónia idején használt koronázási ékszerek - láthatók.
Tehát ezek a képek vitathatatlanul a koronázás pillanatában ábrázolják a királyt.
Vagyis a képek nyilvánvalóan a beavató koronát, a hatalom elsődleges szimbólumát ábrázolják.
Céljuk pedig nyilván az, hogy az ábrázolt hatalmi szimbólum révén egyértelművé tegyék, hogy a képen ábrázolt király miféle hatalommal rendelkezik, vagyis miféle ország felett uralkodik.
- - -
Persze ha valaki még annyit sem tud, hogy a túlnyomórészt analfabéta középkorban a képek voltak az elsődleges információhordozó eszközök, és ezért a hatalmi szimbólumok ábrázolására különösen nagy hangsúlyt fektettek, annak számára nyilván hatalmas meglepetésként hat, hogy a királyi hatalmat szimbolizáló beavató koronát lépten-nyomon ábrázolni akarták.
Amúgy pedig nyilván elkerülte a figyelmedet, hogy itt nem csupán egyetlen prágai festményről beszélünk.
Hanem arról van szó, hogy az 1526 előtt készült koronaábrázolások mind ugyanolyan formájú koronát ábrázolnak.
És nemcsak a magyar királyokat jogarral és országalmával ábrázoló festmények, hanem az 1526 előtt készült különféle címerek, pénzérmék és korabeli könyvillusztrációk is mind ugyanazt a koronaformát próbálják visszaadni.
Sőt, még a magyar címerben a kettőskereszt tövében is mindmáig egy ilyen formájú korona látható.
És ez a korona mégcsak nem is hasonlít a ma ismert szentkoronához, vagy a Révay-féle koronához.
Ilyen hosszú történelmi időszakban, ilyen sok királynál, ennyi egybecsengő koronaábrázolás már nem magyarázható meg légbőlkapott összeesküvéselméletekkel.
itt kizárólag csak a te légbőlkapott elméleteid nem relevánsak.
Mondd, te nem hallottál arról, hogy Ulászló nem is koronáztatta meg magát a beavató koronával?...tekintve, hogy sokan a kiskorú riválisát tekintették "jogos" utódnak?
Mielőtt bedőltél ennek az elméletnek, legalább annyit elolvashattál volna a magyar történelemből, hogy II. Ulászlót csak Corvin János leverése után koronázták meg. Tehát akkor, amikor már nem kellett tartani a kiskorú utódtól.
Mivel pedig Miksa német királyt senki sem akarta a magyar trónon látni, ezért egyszerűen nem volt olyan magyar hatalmi tényező, aki vissza akarta volna tartani II. Ulászlótól a magyar beavató koronát.
Röviden: mivel 1490-ben mindenki II. Ulászlót akarta megkoronázni, semmi okuk nem volt csalni a koronával.
Vagyis ez a mese már tőből hülyeség.
egy-egy uralkodót a festője azzal a koronával ábrázolta, amit éppen hordott. Az pedig -- különösen a magyar királyok tekintetében -- nem volt azonos a beavató Szent Koronával!! (Amit köztudottan kizárólag a beavató koronázási szertartáson használtak, utána pedig gondosan eltették.)
Ez meg még nagyobb marhaság.
Az általam becsatolt képeken ugyanis a király jogarral és országalmával a kezében látható.
Márpedig a jogart és az országalmát a király csak akkor veszi a kezébe, ha a beavató korona van a fején.
Két koronázás között a jogart és az országalmát a beavató koronával együtt elzárva tartják.
A festményen levő jogar és az országalma tehát egyértelműen a koronázás aktusára utal.
Ha tehát a festményen a király kezében jogar és az országalma van, akkor biztos hogy a beavató korona van a fején.
- - -
Látod, eddig tart megcáfolni az efféle légbőlkapott, izzadságszagú teóriákat.
Rég nem írtam ide, nem is mindig olvasom a hozzászólásokat.
DE:
Mondd, te nem hallottál arról, hogy Ulászló nem is koronáztatta meg magát a beavató koronával?...tekintve, hogy sokan a kiskorú riválisát tekintették "jogos" utódnak?
Ezért hát az, hogy Prágában, vagy akárhol máshol milyen fejékkel ábrázolták, abszolute irreleváns a Szentkorona tekintetében!!!
Mint ahogy egy csomó más, általad ide citált koronakép is az!!! Ugyanis egy-egy uralkodót a festője azzal a koronával ábrázolta, amit éppen hordott. Az pedig -- különösen a magyar királyok tekintetében -- nem volt azonos a beavató Szent Koronával!! (Amit köztudottan kizárólag a beavató koronázási szertartáson használtak, utána pedig gondosan eltették.)
Most olvasom ugyanis, hogy ezt a festményt már az eredeti festő is egy másik festmény alapján festette.
Vagyis kép festője a koronát élőben sohasem látta, és az se garantált, hogy különösebben hangsúlyt fektetett volna a korona hiteles ábrázolására.
Mindez pedig már önmagában is megmagyarázhatja a koronaábrázolás megkérdőjelezhető részleteit.
- - -
Megjegyzem, ezt a festményt én magam hozta ide példaként, abban a hitben, hogy Mária Terézia valamelyik udvari festője készítette, hiteles ábrázolás céljából, a koronázás alkalmából.
Oroszország valóban egészen az egy évszázaddal későbbi orosz-török háború végéig folyamatosan azzal hitegette a Habsburgokat, hogy a törökök legyőzése után ők is területeket kapnak a Balkánon.
Viszont az idézett felsorolásból (Szerbia, Bosznia, Hercegovina és Dalmácia) nem igazán derül ki, hogyan lehetett volna ebből Konstantinápolyban osztrák császár :-)
Én felsoroltam neked 5 olyan eltérést (az első ikon nem magasabb a leveleknél, az összes levél egyforma magasságú, keskenyek a háromszögletű levelek, alacsony az abroncs, hiányzik az abroncs elején levő nagyméretű zafír), ami alapján nyilvánvaló, hogy III. Ferdinánd festménye nem a ma ismert szentkoronáról készült.
Ez olyan sok eltérés, hogy ehhez képest tökmindegy, hogy a levelek állása megegyezik-e a szentkoronáéval. Az akár a festő pontatlansága is lehet.
- - -
Perjés koronaképe is 5 olyan jelentős eltérést (egyforma magas levelek, keskeny háromszögletű levelek, kifelé dőlő levelek, nem szögletes kupola, egyenes kereszt) mutat, ami kizárja azt, hogy a ma ismert szentkoronáról készült.
Tehát ahogy Sustermansnál, úgy Perjésnél sem az a lényeg, hogy van-e olyan részlet, ami hasonlít a ma ismert szentkoronához.
Hanem az, hogy nincs-e túl sok eltérés a ma ismert szentkoronához képest.
Márpedig mindkét képen olyan sok eltérés van a szentkoronához képest, ami kizárja azt, hogy ezek a képek a szentkoronáról készültek.
- - -
Ha Perjés kapcsán gúnyt véltél kiérezni a szavaiból, az csak azért volt, mivel egyre gyakrabban lehet találkozni olyan utólag készült festményekkel, ahol olyan királyokat ábrázolnak a ma ismert szentkoronával (vagy ahhoz hasonlítani próbáló koronával), akikről egyetlen korabeli "szentkoronás" ábrázolás sem maradt fenn.
És nekem erősen úgy tűnt, hogy a Perjés munkájában is tetten érhető efféle igyekezet.
- - -
Viszont a lényeg: nem negligálom a mások által hozott koronaábrázolásokat.
Tételesen felsoroltam, milyen eltérések alapján állítom, hogy nem a szentkoronáról készültek.
II. Ulászló freskóját pedig csak annyiban tekintem "perdöntőnek", amennyiben minden kétséget kizáróan az 1509-ben használt magyar beavató koronát ábrázolja, bárki által bármikor megtekinthető, és az 1526 előtti más (pl. I. Mátyás, Szapolyai stb.) ismert korabeli koronaábrázolásokkal egyező koronaformát mutat.
De soha nem állítottam, hogy a neten elérhető pocsék kép alkalmas volna a II. Ulászló freskóján látható korona apró részleteinek vizsgálatára.
Csupán arra alkalmas, hogy egyértelműen bizonyítsa, hogy 1526 előtt sem a ma ismert szentkorona, sem pedig a Révay-féle korona nem volt használatban.
Önmagában már az is komolytalan dolog, hogy egy tisztázatlan körülmények között készült festmény pocsék minőségű fényképe alapján kellene megítélnünk, hogy milyen koronája volt Ferdinándnak.
Ez most valamit vicc? II. Ulászlóról készült freskó ezzel szemben, amit már egy tucatszor linkeltél maga a megdönthetetlen, minden kétséget kizáró, perdöntő bizonyíték, a hiteles kép, ami egy mai fénykép részleteivel és minőségével rendelkezik. Teljesen világos.
Szerintem legyen elég négy feltűnő különbség ahhoz, hogy megállapítsuk: III. Ferdinánd koronája teljesen másképp néz ki, mint a ma ismert szentkorona.
Az oromzatok ettől még nem dőlnek kifelé olyan látványos mértékben, mint az a 10817-es hozzászólásban linkelt hiteles képeiden látszik. Már pedig az általad itt bemutatott számtalanszor ismételt koordináta rendszer alapján nem olyannak kellene lennie, ha tényleg volt koronacsere. A lényeg, nyugodtan kérdőjelezd meg vagy figurázd ki a neked nem szimpatikus forrásokat, vagy ruházz fel másikat bizonyító erővel, ahogy azt a Mária Terézia festménnyel is tette: [a] festményt Perjés Edit "restaurálta,", vagyis mindent megtett, hogy a korona a ma ismert szentkoronához hasonlítson.
Hogy a koronához, a hamisításhoz ez hogyan kapcsolódik, talán sosem derül ki.
--------------------
dr. Pándi Lajos docens, történész:
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
1780. jún. 5.II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.
Amúgy időről időre érdemes hangsúlyozni, hogy II. József számára kizárólag a magyar korona derogált.
A német koronát viszont boldogan vette, és az égvilágon semmi baja nem volt vele.
Tehát szó sincs róla, hogy "kalapos király" lett volna.
Egyszerűen csak arról van szó, hogy II. József Ausztriába akarta olvasztani Magyarországot, és ezért nem akarta magyar királlyá koronáztatni magát.
Tehát könnyen lehet, hogy II. József tüntette el az 1526-1790 között használt - Révay-féle - koronát, hogy a magyar főrendeket kész helyzetelé állítsa.
De mivel II. József végül alulmaradt a magyar főrendekkel vívott hatalmi harcban, és a halála előtt visszavonta (szinte) az összes rendeletét, II. Lipót nem merte megkockáztatni a magyar főrendekkel való konfliktust, és ezért - a balhét elkerülendő - régi kincstári aranytárgyakból sebtiben összeeszkábáltatott egy új koronát a régi helyett.
A magyar főrendeknek pedig nem állt érdekükben leleplezni, hogy ez egy frissen összeeszkábált korona, mivel a korona nélkül nincs királyság, a királyság nélkül pedig nincsenek főrendi kiválságok.
Mindez megmagyarázhatja azt, hogy az 1790-ben előkerült szentkorona körül kezdettől fogva halmozódó rengeteg kérdőjel ellenére miért alakult ki olyan gyorsan a szentkorona-tan.
Önmagában már az is komolytalan dolog, hogy egy tisztázatlan körülmények között készült festmény pocsék minőségű fényképe alapján kellene megítélnünk, hogy milyen koronája volt Ferdinándnak.
De mint mondtam, a Révay-féle korona és a ma ismert szentkorona között olyan sok és olyan gay különbség van, hogy bármiféle koronaábrázolás esetében egyértelműen eldönthető, hogy melyikhez hasonlít jobban.
Nézd csak meg:
Vegyük sorra a kizáró tényezőket:
1. A szentkorona elején levő szentkép kb. másfélszer olyan magas, mint a kétoldalt mellette levő lekerekített tetejű levelek.
III. Ferdinánd koronáján viszont az elöl levő szentkép pont olyan magas, mint mellette a lekerekített tetetű levelek.
És jajj de érdekes, hogy a Révay-féle koronán is ez utóbbi a helyzet.
2. A szentkoronán a háromszög alakú levelek kb.egyenlő oldalú háromszögek.
III. Ferdinánd koronáján viszont a háromszögletű levelek kétszer olyan magasak, mint amilyen szélesek.
És milyen érdekes, hogy a Révay-féle rajzon is ez utóbbi látható.
3. A szentkoronán az elöl levő ikon alacsonyabb, mint az alatta levő abroncs.
III. Ferdinánd koronáján viszont az elöl levő ikon magasabb, mint az alatta levő abroncs.
És milyen érdekes, hogy a Révay-féle rajzon is ez utóbbi a helyzet.
4. A szentkorona elején az abroncson egy baromi nagy drágakő van.
III. Ferdinánd koronáján viszont elöl egyáltalán nem látszik nagy drágakő.
És milyen érdekes, hogy a Révay-féle rajzon is ez utóbbi a helyzet.
- - -
Szerintem legyen elég négy feltűnő különbség ahhoz, hogy megállapítsuk: III. Ferdinánd koronája teljesen másképp néz ki, mint a ma ismert szentkorona.
A koronázási emlékérmeket nyilván jóval a koronázás előtt rendelték meg és készítették el.
Mivel pedig a ma ismert szentkoronáról csak 1790 után készült hiteles ábrázolás, az emlékérmet nyilván az 1790-ig hitelesnek tartott Révay-féle ábrázolás alapján készítették el.
Azt, hogy egy királyt milyen koronával avattak be, legbiztosabbról azokról a nagyméretű festményekről tudjuk megállapítani, amelyek a király életében készültek, és a királyt az összes koronaékszerrel együtt ábrázolják.
Ezek ugyanis bevallottan az utókor számára készültek, tehát ezeknél alapvető elvárás volt az összes hatalmi szimbólum pontos ábrázolása.
- - -
Az orosz cár és II. József közötti titkos megállapodás érdekes feltételezés, de nem igazán érzem életszerűnek.
Az orosz cárok ugyanis köztudottan minden eszközzel megpróbálták távol tartani a katolikus Habsburgokat a Balkán szláv lakta, ortodox vallást követő népeitől.
És mint azt viharos történelmünkből pontosan tudjuk, az oroszok a Habsburgokat nemhogy Konstantinápolyba, de még Bosznia-Hercegovinába és Szerbiába se akarták beengedni :-)
Szóval szerintem ezt a szálat nyugodtan ejthetjük.
Itt, az 1790-ben kiadott II. Lipót koronázási emlékérmen még a régi, nem hamisított korona van ábrázolva.
Két eset lehetséges:
Amennyiben a művész közvetlenül a tárgy után dolgozhatott, s ekkor a hamisítás 1790 utáni.
Ha egy régebbi ábrázolást kellett másolnia, akkor igaz a feltevés, hogy Kalapos Jóska az orosz cárral kifőzött terv után menve "bizánciasította" a koronát.
(T.i. közösen lerohanták volna a törököket, az orosz kijutott volna a Földközi-tengerre, újra lett volna Konstantinápoly, s a "bizonyíték" szerint is, a magyar király jogosult lett volna a császári trónra.)
