..."Az egyenes,sarkos alj miatt fog nagy valószínűséggel leégni a cefre.Főleg a sarok a veszélyes,ahol nincs normális áramlás"...
Snapszi ezt mondja már évek óta, bár ez leginkább a szimpla falúra érvényes. De azért a duplafalú belső üstjénél is előny a lekerekített (holkeros) sarok.
Én már 4-éve csak így készítem......
.......egy ilyen "fenekű" üstben élvezet főzni...:):)..
Egyik plébános kollégám évek óta nagyban foglalkozik birs főzéssel. Az ő receptje a következő: a birset 3 részre osztja, az első részt simán ledarálja almadarálóval, a második részt üstben víz hozzáadásával megfőzi és összepaszírozza, a harmadik részt kemencében megsüti és szintén összepaszírozza. Végül az egészet egybekeveri és kész a cefre. A végeredmény az valami csodálatos!"
Az egyenes,sarkos alj miatt fog nagy valószínűséggel leégni a cefre.Főleg a sarok a veszélyes,ahol nincs normális áramlás.A söröshordó is vagy duplikálva(legalább az alja) vagy keverővel vagy duplikálva és keverővel az igazán jó megoldás.
Az biztos, hogy sok mindent összehordanak a különleges főzőkről :) A legjobb, mikor a 200 éve elavult sisakkondenzátoros üstöt ajánlgatják pálinkafőzésre, mert különlegesen ízletes, zamatos eredményt produkál... mondjuk így is lehet fogalmazni.
Az arabok az alexandriai vegyészektől tanulták a lepárlást, és érdemben nem fejlesztették tovább a technológiát (vagy legalábbis a késő középkorig nem), csak az alkalmazási körét bővítették ki. Tőlük jött át Európába, és a 11-12. századi Itáliában sikerült először szeszfőzésre alkalmas üstöket építeni. (Ha bővebben érdekel, itt írtam a lepárlás korai történetéről és a szeszfőzés eredetéről.) Az arabok jelentőségét azért szokták túllihegni a lepárlásban (és általában a vegyészetben), mert sok európai tudós az arab elődöknek tisztelegve az ő nevükön publikált (pl. Pszeudo-Geber), és ezért utólag azt hitte a világ, hogy amit a 11-13. századi európai egyetemeken feltaláltak, az nagyrészt 8-9. századi arab munka, és a sötét középkorban nem fejlődött a tudomány.
Az talán túlzás, hogy maga a vízgőzzel való átpárolás egészen más alkotókat hoz át (bár többé-kevésbé eltérnek majd az arányok), ilyen értelemben inkább a víz és az alkohol használata közt van a nagy eltérés. Amikor az arabok rózsaszirmos vizet főztek ki a kétrészes retortán, ott is egyfajta primitív vízgőzdesztilláció által ment át a rózsaolaj, és az eredmény összetétele hasonló volt a valódi gőzdesztillálthoz.
A vegyészet tényleg nagyon sokáig csak egy nagy rakás, találomra kikísérletezett gyakorlati tapasztalat volt, aminek semmit nem értettek az elméleti hátteréből (éppen ezért nem tudtak nagyon sokáig szeszt főzni), de Európában mindig is uralkodó volt a hasznos, gyakorlati vegyészet, ami sose vált eggyé az örök élet és az aranycsinálás kutatásával. (Persze az állandó kísérletek miatt az is húzóágazat volt, de nem azért nem ez a modern kémia bölcsője.)
Egyébként vicces, de a szeszfőzés hozta el a vegyészet középkori forradalmát. Amikor végre rájöttek, hogyan lehet kinyerni azt az ezer éve ismert, fránya gyúlékony anyagot, ami a felhevített bor felszínén jelenik meg, akkor ugyanezzel a módszerrel sikerült az ecetnél erősebb savakat előállítani.
De jobban jarsz,ha fozes helyett inkabb lefagyasztod. Olvadas utan pepesited,20 fokos alapotban elesztozod be. Nagyobb lesz a sajat cukortartalma , es ledusabb lesz. Kevesebb viz kell hozza. (Bocsi telorol irok.) :)
Ezt kérdezgetem már én is napok óta, de a Mesterek csak kerülgeti a témát.. :) Ha jól sejtem ez "műhely" titok!? Mindenki jöjjön rá saját maga, hogy előfőzve, sütve, nyersen ledarálva vagy ezek bizonyos arányú megosztásával kap e jobb, illatosabb, teltebb ízt és illatot. Jól sejtem, Urak?
Érdeklődöm, hogy valaki tud-e olyan szakemberről, Gödöllő környékén , aki vállalná egy 50 l-es söröshodó duplafalúsitását, elfogadható áron ? Ha valakinek van ijen ismerőse, kérem értesitsen akár privátban is . Asegitséget előre is köszönöm .
Köszönöm a segítséget. Termett még egy kevés, azt gondoltam, hogy azt előfőzéssel érdemesebb lenne megcsinálni(lobogó vízbe 10-15 percre,ahogy olvastam itt) vagy csak natúr ágaprítón ledarálni? Az előfőzéssel nem veszít aromát?
Az lenne a kérdésem, hogy a birset enyhén főzve,majd ágaprítózva vagy simán ágaprítózva ad jobb eredményt(illat, íz szempontjából)?
Illetve feltettem 2 napja egy kérdést, de nem kaptam választ. Annyival kiegészíteném, hogy aki kóstolta, az nem érez csípősséget, csak én.
"Lefinomítottam a birs alszeszemet és csípős lett, Pisztóriuszt is használtam, így 1% ep elvétele elégnek bizonyult. Fog ez változni pihentetéssel, vagy finomítsam újra? Kellemes birs illata van.
Akkor viszont bévagyok csapva..DD...Mivel már több, mint öt éve ismerlek az írásaidon keresztül, sejtem, hogy a te infód lehet a frankó...:):)...
Évekkel ezelőtt, amikor ez a szabadfőzés elkezdődött, akkor olvastam több helyen is erről a kolonnás dologról. Az egyiknek a készítője reklámozta ilyen módon, hogy az arabok, akik szerinte az elsők voltak a lapárlás terén, ilyennel készítették az illóolajokat is. (persze lehet, hogy később már igen)
Gondolom nem nagyon nézett utána a történelmi hűségnek, mint ahogy én sem.
Viszont azt már később, több helyen is olvastam, hogy a gőzzel való átpárolás, tényleg egész más alkotókat képes kinyerni az agyagokból, mintha csak a folyadékba szórnánk.
Egyébként évszázadokig, ahogy bizonyára te is tudod, az alkímia "tudománya" révén, szinte véletlenül fedeztek fel dolgokat. Erős "húzóerő" volt ez a két fő terület, a bölcsek kövének megtalálása és az aranycsinálás. Az üvegretorta szinte védjegye volt az ilyen "laboroknak". Sok későbbi, máig is működő ipari szeszfőző sisakja és páracsöve, ennek kiköpött mása, csak nagyban. Ami még érdekes, hogy egyes "mágusok" neve, máig fennmaradt pl. Paracelsus.
Összesen lett kb 90 kg birsem amiből lett 120 liter cefre (3% napfény), mellette van 40 liter körte (talán bosc kobak lehet, szintén 3% napfény). A körtét nem tudja már vállalni a bérfőzde és nem szeretném ha kárba menne.
Ti össze öntenétek a kettőt ilyen esetben?? Mennyire érződne vajon a körte?? Nem lenne valami jó "lehúzni" a birset vele :)
Símán felvett ennyit másképp nem tudnám keverő szárazni. A nagynyomású technika akart volna a lényeg lenni.... .30 kilót lepucoltam kézi keféléssel vagy 2 óra alatt , ezzel a szerkentyűvel meg a többi hatvan valamennyit egy bő óra alatt. Persze ennek is van technikája. Nekem van 90 literes fekete kőműves ládám annak az aljába egy rétegben egy vödör birs fér. Többet nem tettem mert akkor nem tudnának forogni. Egy menet kb.20 liter vizet használ el. Biztos vannak más technikák is....
A fügének 15-16 fokos helyen 16 nap kellett a kiforráshoz.... Ma lehet főzni.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken: