Mi lehet a Szegöl családnév eredete? Annyira egyedinek tűnik, gyanús, hogy valamikor valamit elírhattak az anyakönyvben.... (Egyébként Orbán Viktor nagymamáját hívták így.)
LvT tökeletesen igazad van a Markgruberrel kapcsolatban.Megvan annak is a lehetösege hogy Mark egy keresztnev , tehat a Mark nevezetü ember aki a gödör mellet lakott.
A Filkorn egy ragadvanynev eggy gazdag parasztnak Viel-Korn Sok gabona.
Üdv mindenkinek Fulco
Egyebkent egy kerdes : Lehet valahol szert tenni egy Kazmer fele nevlexikonrol?
(Eredetileg arra gondoltam hátha magyar fejlemény (v -> f), de ezek szerint nem az...)
re Markgruber:
Mivel a gruber ásót is jelent (mármint ásást végző személyt), nem lehet, hogy "mark"-ásó jelentésű a név? Most már csak a mark szót kell megfejteni.... Határjel? Markgruber = határjel-ásó?
Vagy, esetleg a "velő" jelentést vegyük alapul? Markgruber = aki mindig kiszedi, kitúrja a főtt csontból a velőt...? Vagy valami egészen más jelentés...?
Egyébként "személyes kedvencem" a még ritkább Katzengruber. Valahogy soha nem akartam mélyebben belegondolni, hogy mi is lehet az etimológiája.
Az Aggott névnek Kázmér Miklós is ’megöregedett’ jelentést tulajdonít, de kérdőjellel, tehát ő is bizonytalan benne. Az, hogy az Aggod viszonya mi az Agod-hoz, illetve az Aggott-hoz, nehezen megválaszolható. Nem jellemző változás, azonban elviekben a d > t > tt változás valószínűbbnek tűnik, mint az ellenkező irányú tt > t > d, és az (Agod >) Aggod > Aggott fejlődést a népetimológia is támogatná. De ki tudja,mki meg nem történik mégis..?
Sőt éppen az Aggod és Aggott nevek anyakönyvi összefüggésének (vagy össze nem függésének) vizsgálata adhatna éppen a nyelvészek számára adalékot a kérdéshez.
> Visszatérve a Garzó családnévre: a lehetséges hangváltozásokat figyelembe véve milyen kiindulási alak föltételezhető?
Hát legyen, bár nem értem, minek… A kérdésedet, mivel eddig a török volt napirenden ennek a névnek a kapcsán, a lehetséges török kiindulási alakra szűkítem. Mert kiindulási alakot föltétezni éppen több ezer más nyelvből is lehetne.
A kérted hipotetikus alakkal kapcsolatos probléma a magyar -rz- hangkapcsolat. Ha a StarLing-et végignézzük [1], ilyen a török nyelvekben csak a csuvasban és alkalmasint a tuvaiban fordul elő. A csuvasban ez a hangzóközi zöngésülés új fejlemény, és nem is valódi zöngés hangokról van szó, hanem zöngétlen media (avagy lenis) [2] artikulációról (a helyesírás ilyenkor is zöngétlen hangzót jelöl); a mai csuvas /rź/ a magyarban éppen -rs-t indokol, vö. csuvas пăрçа [pər'ʑ̥a] ~ magyar borsó. A tuvaival pedig nemigen találkoztak a magyarok, és a zöngésedés vélhetően itt is fiatalabb fejlemény.
Ilyen pozícióban a magyarban zöngésülést csak a borz szóban figyelhetünk meg, de ez ez etimológiai irodalom által is kiemelt szokatlan jelenség, és a borzad szó népetimológiás hatását vélik mögötte. A Garzó név esetén nincs ilyen népetimológiás faktor, tehát a magyaron belüli -rsz- > -rz- zöngésülés nem feltételezhető. Ugyanakkor fent kiderült, hogy a törökből sem várható /rz/.
Ami ebből a zsákutcából kivezethet, az a magyar nyelv ún. kétnyíltszótagos tendenciája (régebbi nevén a Horger-törvény), ami a második nyílt szótagból kiejti a magánhangzót, vö. szláv malina > magyar málna. Ezért a török /r/ és /z/ közt feltételezhetünk egy magánhangzót.
Így a törökből átvett ideális szóalak, amely a magyarban garzó hangalakot eredményezne, ez lehet: *garɤzɤq, ahol ɤ helyett bármilyen mélymagánhangzó állhat, az a helyett lehet ï [ɨ] is, a q helyett pedig ğ [γ] is. Az átadó nyelv persze a z miatt nem lehet nyugati bolgár-csuvas (mert akkor r lenne a helyén), hanem keleti köztörök.
A köztörök jellegű szóátvételek esetén, mint már korábban céloztam rá, a csepű < *čöpɤ̈k szó az egyetlen, ahol a szóvég vokalizálódott. Emiatt az is lehet, hogy ez sem köztörök átvétel, csak az a régi magyar nyelvjárási különbség láttatja ezt velünk, amely a sekély ~ csekély szópárt alakította ki. Emiatt köztörök etimológia esetén eleve problémás, bár nem kizárható, a szóvégi vokalizálást feltételezni.
[2] Ilyen a német nyelv alemann nyelvjárásában is van, ahol nem zöngés (+ járulékos media) vs.-zöngétlen (+ járulékos tenius) szembenállás van, mint a magyarban, hanem hehezetlen (+ járulékos media) vs. hehezett (+ járulékos tenuis). Ezért mondja Gárdonyi pattantyúsa magyar füllel, hogy „Mikor én mondok bor, akkor adjál bor! Mikor én mondok düssz, akkor adjál düssz!” http://mek.oszk.hu/00600/00656/html/04.htm – Ugyanez jellemzi a kínait. – A media (vagy lenis, „gyenge”) lazább, a tenuis (vagy fortis, „erős”) feszesebb hangképző izmokkal történő artikulációt jelent.
Kedves LvT, ismét köszönöm a választ és külön a rövidítések linkjeit is. Visszatérve még az Aggod cs.névre, időközben, távolabbi települések lakóiként, találkoztam Aggott vezetéknevűekkel is. Ekkor a 9450 sz. hsz.-t visszaolvasva („ magyar agg ’idős’ melléknévből lett személynév”) eszembe jutott, hogy esetleg az aggott melléknévből alakulhatott ki. Mennyire jellemző a családneveknél a szóvégi t (vagy tt) betű d betűvé módosulása? Vagy ez két, egymástól különböző vezetéknév lenne más-más eredettel?
Visszatérve a Garzó családnévre: a lehetséges hangváltozásokat figyelembe véve milyen kiindulási alak föltételezhető? Abból milyen átadó nyelvre lehetne következtetni? Vagy ez tudománytalan eljárás lenne? Én örülnék a kísérletnek.
Bendi: Kázmér Miklós (Régi magyar családnevek szótára, RMCsSz.) a magyar Bende név -i kicsinyítő képzős változatának véli. A Bend- tő valamely Ben- kezdetű személynév (pl. Benedek, Benjámin, Bencenc ’Vince’) rövidülése lehet a régi -d kicsinyítő képzővel. Ez a tő az Árpád-korban már önálló név Bendu – ejtsd: /bendü/ – alakban.
Fejes: Külső tulajdonságra (’nagy fejű’) vagy tisztségre (’fő ember, vezető egyéniség utaló magyar ragadványnévből közvetlenül vagy apanévi áttételen lett családnév. (A „ragadványnévből közvetlenül vagy apanévi áttételen lett családnév” formulát a továbbiakban nem írom ki, de mindig oda kell érteni, amikor ragadványnevet, tulajdonságnevet, jogállási nevet stb. említek.)
Jófejő: Az RMCSSz. szerint a Jófejű név alakváltozata, tehát belső tulajdonságra (’okos’) utaló magyar ragadványnév. — Ehhez én tenném hozzá, hogy a ’jól fejő’, azaz ’tejtermelésben ügyes’ értelmű motiváció sem zárható ki, hasonlóhoz vö. Jólakó, ill. Jólélő családnevek.
Harmath / Harmat: Magyar név, amelyhez Hajdú Mihály (Családnevek enciklopédiája, CsE.) három motivációt is ad.
1. A harmat szó eredeti jelentése nem ’hajnalban kicsapódott vízpára’ volt, hanem ’korai’, ill. ’gyönge’. Lehet tehát ’gyenge, erőtlen’ jelentésű tulajdonságnév.
2. Csanád és Gömör vármegyében volt Harmat településnév, így lehet ezek egyikére utaló képzőtlen lakosnév.
3. Lehet a harmat a harmad ’1/3’ számnév módosulata is, ekkor a ’földet az egyharmad termésért művelő’ értelmű jogállási névről is szó.
Forgách / Forgács: A forgács szó a ’faszilánk’ értelmén kívül a faragás szó módosulata is lehet. Mindkét értelmében ’fafaragó’, ill. ’esztergályos’ értelmű magyar foglalkozásnév lehet. (CsE., RMCsSz.)
Szitás: Szintén magyar foglalkozásnév ’szitakészítő’, illetve ’szitával kereskedő’ értelemben. (CsE., RMCsSz.)
Jenes: Az RNCsSz. szerint képzőtlen magyar apanév a régi magyar Jenes személynévből, amely a Dénes személynév Gyenes változatából képződött gy- > j- hangváltozással(vö. jer ~ gyere).
Karap: Irodalmi adatot nem leltem. Az, hogy az RMCSSz.-ből hiányzik, azt jelenti, hogy a XIV–XVIII. sz.-i főbb írott forrásokban magyar névként nem szerepel. Viszont a XVIII. sz.-ban Karap Péter már hajdúkerületi ügyész és bíró. A jelenkori magyar telefonkönyvi előfordulások is a Hajdúságra látszik koncentrálódni. A név egyébként kevés számban a szlovákiai és romániai névkincsben is megtalálható.
Ebből kiindulva vélhetően hajdú névről van szó, amely a hajdúk etnikai inhomogenitásával egyezően vagy magyar, vagy nem magyar eredetű képzőtlen apanév. Az alapnévtől csak az elsődleges ötleteimet vázolom. (1) Magyar etimológiák: (a) a magyar Garab személy- és családnév alakváltozata, ez utóbbi a geréb ’falutelepítő, falubíró’ szóhoz hasonlóan a n. Graf ’gróf’ méltőságnévből ered. (b) Elvonás a magyar karapol ’szenteltvízzel meghint; megnedvesít, öntöz’ igéből. (c) Nekem sajnos a K betű nincs meg az Új magyar tájszótárból, így lehet, hogy alkalmas magyar etimológiát kihagyok. (2) Nem magyar etimológiák: (a) a német Karpfen ’ponty’ szó nyelvjárási karpe alakjának magyarosodása, esetleg a szerb krap ’ua.’ közvetítésén keresztül; (b) magyarosodott foglalkozásnév a német régi krappe ’horog, kapocs, karom’, ill. ’horog alakú olajban sült ünnepi sütemény’ szóból; (c) a vezetéknévként is előforduló szerb-horvát karaba ’pásztorsíp’ szó valamilyen (magyarosodott) változata; (d) a román carab ’futrinka’ szó vélhetően túl modern átvétel ahhoz, hogy család név keletkezzen belőle; (e) a román carafă ’kancsó’ szó valamilyen (magyarosodott) változata.
Kásádácz: Sokác lakosnév, amely az -ac személynévképzővel alakult a baranyai Kásád településnévből. L. pl. RadixIndex. Vö. hasonló, csak szerb névalakuláshoz: Szegedinác Péró <: szerb Сегедин /Szegedin/ < magyar Szeged.
Gogola: Vélhetően lengyel családnév, vö. [»]. Az etimológiája ugyanaz, mint az író Gogol-é, csak egy -a tematikus végződést kapott. A magyar szempontból kemény /l/ miatt gondolom lengyel eredetűnek és nem ukránnak,mivel ez utóbbi esetben magyar szempontból is lágy /ly/ lenne várható. A Gogol alapnév a madarakról vett ragadványnévi típusba tartozik, a jelentése ’kerceréce’, vö. lengyel gogoł, ukrán гоголь ['γoγolʲ], orosz гоголь ['gogəlʲ]. Az állatnévadás egyrészt a pogány totemisztikus hagyomány továbbélése, másrészt metaforikus motivációjú, azaz az adott kultúrkörben az állatra jellemzőnek vélt sajátosságokkal adják vissza az elnevezett külső-belső tuladonságait.
Filkorn: Német vezetéknév, vö. Filkorn, Fielkorn. Az etimológiájára ilyen formán nem találtam adatot, de olyan, mintha két német vezetéknév összeolvadása lenne: Fi(e)l és Korn. Ezek közül a Korn egyben ’gabona’ jelentésű közszó is, és a Duden szerint így foglalkozásnév ’gabonatermesztő, -kereskedő, magtárfelügyelő’ jelentésben. A Fi(e)l magyarázatára több lehetőséget látok, ezek mindegyike személynévi (apanévi) eredetű: (a) az ófelnémet filu ’nagy’ előtagot tartalmazó személynevek (pl. Filibert, Filimar, vö. Fielmann családnév) rövidülése; (b) a Philipp ’Fülöp’ személynév rövidülése; (c) a latin Vigilius [< lat. vigil ’éber, virrasztó’ + -ius képző] szentnévből alakult német Fi(e)gl személynév egyszerűsödött alakja; (d) más, amit én nem látok. — Ha fulco erre jár, majd kiigazít, ha nincs igazam.
Markgruber: Nyilvánvalóan német családnév, de nincs benne a mai németországi, ill. ausztriai névkincsben. Ez arra utalhat, hogy a német törzsterületen kívül keletkezett. Mivel a csehországi, szlovákiai és a romániai források közt sem találtam, vélhetően ez a mai Magyarország területéhez köthető. A magyar telefonkönyvben Csór, Várpalota, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu és Dabas területéről van adat, így Budapest környéki, Bakonyi németségről lehet szó.
A német -er végződés leginkább lakosnévképző (ha helynévhez járul), vagy apanévképző (ha személy- vagy ragadványnévhez járul). Alapnévként találtam a német Markgrube közszót, amelynek jelentése ’határjelként szolgáló, kiásott gödör a földben’. A német névtani gyakorlat szerint így ezt a nevet olyan személy kaphatta, aki a falun belül ilyen határjel mellett lakott. — Ez lehet tehát az etimológia, de ha fulco erre jár, majd kiigazít, ha nincs igazam.
A magyar traktor szó finn megfelelője traktori, de ezt az egyezést mégsem szoktuk a magyar és finn nyelvrokonság demonstrálására felhozni. Nem véletlen az, hogy a komparatisztika (az összehasonlító nyelvészet) az eltéréseket szokta inkább vizsgálni. Az azonosságok bűvölete könnyen olyan tévútra vihet minket, hogy azt gondoljuk, az ősi finnugorok is traktorral szántottak már az Uralnál…
A találtad csuvas szó státusa is olyan, mint a magyarban és a finnben a traktor-é. Ha megnézzük a StarLing-nél a ’40’ számnév török megfelelőit [1], akkor nyugati török csuvas és a többi keleti török nyelv közti jellegzetes, szisztematikus eltérések egyik példáját láthatjuk: a köztörök /q/ helyén a csuvasban /x/ (mint német /ch/) van, vö. őstörök qïrq [qɨrq] ’40’ > csuvas хĕрĕх [xʲərʲəxʲ]. A csuvas карсак /karsak/ így nyilvánvalóan friss átvétel valamelyik környékbeli nyelvből, a szó várt ideális csuvas alakja kb. *хурсух [xurz̥ux] vagy *хырсых [xɨrz̥ɨx] lenne (az őstörök qarsaq-beli /a/ minőségétől függően, de ezt a StarLing nem rekonstruálja). Ezt tehát biztosan nem hozhatta magával a magyarság a szteppéről. Meglepő egyébként a csuvas szó jelentése is: ’mezei nyúl, Lepus europaeus’, itt egy köztes ’prém’ jelentés lehetett a közvetítő a ragadozó pusztai róka és a prédája közt.
A nevek jelentős részének nincs direkt jelentése. Ennek sincs,mint ahogy a Benkő névnek sincs. A Benkő-ról elmondható, hogy a Ben- kezdetű személynevek (pl. Benedek, Benjámin) egyike rövidülésének és a -kő kicsinyítő képzőnek a kapcsolata. S mint ilyen apanév: egy ilyen személynevű egyén leszármazottai kapták előbb ragadványnévül, majd vezetéknévül. Aminél itt konkrét jelentés lehet felmutatni, azok az alapnevek, azaz a rövidült személynevek: a Benedek, a Benjámin stb.
A fentit azért írtam le, hogy szemléltessem, mindent elmondhatót elmondtam a Bohun(y) név kapcsán a 9479-esben. Amit nem írtam le, pl. az említett Boh- kezdetű alapszemélynevek „jelentése”, ahhoz belinkeltem a blogomról egy erről szóló cikket. Ha innen nehéz lenne kiolvasni: a cseh-szlovák Boh- a szláv Bog- folytatója és jelentése ’isten; sors, szerencse’. A keresztyén időktől kezdve ez jelöli az Istent.
Az még tudható, hogy a környéken elterjedtek voltak azok az összetett személynevek, amelynek egyik tagja ’isten’-t említette. Ilyen pl. a görög Theodorosz, Theofilosz, Theophrasztosz stb., a német Gottfried, Gottlieb, Gottwald stb.
NB. A név végződésének -n ~ -ny eltérést legjobb nyelvjárási különbségnek betudni, mint a magyar Veres és Vörös. Ez a különbség egyébként nemcsak a szlvából eredhet, de a (térben, ill.időben) különböző magyar környezetek is egymásba alakíthaták a szóvégi -n-et és -ny-et.
> A Fejes lehet talán a szlovák Hlavács tükörfordítása.
Ez nagyon rossz megközelítés: a jellemző részletről való (ún. pars pro toto) névadás a környékbeli nyelvekben természetes. Ezért a jellegzetes nagy fejre utaló ragadványnevek, mint a szlovák Hlaváč, a magyar Fejes, a német Großkopf egymástól függetlenül jöttek létre.
Ezért a kijelentés így helyes: „A Fejes […] a szlovák Hlavács megfelelője / párhuzama.”
Ad Bohun(y): Hosszú /ú/-val és lágy /ň/-nyel leginkább szlovák (Bohún, Bohúň, Bohun, Bohuň), rövid /u/-val és kemény /n/-nel inkább cseh (Bohun, Bohůn, Bohúň). Ez a Boh- kezdetű kéttagú cseh-szlovák nevek (pl. Bohuslav, Bohumil) rövidülése az -un / -úň nagyító képzővel továbbképezve.
Off
> Azt tudom, hogy Csehországban (Északon a lengyel határ közelében) van Bohun helységnév.
Vannak változatos helységnevek ebből a személynévből Csehországban és Szlovákiában is (pl. Bohunice, Bohúňovo, Bohuňov, Bohuňovice), de Bohun-t nem találok. És ez nem is lenne tipikus, mert képző nélkül nem lesz személynévből szláv területen helységnév. (Min. a végmássalhangzónak meg kell lágyulnia.)
Sziasztok! A következő nevek eredet érdekelne a saját tágabb rokonságomból: Bendi, Fejes, Jófejő, Harmath, Forgách/Forgács, Szitás, Jenes, Karap, Kásádácz, Gogola, Filkorn, Markgruber. Előre is köszi!
Van-e valakinek tippje a Bohun, Bohuni, Bohuny névről és eredetéről, jelentéséről? Azt tudom, hogy Csehországban (Északon a lengyel határ közelében) van Bohun helységnév. A csehek azt mondják, hogy szlovák és a szlovákok pedig, hogy cseh név, bár mindkettő nyelvén hasonlót jelent.
Ami a belinkelted török szólistában a qarsaq ’pusztai róka’ szó kapcsán feltűnő, az a hiány: a csuvas adat hiánya. A törökből átvett szavak szóvégi -q-jának magyarbeli vokalizálódása pedig a csuvasos rétegre jellemző (a nem csuvasos szavak esetén ez nagyon ritka). Ezért igen kevéssé valószínű, hogy a nem adatolható csuvas szó egyedül ebben a bizonytalan magyar névben maradt volna fönt.
De ha a fentit a valószínűség ellenére feltételezzük is, van még egy feltűnő hiány: az Árpád-kori személynévtárból hiányzik a Cars-, Gars-, Kars- személynév. Helynevet sem adott, egyszerűen nem tudom adatolni.
De még ha ez a név búvópatakszerűen el is kerülte a leírást egészen a Garzó családnévig, még mindig magyarázatlan a zöngés /z/, mivel az /r/ nem zöngésít.
Eddig nem feszegettem, de a szó eleji /k/ > /g/ zöngésülés is ritka.
Ez tehát négy valószínűtlen dolog együttes fennállását jelentené, amely kizárja ezt az etimológiát. Az én 9462-esbeli elképzelésemben pedig csak a /z/ < /zs/ feltételezés aggályos, de ezt is támogatják analógiák (amely támogatás a török etimológiánál hiányzik), mivel a tudós nyelvhasználat a humanizmus kora óta visszacsempészi a „klasszikus” /sz/-t és /z/-t a magyaros /s/ és /zs/ helyett: ennek eredményeként van ma /z/ pl. a Jézus névben.
Specifikusan m. elterjedtségűnek tűnik, ugyanakkor m. etimológia nehezen alkotható hozzá. Párhuzamként felmerülhetnek a le. Regdas, Regdos, Regdosz, Regdus {1] családnevek. Ezek annyiban transzparensek, hogy egy Regd- alaptagot lehet bennük azonosítani, mert a végződések ismert le. kicsinyítő képzők, vö. Dług ’tkp. hosszú’ > Długas, Długos, Długosz {2}.
A le. Dług > Długoń ~ Długon {2} analógia alapján elképzelhető egy le. Regd- > Regdoń ~ Regdon alakulás. Ugyanakkor a m. Pata ~ Patony, Aba ~ Abony {FNESz} minta szerint a Redgony név m. alapon is kifejlődhetett, ha az alapnév a korai időkben ide is bekerült. — A Regdony egyébként létező m. csn., a Regdon alakváltozata. A m. szóvégi -n palatalizációja, illetve ennek visszahatása folytán az -n és -ny szóvégek a m.-ban nem adnak kontrasztot (egymás területi és időbeli változatai).
Ami a Regd- alapnevet illeti, az szembeötlően nem is le. (ha más nem is, *Rzegd- formában lenne várható), de más nyelven sem találni megfelelő forrást. Ha viszont -gd- < -dg- hangcserét feltételezünk, amelyre alapot ad a le. Regdos és Redgosz név, jó fogódzóhoz jutunk: a le. Rydgier névhez (a szl. /y/ nyíltabbá válásához a le.-ben vö. szlk. syr ’sajt’ ~ le. ser ’ua.’) {3}, amely egyértelműen a n. Rüttger < Rudiger (< ófn. hruod ’hírnév’ + gēr ’dárda’) szn. (majd csn.) {DuFam} átvételének tűnik.
Mivel a le. Regdoń ~ Regdon egy névbokor tagjaként rendszerbe illeszkedik, a m. Regdony ~ Regdon viszont izolált így a a lehetséges m. etimológia dacára a nevet le. eredetűnek kell tartani. Ezt megerősíti a m. Regdan név, amely m. alapról nem képezhető, de az -an le. szn.-képző, vö. le. Drogi ’tkp. drága’ > Drogan {4}.
> A Garzó családnevet én a Karcag településnévvel gondoltam rokonítani szóeleji zöngésedéssel és szóvégi ag > ó átalakulással. […] Elképzelhető-e?
A legkevésbé sem. A kérdéses szó eleji zöngésülést nem is számítva az alábbi problémák vannak, amelyek ezt a felvetést kizárják. Nem tudok felidézni olyan adatot arra, hogy az /r/ utáni helyzet zöngésüléssel járna, így a /z/-nek nincs magyarázata. Továbbá a Karcag hn. a kun Qarsaq ’pusztai róka, Vulpes corsac’ személynévből ered, amelynek első adata 1400-ból való. Nem tudok arról, hogy a szóvégi -q a kunban réshangú /γ/ ejtésű lett volna, de ha igen, ekkorra a magyar szóvégi /Vγ/ > /Vu̯/ > /V̄/ változás már lejátszódott. A világ nyelvei kun szócikkében megnéztem a kun jövevényszavakat, és ilyen pozícióban mindig megmarad a -k (max. -g-vé zöngésedik): hurok, csabak ’keszegfajta’, csanak ’ivóedény’, családnevek: Butak, Orog.
> A Kenyér családnév hangátvetéssel a Kerény helységnévvel is közösíthető, az meg, ha igaz, a latin Quiniusból származik. Elképzelhető-e?
A legkevésbé sem. Egyrészt, a Kerény (Kljajićevo, Szerbia) helynevet a helységnévrendezés során hatósági úton, hivatalos névadással állapították meg 1904-ben az eddigi Kernyája helyett. Ugyanígy jártak el ugyanebben az időszakban Kiskerény (Kurimany, Szlovákia) esetén, amelynek addig Kurimján volt a neve.
Ez a régi magyar Kerény személynév pedig nagyon hasonlónak tűnik a régi magyar Géza személynévhez. Ez utóbbit a XIX. sz.-ban alkották meg. Ugyan létező személynevet akartak felújítani, de hibásan olvasták ki. Kiskerény eredeti magyar neve valóban Szent Quiriniusra utalt, de azt 1458-ban Sentkoryn /Szentkorin / alakban jegyezték le, tehát mély hangrendű Korin formában van valós származék. Nincs tudomásom arról, hogy a feltételezett magas hangrendű *Kerény forma valaha is hely- vagy családnévi származékot adott volna.
Harmadrészt pedig a 9462-esben sok analóg példával bemutattam, hogy a Kenyér a péktermékről vett nevek rendszerébe illeszkedik hézagmentesen, így akkor sem lenne indokolt egy esetleges Kerény >Kenyér hangátvetést feltételezni, ha indokolt lenne a Kerény nevet a fentiekkel ellentétben figyelembe venni.
> Egyébként a Szimon családnév is görög lehet? (Szintén Mindszentről.) Érdekes, hogy nem lett belőle Simon...
A Popovits (#9460) is azért lehet görög név, mert a balkáni nemzeti mozgalmak XIX. sz.-i megjelenésével lett a fogalomnak modern értelme: korábban műveltséget, nyelvet és főként vallást jelentett. A cincár (aromán, makedoromán) Sina család tehát ezért volt görög.
Ezt azért írtam, mert a Σίμων /Szimon/ ilyenformán görög, de ténylegesen eredhet más ortodox vallású népből/nyelvből, pl. bulgár Симо /Szimo/ < Симеон /Szimeon/, orosz Семён /Szĕmjon/, örmény Սիմ(ե)ոն /Szim(e)on/, román Simion, szerb Сим(е)он /Szim(e)on/.
Arra a kérdésre, hogy miért maradt meg az /sz/, nem tudok konkrétumot válaszolni. Láthatólag van ilyen és olyan eset is: hogy emögött az integráció-szeparáció, a nyelv (görög sejpes /sz/ vs. szerb stb. /s/ ~ /sz/ különbség), tradicionális-neológ honosodás jelentette dichotómia munkál-e (vagy ezek együttese), nem tudom. Ehhez kellene egy tanulmány a kérdésről, de ilyenem nincs.
> évszázadokon keresztül népszerű az Apollónia keresztnév, de megjelenik a Nikodém is
A Никодим /Nikodim/ a szerbben is megvan (nyilván a közös ortodox panteon folytán), az Apollónia számomra pedig cigány remineszcenciát idéz (lehet, hogy ez is a görögkeleti vallás folytán). Egyebekben nincs ötletem.
Abban sem vagyok gyakorlott, hogy mi történik, ha ortodoxok olyan helyre települnek be, ahol nincsenek annyian, hogy saját hitközséget alapítsanak. Vajon nem képzelhető el ilyenkor a vallási asszimiláció..?
