Első körben én is a nérót mondtam volna. Viszont a gyümölcsfák mennyire fogják közre a szőlőt? Nekem is nyugatró,l a fekete rizlingnél vannak a barack fák. Tavaly az oltványok keletről is rendesen felfogták a levegőt. Nem sikerült úgy megvédeni a szőlőt, mint korábbi években kevesebb permetezéssel! Annyi hogy nálam az oltványok kikerülnek és a probléma megoldóik, mert újra szellős lesz ez a sor. A néró sem 100% rezisztens, csak jobban tűri. De ha nagyon rossz helyre kerül ott is fogja csipkedni a peronoszpóra.
Csak azt hogy a köves talajon nincs tapasztalat. Viszont egy 30+ éves tőkét, ha a kezdetekkor rendesen volt művelve és felsőgyökerek/harmatgyökerek nem vették át a gyökérzet szerepét, akkor egy barázdába rakott trágya nem olyan hatékony. Persze az ammónia lejut idővel, de ez nekem önmagában kevés.
Bevallom őszintén, nem tudom hogy oldanám meg a trágyázást. Én homokon szőlészkedem, itt teljesen más minden. Ha olyan területen lennék tudnék mondani talán vmi érdemlegeset, de így passz. Olyan helyre leginkább a lombtrágyázás nyer teret. Továbbá a talaj nem egyöntetű sziklarétegből áll ahol 50 cm alá a gyökérzet egyáltalán nem tudna behatolni. A másik dolog, hogy attól hogy kavicsos a talaj, még lehet jó szerkezetű, sőőt! Ez inkább a művelésben jelent gondot, nem a szőlő és az abból készült bor minőségében. De a művelést is meg lehet oldani. Lehet költségesebb, mert nem annyira gépiesíthető, de a bor árán megtérülhet. Annak viszont örülök, hogy inkább vagyok itt a nyírségben egyszem szőlész, mint a egy jóó zsíros tokaji termőtalajon egy porszem a sivatagban. Főleg mióta láttam személyesen is hogy mi folyik ott... De ez már egy másik történet.
És mi van a köves dolomitos szőlőültetvénynél ahol 50 centi alatt szikla van mégis kiváló bor terem.Tudjátok a szabályt,AMEKKORA LOMBOZATOT TERMESZT, KÖZEL OLYAN KITERJEDÉSŰ A GYÖKÉRZET.na ezt trágyázd.
Érteni értem, csak pont itt jön ki az, hogy egy idősebb szőlő esetén ennek a hatékonysága nem kielégítő. Én az itthoni pár fekete rizling tőkéknél 2 méterenként ástam ködröt ls abba sűrű trágyalevet öntöttem. Ez néhány tőkénél megoldható, de nagy tétel esetén olyan munkaigényes hogy nehezen valósítható meg. Viszont hatékonysága az már az 1. ilyen évben látszódott! 2016-ban nem trágyáztam csak 2015-ben. Majd idén fogok ősszel újra így trágyázni.
Azt úgy szokták szórni felénk hogy amikor be van takarva a szőlő úgy akkor ott van két borozda majd a két ekefejet megfordítják hogy középre dobja mindkettő és amilyen mélyen csak lehet kuposra ilyen a dobálja a földet. Majd itt megy a trágyaszóró és vagy a trakszesz elején van az eke összefordítva hogy kifelé a sor irányába dobálja a homokot és így a kiszort trágya az alul lesz a sor mellett így semmi sem marad felül.
Ez egy altalaj lazítóra szerelt műtrágya adagoló. Ez nem új dolog, de Ali-bá (és én is) a szerves trágya megfelelő helyre való juttatása érdekelne. Azt ha nem küldöd elég mélyre, csak a gyomoknak csinálsz táptalajt, egy idősebb szőlő nem tudja hasznosítani.
Lényegében egy nagy tartály abba rakom a műtrágyát alul meg van mint a talajlazítónak két szár a traktor nyomába megy és annak a végére van a cső rákötve és egyből rakom a földbe olyan 20-30 centi mélyen h ne tudjam a tárcsával és semmivel felszedni. Az alábbi képen ilyen van nekem is.
Vegyes az életkor van benne idősebb és fiatalabb szőlő is. Patentkáli raktunk pár éve. de hogy tavaly kapott szerves így nem tudom milyen lenne a megfelelő neki.
Én nem csak kiszorom lerakom a gyökérzethez van szóróm ami le tudja rakni.
Az ültetvény kora mennyi idős? egy idősebb ültetvénynél hiába szórod ki a trágyát, ha nem célzottan mélyre dolgozod be akkor csak a talajtakaró növényzetnek kedveskedsz. Továbbá legtöbb műtrágya nitrogéntúlsúlyos. Én mindenképpen komplex műtrágyát javasolnék amely nem csak NPK. Én személy szerint a lombtrágyákat részesítem előnyben, a fiatal tőkék telepítés előtt kapnak szerves trágyát az idősebbeknél pedig nehezen megoldható a megfelelő mélységre juttatott szervestrágya. Így marad a lombtrágya. (Én személy szerint AGROCEAN-t használok.)
Annyival kiegészíteném az előttem szólókat, hogy a te általad megcélzott bortípus (folyóbor) tárolhatóságával nem az a gond, hogy nincs felkészítve hosszú tárolásra, mert ott is ugyanúgy kell ügyelni a tisztaságra, a tartósságra (elsődlegesen a megfelelő kén szint). A gond inkább a tartósság idejével van. Hiába lesz jó a bor amit veszel, azok a tételek nem hosszú tárolásra vannak. Ezek a borok hamar elérik a csúcsot és hamar megöregszenek. Ezért sincs túl sok értelme palackozni az ilyen fajta tételt. Akármilyen jó a tárolási körülményed, a szőlőt amiből készítették nem tudod változtatni. Az ilyen tételek szőlőit jobban terhelik, több termés, alacsonyabb ár és ahogy mondták gyorsan kipörgetni.
Ez az út így zsákutca lesz.
Ami járható lenne, hogy 50-100 tőke szőlőt beállítasz és abból készítesz bort.
Vagy pedig ténylegesen palackozott bort vásárolsz.
Vagy pedig veszel kis úszófedeles tartályokat/tartályt és abban gond nélkül tudod tárolni a bort akkor is ha közbe fogy.
Amit az előttem szóló írt az úgy igaz. Sajnos nem ilyen egyszerű a dolog, hogy üvegbe teszem és torolom, majd fogyasztom. Ez csak nagy vonalakban igaz. Miután az általad említett mennyiség igen kicsi, így a helyedben én palackozott borokat vásárolnék több pincéből a választékos kínálat végett. Ha mégis ragaszkodsz a saját palackozáshoz, akkor még számolj a palack mosással, bor steril szűréssel, töltéssel, dugózással. Ja és ezekhez gépek kellenek. És még ezek után sem garantált a végeredmény jó minősége. Az való igaz, hogy folyó borként a minőség sok esetben kérdőjeles, bár vannak véletlenek. Igaz a palackos sem mindig azt tudja amit vár tőle az ember, esetenként csalódás is érhet. Ha találsz egy általad megbízható pincét, pincészetet, ott kóstolás után döntsd el, hogy neked megfelel e vagy sem a bor és még az is lehet, hogy palackozzák.
Mérd meg a bor kén tartalmát és az eredménynek megfelelően kénezd le és palackozhatod.
De szerintem a lédig bort másképpen kezelik, szűrik, mint ami palackos bor lesz. Értem ez alatt, hogy kevésbé készítik fel a bort a hosszú eltarthatóságra, hisz gyorsan kipörgetik a pincéből eladásra és fogyasztásra. És ha ez így van, akkor a palackozott borod, hamarabb fog "hibára" futni. Ezt pedig neked kell mérlegelni, hogy meddig lesz palackban a bor!
úgy láttam ez a forum aktivabb mint a borászkodás, és hátha néhány szakértő idetéved, és esetleg tudna nekem segiteni borászkodás témakörében:
a tervem a következő: adott a pincém ami nem nagy 6-8 nm, de föld alatt van, szépen kialakitanám borospincének, polcokkal, meg mindennel ami a hangulathoz kell, majd pedig felölteném borokkal. itt kezdődik a problémám. A szőlőim száma közel 0, és igazából nem is nagyon szeretnék sem szüretelni, sem pedig ilyesmikkel bibelődni, arra gondoltam megveszem 10-20 literes kannákban a kész bort valami jobb pincéből, és majd magam palackoznám, és azt tárolnám a pincében. raknék rá saját cimkét esetleg, aztán időnként iszogatnánk lenn, stb. mit kell tennem nekem ahhoz, hogy ha 20 liter bor veszek és kipalackozom akkor a bor ne romoljon meg?
biztos tök evidens a kérdés, de én nagyon nem vagyok hozzáértő, és igazából semmiylen ilyen témájú ismeretem nincsen! :( de talán majd segit nekem ebben valaki!
Üdv mindenkinek egy kérdés :használt már közületek valaki elektromos metszőollót?Érdekelne egy pár alap dolog ami a karbantartással kapcsolatos,élezés,kenés és hasonló.
Amikor itt a szembeszomszéd alapot és pincét ásatott a házának és még 5-6 m mélyen is voltak licium gyökerei,akkor határoztam el, szőlőt ültetek nálam (ez már közel 30 éve)... A második link különösen is egybevág. Más, nem szőlő, de a logika ugyanaz. Ha más növény is mélyre tudja gyökereit engedni -pl. az eketalp nem akadályozza meg ebben, akkor megtalája mélyebben a hiányzó tápanyagokat, s ha még takarják is a területet, és télen sem fagy meg a föld, akkor még inkább igaz...
Gyerekkorban a szőlő fedése után az árokba lett télen-vagy késő ősszel- a szervestrágya (ritkán) és a hólé (akkor még voltminden télen) annyit vitt be, amennyit "akart", s nyitásnál lett kézzel "takarva". Ez homokos talaj, de mélyebben agyag réteg van. Bizonyára az agyagig lementek a gyökerei. üdv PJ
Tavaly előtt 6 tőkéről 1 liter borom lett. Akkor el se hittem h ilyen létezik. Tavaly 6 tőkéről 2 liter borom lett. Hát olyan csalódottság ért az előzőhöz képest h nagyon... Pedig ez a terhelés se volt nagy, tőkénként olyan 1.5 kg-tól nem volt több. (Amúgy ez mikrovinifikáció)
Szóval mint mondtam, magában a trágyázás és lombfelület kevés. A zöld részek mennyisége is fontos, nem csak a minősége. Én még mindig tartom magam ahhoz, hogyha a silány lenne a jó a szőlőnek akkor a nagy borvidékek nem lennének MO-n, csak a homok. De ha megnézed az alföld helyzetét egy borászati térképen, akkor a kunság van nagy részben, de keletre semmi, pedig itt is van homok, agyag, kotu, lösz. Szóval lenne választék és lennének biztonságosan termeszthető helyek is. Még sincsenek, mert régen az "okosok" azt mondták h itt nem lesz és kész.
Szerintem van benne ráció. A szomszédom rendszeresen trágyáz, én nem (megörökölt szőlő, pont azért kérdezek, hogy adjak e neki trágyát) a lombfal sokkal szebb nála, mint nálam, viszont a borai sokkal jellegtelenebbek. A bor nyilván a fajtától is függ, de tény, hogy nálam ízes, aromás a bor, holott a zöld felület tényleg nem olyan szép, mint a közvetlen szomszédé. A mennyiség és a minőség is rendben van. És ez évek óta így van. Azt tudom, hogy pl. az öntözés is pont ezért rossz a szőlőben, mert akkor nem mélyről szedi össze a vizet és ásványokat, hanem a fenti rétegekből. Hát nem tudom... ez azért igényelne valami komoly kísérletezést :) Lehet, hogy összeszedem magam és keresek valami külföldi forrást, hátha más is vizsgálta.
Én egy szóval se mondtam h nem hiszek neked! Én azt mondom a könyv állítása megkérdőjelezhető, vagy mi nem értelmezzük jól, vagy csak félig igaz amit leír.
Az tény hogy a magas vízszint állást nem kedveli a szőlő (de sok más sem).
De azért egy tápanyag szegény talaj nem, vagy csak nehezebben tud minőséget produkálni.
Továbbá egy rossz vízgazdálkodású talajtípuson nehezebb termelni. Hogy érthető legyen: Önts egy pohár vizet futóhomokra és egyet kötött talajra. Előbbin szétfolyik a víz, utóbbin egyből leszivárog. Nem azt mondom hogy akkor előbbi teljesen rossz, de ott talajszerkezet javításra gondot kell viselni, mert okés hogy mélyről veszi azt a vizet a szőlő, de 20-30 méterre nagyon kevés esetben megy le a gyökérzet, a fenti rétegekbe pedig először fentről le kellene jutni annak a víznek.
