A külföldi szakirodalom egy része szerint a kavarok a csatlakozással tényleges vezető szerepre tettek szert, a hazai kutatás viszont Németh Gyula óta azt tartja, hogy éppen ellenkezőleg, alárendelt helyzetbe kerültek: a legveszélyesebb helyekre, a frontvonal elülső és hátsó részébe küldték őket.
Az azért mindenképp érdekes, hogy a szavarti aszfalik neve megváltozik, tehát új főhatalom alá kerülnek. Árpád után mindig az ő nemzetségéből kerül ki Turkia fejedelme. Ők adták a fejedelmeket, így az ő nemzetségük adta az alakulat nevét is: türk. A kazáriát a nyugati türkök szervezték meg. A kavarok eredeti neve nem ismert, mivel ez becenév. Annyit tgudunk, hogy a kazárok nemzetségéből valók. A kazárok pedig törökök voltak.
A hódító nép vezérének a fia is állhat a hódoltatott hadinép élén. Ujgur analógia. Tehát lehet a kavar Árpád vezette és szavarti aszfalik vagy a szavarti aszfali Árpád vezette kavarok.
"A jiddis nyelv/zsargon a kilencedik-tizedik században alakult ki a német nyelvterület nyugati részén, korábban zsidó közösségek nem beszéltek németül"
Ja-ja. No és szerinted a "zsidó részt" kik vitték a jiddisbe? ;-)
Kézai (II, 1, 4): "Árpád ... vérsége a többi scythiai törzsek fölött azon kiváló méltósággal van fölruházva, hogy a seregnek menet közben előtte, visszavonuláskor mögötte jár".
DAI (39. fejezet): "az úgynevezett kabarok a kazárok nemzetségéből valók ... elmenekültek, és elmenvén, letelepedtek a turkokkal együtt... Mivel pedig a háborúkban legerősebbeknek és legbátrabbaknak mutatkoztak a nyolc közül, és háborúban elöl jártak, az első génoszok rangjára emelték őket. Egy fejedelem van náluk, azaz a kabarok három génoszában, aki máig is megvan."
Igazad van, a DAI turkként kezeli Árpád kavarjait.
"DAVID (TEVELE) B. BENJAMIN – German Talmudic scholar; born at Posen; died at Ottensee, near Hamburg, 1699"
Ez egyáltalán nem stimmelhet. A jiddis nyelv/zsargon a kilencedik-tizedik században alakult ki a német nyelvterület nyugati részén, korábban zsidó közösségek nem beszéltek németül. Kelet-Európába a jiddisül beszélő zsidók évszázadokkal később kerültek, a Kazár Birodalomban és a magyar honfoglalás korában a sztyeppén és a Kárpát-medencében nem voltak jiddisül beszélő zsidók. Tehát Termács apjának neve garantáltan nem lehet a Dávid változata.
Kinnamosz a magyarországi káliz harcosokról: "... a – mégpedig nem is tiszta! - mózesi törvényeket használják" (Epitomé; in: ÁKMTBF 202.)
Egy részük zsidózott tehát, más részük megmaradt mohamedánnak. Lehettek kovarezmi, azaz "cowar" eredetűek.
A "Granadai" kripto-muszlimokról is beszámol a XII. század közepének Magyarországán: "Itt ezerszámra élnek a magrebi származásúak, és szintén megszámlálhatatlanul sokan vannak a hvárezmiek. A hvárezmi származásúak a királyt szolgálják, keresztényeknek tettetik magukat, s titokban tartják, hogy muszlimok. A magribi származásúak ezzel szemben csak háborúban szolgálják a keresztényeket, és nyíltan vallják az iszlámot."
Halkan megjegyzem, hogy háboruban minden épkézláb ember lovon ült, békében viszont a honfoglalók kisebbik fele (inkább a negyede, ötöde) pásztorkodott, a nagyobbik fele földet művelt, és voltak még iparosok, és a vezérek kísérete néhány százalék.
Szóval olyan nem volt, hogy a magyar köznépnek nagyon szokni kellett volna az ekéhez.
Én is: "При раскопках в Керчи (Крым) найдены плиты, на которых изображены меноры такого же типа, как и в Челареве".
Ibn Ruszta szerint a m.dzs.gh.r-ok Kercsben adtak el szláv foglyokat Bizáncnak, vagyis rabszolgákkal kereskedtek, noha az főleg a zsidók kedvelt elfoglaltsága volt.
Dunacséb Bács-Bodrog vármegyében fekszik, de volt ott egy Bulcsú nevű hely is.
Bulcsú: ’Bodrog vm. K-i részén Csecstótól Ny-ra levő föld’. 1224/291/389: Bulsu, t. (Gy. 1: 714). Puszta személynévből (1198: Bulchov, ÁSz. 161) keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló Bulcsú szn. etimológiája vitatott (FNESz. Bucsu). GYÖRFFY Bulcsú(földe) névalakban tárgyalja.
"Én nem jól tanultam.Esküszöm,vérszerződésről tudtam a hazatérés(honviszafoglalás) előtt"
Ahogy Róma alapításáról is a Romulus–Remus-féle toposzt tanítják. Anonymusi vérszerződés-története egy toposz. Bulcsú állítólagos "vérkavargatásának" meg végképp semmi köze nincs a valósághoz, történeti adatokkal nem támasztható alá. Egy tragikomikus ötlet, semmi egyéb.
Na, hát ha annyira tudod, akkor ismerned kell, hogy a génosszal a fajtajellegre, valaminek a fajtájára, nemére utalnak. Úgy, ahogy a mohamedán írók a türkök fajtáiról beszélnek.
Vegyes nép jött be honfoglalóként, állítólag öt csoportba lehet sorolni őket leletek és antropológia alapján. Ilyen vegyes népcsoportot valamelyik nagyobb birodalom ránthatott össze a honfoglalás előtti évszázadokban. Nagyjából a göktürkök és a szasszanidák jöhetnek szóba, egyidőben voltak hatalmuk csúcspontján, a két birodalom találkozási pontja pedig ahol a madyar városok vannak derbend mellett, illetve majd ahol a szawardok feltünnek.
