Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2012.08.13 0 0 9479

Ad Bohun(y): Hosszú /ú/-val és lágy /ň/-nyel leginkább szlovák (Bohún, Bohúň, Bohun, Bohuň), rövid /u/-val és kemény /n/-nel inkább cseh (Bohun, Bohůn, Bohúň). Ez a Boh- kezdetű kéttagú cseh-szlovák nevek (pl. Bohuslav, Bohumil) rövidülése az -un / -úň nagyító képzővel továbbképezve.

 

Off

 

> Azt tudom, hogy Csehországban (Északon a lengyel határ közelében) van Bohun helységnév.

 

Vannak változatos helységnevek ebből a személynévből Csehországban és Szlovákiában is (pl. Bohunice, Bohúňovo, Bohuňov, Bohuňovice), de Bohun-t nem találok. És ez nem is lenne tipikus, mert képző nélkül nem lesz személynévből szláv területen helységnév. (Min. a végmássalhangzónak meg kell lágyulnia.)

 

On

Előzmény: Chopka (9475)
_321 Creative Commons License 2012.08.13 0 0 9478

Miért pont szlovák?

Előzmény: Értökös (9477)
Értökös Creative Commons License 2012.08.13 0 1 9477

A Fejes lehet talán a szlovák Hlavács tükörfordítása.

Előzmény: _321 (9476)
_321 Creative Commons License 2012.08.13 0 0 9476

Sziasztok! A következő nevek eredet érdekelne a saját tágabb rokonságomból: Bendi, Fejes, Jófejő, Harmath, Forgách/Forgács, Szitás, Jenes, Karap, Kásádácz, Gogola, Filkorn, Markgruber. Előre is köszi!

Chopka Creative Commons License 2012.08.13 0 0 9475

Van-e valakinek tippje a Bohun, Bohuni, Bohuny névről és eredetéről, jelentéséről? Azt tudom, hogy Csehországban (Északon a lengyel határ közelében) van Bohun helységnév. A csehek azt mondják, hogy szlovák és a szlovákok pedig, hogy cseh név, bár mindkettő nyelvén hasonlót jelent.

LvT Creative Commons License 2012.08.12 0 0 9474

Kedves Értökös!

 

Ami a belinkelted török szólistában a qarsaq ’pusztai róka’ szó kapcsán feltűnő, az a hiány: a csuvas adat hiánya. A törökből átvett szavak szóvégi -q-jának magyarbeli vokalizálódása pedig a csuvasos rétegre jellemző (a nem csuvasos szavak esetén ez nagyon ritka). Ezért igen kevéssé valószínű, hogy a nem adatolható csuvas szó egyedül ebben a bizonytalan magyar névben maradt volna fönt.

 

De ha a fentit a valószínűség ellenére feltételezzük is, van még egy feltűnő hiány: az Árpád-kori személynévtárból hiányzik a Cars-, Gars-, Kars- személynév. Helynevet sem adott, egyszerűen nem tudom adatolni.

 

De még ha ez a név búvópatakszerűen el is kerülte a leírást egészen a Garzó családnévig, még mindig magyarázatlan a zöngés /z/, mivel az /r/ nem zöngésít.

 

Eddig nem feszegettem, de a szó eleji /k/ > /g/ zöngésülés is ritka.

 

Ez tehát négy valószínűtlen dolog együttes fennállását jelentené, amely kizárja ezt az etimológiát. Az én 9462-esbeli elképzelésemben pedig csak a /z/ < /zs/ feltételezés aggályos, de ezt is támogatják analógiák (amely támogatás a török etimológiánál hiányzik), mivel a tudós nyelvhasználat a humanizmus kora óta visszacsempészi a „klasszikus” /sz/-t és /z/-t a magyaros /s/ és /zs/ helyett: ennek eredményeként van ma /z/ pl. a Jézus névben.

Előzmény: Értökös (9473)
Értökös Creative Commons License 2012.08.12 0 0 9473

Kedves LvT,

jó tőled tanulni, és épp ezért ne neheztelj meg, ha visszakérdezek.

Megnéztem a qarsaq szót a http://starling.rinet.ru/cgi-bin/etymology.cgi?single=1&basename=/data/alt/altet&text_number=+733&root=config weboldalon, látom, hogy gyakorlatilag minden mai török nyelvben megtalálható ez a szó. Fölmerült bennem, hogy nem kerülhetett-e hozzánk más török nyelvből jóval korábban, esetleg már mint név - nomádok, úgy gondolom, szívesen adtak ilyen nevet a gyerekeiknek.

Előzmény: LvT (9471)
LvT Creative Commons License 2012.08.12 0 0 9472

Ad Regdon: (a rövidítéseket l. itt és itt)

 

Specifikusan m. elterjedtségűnek tűnik, ugyanakkor m. etimológia nehezen alkotható hozzá. Párhuzamként felmerülhetnek a le. Regdas, Regdos, Regdosz, Regdus {1] családnevek. Ezek annyiban transzparensek, hogy egy Regd- alaptagot lehet bennük azonosítani, mert a végződések ismert le. kicsinyítő képzők, vö. Dług ’tkp. hosszú’ > Długas, Długos, Długosz {2}.

 

A le. Dług > Długoń ~ Długon {2} analógia alapján elképzelhető egy le. Regd- > Regdoń ~ Regdon alakulás. Ugyanakkor a m. Pata ~ Patony, Aba ~ Abony {FNESz} minta szerint a Redgony név m. alapon is kifejlődhetett, ha az alapnév a korai időkben ide is bekerült. — A Regdony egyébként létező m. csn., a Regdon alakváltozata. A m. szóvégi -n palatalizációja, illetve ennek visszahatása folytán az -n és -ny szóvégek a m.-ban nem adnak kontrasztot (egymás területi és időbeli változatai).

 

Ami a Regd- alapnevet illeti, az szembeötlően nem is le. (ha más nem is, *Rzegd- formában lenne várható), de más nyelven sem találni megfelelő forrást. Ha viszont -gd- < -dg- hangcserét feltételezünk, amelyre alapot ad a le. Regdos és Redgosz név, jó fogódzóhoz jutunk: a le. Rydgier névhez (a szl. /y/ nyíltabbá válásához a le.-ben vö. szlk. syr ’sajt’ ~ le. ser ’ua.’) {3}, amely egyértelműen a n. Rüttger < Rudiger (< ófn. hruod ’hírnév’ + gēr ’dárda’) szn. (majd csn.) {DuFam} átvételének tűnik.

 

Mivel a le. Regdoń ~ Regdon egy névbokor tagjaként rendszerbe illeszkedik, a m. Regdony ~ Regdon viszont izolált így a a lehetséges m. etimológia dacára a nevet le. eredetűnek kell tartani. Ezt megerősíti a m. Regdan név, amely m. alapról nem képezhető, de az -an le. szn.-képző, vö. le. Drogi ’tkp. drága’ > Drogan {4}.

 

{1} http://www.herby.com.pl/naz_result.php?nazq=Regd
{2} http://www.herby.com.pl/naz_result.php?nazq=D%B3ug
{3} http://www.herby.com.pl/naz_result.php?nazq=R*dg 
{4} http://www.herby.com.pl/naz_result.php?nazq=Drog

Előzmény: Prelleg (9450)
LvT Creative Commons License 2012.08.11 0 0 9471

> A Garzó családnevet én a Karcag településnévvel gondoltam rokonítani szóeleji zöngésedéssel és szóvégi ag > ó átalakulással. […] Elképzelhető-e?

 

A legkevésbé sem. A kérdéses szó eleji zöngésülést nem is számítva az alábbi problémák vannak, amelyek ezt a felvetést kizárják. Nem tudok felidézni olyan adatot arra, hogy az /r/ utáni helyzet zöngésüléssel járna, így a /z/-nek nincs magyarázata. Továbbá a Karcag hn. a kun Qarsaq ’pusztai róka, Vulpes corsac’ személynévből ered, amelynek első adata 1400-ból való. Nem tudok arról, hogy a szóvégi -q a kunban réshangú /γ/ ejtésű lett volna, de ha igen, ekkorra a magyar szóvégi /Vγ/ > /Vu̯/ > /V̄/ változás már lejátszódott. A világ nyelvei kun szócikkében megnéztem a kun jövevényszavakat, és ilyen pozícióban mindig megmarad a -k (max. -g-vé zöngésedik): hurok, csabak ’keszegfajta’, csanak ’ivóedény’, családnevek: Butak, Orog.

 

 

> A Kenyér családnév hangátvetéssel a Kerény helységnévvel is közösíthető, az meg, ha igaz, a latin Quiniusból származik. Elképzelhető-e?

 

A legkevésbé sem. Egyrészt, a Kerény (Kljajićevo, Szerbia) helynevet a helységnévrendezés során hatósági úton, hivatalos névadással állapították meg 1904-ben az eddigi Kernyája helyett. Ugyanígy jártak el ugyanebben az időszakban Kiskerény (Kurimany, Szlovákia) esetén, amelynek addig Kurimján volt a neve.

 

Ez a régi magyar Kerény személynév pedig nagyon hasonlónak tűnik a régi magyar Géza személynévhez. Ez utóbbit a XIX. sz.-ban alkották meg. Ugyan létező személynevet akartak felújítani, de hibásan olvasták ki. Kiskerény eredeti magyar neve valóban Szent Quiriniusra utalt, de azt 1458-ban Sentkoryn /Szentkorin / alakban jegyezték le, tehát mély hangrendű Korin formában van valós származék. Nincs tudomásom arról, hogy a feltételezett magas hangrendű *Kerény forma valaha is hely- vagy családnévi származékot adott volna.

 

Harmadrészt pedig a 9462-esben sok analóg példával bemutattam, hogy a Kenyér a péktermékről vett nevek rendszerébe illeszkedik hézagmentesen, így akkor sem lenne indokolt egy esetleges Kerény >Kenyér hangátvetést feltételezni, ha indokolt lenne a Kerény nevet a fentiekkel ellentétben figyelembe venni.

Előzmény: Értökös (9469)
LvT Creative Commons License 2012.08.11 0 0 9470

> Egyébként a Szimon családnév is görög lehet? (Szintén Mindszentről.) Érdekes, hogy nem lett belőle Simon...

 

A Popovits (#9460) is azért lehet görög név, mert a balkáni nemzeti mozgalmak XIX. sz.-i megjelenésével lett a fogalomnak modern értelme: korábban műveltséget, nyelvet és főként vallást jelentett. A cincár (aromán, makedoromán) Sina család tehát ezért volt görög.

 

Ezt azért írtam, mert a Σίμων /Szimon/ ilyenformán görög, de ténylegesen eredhet más ortodox vallású népből/nyelvből, pl. bulgár Симо /Szimo/ < Симеон /Szimeon/, orosz Семён /Szĕmjon/, örmény Սիմ(ե)ոն /Szim(e)on/, román Simion, szerb Сим(е)он /Szim(e)on/.

 

Arra a kérdésre, hogy miért maradt meg az /sz/, nem tudok konkrétumot válaszolni. Láthatólag van ilyen és olyan eset is: hogy emögött az integráció-szeparáció, a nyelv (görög sejpes /sz/ vs. szerb stb. /s/ ~ /sz/ különbség), tradicionális-neológ honosodás jelentette dichotómia munkál-e (vagy ezek együttese), nem tudom. Ehhez kellene egy tanulmány a kérdésről, de ilyenem nincs.

 

 

> évszázadokon keresztül népszerű az Apollónia keresztnév, de megjelenik a Nikodém is

 

A Никодим /Nikodim/ a szerbben is megvan (nyilván a közös ortodox panteon folytán), az Apollónia számomra pedig cigány remineszcenciát idéz (lehet, hogy ez is a görögkeleti vallás folytán). Egyebekben nincs ötletem.

 

Abban sem vagyok gyakorlott, hogy mi történik, ha ortodoxok olyan helyre települnek be, ahol nincsenek annyian, hogy saját hitközséget alapítsanak. Vajon nem képzelhető el ilyenkor a vallási asszimiláció..?

Előzmény: Mezőbándi (9467)
Értökös Creative Commons License 2012.08.11 0 0 9469

Kedves LvT, köszönöm a segítséget.

A Garzó családnevet én a Karcag településnévvel gondoltam rokonítani szóeleji zöngésedéssel és szóvégi ag > ó átalakulással.

A Kenyér családnév hangátvetéssel a Kerény helységnévvel is közösíthető, az meg, ha igaz, a latin Quiniusból származik. Elképzelhető-e?

 

Előzmény: LvT (9462)
LvT Creative Commons License 2012.08.11 0 0 9468

> 1720-ban ugyanitt  Volfgang Motil (!)-t.

 

Ezzel képbe jött egy „ortodoxabb” név: a szlovák Motíľ ~ Motýľ, vö. szlk. motýľ ’lepke, pillangó’.

 

> 1715-ben Volfgangus Matin-t vagy lehetségesen Maxin-t írtak össze. 

 

A Maxin is máig létező szlovák vezetéknév: a Maxim (< lat. Maximus ’legnagyobb’ csn.; a keresztyénségben egy VIII. sz.-i konstantinápolyi szent kultusza nyomán jelent meg) alakváltozata. Ráadásul ebből a vezetéknévből több előfordulást is ismer a 1715. évi összeírás: Jacobus Maxin (Markuska, Gömör), Franciscus Maxin (Ajak, Szabolcs), Sibala Maxin (Oroszvalova, Zemplén), Joannes Maxin (Nagytoronya, Zemplén).

 

Ezen az úton (az -i/y szóvég nélküli alakokon) pedig éppen azért nem lehet elindulni, mert szinte mindegyik amúgy létező név, így nem lehet kiszűrni, melyik az „eredeti”, melyik a „romlott”. Vélhetően a korból származó gyöngyössolymosi dokumentumokat tételesen meg kellene vizsgálni, hogy ezek a nevek valóban összefüggenek-e, és ha igen, akkor melyik lehet a „forrás”. De magam családkutatással nem foglalkozom, így ennél többet nem mondhatok.

 

> Arról esetleg tudsz-e valamit, hogy az 1945 után megváltoztatott nevek kutathatók-e?

 

Nem tudok róla. De Hajdú Mihály a Családnevek enciklopédiájának bevezetőjében célzott arra, hogy XX. sz.-i ilyen adattárak nincsenek, főként személyiségi jogi megfontolások miatt.

Előzmény: Sabine72 (9465)
Mezőbándi Creative Commons License 2012.08.11 0 0 9467

Köszi.

 

Kár, hogy forrásanyagot nem nagyon publikálnak (én legalább is nem találtam). Kielemeznek minden összefüggést töviről hegyire, de sehol egy olyan lista, hogy ekkor-és-ekkor, itt-és-itt, ezek-és-ezek a görög családok fordultak elő.

 

Egyébként a Szimon családnév is görög lehet? (Szintén Mindszentről.) Érdekes, hogy nem lett belőle Simon...

 

Továbbá, évszázadokon keresztül népszerű az Apollónia keresztnév, de megjelenik a Nikodém is a XIX század második felében:


1870: Nagy István + Gyovai Apollónia = Nagy Nikodém

1871: Gaál Gáspár + Ambrus Mária = Gaál Nikodém

1876: Lantos István + Dénes Anna = Lantos Nikodém

 

Talán csak divathullám, mert elég közel esnek egymáshoz. Másfelől viszont az Ambrus és a Dénes családnevek, vagy az Apollónia keresztnév, lehetnének akár görögök is... De mind Róm.kat., szóval... Nem tudom, csak érdekes.

 

Egyébként az biztos, hogy ilyen mennyiségben még sehol nem láttam Apollóniákat. 180 év alatt 763 db.

 

Összehasonlításképpen:

Anna 3572

Rozália 1830

Mária 1749

Katalin 1569

Apollónia 763

Júlia(nna) 753

Klára 669

Erzsébet 620

Ilona 611

Veron/Vera 533

Etel(ka) 526

Borbála 504

Márta 374

Judit 209

 

Ezek között persze vannak 1-1 évtizedre jellemző divatnevek (pl. Etel/Etelka), ezzel szemben az Apollónia jelenléte mindvégig erőteljes.

 

Előzmény: LvT (9464)
LvT Creative Commons License 2012.08.11 0 0 9466

> Egyébként a netes összeírásban találtad? Valaki egyszer azt is elárulhatná nekem, hogy kell ott névre keresni.

 

Igazából nem tudom, hogy mi nem sikerül neked, mert csak be kell hozni a böngészőbe a http://www.arcanum.hu/mol/ oldalt, a „Keresés” mezőbe beírni a keresett szót (nevet) és megnyomni a [Mehet!] gombot. A jobb oldali képernyő alsó részén kijön a találati lista (ha volt), fölötte pedig a listából kiválasztott (ill. az első) találatot tartalmazó dokumentum látszik.

Így az összes adatbázisban keresel, de így egyszerűbb: a találati listán majd kihagyod, amelyik nem kell.

A szofisztikáltabb kereséshez a „Válasszon űrlapot!” listából kell a megfelelőt kiválasztani. Itt lehet pl. a keresést csak az 1715. évi összeírásra szűkíteni.

 

Előtte:

 

Utána:

Előzmény: Sabine72 (9465)
Sabine72 Creative Commons License 2012.08.11 0 0 9465

Köszönöm a zólyomi találatodat. Egyébként a netes összeírásban találtad? Valaki egyszer azt is elárulhatná nekem, hogy kell ott névre keresni. (Mert én végig szoktam nézni falunként)

A család sejtései között szerepelt a felvidéki származás, bár ők inkább Gömör vármegyére gyanakodtak. (Ugyanis onnan való személyekkel házasodtak az idők folyamán)  Meg persze a Majtényi névváltozat is felmerült. (naná kesseleőkői előnévvel....)

Egyébként Gyöngyössolymoson, ahol hosszabb ideig éltek, 1715-ben Volfgangus Matin-t vagy lehetségesen Maxin-t írtak össze. 

1720-ban ugyanitt  Volfgang Motil (!)-t. Ezek szerintem ugyanazt a személyt takarják.

De kb. 1850-től napjainkig is mintegy ötféle névváltozat létezik ugyanebben a családban. Ezt anyakönyvileg igazolhatóan.

Ez a név pedig szerintem nem nehezen kiejthető. Csak éppen "nem tudnak mit kezdeni" vele. Nincs jelentése.

Arról esetleg tudsz-e valamit, hogy az 1945 után megváltoztatott nevek kutathatók-e?

Mert ha jól emlékszem 1904-1944 közöttiek vannak a Levéltárban K-150 jelzet alatt. (abban nincs semmi) Ugyanis hét ilyen nevű testvér közül egy Miskolczi-ra változtatott. //Talán tele lett a hócipője azzal, hogy folyton elírták a nevét?//  Maradék 6 meg 3 féleképpen írta a nevét. De már egy sem él közülük, csak a leszármazottaik.

Hát bocs, hogy hosszú voltam,  de még egyszer köszönöm...

Előzmény: LvT (9459)
LvT Creative Commons License 2012.08.11 0 0 9464

> Amúgy ez a sz-zs / sz-s váltás tényleg végbe mehetett így? És miért történt ez az átalakulás? A Zsótér semmivel sem ejthető könnyebben mint a Szótér. Ugyanúgy nem jelent semmit magyarul.

 

Ide jön még a Sina < gör. Σίνας családnév is. A pontos okát nem tudom, de a latin átvételekben is hagyományosan /s/ van /sz/ helyett,ugyanígy /zs/ pedig /z/ helyett, vö. még Zsófia < gör. Σοφία. Ezt erősíthette, hogy a görögben, mint általában azokban a nyelvekben, amelyek nem ismerik az /s/ ~ /sz/ megkülönböztetést, akusztikailag köztes hangot ejtenek.

 

 

> Konstantin, Theodor, Zsótér, Haris - mind elvesztette a görög alakját.

 

Ha az ajánlottam mű 24. oldalát elolvasod, azon ez áll: „»Görög Kis Tódor György« görögül írta alá a végrendeletét: »Degodoros Gyorgyev«” (a párhuzamos görög szövegből kiviláglik, hogy a „görögül” annyit tesz, hogy a görög névformát használta latin betűs írással). Vagyis az illető nem vett föl magyar nevet, csak a környezete illette ilyennel. Az eredmény tehát nem eleve lefutott: amely család jobban beépült a magyar környezetbe, annak a magyarosított névformája stabilizálódhatott; amely autonómabb maradt, az hosszabb távon megőrizhette az eredeti alakot.

Előzmény: Mezőbándi (9460)
Andreas de Szered Creative Commons License 2012.08.10 0 0 9463

Köszönöm a választ!

Előzmény: LvT (9458)
LvT Creative Commons License 2012.08.10 0 0 9462

Kenyér: Kázmér Miklós a Kenyérsütő foglalkozásnév rövidülésének tartja, vagyis ’pék’ értelmű. Vö. hasonló korrelációt mutató régi vezetéknevek: Cipó ~ Cipósütő, Kalács ~ Kalácssütő, Perec ~ Perecssütő, Pogácsa ~ Pogácsasütő, Zsemle ~ Zsemlesütő.

 

Kukoricza: A termesztett növények neveiről vett családnevek közé tartozik. Mint ilyen foglalkozásnév termesztő, ill. kereskedő értelemben. Vö. hasonló: Árpa, Bab, Búza stb.

 

Garzó: Erről nem találtam irodalmi adatot, és biztos tippem sincs. Én összekötném a Garzsó vezetéknévvel, emezt pedig a Gerzsó illeszkedett változatának vélem. A Gerzsó pedig a Gerzson (< héber גֵּרְשֹׁם /Gērəšōm/ ’? száműzött, jövevény, idegen’) személynév rövidülése az kicsinyítő képzővel továbbképezve.

Előzmény: Értökös (9456)
Mezőbándi Creative Commons License 2012.08.10 0 0 9461

Most látom, hogy van egy Theodosz is. Szótagszám stimmel, végződés stimmel... végül is tehát van analógia.

Előzmény: Mezőbándi (9460)
Mezőbándi Creative Commons License 2012.08.10 0 0 9460

Milyen fura, hogy pont tegnap nézegettem életemben először a mindszenti anyakönyvet és egy pillantra el is gondolkodtam a Zsótér családnéven... És akkor most te megemlíted ezt a mindszenti gyökerű családot...

 

Amúgy ez a sz-zs / sz-s váltás tényleg végbe mehetett így? És miért történt ez az átalakulás? A Zsótér semmivel sem ejthető könnyebben mint a Szótér. Ugyanúgy nem jelent semmit magyarul.

 

"Nem biztos, hogy ilyesmire gondolsz"


De, Borsodra egy ugyanilyen nagyon király lenne :)

 

Érdekes, hogy a könyvben felsorolt nevek között nem igazán van olyan ami a.) egyrészt valóban görög etimológiájú, másrészt b.) változatlan formában maradt volna fenn. Ebben a tekintetben a Megulesz még mindig kivételt képezne.

 

Popovits, Lippay, Vastag, Gyuricza  - én a XVIII. századi "görög" neveknek elsősorban erről a típusáról tudtam.

 

Konstantin, Theodor, Zsótér, Haris - mind elvesztette a görög alakját.

 

 

Szóval, pont a Megulesz maradt volna fenn érintetlenül?

LvT Creative Commons License 2012.08.10 0 0 9459

> Van-e valakinek tippje a Matiny, Matényi névről?

 

Mivel egyelőre megfelelő helynévi alapot nem találok, a Nyugat-Európában előforduló lat. Mattinus személynév errefelé való használatáról pedignincs infóm, a gondolataim egyelőre a Martini (< a latin Martinus ’Márton’ humanista apanévi formája), illetve a Majtényi vezetéknevek módosulatai körül járnak.  Az 1715-ös összeírás egyébként Zólyomban ismer egy „Samuel Matiny”-t, ha ez nem elírás „Martiny” helyett: http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/1715/12d4/12d5?f=templates&fn=document-frame.htm&2.0

Előzmény: Sabine72 (9455)
LvT Creative Commons License 2012.08.10 0 0 9458

> helyes azon megérzésem, hogy a 'Szadilek' családnévnek köze lehet a 'Szedlák'-hoz?

 

Csak igen-igen áttételesen. A Szadilek a cseh (részben szlovák) Sadílek vezetéknév átvétele, ez pedig a cseh Sadil személynév (majd családnév) -ek kicsinyítő képzős származéka. Az -il végű cseh nevekről írtam a Vrascsil kapcsán a 9451-esben: ez esetben az igei tő a sadit(i) ’ültet’, tehát a jelentés: ’ültető; aki ültetni szokott’.

 

A Szedlák egyszerűen cseh sedlák ~ szlovák sedliak ’paraszt’, ez a régi cs.-szlk. sedlo ’ telep, falu’ szó -ák / -iak lakosnévképzős származéka. Ez végső soron az ősszláv *sěděti ’ül’ ige származéka, az ’ül > letelepedik’ jelentésbővülés alapján.

 

S minthogy az ősszláv sěděti ’ül’ ~ saditi ’ültet’ ugyanaz tő alapnyelvi ablautváltozatai (vö. német sitzen’ül’ ~ setzen’ültet’), összefüggés van, de az párezer évvel a nevek keletkezése előtti.

Előzmény: Andreas de Szered (9454)
LvT Creative Commons License 2012.08.10 0 0 9457

> nem ismerek példákat arra, hogy görög családnevek fennmaradtak volna a 18. század derekáról

 

XVIII. sz.-i Csongrád megyei görög vezetéknevek közül csak három, amelyik ma is előfordul a telefonkönyvben (nem feltétlenül Csongrád megyében): Zsótér < Σωτήρ ’megváltó’, Haris < Χάρης < Θεοχάρης ’isten + kegyelem’, Hadzsi < Χατζής ’hadzsi, Mekkában/Jeruzsálemben járt zarándok’.

 

 

> Eddig még irodalmat se nagyon találtam, ami segítene világosabban látni (pl. borsodi görögök összeírása? valamilyen hasznosabb monográfia? a magyarországi görög népesség az újkorban? stb, stb...)

 

Nem biztos, hogy ilyesmire gondolsz, de a fenti neveket innen vettem: http://www.szegedigorogok.hu/index.php/component/content/article?id=173

Előzmény: Mezőbándi (9453)
Értökös Creative Commons License 2012.08.08 0 0 9456

Július 27.-én  három régi solti név etimológiájairánt érdeklődtem: Kenyér, Kukoricza (János, a város kanásza) és Garzó (mint Péter az ismert népdalból).

Előre is köszönöm a magyarázatot.

Sabine72 Creative Commons License 2012.08.07 0 0 9455

Van-e valakinek tippje a Matiny, Matényi névről?

Jelentése nincs, Kázmér nem ír róla, de Kálmán Béla és Hajdú Mihály sem. Talán felvidéki?

Andreas de Szered Creative Commons License 2012.08.07 0 0 9454

Sziasztok,

helyes azon megérzésem, hogy a 'Szadilek' családnévnek köze lehet a 'Szedlák'-hoz?

Mezőbándi Creative Commons License 2012.08.05 0 0 9453

Hát, földrajzilag ugyebár a spanyol eredet még valószínűtlenebbnek tűnik. Azon a környéken a nem magyar (és nem cigány) névkincs túlnyomórészt szláv (lengyel, ruszin, "tót", stb.), esetleg német. Ha a Megulesz semmilyen ésszerű módon nem eredeztethető ezekből, akkor a miskolci görög eredet marad továbbra is a második legkézenfekvőbb magyarázat.

 

Bár, azt már nem tudom, hogy miképpen, hiszen nem ismerek példákat arra, hogy görög családnevek fennmaradtak volna a 18. század derekáról. Eddig még irodalmat se nagyon találtam, ami segítene világosabban látni (pl. borsodi görögök összeírása? valamilyen hasznosabb monográfia? a magyarországi görög népesség az újkorban? stb, stb...)

 

Mindenesetre, akkor szerinted a görög még mindig valószínűbb, mint bármiféle szláv név elírása, román név rendhagyó csonkolása, stb, stb.... Oké, akkor továbbra is errefelé fogok kapirgálni. Köszönöm.

Előzmény: LvT (9443)
Prelleg Creative Commons License 2012.08.05 0 0 9452

Kedves LvT!

 

Nagyon köszönöm a választ!!

Előzmény: LvT (9451)
LvT Creative Commons License 2012.08.04 0 0 9451

Vraszcsil: A jelenlegi formája Vraštil, és cseh név. A régi csehbeli és szlovákbeli a šč /scs/ hangkapcsolat a csehben és a középszlovákban št /st/ vagy šť /sty/ alakúvá vált, illetve a nyelvjárások még őrzik az šč-t, vö. irodalmi szlovák šťuka /styuka/ ~ nyelvjárási ščuka /scsuka/ ~ magyar csuka. Az utóbbiból látszik, hogy a magyar nyelv régi jövevényszavai az /scs/-s formákat őrzik, ha gyakran /cs/-vé is egyszerűsödve. A tulajdonnevek köréből ilyen pl. a szlk. Štrbské pleso ~ m. Csorba-tó, szlk. [Šarišský] Štiavnik ~ m. régi Scsavnyik stb.

 

A cseh Vraštil az l-igenévképzővel alkotott jellegzetes nevek közé tartozik: ez eredetileg múlt idejű folyamatos melléknéviigenév-képző volt (a mai szláv nyelvekben az összetett múlt időt alkotja), így a jelentése kb. ’aki …-ni szokott; akire a …-ás jellemző’-ként adható vissza. Az alapige ebben az esetben a cseh vraštit(i) ’ráncol, összehúz’ ige. Hogy mit ráncolt az illető, a homlokát, ruháját vagy mást, azt innen már nehéz megbecsülni.

 

 

Aggod: Én Agod alakban ismerem, magyar apanév. Kázmér Miklós az Ágoston (< latin Augustinus ’Augustushoz [magasztos,, fenséges] tartozó férfi’) egyházi személynév Ag- rövidülésének -d kicsinyítő képzős származékának tartja. Persze az alak lehet más Ag-gá csonkolódó név is, elsősorban a magyar agg ’idős’ melléknévből lett személynév, de Kis Lajos említi még a régi magyar Aga személynevet (talán a török méltóságnévből?), illetve a szerb-horvát Ago-t.

 

 

Paska: Magyar apanév. Kázmér Miklós a Paszkál (< latin Paschalis ’húsvéti, ti. akkor született férfi’) egyházi személynév régi Paskál alakja becéző formájának (rövidülés és -a kicsinyítő képző) tartja.

 

 

Kirják: A bulgárban a Киряк /Kirjak/ anyakönyvezhető személynév. Az oroszban vezetéknév. A magyarba vélhetően az ukrán közvetítette. A perzsa Kuruš személynév a görög Κύρος /Kürosz/ alakon keresztül bekerült az egyházi szlávba is Киръ /Kir/ alakban. Ennek a névnek a -як /jak/ képzős származékáról van szó.

Előzmény: Prelleg (9450)
Prelleg Creative Commons License 2012.08.04 0 0 9450

Tisztelt Fórumozók!

A Vrascsil név jelentését és eredetét szeretném megtudni, illetve egy korábbi hozzászólásomban felvetett nevekét is úgy, mint: Aggod, Kirják, Paska és Regdon.

Előre is köszönöm.

Illetve lenne még egy másik kérdésem is. Nem régen olvasgattam az egyik Csendőr Zsebkönyvet (A Magyar Királyi Csendőrség Zsebkönyve. Budapest, 1902. 161. oldal), mikor egy számomra ismeretlen keresztnévvel találkoztam: Ruffi. Milyen eredetű ez a név? Esetleg mindösszesen  egy becézett alakról lenne szó? 

http://csendor.com/konyvtar/konyvek/Zsebkonyv/Zsebk%f6nyv-1902%20-%20HK/02%20Zsebk%f6nyv1902%20111-236p.pdf

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!