Kérdésem az lenne, hogy két fázis megy be a lakásba, nincs ÉV relé.
Kérnének ÉV-relét. 2 fázisra egy 4 pólusút tegyek, és csak a két fázis (és persze a nulla) lesz bekötve rajta, vagy 2 db 2 pólusút, azaz két darab egy fázisút?
De akkor meg persze hozzájuk tartozó a nullákat is szét kell választani.
Karácsonykor én már 8 évesen meguntam, végigpróbáltam elemmel és akkor legaláb változatos sorrendben lehetett becsavarni, aztán vettem egy marok új izzót, az ki is tartott a mostani LEDes korszakig és kevesebbet kellett szentségelni. Aki nem akar szopni a fénycsővel, mert már szép szürkék a végei, az egyszer kicseréli mindent, aztán jó lesz csilliárd évig.
Felmaszol a letrara egy uj fenycsovel es betekered az armatura elso csove helyere.
Ha az armatura nem kezd vilagitani, akkor a kivett csovet beteszed a masodik helyre.
Ha nem kezd vilagitani, akkor a kivett (masodik) csovet beteszed a harmadik helyre.
Ha meg ekkor sem vilagit, akkor menjen a harmadik cso a negyedik helyre.
Ha meg ekkor sem vilagit, akkor vagy nem egy fenycso egett ki (hanem pl elotet vagy vezetek), vagy az armatura nem negyes, hanem 2 x 2-es soros kapcsolasu.
Ugyanigy lehet gyorsan megtalslni a kiegett izzot pl soros kapcsolasu karacsonyfa egosorban is.
Probalj szerezni a lanchoz valamilyen gyartoi nyilatkozatot, amin teherbirasi adat is van. Vagy passzold at a feladatot lakatosnak/statikusnak.
...mert ha leszakad a csillar es van alatta valaki, akkor hirtelen senki sem fog emlekezni arra, hogya szep bronz szin fontosabb volt a minositett lancnal...
Teljesen jogos a felvetés de eddig ez nem esett le, hogyha egy cső kiég és attól elalszik a többi is akkor, már több nem tud kiégni. Tehát valóban egy jó csővel kell csak létrára mászni, és azzal sorban próbálgatni. Már ez is nagy segítség volt.
Eppen azt szeretnem kideriteni, hogy valoban negyes kapcsolas van ott, vagy ket db kettes soros.
Mert negyes kapcsolas eseren nem forduihat elo, hogy egynel tobb fenycso eg ki az armaruraban, tehat eleg, ha csak egy tartalek fenycsovet visz magaval a letrara.
Ez igy erosen zavaros.
Ha egy armaturaban vilagit mind a negy fenycso es az egyiket kitekered, akkor a masik harom is elalszik??
A racs akkor is raz, amikor nem ersz semmi mashoz a racson kivul, csak allsz a letran a szigetelo talpu cipodben??
Ha azt a műszert vetted, amit linkeltél, akkor a mérési eredményből következőleg 1000V-al mértél? Azért ahhoz kis bátorság kellett, korosabb berendezésre 500V-nál többet nem nagyon engednek rá.
A szakma a hurokellenállás kifejezést lefoglalta a zárlati áramkör ellenállásának a számára, az meg ugye a transzformátorig megy és jön. A házon belüli részének az ismerete nem sok információval bír, ha a rossz kötésekre gondolsz, az nagyobb áramnál mond csődöt, mint amit a pulti multiméter ráenged. Emellett, a mérőzsinór és a rövidzár ellenállása, stb. Mint ahogy írják.
Irodában nálunk ilyenek vannak. Azt sajnálattal tapasztaltam, hogy ha a négyből csak egy cső is kiég akkor a másik három se világít. És nem is biztos hogy csak egy cső rossz, lehet több is vagy akár mind. Egyszerűnek tűnik, de létra tetején állva igen szűk helyen kell mozgatni a csöveket a cseréhez. Szóval kicsit macerás négyet kivenni biztosan jó négy másikat meg berakni.
1,) A próbálgatáson, mind négy cső kicserélésen kívül van valami jó módszer az egy vagy több hibás cső megkeresésére?
2.) Le van hajtva a rács, rajta van a sárga zöld földelő vezeték (amiről persze nem tudom hogy be van-e kötve rendesen) felkapcsolt állapotban próbálgatom a csöveket és amikor véletlenül hozzáérek a rácshoz, hát az igen csak csípős. Nem itt, máskor már értem hozzá véletlenül 220 V fázishoz, ez a csípés a rácstól nem tűnik olyan erősnek, de elég kellemetlen meg ijesztő is. Ez így normál vagy valami hiba lehet? Javasolt teendők? (Már azon kívül persze, hogy ne érjek hozzá) Köszi.
Sok multiméter alapbol akár 1.4et mutat rövidrezárt mérődrótokkal, és inkább csak indikálásra, relativ érték meghatározásra, nem valódi pontos mérésre alkalmas ennyire alacsony értékeknél.
Ide 4 vezetékes hitelesített milliohmmérő, illetve normális hurokellenállás mérő kellene, ha ilyen szipiszupi nagy pontosságot akarunk.
2ohm alatti-körüli kijelzés az feltehetően nem katasztrófa, a nagyrésze egyszerű mérési hiba.
na meg abban a kínai "mászerben" nem nagyon bíznék... Csak pislogtam, mikor G Ohm-okról beszélt szigetelés ellenállás mérésnél. Meg hogy megküldte 1000 V-al...
Én azt a 4ohmot megkeresném, ha nem jelentősen sokkal-sokkal-sokkal hosszabb a vezeték ott, rengeteg kötéssel, mint a többi normálisnak tekinthető ellenállású, akkor ez komoly hiba.
Ha a hurokban nagyobb az ellenállás, mert gyenge a drót, meg alu, meg sok a kötés, nem jó, de nem lesz baj, mert a veszteség eloszlik.
Ha van egy határozott pont, ahol kw-os fogyasztóknál sokszáz W megy rá egy pár mm2-re, mert nagy átmeneti ellenállású, hibás egy kötés, az garantáltan problémákat okoz majd.
A 0,9 megaohmnál ne aggódj, ez még igen messze van attól az értéktől, ami leverheti a FI relét. De a biztonság kedvért erre a vonalra rámérnék közvetlenül egy nagyobb eső után is, lehet, hogy sokkal lejjebb megy.
A 4 ohm feletti hurokellenállás azonban gyanús érték is lehet (kötéshiba?), persze ha ez egy marha hosszú szakasz vékony vezetékből, akkor lehet normál érték is.
Hétvégén kész lettem a teljes hálózat mérésével is, amivel olyan nagy vitát váltottam itt ki. :) Íme az eredmények.
A szigetelési ellenállásokat az L-N, L-PE, N-PE vezetők között mértem mindegyik körön, az óraszekrényben a vezetékek leválasztva, az összes fogyasztó a hálózatból kihúzva. A legtöbb esetben 2 GΩ felett i értéket mértem, pár helyen volt 1,1 GΩ és 2 GΩ közötti érték. Egyetlen kivétellel, a vízpartra kivezető légkábel L-N vezetői között csak 2,3 MΩ volt (ez kisebb mérőfeszültségen változott, 250V-nál már csak 0,9 MΩ-ot mértem.) Gondolom ez a kábel az időjárás hatásai miatt már kezd elöregedni és idővel majd cserélni kell.
A hurokellenállások mérését csak egyszerű multiméterrel végeztem ellenállás mérés módban. A leválasztott köröknél az óraszekrény felöl egyenként rövidre zártam az L-N, az L-PE illetve az N-PE vezetőket és minden egyes aljzatban mértem az adott vezetők hurokellenállását. Az eredmények minden esetben 1-2 Ω között voltak, egyetlen esetben mértem 4,1 Ω-ot.
Mi a véleményetek ezekről az értékekről? Ugye jól gondolom, hogy ezek azért eléggé rendben vannak, és biztonsággal használható lesz majd a villamos hálózat?
Amúgy már sajnálom, hogy nem szántam rá az időt és végeztem el ezeket a méréseket a szétégett kötődobozok felújítása előtt is. Érdekes lett volna összehasonlítani a két mérési jegyzőkönyvet egymással. :)
cucu: A mért oldalon lévő egyetlen kismegszakítót természetesen cserélem és helyette 4 kört építek ki, kettőt bentre kettőt a kültérre. Viszont a méretlen oldali régi Bakony kis megszakítót értelemszerűen én magam nem cserélhetem ki, az maradni fog.
vundergraf: A villanytűzhely mellett más komolyabb fogyasztó nem szokott menni, esetleg a világítás. De gyakorlatban az se szokott soha maxon járni, a 2500W az akkor van, ha mindkét főzőlapja és a sütő is maximumon van, ilyen gyakorlatilag nincs is soha. Csak a sütőjét használjuk, főzni van palackos gáztűzhely.
Szeretném a segítségetek kérni még két kérdésben:
1. Külső falra kellene felszerelnem egy kábelcsatornát. Bírnia kellene a erős napsütést naponta órákon keresztül, a hőt és az UV-t, valamint télen a szokásos fagyokat. Jó lenne, ha pár éven belül nem töredezne darabokra. Vízállóság nem fontos, földkábelt vezetek majd benne egy pár méteres szakaszon. Ti milyen csatornát ajánlotok ilyen célra? 20x12-es elég lenne, szerintetek pl. a Legrand 638120-as jó lehet? Ez az adatlapja szerint bírja -15 fokig, de az UV állóságról nem írnak semmit. Az se hátrány, ha lehet hozzá kapni könyököket, idomokat.
2. Az óraszekrénybe készülő elosztódoboznál az itt tőletek kapott tanácsot fogom követni és N és PE sínek helyett WAGO-t használok majd. Már szétszedtem és kihajítottam a régi táblás "elosztót" is, egyenlőre ideiglenes WAGO-kkal oldottam meg, hogy legyen áram, amíg fel nem kerül a végleges elosztodoboz a FI relékkel és az új kismegszakítókkal. Emlékeztetőül az eredeti állapot, illetve a szétbontás utáni:
A gondom az, hogy az órától jövő mért vezetékek túl vastagok, hogy a WAGO-s "sínre" tegyem őket. A L/N vezetők 10 mm2-esek, a szondától jövő PE pedig 16 mm2-es, ezek nem mennek bele a WAGO-ba. Ezt hogy oldjam meg, az jó lehet, ha ezekről egy sima mezei sorkapoccsal (lásd a fotón) továbbmegyek egy 4-es réz vezetékdarabbal és az megy bele a WAGO-s sínbe? Vagy van ennél igényesebb, profibb megoldás is?
A szaktanárom okította hogy kell. A dobozig gipszelt MM-fal a tövénél nagyon merev átmenet képződik ezért ott könnyen eltörhet. Pont akkor mikor a külső köpenyt lecsupaszítjuk,vagy a kötés mozgatása közben. A csőszakasz mindezt kiküszöböli.
Az értő olvasás fontos. Hogy ti hogyan szereltétek, az egy dolog. Én azt mondtam, hogy nem volt kötelező úgy szerelni. A kell és a szokás, meg praktikus között mérföldes a távolság egyenként is.
MM vezetéket bizony úgy szereltünk, főként szerelvény doboznál, hogy el ne törjön az alu vezeték szerelvény cserénél. Még Omegát is tettünk a vezetékbe.
Ne alkalmazz tömör vezetéket ott, ahol az mozogni fog (pl lengedezni két épület között).
Hosszú vezeték végén erősen lecsökkenhet a 230V, ha nagy teljesítményű fogyasztót kapcsolsz be. Ez ellen a vezeték keresztmetszetének növelésével lehet védekezni. Tehát pl kis távolságban lehet, hogy elegendő a kis hegesztő trafód számára egy 1,5-ös hosszabbító, de 60 méter távolságban már lehet, hogy már a 2,5-ös is túl vékony lesz és még annál is vastagabb vezetéken kell gondolkodnod.
Ha a világítás energiáját külön vezetéken viszed ki a házból, akkor a világítás nem fog csökkeni/villogni nagyobb terhelés (pl hegesztés) közben.
Okos dolog, ha külön biztosítékja van a világításnak, mert ha valamelyik barkácsgéped lecsapja a biztosítékot, akkor legalább nem sötétben kell anyáznod :)
Villámcsapás esetére léteznek túlfeszültég-levezető ketyerék, okos dolog ilyet tenni minden vezetékre, ami (levegőben) elhagyja a házat. Az olcsóbbak csak kisebb balhé esetén hatásosak, a drágábbak erősebb feszültség ellen is jók.
Én tennék egy elektromos dobozt a ház oldalára, benne egy FI relével,
utána lenne két biztosíték, egy kis áramú a világításnak és egy nagy áramú a barkácsoljáshoz. A kis biztiről menne végig egy 3x1,5 MT kábel a lámpákhoz, a nagy áramúról meg egy 3x2,5-ös a gépeknek, ha közeli épületben barkácsolsz, vagy 3x4 mm2-es, ha távoli épületben barkácsolsz.
Ja: és sürgősen elfelejejteném az MM fal vezetéket ilyen helyre.
Az MM-fal kábelt, (kábelt?) rövid csőszakaszon kell a dobozba vezetni.
Műveletlen lehetek. Megnéztem a villanyszereléssel foglalkozó könyveimet, kell-ről azokban nem írnak, csak arról, hogy ha a doboz önállóan előre be van gipszelve, akkor célszerű ilyen csődarabkákat elhelyezni, hogy a gipsz ne tömje el a lyukat.
A csővég a dobozban nagyon is helyes! Az MM-fal kábelt, (kábelt?) rövid csőszakaszon kell a dobozba vezetni. Viszont a dobozban a köpeny szigetelését el kell távolítani hogy ne legyen annyira merev. Régen a szigetelés annyira eltávolíthatatlan volt az érszigeteléstől, hogy inkább rajtamaradt. Manapság a könnyen eltávolítható a külső szigetelés.
Na meg védőcsőbe csak nem húztak végig MM-falat...... :-)
Sajnos rosszul láttad, én örülnék a legjobban, ha beöntött cső lenne, akkor nem lenne kérdés a csere. Igazából vésett téglafalban vezetett falkábelek vannak mindenhol. :(
De miért írod, hogy "csirkedrótok"? A kismegszakító 13 A-es, erre nem elég a 2,5-es vezeték? Mekkora vezeték kellene ide, te tényleg 4-est tennél 13 A-es kismegszakító után is? Ez egy kis hétvégi ház, a legnagyobb teljesítményű fogyasztó egy villanytűzhely a maga 2500 wattjával, a második egy 1600 W-os villanyradiátor, de már megtanultuk, hogy együtt nem kapcsoljuk be őket, mert egy idő után leold a kismegszakító. Bojler, klíma, stb. nincsen. Nem hiszem, hogy ki kellene cibálni a 2,5-es vezetékeket és 4-est betenni ilyen felhasználás mellett.
A sodrott kötésekkel 30 évig már bírta, ha a WAGO-s felújítás után bírja még 20-30 évig, akkor már több mint jó a helyzet. :) Szerinted ez most nem bírja ki még pár évtizedig?
Jobb mint volt, de igazán 1000% jó, nagyon hosszú távra igy sem lesz, azt tudd.
Nem azért volt beégve 1-2 kötésed, mert az alu az aluval sodorva annyira rossz(nem is igazán jó persze..), hanem mert ezek a "csirkedrótok" nem viszik el a mai igények szerinti fogyasztókat normálisan.
Itt mindehol beöntött cső végét látom a dobozokban...., ha már ennyit csipogtatál meg szórakoztál vele, vehettél volna pár "rolni" "tyúkbelet", aztán szépen áthuzogattad volna magadnak rézzel, és akkor tényleg volna egy 100% felújított villamos hálózatod, a jövő hetet is ráaggathatnád legkisebb probléma nélkül.
Csillárt meg ilyen bebetonozott francot végesetben hagyhattad volna alunak, evvel a pasztás vagóval baj nélkül meg tudtad volna kötni a rezet az aluval is.
(Pláne ilyen 0,5A alatti áramokra, amiket ma egy komplett csillár felvesz energiatakarékossal vagy ledekkel..)
Köszönöm a tippeket sorolósín ügyben, akkor maradok az azonos gyártónál.
Az elmúlt napokban nagyon sokat haladtam a projectemmel. Megosztom veletek a részleteket, mert már eddig is sokat segítettetek tanácsokkal és kíváncsi lennék arra, hogy szerintetek jó irányba haladok-e.
Azzal kezdtem, hogy az összes elosztódobozt "felújítottam". Katasztrófális állapotok voltak, sodrott kötések, szinte mindegyik dobozban volt egy-egy szenesre égett kötés.
Viszont maguk a vezetékek jó állapotban vannak. 2,5-es alu falkábel megy mindenhova az óraszekrényből, két kör van kialakítva a házon belül. Az elégett, megpörkölödött vezetékvégek levágása után a vezetékek jól bírják a munkálatokat, hajlékonyak, blankolhatóak, egyáltalán nem "töredeznek mint a ropi", szóval úgy döntöttem gond nélkül maradhatnak.
Mindegyik dobozban szépen "kicsipogtattam" az óraszekrény dobozából indulva, hogy melyik vezeték micsoda (L/N/PE) és megjelölgettem szigszalaggal az egyen szürke vezetékeket a szokásos színekkel. A vezetékvégeket visszablankoltam és WAGO csatlakozóval csináltam újra aminden kötést ahogy a képek mutatják. Természeresen alu pasztát használtam.
Mint írtam már, szakmám és hobbim is az elektronika, de konkrétan villanyszerelésben nincs semmi gyakorlatom, csak azok a a tanácsok, amiket eddig tőletek kaptam, valamint ez életem első ilyen jellegű próbálkozása, ezért szeretném megkérdezni, hogy a fotók alapján jó úton járok-e, jók lehetnek-e így a WAGO-val felújított kötődobozok?
Autómban ki kell cserélnem az akkusarut, amibe ugye be van kötve a geberátor is egy 50mm2 keresztmetszetű sodort réz kábelen.
sajnos az új akkusaru 25mm2 kábelt fogad csak.
A generátor kb 130A-t tölt.
kérdésem, hogy szerintetek elég lehet a 25-ös kábel? Vagy létezik valamilyen keresztmetszet szűkítő? Aminek az egyik oldalába beszerelem az 50-es kábelt, a másik végét meg mint egy érvéghüvelyt, szerelem a saruba? Esetleg más ötletetek van? Köszi előre is.
Nem találok információt, de a napelemes rendszer esetén az inverter hova van kötve? Simán a hálózatba, mint egy fogyasztó, a Fi relék elé, mögé? Illetve ebben az esetben a fogyasztásmérő pozíciója sem mindegy, nem? Betáp a bejövő ágra, inverter az elmenőre. Más esetben hogyan tud kétirányba mérni?
a föld és a nullasín össze van kötve! Ez mennyire jó így? Hogyan lehet ide a FI relét bekötni? Illetve miért van összekötve a két sín?"
Úgy van jól.
Azért van összekötve, mert a bejövő nullát vagy földelni kell családi ház esetén, vagy onnan alakitják ki a védőföldelést, az a PE sin, ide jön esetleg még az EPH, egyenpotenciál hálózat, amibe a nagykiterjedésű, nagyméretű fémtárgyakat kötik be, ilyen pl. a vízhálózat , fém fürdőkád, extrém esetben a lefolyócső
A nullasin az a PEN/bejövő nulla
A földsin/PE sinröl megy a földelés mindenfelé, ezt ezután már tilos a nullával összekötni bárhol
3 fázist rákötöd a FI relére L1-L2-L3, a nullát meg a nullasinröl kötöd be és sikeres próba után örülsz.
Nagyobb tűrőképességet! :) Ebben a topicban már villamosmérnök is írt ilyent:
Otthoni (nem ipari) környezetben tudtommal szinte kizárólag védőföldelést használnak, a nullázást csak nagyteljesítményű, fixen telepített, háromfázisú villamosgépeknél (pl. esztergagép, marógép), ipari környezetben.
A Samsungos használati utasítás azt mondja, ez a készülék két változatban létezik, 120/240 V-os vagy 120/208 V-os. Azt is írja, hogy a készülékajtó mögött (?) olvasható az aktuális követelmény.
A 120/208 V az jelent 120 fokos fázistolást a két darab 120-as között.
Szeirntem legalább itt negyvenhatszor le lett írva, de sok más helyen is, kicsit szerintem keresgessél. Főleg mert elektrotechnikában is van ilyen megoldás. TN- valami lesz a megoldás.
Egy elég amatőr kérdéssel fordulok hozzátok, de remélem tudtok segíteni! Frissen vásárolt, 1989-ben épült nyaralóban háromfázisú hálózat van, mindenhol 2,5-ös réz vezetékkel szerelve, tehát a hálózatot felújítani nem kell, maximum a sodrott kötéseket, de mivel azok is kb. 5 centi hosszan vannak sodorva egyenlőre marad. A lakáselosztó a konyhában van (régi FKA tábla 10A-es Bakony kismegszakítókkal) Namost ide szeretnék egy FI relét felszerelni, amihez az FKA táblát cserélni kell, mert nem fér el benne egy háromfázisú FI relé. Amikor leszedtem a tábla burkolatát láttam hogy a föld és a nullasín össze van kötve! Ez mennyire jó így? Hogyan lehet ide a FI relét bekötni? Illetve miért van összekötve a két sín?
Ne haragudjatok ha hülyeséget kérdeztem! A szakmám egyébként elektrotechnikai műszerész, szóval valamilyen fogalmam van a dolgokról...
Ird le email-ben a problemat a magyarorszagi Samsung szerviznek.
NE telefonalj, en is szeretem lerazni azokat, akik MOST AZONNAL kovrtelnek valaszt egy osszetett problemara.
Raadasul jol meg kell gondolniuk, hogy mit valaszolnak, ha a valasz irott formaban tortenik.
Az is lehet, hogy azert ugat a frekvencia miatt, mert eppenhogy NEM inverteres a motorvezerles,
ezert a keszulek nem a hivatalosan megadott fordulatszam-ertekeken fog dolgozni.
Egy társasházban lakom, ahol a lakók megbíztak azzal, hogy
1. a társasházhoz tartozó villamos szekrényekről állapítsam meg, hogy szükséges-e a cseréjük (mert volt valamelyikkel meghibásodás és a javításnál felmerült ez a kérdés).
2. Ha igen, akkor pontosan milyen szabály alapján.
3. Illetve kérjek árajánlatot arra, hogy ezek cseréje mivel járna (idő, pénz stb).
Tud nekem segíteni valaki, aki megfelelő embert ajánl? Vagy legalább azt, hogy hol találok ilyen embert és mi lesz a titulusa? Mert gondolom, itt nem "sima" villanyszerelőre van szükség, hanem az egyes és kettes ponthoz egy olyan szakemberre, aki ismeri a szabályokat, szabványokat és ez alapján egy dokumentumot képes összerakni. A dobozok kb 30 évesek és csak a nagyságrend miatt írom, hogy kb 6 darab van és izmos vezetékek mennek beléjük (emlékeim szerint olyan 80-100 amperes biztosítékokkal).
A frekvenciaváltók által előállított hullámalak koránt sem olyan ideális mint a forgó géppel előállított.
Mivel transzformátorod megvan,a névleges feszültséget megkapja. A 10Hz különbség miatt üzemelnie kellene. A panel nem vizsgálja a névleges frekvenciát,pláne nem hogy hibaként kijelezze.(erősen kétlem hogy figyeli)
Viszont ha már a panel egyáltalán kijelez valamit az már üzemképesnek kell hogy legyen. Meg kell nézni konkrétan milyen hibaüzenetet generál.
Viszont ahogy más is írta a 2x110V amit a transzformátorról leveszel az nem ugyanaz amit a tengerentúlon kap. Akármi is a szüksége, ha a panel ezt figyeli,azt már hibaként veheti hisz ugyan azt a fázisszöget nulla,ill egyszer 110V-nak veheti.
De csak elméleti okoskodás ez,és csakis feltételezésekre alapul!
Talan lehet kerni a gyartotol/szerviztol 50 Hz-re gyartott vezerlo panelt (sot, talan 230V-os futobetetet is).
Vagy legalabb szaktanacsot ilyen esetre.
Mi a keszulekek pontos tipusa?
Miért ne lehetne megoldani? Csak annyira blőd dolog, hogy értelmetlen vele foglalkozni.
Érdemes lenne az "államokból" hozatni hozzá egy generátort, és minden megoldódna. Ha mosni vagy mosogatni akarsz, egyszerűen berántod, 'oszt jónapot...:)
Vizsgáld át a ruhatáradat és kerüld a műszálas dolgokat. De a széked is a gép előtt! Végső estbsn használj földelő bilincset a gépnél és lehetőleg vezető talpú cipőt.
Ha a primer oldalra egyfázisú frekvenciaváltót teszel akkor a szekunder oldalon is a névleges frekvencia várható.
Az elektronikus panel viszont hibás működést eredményezhet,és egy frekvenciaváltó kissé zajos üzeme akár tönkre is teheti azt.
Bár egy motort nem bolondíthat meg ekkora frekvencia különbség, csak a motorra frekvenciaváltót rakni......pláne ami 110V-ról üzemel, (no és hány KW-os) már az ágyúval verébre kategória.
A csapos sínek elvileg bármelyik gyártmánnyal jók, ugyanoda fogatod, ahova a vezetéket is. A villásak már típusfüggők szerintem, nekem a régebbi kismegszakítókon nem is volt helye.
Abban kérném még a segítségeteket, hogy a sorolósínek csak a saját gyártmányú eszközökkel kompatibilisek, vagy bármelyikkel?
Tehát válogathatok bátran, hogy pl. Moeller kismegszakítókat és Schneider FI relét egy Legrand sorolósínnel kötök össze? Vagy szigorúan csak egy és ugyanaz a gyártó legyen pl. minden legyen Legrand, hogy passzoljon a sín?
Amúgy kicsit lassan, de haladok a dologgal, megjött Kínából a szigetelési ellenállás mérő, elvileg pár napon belül meg tudom majd csinálni a vezetékek mérését.
Igen, pontosan ekkor fogyott el a bátorsága/ türelme, vagy mije. Már ennél az egy néhány perces kísérletnél is üvöltve rohant elö egy szomszéd, hogy azonnal hagyjuk abba mert nincs villany. Amikor meg nála mért valamit akkor meg napokig zaklatta, hogy azótan nem jó a boiler. Na ebböl lett elege. Meg olyasmit is mondott, hogy ezzel nem kísérletezgethet, mert elöfordulhat, hogy valamelyik lakás valamelyik gépezetében ettöl nagyon magas feszültség/áramerösség keletkezik és tönkremegy, ezért meg nem akar felelös lenni. De lehet, hogy ez is csak olyan kifogás, mint a szinpara.
Akkor van baj ezekkel, ha nem lehet kovetni a kabelt, mert pl eltunik a falban. Hiaba irja ki, hogy a hiba 9 meterre van, az a pont lehet barhol a hazban (9 meteren belul).
Nagy baj tán nincs. Egy lépcsőházban sok variáció nincs a felételezett nyomvonallal. De persze lehet a nyomvonalat is azonosítani műszerrel.
Amikor Taorminanal kiderult, hogy az egyik fo-fazis lekapcsolasakor megszunik a hiba, akkor lehet, hogy csupan percekre volt a rejtely megoldasa, csakhogy ahhoz mar tokos villanyszerlo kell, hogy sorra le-fel kapcsolgassa a lakasokat a hazban es bedumalja magat minden ajton :)
A legelején én is ezt ajánlottam, hogy kezdje a szomszédok lekapcsolásával.
http://www.ebay.com/bhp/cable-locator
En inkabb valami ilyesmivel szerelnem fel magam (meg egy jo ugyveddel ;) a Taormina-miszterium felgongyolitesehez.
Akkor van baj ezekkel, ha nem lehet kovetni a kabelt, mert pl eltunik a falban. Hiaba irja ki, hogy a hiba 9 meterre van, az a pont lehet barhol a hazban (9 meteren belul).
Amikor Taorminanal kiderult, hogy az egyik fo-fazis lekapcsolasakor megszunik a hiba, akkor lehet, hogy csupan percekre volt a rejtely megoldasa, csakhogy ahhoz mar tokos villanyszerlo kell, hogy sorra le-fel kapcsolgassa a lakasokat a hazban es bedumalja magat minden ajton :)
Meg lennék lepve, ha nem lenne. Már rég eltávolodtam ettől a témától, de már a 80-asok végén is használtam ilyent, azóta nyilván csak fejlődött a tudomány. Itt van például ez:
Az ilyeneken régen látszott a leágazás. A kérdés az, hogy vajon annyira okos lett-e, hogy a leágazást felismeri, és figyelmen kívül hagyja. :) Ennek például van egy 10 m-es méréshatára, azon belül 20 cm pontossággal megállapítja az anomáliát.
Az egyik ilyen lehetőség tehát a kábelhibamérés eszköztára, a másik meg, kb 15 éve olvastam, hogy az áramlopás ellen küzdők is hasonlóval rendelkeznek.
Nem, én sem nagyon hiszek benne, de egyrészt más, ennél hihetöbb elméletek nemigen keletkeztek, másrészt jó lenne ezt kizárni. A sok zavaros elmélet között az egyedüli az, amit saját szememmel láttam:
1. A jelenség a lakás áramkörétöl függetlenül (is) föllép(het), ha épp kedve van föllépni.
2. A ház harmadik fázisát kikapcsolva a jelenség megszünik.
Az általam megbízott szerelö a távollétemben vagy féltucatszor járt a heszínen különféle méréseket végezve, de ezt a sarkalatos fontosságú kísérletet ennek ellenére csak kifejezett "eröszakoskodásom" hatására végezte el az egyetlen olyan alkalommal, amikor személyesen találkoztunk. Nem tudom, ezen a szálon miért nem ment tovább senki, és miért nem tulajdonít neki senki kiemelkedö jelentöséget, mikor pedig szerintem ez az egyedüli kézzelfogható eredmény: a hiba forrása tehát a harmadik fázis fökapcsolója, és a lakásom bejárati ajtaja fölötti kötödoboz között található.
Két tévhitet ismételten szeretnék eloszlatni:
1. Nem tudom, ez a tévhit hogyan vert gyökeret, és miért, de nagyon igazságtalannak tartom azt, hogy újra és újra célzásokat kapok arra, hogy fizetség nélkül akarok szolgáltatásokat igénybe venni: eddig mindenki munkáját megfizettem, még azét is, aki semmit nem ért el az ügyben, holott ezért is kaptam hideget-meleget, és máig sem tudom, hogy ilyen esetben mi minösül méltányosnak.
2. Nem igaz hogy nem vagyok hajlandó bontani: de nem nyakra före, átgondolatlanul: ha valaki bebizonyítja és lokalizálja a hibaforrást, és meggyöz, hogy az a lakásom felöl legkönnyebben hozzáférhetö azon a ponton természetesen föl- lebontom a falat.
A kérdésem mégegyszer: létezik olyan müszer, mely képes kimutatni egy esetleges ilyen vezeték létét a falban anélkül, hogy fizikailag (és a kezelöje optikailag) érintkezne vele, azaz falon keresztül? Ha igen, mi a neve? Hogyan lehet hozzájutni? Ki rendelkezik esetleg ilyennel?
A táp amit kicseréltetett a villanyszerelő - mondván hogy gyenge - egy Kanlux ADI 350 megnéztem ez van ráírva, csak ahonnan vettem ott hívták (ki tudja miért) kanlux 1440-nek, amit linkeltem.
Kipróbálta a konnektorba dugdosást, és úgy bekötést, de csak 1 lámpával, úgy nem volt gond, simán működött.
A tippeken amiket írtatok felbuzdulva nekiálltam én is próbálgatni 2 lámpával hosszabbítóba dugdosni különböző tápokkal.
Az eredmény meglepő lett.:
1. ADI 350 táp + sorbakötve a 2 lámpa, meg sem nyikkant, nem világított.
2. ADI 350 táp + párhuzamosan a 2 lámpa: elkezdett halványan világítani és villogni (mint korábban).
3. 12W-os conlight táp + párhuzamosan a 2 lámpa: ugyan az mint amikor a fények a falban voltak: villog ütemesen kb. 0,5 mpként mint egy stroboszkóp
4. 12W-os conlight táp + sorbakötve a 2 lámpa: prímán világít villogás nélkül ahogyan kell.
Pedig a lámpán nekem is rajta van az a matrica hogy sorba kell kötni. :)
Szólok a szakinak, hogy kösse sorba a lámpákat és kész.
Tipp: a mester nem értett hozzá és párhuzamosan kötötte a ledeket ás úgy rá a tápra. Ezekben power ledek vannak amikhez állandó áramú tápegység szükséges (az átlag táp nem ilyen) és sorba kell kötni a lámpákat.
Tehát olyan táp kell hozzá ami 350mA állandó áramot tud adni 3W terhelés mellett. Pl. Kanlux ADI350.
Adott egy lakás + egy új szabadon álló gáztűzhely villanysütővel. Amikor kiment a szerelő bekötni kipróbálta minden funkcióját működött, miután elment lement a fi relé. Most ott tartunk hogy amint be van dugva a villásdugó bármelyik konnektorba, lekapcsol a fi relé, hosszabbítóba dugva nem, egyik konnektorban sem, működtetve is lett. A hosszabbító földelt, tételezzük fel hogy be is van kötve a föld, kép alapján nem házi szereléses.
Egy olyan problémában szeretném a segítségeteket kérni, melyre egyelőre a villanyszerelőm nem találta a választ.
Van 3 padlóvilágító led fény, egyesével 1W-osak, 12 volton mennek. Ez a 3 led 3 különböző helyről kapcsolható, alternatívba vannak kötve. A 3 fényhez 1db 24w-s trafó tartozik.
Az a jelenség, hogy ha bármelyik kapcsolón felkapcsoljuk, elkezd ütemezetten villogni mind a 3 led. Ha kipróbáltuk nagyobb teljesítményű trafóval a ledek akkor is villogtak, csak lassabban.
Egyelőre nem tudjuk mi az oka, van esetleg tippetek? Láttatok már ilyet?
Az alu földkábellel egyetértek, de lécci linkelj be egy szerinted megfelelő alu 5-eres mondjuk 16mm2-es típust. Az 5x10mm2-es alu földkábelre még kíváncsibb lennék, ha már ennyire ajánlod.
Szerintem itt "drágább a leves mint a hús", hogyan kötöd, hogy tömíted, hogyan csatlakoztatsz megbízhatóan, úgy, hogy nem kell utánahuzgálni, időszakos felülvizsgálni, karbantartani (úgysem fogják), stb,stb.
Én itt felvázoltam egy más megvilágítást, más szempontot, nem muszáj a kérdezőnek ezt megfogadni, de talán eszerint a szempontrendszer szerint is átgondolhatná.
Értem ,hogy előrelátó akar lenni, mit szeretne és miért, csak nem biztos, hogy minden esetben jó ötlet ilyen témában kitalálni valamit és azt erőlteni tüzön vizen át.
Ne a mai szemmel nezd a dolgot.
Kepzelj el egy olyan vilagot, ahol az autok nagy resze elektromos, minden masodik hazban napelemek vannak, sot talan bazinagy Tesla akkumulatorok is. Ha egy haznak eppen 3x63 amper kell egy oran keresztul, mert pl az auto gyorstoltesen van,, akkor megkaphatja a szomszedoktol a szukseges aramot.
Tehát a kérdezőnek nincs villanyautója, nincs 3*32ampere (3*16 van, és lehet már a 3*25 sem építhető ott ki), de azért "ásson el", máshol akár 100+ amperre használt "bikadrótot" aluból(!), mert tizenév múlva(!), majd, talán, talán, lesz villanyautó.
Vagysem.
Ugyan a villanyautó sem eszik csúcsban sem 3*32-t jelenleg(230V-ról), hisz ez az átlagos épeszű "lakossági lehetőségek" határa, 0A szabad kapacitást meg nem hagyhat a háztartás többi részére, de azért 10es vezeték rulezik,....tök feleslegesen.
Ráadásu alut, amit pont ilyen megfontolásból tettek annakidején lakásba, panelba, háztartásba is, "ócsón kell elvtársak, működik az, elég az jó az a lakóságnak!!", ma meg csak a baj, a gond, a probléma és a gányolás van vele.
Hogy az országos hálózatban, a rezsicsökevény országában soha, senkinek, sehol nem volt és lesz pénze, szándéka, kitartása lecserélni az alut, az egy más történet,....
középfeszültségtől felfelé pedig teljesen mások a játékszabályok, azt egy háztartási kiépítésnél még távolról sem keverném ide pl. 10kV-on mi a vezető anyaga
En a helyedben leasnek 80 centi melyre egy 5x16-os (de legalabb 5x10-es) aluminium FOLDkabelt es bedobnek melle egy -ket UTP foldkabelt is. Ezeknek nincs szukseguk vedocsore.
Talán azért, mert jobb lett volna egy közvetlen link, nem pusztán a 4shared.com-ra mutató, ugyanis akkor még nem adta ki a keresője, ergo nem volt esély letölteni. Most már kiadja.
Rendeltem Kinából egy NVR alaplapot. Lehet, hogy csináltam egy hülyeséget, mert az egyik alkatrész teljesen le volt feküdve az alaplapra, amit én kiegyenesítettem... Azt hittem, szállításkor lapulhatott le.
De ez az alkatrész mintha le lett volna ragasztva az alaplaphoz. Az alkatrész alatt egyébként vezető van, tehát ennek az alkatrésznek a külseje (háza) és az alaplap egyik kivezetése között most nincs kontakt.
Egyébként működik a lap, tehát nem veszek észre semmi furcsaságot.
Mellékelek egy képet, pirossal bekarikáztam a kérdéses alkatrészt.
Nem akarok én a zsebedben turkálni, van, akinek filléres gondjai vannak, van, akinek minden fillér készpénzkiadás sok, de a probléma oka ingyen nem fog kiderülni. Ha hiszünk annak, hogy egy fővezetéki szakaszon van egy leágazás készítve, ami a semmibe megy, akkor két pontosítás/bizonyítás lehetséges, egy földhözragadtabb és egy elegánsabb.
A földhözragadtabb az az, hogy ezen a szakaszon fel kell tárni a fővezeték csövét. Ehhez első blikkre nem kell áramszünet se.
Az elegánsabb az, hogy műszerrel láttatni, hogy van leágazás (ez a leágazás körülbelüli helyét is megmondja).
Én mondjuk nem nagyon hiszek ebben a leágazás megy a semmibe állításban, mert nem nagyon tudom elképzelni, hogy egy lépcsőházban készül egy elvakolt dobozos leágazás, vagy az előző lakástulajdonos belülről gépészmérnöki pontossággal befúr a főfalba és megcsapolja, stb.
CSAK NEEEEM?!?! valami átalakított pince, légó, szuterén ez a "lakás"?!?! Ami persze telis de televan, "ottfelejtett" vészvilágítás, szellőztetőgép, stb,stb...stb semmiben végződő, elvakolt kábelekkel?!?!?!
Mekkora lenne, ha ez félévek után egy félmondatból derülne ki...!!!!!!!! EPIC :DDD
Olyan kérdésem lenne, hogy 1,8 kW-os bojlernek mekkora keresztmetszetű vezetéket illik behúzni, ha kb 22 m-re lenne a bojler az éjszakai árammérőtől? Elegendő a 3x2,5-es keresztmetszet vagy illik 4-es vezetéket behúzni?
Mondjuk embernél elég egyszerű, mert ha fizetünk, akkor jogosan mondhatjuk, hogy "írja le". Akkor is, ha nem hivatalos, meg nem mérési, csak egy életút, hogy merre hanyas a kabát, mi történt.
Hanem gondolkozz, hogy egy sötét házban mikor Te a gyertyáért kapkodsz, akkor mostanra szerinted a villanyászok annyira hülyék, hogy a laposelemes zseblámpájukat így a XX. században nem cserélték le modern LEDes fejlámpára, zseblámpára, ha már rendszerese sötétben kell matatni mindenféle elosztókban?
Vagy csak ha kicsit is tájékozottabb lennél műszakilag, oszt nem rosszindulatú buta megmondásokat tennél, hanem megnéznél egy ilyen műszert, akkor tudnád, hogy sokban nem csak háttérvilágítás van, de még a munkaterületet is megvilágítja és ezek mindeféle kombinációi, amitől kényelmes lesz, lehet vele melózni.
Pl. ki? Nálam eddig senki sem jelentkezett, de ha tudsz ilyet, szólj!
Itt könyörgök mintegy egy éve, de nincs élö ember, aki ezt vállalná, mert csak velem tudna szerzödni, de a hiba az én fennhatóságomon ugye nyilvánvalóan túlmutat.
A színparás pl. hivatalos cég, pecsét, amit akarsz, de félúton abbahagyta. Milyen indokkal gondolod, hogy fizetnem kellene neki különben? (fizettem egyébként, csak nem annyit, amennyit ö kitalált, mert számla ugye nem lett.)
A jogi, stb, úthenger már beindult, meglökted és eléfeküdtél.Ez cseppet sem döbbenetes fordulat, sejthető volt ,hogy valami ilyesmi lesz a folytatás.
A szakember még csak nem is azért lett kirendelve, hogy az én problémámmal foglalkozzék, vagy azt szakertse; valami állítólag újabban kötelezö ellenörzést végzett el a házban. a többi lakásba állítólag még csak be se ment, holott állítólag azért tartott ennyi ideig, mire kijött mert a lakókkal egyeztetni kellett.
én nem kaptam semmiféle papírt, mert nem én vagyok a megrendeleö. A ház ügyeit illetöen ilyen jogosultságom nincs, ez a probléma az általam megrendelt szerelökkel is; a ház beleegyezése nélkül nincs jogosultságuk Sem idegen lakásokban vizsgálódni, Sem pedig cselekedni.
ez a normális gyakorlatban úgy működik Te kifizeted a hivatalos papírt azt ha úgy döntenek ,hogy neked van igazad igényt tarthatsz arra hogy a vesztes fél kifizesse neked...
Többen ajánlkoztak már, hogy megoldják. Számlával szerződéssel.
Arra a füled botját sem mozgattad.
A szerencsétlen "szinparás" szerelőt nem akarod kifizetni, pedig ő tényleg csinált és talán talált is valamit....?... de arra kérsz itt tanácsot, hogy milyen indokkal ne fizess.
Ezek után szerinted hányan jeletkeznek ilyen "jutalomra"?
Plussz mire mész valakivel, aki nem cég, pecsét, engedély, hivatalos munka, hivatalos szakvélemény?
"Aztmondta józsika a jutalom fejében, hogy itt és itt a baj?"
Ki hiszi ezt el, kit érdekel?
A jogi, stb, úthenger már beindult, meglökted és eléfeküdtél.Ez cseppet sem döbbenetes fordulat, sejthető volt ,hogy valami ilyesmi lesz a folytatás.
Újabb döbbenetes fordulat történt a vízrázás ügyében. A ház érintésvédelmi szakértöt rendelt ki, -no nem az én problémám vizsgálata céljából, hanem valmi állítólag kötelezö ellenörzés miatt- aki megállapította, hogy a hiba a lakásban van, és szerinte újra kell kábelezni az egészet, mert annak szabálytalansága okozza a jelenséget. Állította ezt azon tények által nem befolyásolt éleslátással, hogy az elektromos hálózat fölújítására (Fi-relé és EpH létesítése) éppen a hiba föllépésének okán került sor, és nem fordítva.
Tudomásom szerint olyan müszeres mérést nem végzett, ami a falban esetleg megbúvó szigeteletlen vezetéket fölfedezte volna, ami ugye az eddigi elmélet volt, és azt sem tudom, hogy arra mit lépett, hogy a jelenség sötétben, tehát áramtalanítás után is fönnáll. Föltételezem, hogy sötében nem végzrett méréseket, mert akkor nem tudta volna leolvasni a müszerét. Sajnos nem volt módom személyesen találkozni az illetövel. Ismeröseim szerint a képviselö nyilván lefizette...
Jelenleg számításaim szerint öt különféle elmélet van érvényben a jelenség okát illetöen.
Továbbra is szabad a pálya; magas jutalmat ajánlok annak, aki a helyszínre kiszállva mérés/vizsgálat (!) alapján kinyomozza a hiba okát, nem pedig azt javasolja, hogy elöszöris bontsunk ki -le- föl mindent, aztán majd meglátjuk, hogy igazunk volt-e.
Azért ennél szerintem többe lesz, lévén hivatalosan külön nyomvonalon kell vinni a vezéreltet... külön csövezni, külön kismegszakító, stb.
Jó, ha értesz hozzá, magadnak házon belül megcsinálni nem egy nagy tétel, de ha mindent regisztrált szerelő csinál, beleszalad pár munkaóra plusszban értelemszerűen.
Normál tarifás mérő, vezérelt tarifás mérő és a HKV/RKV vevő, ami kapcsolgatja... 3 kütyü és a 2db kismegszakító. Kb. 10eFt-tal több az ilyen mérőszekrény.
Közben beszéltem egy regisztrált szerelővel, majd szombaton kijön és megnézi de telefonban azt mondta, hogy csináljuk meg az éjszakai áramot is, mert többe nem kerül csak annyival, hogy olyan dobozt kell venni amibe két óra is elfér. A részleteket majd szombaton elmondja.
Szeretnék tanácsot kérni a tapasztalt szerelőktől, mert 2 villanyszerelő eddig különböző megoldást javasolt, nekem pedig kételyeim vannak :) Olvasgattam a fórumon, volt is téma a régi kismegszakító,de nem találtam választ a kérdésemre. Az egyik fázishoz tartozó EB15-250/10A-es kismegszakító megadta magát. A házba 3 fázis lett bevezetve, 3x16A. Az óra után 3 kismegszakító van, ami a szolgáltatóé: 16C/10000 típusú. Ezek után van még 3 kismegszakító, amelyek 10A-sak,ezekből jön tovább a házba - természetesen :) alumínium vezetékkel, a keresztmetszete, amit mérek 1.78 mm átmérő, tehát 2.5mm2. Ez az említett kismegszakító a garázsba menő vezetékhez tartozik, ehhez a lakásból csak 2 konnektor és a külső világítás csatlakozik, a garázson kívül. Ezt a kismegszakítót kéne kicserélni, ill. szerintem mindet, de úgy, hogy az új szerzeményem működhessen róla, ami egy ágdaráló, 2500 wattos. A 10 A kevés hozzá. Mivel cserélni kell, így azt gondolom, mindet kéne.
1. A garázshoz tartozó kismegszakítót cserélhetjük esetleg 13C/10000-re, Innen használjuk a barkácsgépeket és a kerti elektromosokat, itt van még egy 20 éves mélyhűtő és a cirkó. A garázsban a bejövő vezetékre tennék egy 13C/4500 km-t, ez hamarabb kapcsolna ki, mint az elosztódobozban lévő? A mélyhűtő és a cirkó elé betennék egy 10C/4500 km-t.
2. A szekrényben a többi kismegszakítót cserélnénk 10C/10000, vagy inkább a 10C/4500?
Az egyik szaki szerint mindegy a 4500 vagy 10000, betenne mindenhova 16C-t. A másik szerint is mindegy, csak cseréljük le a régit, ha gondolom elég csak a rosszat...de szerinte ha mindet szeretném, akkor akár legyen mind 13C. Egyetlen 2500 wattos gépünk van, a többi elmegy a jelenlegi biztosítékkal. Ennek a gépnek kerekítve 11.4 A szükséges, és a közeljövőben inverteres hegesztőgépet is veszünk (csak barkács középkategória), ennek is üzemelnie kellene majd. Ehhez viszont lehet, h a 16C/4500 kellene? A 4500-as hamarabb kapcsol ki, mint az ugyanolyan csak 10000-s?
Tehát az óra után melyik lenne a jobb, ill melyiket tehetnénk :
Elsőre bugyuta a kérdés, ami úgy szól, hogy van-e különbség ill. felcserélhető-e egymással egy fűnyíró indító kondenzátora egy mosógép üzemi kondenzátorával? Kapacitásra mindkettő ugyan az.
Nem szokás már a karmokkal szerelni, inkább a kis csavarokkal fogatja meg az ember a sorolódobozban... de létezik sorolódobozhoz kiemelőkeret is, ha túl mélyen lenne.
A kék illetve a fekete vezetékek a sorkapcsok egyik oldalában vannak a foglalat vezetékei pedig a másik oldalában, és ha jól értelmeztem a válaszodat, akkor így megfelelő.
horex:
Ha jól értelmezem, akkor a dugvillából kijövő vezeték a sorkapocs egyik oldalába fut be, a másik oldalába pedig a 3 vezetéket tegyem be, ami a keretekhez kapcsolódik? Az nem probléma ilyen esetben, hogy másképp van a vezeték kötve, mint a fázis és nulla vezeték?
Fentebb ötfelezős hozzászólása szerint a felfűzős kialakítás is használható,
Ezek tükrében melyik megoldás az, amelyik biztosan működik és biztonságos is (bár aligha hiszem, hogy a keretek áram alatt valaha is meg lennének érintve)?
Most újítjuk a lakásban a villamos hálózatot és az lenne a kérdésem a tapasztaltakhoz, hogy amikor a konyhapult falára tesszük be a sorolódobozokat, akkor tegyük-e kijjebb a dobozt a falsíktól, mert oda jön még rá majd a csempe meg alá a ragasztó és gondoltam rá hogy mivel kijjebb kerül a szerelvény, nem fog rendesen belekapaszkodni a rögzítőfüle a dobozba. Ha kell, akkor mennyire legyen? 1cm, kevesebb, több? Nem tudom a szerelvények mennyire különböznek, valószinűleg Schneider Asfora vagy Sedna lesz betéve.
A normális alatt azt értettem, hogy elegendő hosszú is legyen az eljövő mért vezeték az óráról a kötődobozhoz, mert ha egyszer lesz valami gebasz akkor azt már még egyszer nemigen lehet szépen szét és utána visszakötni.
"A kérdés az, hogy évente mennyi pénz maradna meg a B tarifa okán?
Na ez jó kérdés, mennyire lenne értelme mivel egy 80 L-es bojler menne róla. Gyakorlatilag külön vezeték kiépítésére nem lenne szükség ha lenne másik óra is.
Kevertem! "Szemem elött" egy rajz, valamely szabványbol, Motor bekötve kábellel, földelősin a rögzitőtalpakon meg sorba a többi motorhoz. Erre irták hogy tilos
Ez lehet, hogy változott már mert vannak régebbi házak a környéken ahol nem fizették a számlát, így levágták a bejövő légkábelt. De mások megvették és most visszaköttették az áramot is, náluk ugyanúgy berakták a falba a műanyag dobozt, mint ahol a régi volt.
Ha nincs szétrohadva, beázva, van ajtaja, akkor nem szoktak kötekedni. Legalábbis eddig. De a reg.szerelőnek kell megítélni, meg ha csinálsz egy meghatalmazást az ügyintézéshez, akkor megkérdezi. Olyat keress, aki ismeri az eonos kijárókat.
Ha nem akarsz teljesítményt növelni, akkor meg csak zárópecsét bontást kell kérni MÉRT fővezeték cseréhez.
A tervezett akció előtt legalább 8 nappal be kell jelenteni az eonnak, megjelölve a bontás és a visszazárás időpontját.
Célszerűen bontatni egyik nap délelőtt, visszazáratni másnap délután. Közben is ott az áram, "azt csinálsz, amit akarsz", a szerelőd kicseréli a fővezetéket, beköti a villanyórába, visszacsavarozza a helyére. Másnap jön a morcos szaki, okoskodik kicsit, és visszaplombálja az órát. Negyed óra papírozás, és kész.
Nyugodtabb lennék, ha meg lenne normálisan csinálva a dolog és ha már hozzá kell nyúlni akkor érdemes lenne 32 A-ra is bővíteni (szerintem) illetve az éjszakai mérőt is lehet nem lenne hülyeség megcsináltatni. Bár manapság már nincs olyan nagy különbség a két tarifa között.
De amúgy nem nagy házról van szó így eddig megtette a 16 A is, na mindegy majd megkeresek egy-két szerelőt, hogy mennyiből jönne ki a dolog.
Köszi a választ, de az eon-os áraknál most melyik vonatkozik a vezérelt áram díjára? Mert ha jól értem az A1 kategória az amit most fizetünk érte.
De ez az, hogy az egészet azzal kellene kezdeni, hogy az áramszolgáltató leveszi az órát és nyilván addig áram sincsen, majd a régi tartó helyére menne az új és bekerülne a régi villanyóra helyére az új műanyag doboz.
Csak ugye arra mennyi esély van, hogy az áramszolgáltató még aznap vagy másnap visszakösse az oszlopról bejövő kábelt? Mert ugye most egy működő rendszerről van szó.
Én is attól féltem, hogy a regisztrált szerelő díja nem lesz olcsó, sajnos senkit sem ismerek a környéken, bár a faluban van egy szerelő, aki az eon-nál dolgozik csak ő sajnos nem regisztrált szerelő, de talán tud majd valakit ajánlani.
Alább szó esik arról, hogy készülékek felfűzése esetén nem szabad a védővezetőt is felfűzősen kialakítani.
De szabad.
Az Érintésvédelmi Munkabizottság 2012. júniusi emlékeztetője szerint:
"...nem zárja ki azt, hogy a védővezető az egyes készülékek sorkapcsain átvezetve legyen kialakítva, és így legyen folytonossá téve. A korábbi hazai előírások (MSZ 172-1) ezt csupán az esetekben engedték meg, ha a tápvezeték fázisvezetői is ugyanígy vannak vezetve (tehát a közbenső villamos szerkezet kiiktatása egyúttal az áramköri táplálást is megszakította). E szabvány ilyen részletekkel nem foglalkozik, de a műszaki szempontok nyilván most sem változtak meg."
A redőnyös a saját maszek kapcsolóját bedugta egy dugvillával a hosszabbítóba (fázist és nullát kapott a kapcsoló), majd a kapcsoló kimenetét a motor 2 vezetékére kötötte és mozgatta fel és le a redőnyt. A teszt alatt a földet nem kötötte be.
Itt a csavar, ez így működött, de:
A motorból 4 vezeték jön ki, majd csoki és innen a falba épített kapcsolóhoz nekem már csak 3 vezeték megy. Tehát a redőnynél nincs külön betáp sajna. A kapcsolónál van.
Mellékelem a gyári bekötését a kapcsolónak, ami igényli, hogy 0-t kössek a redőnyre, de ezt így nem tudom megoldani. Viszont a szakinál működött a két vezetékes megoldás is, nyilván én bekötném harmadiknak a földelést.
A bal oldali (04) kapcsolóm van
A motor típusát nem tudom. Fel van tekerve a redőny, nem látok rá jelenleg..
Annyira már nem áll az, amit többször írtam, hogy a szolgáltatókat manapságez a téma a ygakorlatban nem érdekli, ezt a levelet állítólag kivitelezők kapták:
Tájékoztatni szeretnénk Önöket, hogy a mindennapszaki fogyasztásmérés, és a különmért vezérelt fogyasztásmérés mért hálózatai közé átkapcsoló automatika beépítése, felhasználói szerződés szegésnek minősül. A külön mért vezérelt ellátás, szabályozás értelmében, elsődlegesen a villamos energia rendszer biztonságos üzemét kívánja biztosítani a rendszer terhelés szabályozási lehetőségének biztosításával. Ezzel összefüggésben természetesen a felhasználókat is érdekelté téve a kölcsönösen előnyös együttműködésre. A külön mért vezérelt mérés hálózatáról, szerződésnek megfelelően, állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon csatlakoztatott, felhasználói berendezések üzemeltethetőek. E mérés hálózatról üzemeltetett készülékek, mindennapszaki mérés hálózatáról történő megtáplálása, villamos energia rendszer szempontjából nem kívánatos, és mint említettük, szerződés szegésnek minősül. Felhívjuk ezért szíves figyelmüket, hogy ilyen műszaki kialakítások kivitelezésétől tartózkodjanak, mert ez etikátlan magatartásnak minősül, és ennek megfelelő eljárást von maga után. Amennyiben munkájuk során esetlegesen ilyen kialakítással találkoznak, annak társaságunk felé történő bejelentése, a szerződésszegésekkel kapcsolatos eljárások oktatása során elhangzottaknak megfelelően elvárt. Kérjük, munkavégzésük során ezekre legyenek tekintettel!
Én ELMU területen végeztettem szabványosítást mérőáthelyezéssel, a dupla mérőhelyes szekrény 21eFt volt, kb. 10eFt a csövek, bilincsek, csatlakozó, falihorog stb. Földelőszonda már nem tudom, talán 6eFt
De ezeket magad is össze tudod számolni.
7800Ft volt az ELMŰ kiszállás, a méretlen vezeték csere meg ingyen, mivel szabványosítottam. (Ha nem történt volna, akkor majd 50eFt a vezeték)
Ez idáig nem olyan vészes, megállt olyan 40eFt körül, a regisztrált szerelő lesz a húzós, hacsak nem találsz ismerőst, mint én.. ( mert akkor egy rekesz sörért leellenörzi, hogy mindent szabványosra csináltál e, majd lepecsételi a beadandó papírt)
Ha új helyre kerül a mérőhely, akkor nem kell plombát bontani, szépen felcsavarozod az új mérőszekrényt a falra, odavezeted a szabványos tetőtartótól/falihorogtól a védőcsövet (szintén szabványosan, megfelelő vastagság, stb), belehúzod a megfelelő, mért szakaszra valókábeleket (fekete és kék 10-es hajlékony szépen érvéghüvelyezve (hosszúval!) és ha minderre egy regisztrált szerelő rábólint, jöhet az áramszolgáltató embere.
Ő leszedi a régi helyről az órákat, átteszi az újra meg behúzza az új méretlent.
4 vezeték, nyilván nulla-föld és két vezeték/fázis az irányváltás miatt
Azon a Cariva kapcsolón, mintha két billentyű lenne, KI-BE és a FEL-LE
Motorbol a kapcsolóba mind a 4 vezeték, nulla a bejövő nullára fixen bejövő fázis a kapcsolón keresztül a mozgató billentyű L-re, a másik két csavarra a motorbol a két maradék, nyilván fekete
Aztán ha a FEL irányba lefelé megy, akkor a két feketét felcserélni
Vagy nem így :)
Egy fotó segítene a kacsoló kapcsairol vagy a katalógus rajz a motor bekötéséröl
E-on területen (Debrecen környékén) nagyságrendileg mennyibe kerülhet a villanyóra teljesítményének növelése?
Jelenleg az oszlopról bejövő kábel minimum 10-es alu kábel, de lehet 16-os nem tudom pontosan.
A villanyóra dobozban B16-os kismegszakító van és felette kb 1,5 méterre van az első kötődoboz, a villanyóráról 2,5-es alu vezeték megy fel a kötődobozhoz és 1 fázisról van szó, de az a problémám, hogy ezt az alu vezetéket cserélni kellene, mert igencsak rövid, még éppen meg lehetett kötni, de ha legközelebb hozzá kell nyúlni, akkor igencsak szívás lenne.
Tehát az lenne a kérdésem, ha szabványosítani szeretnénk, akkor kb mennyibe kerülne az egész. Mert a többi vezeték ki lett cserélve újra, csak ugye ehhez a részhez már nem nyúlhat az ember csak regisztrált szerelővel.
Ugye kellene hozzá a szabványos egyfázisú műanyag villanyóra doboz, illetve a tetőtartó (vagy hogy hívják).
A mostani tetőtartó le van festve barnára és ki van feszítve, a villanyórától a kötődobozhoz feljövő kb 1,5 méteres csövezés átjárhatónak tűnik és szerintem simán bele lehetne fűzni a 2,5-es vezetékek helyére a 6-os vagy akár 10-es vezetékeket is, nem tudom most mi az előírás. Csak ugye gondolom már azt is kicseréltetnék, illetve nem tudom a mostani földelés mennyire felel meg a mostani előírásoknak.
Szóval kb mennyiből lehetne ezt kihozni szerintetek úgy nagyságrendileg? Na megy nyilván a szerelő munkadíja is rájön még.
Illetve a másik kérdés, hogy napjainkban van-e értelme az éjszakai áramnak? Mert ugye annak idején még nem igazán volt rá szükség mikor építették a házat így csak 1 fázis lett bekötve, de elgondolkoztunk rajta, hogy egy úttal lehet meg kellene csináltatni azt is ha van értelme napjainkban még, mármint úgy értem, hogy nem tudom mennyire van eltérés a két tarifa között manapság.
4 vezeték jön ki a motorból. Redőnyös saját próba kapcsolójával kipróbálva úgy, hogy 2 vezetéket kötött be a motorba. A kapcsolónak fázist és 0-t adott.
Vettem egy legrand cariva 7736 04 kapcsológ, de a rajza szerint minimum 3 vezeték kell a redőnynek. Egyet azért meghagynék a földelésnek.
Néhány beépíthető spotlámpát szeretnék egy dugvillára kötni, s az lenne a kérdésem, hogy a két feltöltött kép alapján megfelelően fűztem-e egymás után a foglalatokat, illetve a keretekre rögzíthető földelés hasonló módszerrel kell-e egymás mögé kötni?
230V-os 2.2KW-os motor indítása is nagy árammal jár. Nem is találkoztam nagyobb egyfázisú villanymotorral.
A 3.2KW-os motorod indítása,........ max üresen ha felpörög örülhetsz. Ha terheled szinte biztosan kevés lesz a teljesítménye,ill igen nagy áramot fog felvenni. Ha nagy fordulatú,talán le is ég ha terheled.
Egyfázisú 2.2KW-al kell kísérletezned,jó áttétellel. Háromfázisú villanymotort egy fázisról hajtani olyan 1Kw-ig észszerű kondenzátorral, frekvenciaváltóval kicsit nagyobbat,de nem 3.2KW-ot.
Sajnos, azt már nem tudom megmondani, volt ugyan régebben táblázatom, de elhagytam valahol, és az ismerősök meg elfogytak. Akkor lehet, hogy tényleg monitoroznod kell.
Több csoport van, de ez a fogyasztónak mindegy. Az előírásban meghatározott minimális idő csak egészen kivételes esetekben nincs meg, azt csak alapos gyanú esetén érdemes monitorozni.
Vezérelt áram hangfrekvenciás vevőiben ki van otthon?
Szabványosítás/mérőáthelyezés közben lecserélték a régi B tarifás LCR500-as vevőt LCR120-ra idehaza. Ugyanazon a frekin megy, 216 2/3Hz, mégis máskor kapcsol állandóan, nem az eddig megszokott periódusokban (R1001 változat, program 953B08)
Nekiálltam monitorozni az időpontokat, kiváncsi leszek, mi jön ki, egyelőre nem értem az okát, mitől változott meg.
(Először rosszat tettek fel, H tarifásat, de arra rájöttek a szakik még időben)
Sziasztok, családi háznál szeretnék légkondit beszereltetni. Az elektromos bekötésre több opció is van. Az egyik, hogy bekötik egy közeli kötődobozba, ahol 1.5-es tömör rézvezetékre csatlakoznának, ez esetben minimális vésés kell a falon. A másik opció, hogy az ereszdeszkázatot átfúrva felviszem a tetőre és védőcsőben elviszem a vezetéket alkalmas keresztmetszettel a kismegszakító dobozig. Ez esertben jóval hosszabb vezeték kell, de ez talán jobb lenne. Ha a védőcsövet felbilincsezem a szarufákra, hogy ne a földön legyen az egész, az mennyire szerencsés. Villémvédelmi szempontból nem gond, hogy egy vezeték fut a tető hélyazat alatt? (kb 40 méter hosszan). A megkérdezett szakember szerint nem kell foglalkozni ezzel, feldobjuk a kábelt a födémre és kész, de én ragaszkodnék a védőcsőhöz és a cső rögzítéséhez. Vagy van erre valami szabvány vagy megszorítás? Legrosszabb esetben marad a 1.5-es gerincre való csatlakozás... Köszönöm szépen
sziasztok segitsetek földkábeles kiépitésbe vagyok a álványra felrögzitettem a NKI fogadó szekrényt és a villanyóra szekrényt és egy 300x150 dobozt mű1es csövet feladtam az NKihez az nki-t és a mérőszekrényt hogy hozam össze ???? az NKi és a mérőszekrényt mű1es csővel u alakba összekötöm azt úgy elfogadják ???? tud e nekem egy jó kis rajzal segiteni hogy most milyen szabbvány van jóváhagyva! köszönöm előre is !!rajzot vagy képet kérnék de a jótanácsi is jöhet !!
OK, csak merre vezessem :D Vagy a szomszéd szobából kellene áthozni egy másik dugaljtól, vagy az ottani doboztól, csak az körülményesebb lenne. Vagy van a földszinten is doboz, az szinte pont a szoba alatt van ahova kéne a plusz dugalj, csak állítólag födémet nem jó furkálni(béléstestes amúgy elvileg), na meg most díszléceztem fel a plafont :D Bár ez talán nem akadály :)
Pontos számitással én még nem találkoztam a neten, de szakkönyvben sem/utóbbi nem csoda :) /
A neten terjedő "ökölszabály" szerint 5mikrofarád üzemhez és 20mikroFarád inditáshoz 100W-onként. A teljesítmény jellemzően 2/3-ra csökken, számoljunk 2100W-tal
Ezek szerint 2100W-hoz 100mikroFarád mint állandó üzemi kondenzátor kell/ene/
Indításhoz, relével vagy kézi kapcsolóval párhuzamosan rá lehetne kötni még 100mikrofarádot
Nyilván a motor el fog indulni. Mérni kellene a főfázis és a segédfázis áramfelvételét
Ez utóbbi ne legyen nagyobb üzem közben mint a főfázisé. Ha nagyobb, csökkenteni a kondenzátor értékét, ha kisebb akkor lehet növelni
Mi lehet annak az oka, hogy a mósógép centrifugázásánál zúg a kismegszakító? Cseréltem már, és akkor is zúg, viszont azonos teljesítményű fogyasztót bedugva nem tapasztaltam.
Visszaolvastam. Megjegyzésként írom csak ezt a szöveget, mert már nem nagyon van mit beszélni a témáról.
Ez az echte szopás. Az egész ház villamos hálózatát újra kellene húzni, anélkül minden felújítás kidobott pénz, de a magyar átlag hozzáállását tekintve ez valódi mission impossible egy társasházban. Kicsit olyan a helyzet, mint az értelmes munkaerő kivándorlásával: aki teheti, menekül. Innen is kéne, mert sosem lesz rendbe téve. Esetleg majd csak akkor, ha a gázhoz hasonlóan itt is lekapcsolná a pi***ba a szolgáltató az áramot, ha ilyen probléma van és addig nem is kapcsolná vissza, amíg egyetlen Volt feszkó is van bárhol, ahol nem kéne.
De az is biztosnak tűnik, hogy az adott lakás vízzáró szigeteléseivel is probléma van, akkor sem szabadna ráznia, ha feszültség alatt álló 10kV-os vezeték lógna szabadon az aljzatbeton alatt. Legalább is úgy gondolom :)
Van egy 3,2 kw 380v gyorsdarabolóm ,szeretném 230v ról működtetni mekkora kondi elég bele és fontos e indító és folyamatos kondíval szerelni .Néztem videókat megoszlanak a vélemenyek . Barkács célra használnám nem ipari felhasználásra . köszönöm a választ
"megrémült (LOL) a vezetékek állítólag azonos színétől(!!!)"
És ha csak a júzer értette félre, miután szerelő anyázott, hogy ááááááá, itt minden fekete és barna, nem logikus, aztán bonyolult ügyfél kis esszét várt el, akinek a szerelő előadta volna, hogy miképpen kezdi, miért kell fizetni (sokat) és nem 2 perces műtét lesz?
Én ott adtam fel a tippelgetést, ki mit húzzon és hova, mikor a szerelllllő legutóbb (még a tél végén valamikor?) megrémült (LOL) a vezetékek állítólag azonos színétől(!!!) ,hogy most akkor hogyan bontson(WTF?) a próbálgatáshoz (OMG!!) mert milesz, ha élő hálózaton(?) nullát bont, mert nincs szín, és akkor ő nem tudja(!!) mi micsoda.
Itt az agyam lekapcsolt, és ennyi...felőlem, ha ő fizet bánatpénzt, éppen akkor sem történik nagy "igazságtalanság", de ha leverik a kalapját és szívlapáttal megkergetik, mint a mesében a mekmestert, az sem lenne túl drasztikus.
Állítólag méretlenen van a hiba (vagysem), tehát lehet ,hogy nem pörget órát.
De tényleg olvass vissza, legalább az ő hsz-eit keresd vissza, ha érdemben hozzá akarsz szólni, nem hiányzik, hogy újrakezdődjön a már 20x lement elmebaj valamelyik ágaboga.
Ráadásul azon a rövid szakaszon úgy van valami behúzva, hogy nem lehet kihúzni, cserélni?
Ismerősnek most küldtem egy tonna UTP kábelt, most kaptam vissza a képet, hogy így húzták be a szakik. El is küldheti mindet a picsába és még jó, hogy drága mazzag volt, bírja a gyűrődést is, de ki tudja hányszor tépték derékszögre?
Ameddig vizes, (mert ezek az anyagok relative jó szigetelők, tehát ha valami odavezeti az áramot, az áztatja a falat is) ....tehát a burkolás eleve leverendő. Legalább részben.
Mert szakszerűtlen, kontár munka.
Illetve eleve eltávolítandó, az alatta lévő, szigetelés nélkülöző, szétátázott többi "réteg" is. (ragasztó, vakolat, mifene)
Mert pl. a vizesedés, áztatás jelenleg """""csak"""" elektromos "problémát" okoz, később akár statikaiakat is, magát az épületet, annak szerkezetét, állagát, állékonyságát veszélyezettve.
De ezt is írtuk már. Csak minek.
A szerelőnek mit fizetsz, vagy mit nem, az egy vihar a biliben, mivel nincs papír semmiről, elvitatkozhattok ítéletnapig.
Emellett a "szerelő" meg eleve egy féligmeddig-kókler, komolyabb felszerelés, megfelelő műszerek, és feltehetően egy ilyen problémához elégséges elméleti szakismeret nélkül. (különben nem vállalta volna be habokra, lehethogy megoldomra)
De mintha ezt is írtuk volna már, legalább egyszer.
Fel sem tételezem, hogy igen, mert akkor csak gratulálni tudnék.
Ha meg a burkolás óta van csak, akkor nyilván ott történt valami, ergo bontani kell. Hogy hol? Nem tudni, hol mennek a csövek, hol lehet kritikus pont?!
Csak a fürdőszoba lett burkolva és kész? Szennyvízelvezetés, vízhálózat 100 éves és maradt úgy? Ez társasház? Mert bizony az abban lévő lerakódás is lehet vezető, műanyag csőnél is, simán rázhat, ha valaki valahol a fémcsöves vízhálózatot használja földelésnek és zárlatos kütyü kerül rá. ÁVK meg ugye sehol, vagy régen kikötve. Ez az a téma egyébként, ahol törpefeszkóról volt szó, amit azért lehet érezni? Mert ha az utóbbi esetekről van szó, akkor simán lehet a te hálózatod hibátlan is, mégis ráz a víz.
ÁVK nálad sincs valószínűleg.
Az meg mit jelent, hogy lehet, hogy egy fázisvezető szigeteletlenül véget ér a falban?! Azt hogy? Milyen villamos hálózat ez? Egyébként tök normális, minek is feltárni, jó az úgy. Ja, nem, hiszen villanyszerelőt hívtál.
Azt is szokás elfelejteni, hogy az ilyesmi ha nem megrázó élményt nyújt is, a villanyórát egészen jól pörgetheti.
Akárhogy is, ez olyan esetnek tűnik, ahol nem egy ok van, hanem több, frankón összeadódó. Szeretnéd, ha nem kidobott pénz lenne a fürdő felújítása, értem én. De a villannyal kellett volna kezdeni. Az persze nem olyan látványos, de kifizetődőbb lett volna ezek szerint is.
u.i.: mobilról pötyögtem, ha hülyeséget írtam, akkor attól van :D
"legalább korrekten elszámol a fölmerült konkrét költségeiröl!"
Jó, ha az volt a megegyezés, hogy megoldja, akkor okés, bár ilyennél elég csúnyán bele bírsz szaladni a villába. Konkrét költség? Kint szopta terepen a faszt X órában és hümmögött. Ezeket felénk a jó ötleteléősök tudják durván tolni, lefekszik a terasz sarkába fél doboz cigivel, vagy sarokba a sötétbe némi kapucsínóval, lesi a plafont 3 órát a héten és hét végén felálla valami baromsággal, ami utána havi 3 millió Eurót hoz a cégnek :-D Ezek odabasznak.
Ezt nem tudom követni, de az én esetemben a siker definicioja a lehetö legegyszerübb: ráz a víz? Ráz. Beljebb vagyok akár egy miliméterrel is, mint egy évvel ezelött? Nem vagyok beljebb.
Keletkezett a szerelö tevékenységéböl bármiféle hasznom? Nem keletkezett.
Szerintem nagyon szép tölem, hogy egyáltalán szóba állok vele és kompromisszumra törekszem. Az lenne a minimum, hogy legalább korrekten elszámol a fölmerült konkrét költségeiröl!
Adva van egy hosszú kábel, a ház 3. fázisa. Tudjuk, hogy a lépcsöházban honnan indul. Ha ezt kikötjük, kikapcsoljuk, megszünik a hiba. A másik vége a szerelö elmélete szerint valahol a falban szigeteletlenül van elveszejtve. Akkor miért kellene ezutóbbi vég után kutakodva szétverni a fél házat?
Nem lehet mérés nélkül szétszedni egy frissen burkolt fürdöszobát! A csempe alatt vakolat van, azalatt meg tégla. Hol és meddig kellene föl- vagy lebontani?
Önmagában attól, hogy simán kiég/tönkremegy, nem. Vagy sima szakadás történik, vagy brutális áramnövekedés, ezek egyike sem fog hibaáramot produkálni.
Ha meg a sima túláramvédelem miatt kapcsolódik le, az nem jó, mert az utána lévő kismegszakítónak előbb le kellene oldania. Ha az is lekapcsol, meg a FI relé is, akkor valószínűleg nem jól vannak méretezve.
Én mondjuk sokszor látom a másik oldalát is, hogy projektmeló kontra óradíj, kb. díj, sikerdíj, izé+óra. Aztán a megrendelő nekilát megfejteni, hogy nem is úgy volt és nem azt akarja. Utóbbi melónál mondja, hogy a terepen készült képeket nem rakhatom be ide a csoportnak elrettentő példának, mert nem és akkor lenyakaz és nem ezt beszéltük meg. Izééé, de, pont ezt beszéltük meg, elrettentő példának és referenciának használhatom, itt van benne a szerződésben, amit aláírtunk.... De nem. Ok, Te nyertél. Itt erősen a ki mit gondolt kategóriák vannak, mondjon bárki bármit.
Nem kerestem nagyon vissza, de akkor ezek szerint oda-vissza ki lett tárgyalva a téma, így kár lenne nekem is az észt osztani. A jogi oldala kb. így néz ki, ami meg a többit illeti, ez tipikusan olyan helyzetnek látszik, amit az ember messze elkerül.
Mit spóroltak még ki az elektromos hálózat felülvizsgálatán/rendbetételén kívül? Talán az összes vízzáró szigetelést? Merthogy valami sz*ar, az ugye biztos. Ez az egész a tulaj sarának tűnik a túlzott spórolással, vagy nagyon átvágta a fürdőszoba felújítója. Nem tudom, mondom, nem olvastam mindent vissza.
A vilanyszerelő tudta, hogy nem nyúlhat semmihez? Ha igen, akkor miért vállalta el, vagy ha elvállalta, akkor most mi a probléma? Bukta, kész. Ha meg nem tudta, akkor jogosan üvöltözik, de perelni nem fog...
Biztos? Vagy csak a júzer ezt hiszi, vagy ezt mondja? Vagy ezt gondoljuk? Egy ekkora rettenetnek ki mer nekilátni sikerdíjjal úgy, hogy megkötik a kezét, mert ezt meg amazt nem csinálhat és jajjjj?
Nem azért, mert ez a Villanyszerelés topic, és én meg kedvelem az elektromosságot, de itt ezerféle megközelítés lenne lehetséges, amelyeket nem tárgyalok itt végig, csak egy egyszerű (bár mindkét fél számára fájdalmas) megoldást: fizesd ki a felét. Elvégre sikerdíjas megbízás volt, és a siker elmaradt - de az meg nem feltétlenól az ő hibája volt, hiszen nem akartad, hogy szétszedje a frissen burkolt fürdőszobát, ugyanakkor lehet, hogy neki kéne megfizetni a hiábavaló bontást... szóval ezt így lehetne folytatni évekig.
Elméletileg, ha volna egy szakember, kinek a tudásában megbízol, és ő meghallgatná a szaki beszámolóját, akkor meg tudna becsülni egy százalékot, de ház ilyen nem lesz.
Amatőrök vagyunk a villanyszerelésben, de támadt ma egy kis vitánk, kérlek segítsetek eldönteni: a fí relének le kell oldani, ha kiég a lakásban egy izzó? Előre is köszönöm a válaszokat!
Azért nem járul hozzá, mert a szerelö megfelelö müszer híjján nem tudja megmondani, hogy pontosan mit és hol kellene megbontani. Söt bizonyítani se tudja, hogy a diagnozisa helyes és valamit is meg kell egyáltalán bontani. A fürdöszoba frissen lett kövezve és csempézve.
(hallottam itt már egynél több evvel ellentétes értelmü vélményt is, hogyaszongya itt panaszkodik, amikor meg fizetni kellene mindent ingyen akar.)
Az a baj, hogy számlát nem ad, (igaz ilyet nem is kértem, csak egy listát a kiadásairól), csak egy végösszeget mond. Dolgokat nem vásárolt, de újra meg újra türelmesen kiszállt, méregetett, kikötött-bekötött, visszakötött dolgokat, végül azt állította "megtalálta" ugyan a hiba okát, de megjavítani nem tudja. Elöre valóban nem tudta megmondani, hogy mennyibe fog kerülni, és ezt be is láttam, hogy nem lehetett tudni, hogy egyszer, vagy tízszer kell-e kiszállni hozzá, és le kelle-e bontani a fél házat. Így tehát se számla, se konkrét megállapodás. Csak anyázás az ö részéröl, (rongyos xx xxx Ft-ot nem bírsz kifizetni?!) és türelmes kompromisszumra törekedés az én részemröl, hogy írja csak föl, hogy pontosan milyen költségei merültek föl, azokat megtérítem, mert nem akarom, hogy még rá is fizessen, de munkadíjat nem akarok adni. Viszont azt se akarom, hogy megszívja amiért megbízott bennem. Nem tudom, ez korrekt-e?
Ugyebár az ügyvédek is már azért is tartják a mocskos markukat, mert meghallgatták, hogy mi a probléma, holott még egy kapavágást se tettek.
Akármilyen jogi procedúra írásbeli, aláírt, magánokiratba (lehetőleg teljes bizonyító erejű, vagyis két tanúval aláírt) vagy közokiratba (közjegyző) foglalt szerződés megléte esetén szokott szóba jönni, anélkül ritkán érdemes. Itt a villanyszerelő az, aki követel, a bibi az, hogy nincs teljesítés.
Csinált valami konkrétat is, vásárolt dolgokat az elméletek gyártása mellett? Mi áll a számlán?
A villanyszerelő nem oldotta meg a problémát, pedig szóban(ha jól értem) ebben egyeztetek meg. Az, hogy ő erre időt áldozott, meg üzemanyagot, ez - lehet hörögni, de ez van - az ő problémája, az ő befektetése volt a jövőbeni haszon reményében, ami nem jött össze. Az elmaradt hasznot és a ráfordításait nincs joga követelni.
Megcsinálta? Nem. Ennyi. Kivéve, ha megbeszéltétek, hogy így is, úgyis jár neki valami. És hát lehetsz méltányos is, ha általában rendes volt, így egyik fél sem akar a másik hátába kést döfni, kulturáltan le lehet zárni az ügyet. Különben írásos megegyezés nélkül csak k***anyázásba és mocskolódásba fordul az egész, a bizonyítási nehézségek miatt. Illetve jelen esetben a probléma továbbra is fennáll, tehát nincs miről beszélni.
De ha eddig nem volt szó pénzről, csak utólag követel és a vállát vonogatja, meg esetleg bunkó is, akkor nagyon sajnálod.
1-2 új dugaljat kellene kialakítani a házban, illetve néhányat arrébb tenni, de semmi infot nem találok a neten erről. Csak konnektor csere, bekötés van. Természetesen nem én akarom elektromosan kötögetni, csak a helyét kialakítani, mert glettelni kellene a szobát.
De azért 1-2 kérdés, csak kíváncsiságból. LEhet hogy hülye kérdések, de nem értek hozzá :) Vannak dupla konnektorok, ezek két külön szálon kapják az áramot, vagy csak meg van osztva, el van ágaztatva? MErt pl van egy duplás, amiből az egyiket arrébb tenném. Új dugaljhoz a "tápot" csak a dobozból lehet vinni, vagy más dugaljból is?
Tehát én csak annyit csinálnék, hogy kivésném a falban a cső helyét, betenném a védőcsövet, meg a dobozt, aztán egy villanyszerelő behúzná a vezetéket, bekötögetné. Ez így működne? :) Tehát a lényege hogy tudjam glettelni a szobát készre, aztán majd vmikor be lenne kötögetve, mert nem sürgős egyébként.
Talán néhányan még emlékeztek a véget sose érö sagára a fürdöszobában rázó vízröl. Nos megoldás sose született, és nem hiszem, hogy valaha is fog.
Most egy jogi természetü kérdéseben szeretném megkérdezni közületek a praktizáló szerelök véleményét. Tudom, hogy ez nem a jogi forum, de szakmai szempontból ti mégis jobban meg tudjátok ítélni:
nos a szerelö, aki legutóbb próbálkozott (sokáig és hiába) a hiba megoldásával, most borsos számlát nyújtott be. A kérdésem az, hogy mi a jogi helyzet és a gyakorlat ilyen helyzetekben? Jár a szerelönek fizetség vagy nem, ha igen, mennyi? Nagyon sok idöt fordított a hiba keresésére, fölállított egy diagnozist a falban valahol rejtözö szigeteletlen vezetékröl is, de megtalálni ezt nem tudta, így a hibát sem hárította el. Viszont sokszor kiszállt és sok munkaórát fordított az ügyre. Mi jár neki?
Már ha így történt, ugye. Ha bármilyen ok miatt tűz keletkezik, akkor a világ legfa***bb, minden múlt, jelen és jövőbeli szabványnak megfelelő szerelvényezés is, annak műanyag része megolvad...
A leírtak alapján ELVILEG nem kellett volna, hogy ilyen probléma legyen. Lecsöppent valami? Persze, az lehetetlen, és kizárt dolog, ebben az országban meg pláne soha nem fordult elő ilyesmi, hogy valamelyik fószer oda ment be stikában bagózni aztán az eldobott csikk után meg ez lett, és valamelyik okos haverja adta az ötletet...
Mellesleg ilyen helyen gyúlékony anyagot tárolni...
Nem tudom, de én nem jelenteném ki ennyi alapján, hogy szar az egész.
Aztán meg van még ott pár áramkör a középső sínen is, arról mit tudni?
Ráadásul ha valami tényleg megolvadt és lefolyt (pláne fém), azt azért elég egyértelműen meg lehetne határozni egy ilyen tűz után is.
Töezshelyem kocsmában eddig kétszer gyulladt ki az elosztó. Most valaki egész éretelmesen lecserélte, de nyilván nem lehetett túl precíz :-/ Még valamit majd masszírozok a tulajon, hogy mit kellene, mert most az alagsor tele van a cuccaimmal. Jó megoldást nehéz kitalálni én meg majd kockáztatok. Világítását LEdesre cseérltettem, akkor izzókat sem kell olyan sűrűn cserélni, saját igényre a bejövő mellé felrakatok 2 dugajlat 2 megszakítóval az elosztó mellé és akkor tán jó is vagyok.
1.5-es matzzagra stabilan 3 kilowatt, amit ráadásul lehet egy lófasz kapcsoló kapcsol?
Ki kell modani a megfejtést, hogy méretezni kell és kész, oszt a megszakító is akkora legyen, ami az áramkört biztosítja. Itt meg a hozzáértők megint fogják a fejüket és inkább nem szólnak, mert a sztori is hülye és az infó is kevés. Egy sima PC táp és sok más felvesz nagyobb áramot a bekapcsoláskor, de az ebben az esetben kb. semmit nem számít. Az is lehet, hogy a kapcsolóban laza volt a bekötés, vagy aluréz, lazult, melegedett. Úgysem fogjuk megtudni.
Sógornál is most kiment a medencevilágítás, szétverte az egészet, mikor kiderítettem, hogy a táp ment el borért. Ez is megér egy misét, mert kültéri elosztó aljába rakott IP67es táp beázott :-D Ott igazgattam a vezetékeket, mert nyilván előbb tették be a tápot, aztán elé húztak ezt-azt (véletlenül volt nálam egy IP65ös táp, mert az olyan), és kicsit sercegett a megszakító teteje. Nézem, a megszakítók egyik részébe alul ment be a fázis, többibe felül és egyik az 3 áramkört vitt. Benne 2 darab 4es sodort vezeték és a harmadik szál az 1es tömör. Az csak ott éppen lógott a kettő kötz, meg nyilván nem lehet értelmesen ráhúzni. Kicsit bogoztam, áááááá, kicsit káosz, kicsit beázik, szét kellene verni a picsába. Nekem lehet tudásom és kedvem sincs, meg persze a júzer is emlegeti, hogy itt volt A Sanyi és eddig működött... Közben kiment rá pár ksiebb kör és kertbe kiskonyha, elektromos főzőlap. Srágazöldön jön a fázis, jajjanyám.... Ki tudja itt is mit csináltak A Sanyik.
> Az a kismegszakító méretű relé szerű valami, valóban jó megoldás lehet?
Magneskapcsolora gondolsz, adott esetben jo megoldas lehet (arra hogy a kapcsolo ne menjen tonkre, ettol meg valoszinuleg a vezetekeket ki kell cserelni)
> Napi 10-12 órán keresztűl, cca 2500-3000 W -hoz kevés a 3x1.5vezeték?
Ebben az elosztasban igen. Ahogy irtad erezhetoen melegedett a vezetek, ez annak a jele hogy kicsit tobb amper folyik benne mint amire tervezve lett.
> Miért mentek szét egy év alatt a kapcsolók?
Mert nem birtak a hirtelen aramloketeket. Az infod jo volt, LED-ek is (es szinte minden mas fogyaszto) bekapcsolaskor nagyobb aramot vesz fel. Normal esetben 1-2 lampa van egy ilyen kapcsolon, nem okoz gondot, de ha azt nezed hogy most van rajta vagy 100 lampa akkor mar egeszen mas a leanyzo fekvese (mint a mellekelt abra is mutatja ;)
Pontosabb (szakmaibb) valaszt majd mondanak a nalam hozzaertobbek.
Lehet, hogy nem pontosan vagy viccesen fogalmazok meg dolgokat.... Mint mondtam nem vagyok szakmabeli.. Attól még bízom benne nem csak trollkodás, hanem segítőkész válasz is érkezik...
Nem én akarom helyre hozni, csak tisztában szeretnék lenni a helyzettel, hogy ne verjenek át amikor fizetni kell a beszerzett anyagot....
Továbbra is kérdéseim:
- Az a kismegszakító méretű relé szerű valami, valóban jó megoldás lehet?
- Napi 10-12 órán keresztűl, cca 2500-3000 W -hoz kevés a 3x1.5vezeték?
Valaki mondta, hogy bekapcsolásnál nagyobb teljesítményt vesz fel...de nem tudta pontosan elmagyarázni amikor visszakérdeztem... ezért bízom abban, hátha itt korrekt választ ad valaki....
Ahogy nezem kb eletveszelyes az epulet. Mindenkeppen megbizhato villanyszerelovel kell ujracsinaltatni az egeszet (itt mar a javitas kategorian bőségesen túlvagyunk)
Van egy kis gond az egyik ismerősömnél. A kapcsolószekrény alatt tárolt papírok kigyulladtak, állítólag azért mert a kapcsolóból valami olvadél lecsöpögött. Miután tűz volt megégett a szekrény műanyag borítása is, illetve a szekrény mellett található kapcsolók is... így nehéz visszavezetni laikusként, kinek a kibája is volt ez.... (Magyarul a rendszer tényleg kritikus, vagy valahogy csesztette a kapcsolót a megrendelő és ezért történt...)
A szekrény egyéb tartalma annyira nem lényeges most, alap dolgok vannak rákötve semmi extra. A világítás a következő képpen lett kialakítva.... 6 db 16-os kismegszakítóra van szétosztva a terhelés. Biztinként 8-9 A terhelés. A legnagyobb 12 A. Ergo: 60-120 db 18illetve 24 w led cső(olyan mint a neon cső, csak led van benne) van egy biztire kötve. Eddig nem volt semmilyen mágneskapcsoló vagy relé..(khm csak hobbi..nem értek hozzá) szóval a kismegszakítóból direktbe ment a sima hétköznapi villanykapcsolóba a delej, onnan meg 3x1.5 es vezetéken pedig a ledekhez ami kb 20 méterre van a szekrénytől. 8-10 óra használat után meleg volt a kábel. Nem forró, de melegedett. Szépen lassan az összes kapcsoló tönkrement ( nem lehetett ki- be kapcsolni.) Ezért a forma fogta és összetekerte a két szálat és onnantól kezdve csak a kismegszakítóval kapcsolta a fényt.
Azóta azt már hallottam, hogy a led magasabb teljesítményt vehet fel és ez vágta haza a kapcsolót. (legrand 16 A) Két opció merült fel. Egyik, hogy 3x2.5 ös vezetéket húzunk be. És egy ganzos kapcsolót rakunk fe. De ennél azt mondták olcsóbb, (ha amúgy is teljesen üres az alsó sín a szekrényben), hogy vann ilyen kismegszakító méretű kis relé vagy mi, ami a sínre pattintható és úgy működik mint a mágnes kapcsoló..(vagy lehet ugyanaz....nem értek hozzá) és akkor a C16 kismegszakító elmenője bele menne ebbe a relébe és erre a sima villany kapcsoló....
Milvel 1-2 nap alatt javítani kell valakinek a hibát (ez függ attól, hogy alap mulasztás történt e a kivitelező részéről, vagy véletlen műve az olvadás) , hálás lennék ha segítenétek...
Egyrészt egyik termék sem tud (nem is ígér) száz százalékos védelmet,
de az is lehet, hogy valamennyi túlfeszültség talál magának kerülő utat (pl a ketyere felszerelése/elhelyezése nem volt szakszerű, vagy a villám más útvonalon jut be a házba)
Egy havernál egy riasztó központba és három kamerába került a szomszédságban lecsapó villám (egész biztosan voltak egyéb károk is, nem kérdeztem). Ha lett volna ilyen védelme, valószínűleg olcsóbban megúszta volna.
Amikor említettem neki ezt a védelmet, azt mondta, hogy ez túl drága és statisztikailag úgysem valószínű, hogy még egyszer ugyanoda fog becsapni a villám, mire én gratuláltam neki az éleslátásához :)
A FI relét úgy kell elképzelni, mint egy három tekercses (háromfázisú FI relé esetén öt tekercses) trafót egy kör alakú vasmagon. A fázis(ok)nak és a nullának is van egy-egy saját áramtekercse, plusz van egy "különbség-érzékelő" tekercs (ez csapja le a cuccot baj esetén). Mindegyik tekercsen átfolyó áram létre akar hozni valamilyen irányú és erősségű mágneses fluxust a vasmagban, de a másik tekercsben ugyanabban a pillanatban éppen ellenkező irányú áram folyik, tehát annak a tekercsnek a mágnesessége az első tekercs szándéka ellenében dolgozik ugyanolyan erővel, tehát a két erő pont semlegesíti egymást (háromfázis+nulla esetén négy erő).
Az egész huzakodásnak az a vége, hogy a vasmagban végül SEMMI fluxus nem jön létre. A figyelő tekercsünk amíg ezt a semmi fluxust (nem) látja, addig a FI relé nem csap le. A tesztgomb megnyomása ezt az egyensúlyt borítja fel, mert a teszt áram csak az egyik tekercsen folyik át, ezzel létrejön az különbség, ami pánikot okoz a figyelő tekercsben.
Nade mi van olyankor, amikor a FI relé nem a bemeneti oldalról, hanem "hátulról" kapja a nullát? Ilyenkor a tesztgomb árama nem csak az egyik tekercsen folyik át, hanem mindkettőn, ráadásul ez a két tekercs-fluxus pont ellenkező irányú, tehát a két tekercs fluxusa most is kiegyenlíti, semlegesíti egymást, ezért a teszt nem lesz sikeres.
Persze a valóságban igen ritka az az eset, amikor a FI relébemenetén nincs nulla, a kimenetén viszont van föld :) viszont a fenti példából akárki megláthassa, hogy a FI relé utáni föld-nulla összekötések a teszt-gomb által létrehozott teszt-áram egy részét mellékvágányra vihetik (kerülő úton söntölik a bemeneti nullát), egy bizonyos ellenállás-arány felett a teszt-gomb által létrehozott teszt-áramból már csak olyannyira kevés milliamper nyoma lesz megfigyelhető a vasmagban, amit az érzékelő tekercs már nem vesz komolyan és a relé nem csap le, hiába nyomkodjuk a tesztet.
Itt van a cikk végén hivatkozott szakmai fórum társalgás a dologról, itt írja, hogy valamiért az A típusú ÁVK-t nem igazán érinti a dolog. Illetve 1 fázisú rendszernél okoz ez problémát.
Aki teheti és egy fázisú hálózata van, nézze már meg, hogy nála mi történik egy PE-PEN zárlat esetén és hogy leold-e a tesztgombra az AVK-ja.
Hozzáteszem, hogy nálam még nincs földelőszonda, csak a föld- és nullasín összekötési pontjától van kivezetve egy 10-es kábel, ami még csak lóg. Az órától jön ugyan egy zöld-sárga földelővezeték is, de az biztosan nem A földelés, mert az óránál nincs szonda. Szóval a rendes földelés hiánya az nálam biztosan probléma egyelőre :)
mrtotya: Én az eredetileg 6 éve beszerelt Viko Carmen cuccokat raktam most vissza a felújításnál, annyira rendben voltak. A kismegszakítók és az ÁVK az Schneider. De majd írnak mások is :)
Aha! Érdekes. Ritkán jön ez elő, hogy tartósan fennmarad összekötés esetén.
Azonban erős kételyeim támadtak. Próbaképpen megnéztem kettő rajzát, az NDK-t és a Schneidert.
1. Mindkettőnél a 3 fázisú változatnál szóba nem kerül a nullavezető és a próbagomb rokonsága, ott tehát a nem kívánt összekötésre a tesztnél nem utal semmi.
2. Az NDK-s van úgy kötve, ahogy Rukk úr rajzolta (próba áramkör fázisra az áramváltó után), a Schneider viszont fordítva, a fázisra van az áramváltó elé kötve a próbagomb vezetéke, a nullára meg utána. A Schneidernél tehát nem kell ez az áramhurok magyarázat, egyszerűen át van hidalva az áramváltón átmenő nullavezető a védővezetővel.
Hát pont arra, amit leírtam. Ha a teszt gombra nem működik az ÁVK, akkor az nem csak azt jelentheti, hogy bedöglött, hanem azt is, hogy valahol zárlat van az ÁVK után a földelő és a nulla vezető között. Ez ugyan ritka, de annál veszélyesebb, de úgy tűnik az A-s ÁVK-t nem érinti, csak az AC-t.
Ilyenkor ha kicserélik az ÁVK-t egy ugyanolyan újra, az új sem fog reagálni a teszt gombra.
Rukk Mihály írt erről a problémáról még 2009-ben részletesen.
mert az ÁVK teszt gombja nem csak a szerkezet működésének tesztelésére és a kontaktusok öntisztítására való, hanem az ilyen esetleges PE-PEN zárlatok kiderítéséhez is
"bárhol csap le a villám, az végigmegy a vezetéken és kill!"
A levegőben feszülő villanyvezetékek közül a nulla vezeték ezernyi helyen le van földelve (transzformátornál, oszlopoknál, házaknál), tehát ez a nullvezető tekinthető egy gyengébb villámhárítónak is. A fázisvezetőket meg számtalan (éppen működő) fogyasztó köti össze a nullával, tehát végső soron a földdel.
Tehát amikor tőled néhány háznyira becsap a ménkű a légvezetékbe, akkor az energia legnagyobb része a nullvezetőbe kerül, majd onnan a földbe,
ami villám-energia pedig a fázisvezetőkbe kerül, az is megpróbál a legrövidebb úton lejutni a földbe tehát elsősorban a közeli házakban üzemelő fogyasztókon keresztül próbál közlekedni (miközben persze tönkreteszi azokat, talán éppen a szomszédod elfüstölt számítógépe menti meg a tiedet a káros túlfeszültségtől :)
Szóval a villám által a légvezetékben keltett feszültséglökés ereje a távolsággal egyre csökken.
A tegnapi dokumentumokban látott villámvédelmi ketyerék fő feladata az, hogy extra "csatormát" nyissanak a túlfeszültség számára a föld irányába (hogy az extra energia rajta keresztül távozzon és ne pl a TV-den keresztül).
Érdemes kicserélni a sima AC ÁVK-t A-ra? Kedvenc boltomban AC-t adtak, akkor nem is néztem.
Más. Ez kész házaknál/lakásoknál normál esetben nem probléma, de nálam a félkész állapotban még igen. Nevezetesen, a melósok mondták, hogy tegnap a sima fúrógépre lekapcsolt az ÁVK. Igen, a konnektorba bedugva egy mezei 500W-os refit is leold. Ma az ÁVK teszt gombjának megnyomására nem történt semmi. Hoppá.
Igen, az a bizonyos PE-PEN zárlat, ami gyakorlatilag kiiktathatja az ÁVK-t, mint olyat, vagy érdekes működést eredményezhet, attól függően, hol van a zárlat. És ez egy baromi veszélyes állapot, ha már kész, üzemelő hálózaton történik ilyen, lehet, hogy észre sem veszi senki, csak egy megrázó élmény után. Mert ugye a teszt gomb használata az úri huncutság általában.
Annó a behúzásnál volt pár köteg, ami a blankolt rézvezetőknél volt összecsavarva, és úgy is maradt. Tegnap előtt este kötöttem be még pár végpontot, ilyen is volt köztük. Kizárólag a szükséges világítási kismegszakítók vannak felkapcsolva plusz egy konnektor. De az már nem jutott eszembe hulla fáradtan, hogy hiába áramtalanított a kör, az ÁVK-nak már nem kafa.
Ezeket először is azért írom le, jöhetnek a beszólások is, mert nem lehet elégszer leírni, hogy mennyi buktatója lehet a villanyszerelésnek, hiába "tutibiztos ez apukám, én csináltam". Ellenőrizni kell rendesen mindent, még Pistikének/Józsikának/Ferikének is, aki a Világ Legjobb Villanyszerelője, egy Isten... Ha meg Ödönke esik neki, mert ő mindenhez ért, akkor...
Másodszor meg azért írom le, mert az ÁVK teszt gombja nem csak a szerkezet működésének tesztelésére és a kontaktusok öntisztítására való, hanem az ilyen esetleges PE-PEN zárlatok kiderítéséhez is, erről pedig kevés szó szokott esni.
Ezért (is) okos dolog a házat úgy villanyszerelni, hogy az elosztóban egy külön bisztosittékra kerüljenek azok a konnektorok, amelyekre mindig szükség van (pl riasztó, hűtőszekrény, stb), így nyaralás előtt egyetlen mozdulattal lekapcsolhatod az összes többi kismegszakítót.
Sőt, lehet akár úgy is gondolkodni, hogy ez a lekapcsolás ne csak nyaraláskor történjen, hanem akár minden nap, amikor nincs otthon senki. Persze a kismegszakítók nem arra készülnek, hogy állandóan kapcsolgassuk őket, ezért a napi lekapcsolást én egy relével/mágneskapcsolóval oldanám meg, ami mondjuk automatikusan áramtalanítaná a házat a riasztó beélesítésekor.
Ha akarod, akár a vizet is lezárhatja automatikusan egy mágnes/motoros szelep ilyenkor.
Egy jó villanyszerelő meglepően nehéznek tűn problémákat meg tud oldni, csak tudni kell megfogalmazni az igényeket.
A villám több módon tud eljutniaz elektromos verendezéekig:
- közvetlen villámcsapás a házba: ez ellen jó a villámhárító, ez minél komolyabb, annál kisebb az esély
- a házba bejövő villany, telefon, kábelTV, internet, kapucsengő, sufnivillany, kertilámpa, stb vezetékbe belecsapó villám: a vezetékek bevezetik a házba a nagyfeszültséget, ez ellen úgy lehet védekezni, hogy minden ilyen bejövő/kimenő bejövő vezetékre túlfeszültség védőt teszel. Persze ezek közül amelyik hosszabb, annál nagyobb a valószínűség, tehát pl a kapucsengő vezetékénél szinte nulla az esély túlfeszültségre, de pl a kábelTV több kilométeres vezetékén már sokkal nagyobb.
- a fenti vezetékek nemcsak közvetlen villámcsapást kaphatnak, kárt okozó erejű feszültség begyűjtéséhez elég lehet az is, ha villám valahol a vezeték közelében csap le.
Valami brennenstuhl hoszabbítóra mondta ugyanez az eladó, hogy az D-s védelmet ad, az előbb említett KIWA cucc meg BC-t. Így lenne teljes a védelem. De akkor mégsem?
Egy villamossági boltban javasolták a KIWA PO 1+1m típust, amit be lehet rakni a fi-relé elé. Akkor ez sem véd? Mert árban kicsit húzós, ha nem ér semmit.
A kihúzásról meg annyit, hogy 2 éve pont nyaraltunk, amikor otthon becsapott a villám és megsült a kazán. Szóval kéne vmi megoldás.
Ha biztosra akarok menni, akkor kihúzom a drága fogyasztókat. A villámnak meg se kottyan 10km ívet húzni, bármilyen konnektort szétcsesz, hiába villámvédős :)
Sziasztok! Villámvédelemmel kapcsolatban mit javasoltok egy családi házba? Láttam, hogy vannak villámvédett hoszabbítók, amivel védeni lehet az értékesebb fogyasztókat, de be lehet-e védeni az egész házat a villanyórától? 1 fázisunk van. Köszi!
A túl nagy szorítóerő hatására a vezetékben túllépjük a rugalmas alakváltozás feszültséghatárát, a folyáshatárt (réznél, lévén lágy anyag, egyezményes folyáshatár van, és mivel a szakítószilárdság nincs előírva rézvezetőnél, félkemény állapotot feltételezve legyen mondjuk 180 MPa, ez nagyjából 18 kg/mm2, nem nehéz túllépni) és a rézvezető az erő behatásának helyén maradó alakváltozást szenved, magyarán szétfolyik. De előtte meghajlítgathatjuk és a hajlítás helyén felkeményedik, így a dupláját is simán kibírhatja :) Ezért is érdemes u alakba hajlítani és a hajlításnál beszorítani.
Szutykos időzítő elvárja ,hogy határozottan "pólust váltson" a vezérlőbemenete, amit az izzó eredetileg meg is old, lekapcsolt állapotban a hidegellenállásán keresztül...
Vagy (ami valószinűbb) kurvára el van kötve valami, ugyanis az időzító nem lát és értelmez nullát és fázist, mint kétpólus csak egymáshoz képest 230V AC veszültségen levő kapcsokkal találkozik, tehát _felteszem_ a ventillátor is beköthető másképp, és úgy akár működhet is.
Gyanus ez, mert annak """van értelme"""(fogjuk rá), ha elromlott (kiégett) az izzó, nem indul el a ventillátor sem egyáltalán, annak, hogy olyankor "örökké megy", nem igazán van semmiféle poénja.
Gondolom ezt is ""szuperönkéntes lehúzásmentesítők"" szerelték, az un. "próbálgatásos villanyszerelés" c. nagyszerű módszerrel.
Szóval két tipikus fürdőszobai/wc elszívó, késleltetett kikapcsolással, páraérzékelés nélkül.
Mindkettő tökugyanúgy bekötve: egy állandó fázis a L-en, egy nulla az N-en és egy kapcsolt fázis az S-en.
Ez utóbbi a villanykapcsolóról jön, ami a fázist adja az izzónak. (lámpának, mert egyszer leba****k, hogy olyan, hogy LED izzó, nem létezik :) )
A fürdőszobában működött tökéletesen, a wc-ben nem, hiába kapcsoltam le a lámpát/szűnt meg a kapcsolt fázis, nem idult be az időzítő, ment, amig ki nem kapcsoltam. (van külön kapcsolójuk is, hogy le lehessen kapcsolni, ha nem kell)
Ötvenszer átnéztem, mit kötöttem el, de felcserélve a fürdő/wc lámpaáramköreit, akkor meg a fürdőben nem működött, a wc-ben meg igen (ugye minden kötés a szekrénynél van, egyszerű ilyen trükköket csinálni), szóval gyanús lett, hogy az izzón keresztüli nullázás is bekavarhat. Így aztán egyszerűen kicseréltem a 2014-es Tescós LED-ed egy normál izzóra, mert más per pillanat nincs. Egyből tökéletesen működött emez is.
Egyébként az lakásban IKEA-s LED-ek vannak, azzal is tökéletesen megy, ezt az egy TESCO-sat örököltem :)
Csavaros kötéseknél a vékonyabb vezetékeket én is vissza szoktam hajtani (ha van elég hely a visszahajtáshoz). Nem csak a 1,5-es és alatti vezetékeket, de UTP és riasztó kábelek ereit is. Nem csak azért, mert így nagyobb lesz az érintkezési felület (kisebb lesz az átmeneti ellenállás), de azért is, mert így bátrabban lehet meghúzni a csavart (kisebb a valószínűsége, hogy a réz megfolyik/megszakad).
Miért lenne ez háború? :) Ráadásul elég fontos kérdés.
Korábban írtam már, hogy én nem bánom a fontos kérdéseknél, ha lehülyéznek mert hülyeséget írok esetleg. Inkább, mint hogy baromság maradjon itt. Persze ettől függetlenül aki hülyéz, az is írhat marhaságot...
Ha meghajlítod, nagyobb felületen rögzíted (stabilabb), nagyobb felületen érintkezik (kisebb ellenállás, jobb teljesítményátvitel, bár ez inkább csak papíron számít, a gyakorlatban jó kötéseknél elhanyagolható a különbség)
Kemény félrevezetés ám :) Sőt, rosszindulatú. Mindenki meg fog dögleni, aki legfeljebb 10A-es biztosítóval véd egy 1,5-es kábelt. Nem is szerepelt sehol, soha, senki nem írt ilyet, én is most csináltam PhotoShoppal egy világméretű összeesküvés részeként, aminek az a célja, hogy túlmértezett kismegszakítókkal irtsa ki az emberiséget.
Ez nem szabvány, törvény vagy jogszabály, ez csak egy kép az internetről, rajta betűkkel, számokkal és vonalakkal.
Ha az ezen a képen szereplő biztosító értékek nem szerepelnek sehol hivatalos szövegben, akkor aki egy ilyen képre úgy hivatkozik mint hivatalos információforrásra, az félrevezeti a hallgatóságát.
"Nem hiszem, hogy baromi nagy hibát követnék el, ha 1,5 vezetéket csak max. 10A-el, 2,5 vezetéket csak max. 16A-es kismegszakítóval vagyok hajlandó védeni"
Az sem követ el semmi hibát, aki autópályán soha nem megy 80 km/h felett, lakott területem meg max 30-cal közlekedik.
"és ezt még hirdetem is."
Mi a véleményed arról az emberről aki azt hirdeti mindenütt, hogy autópályán tilos 80-nál gyorsabban menni, lakott területen pedig 30 a maximális sebesség?
Egyébként több, akár tömör vezetéket rendesen összefogatni egy hüvelyben és úgy rögzíteni egy pólusban, semmivel sem rosszabb, mint egy wago csatlakozás. Mekkora felületen is rögzül/érintkezik a vezeték?
Ha a hüvellyel rendesen össze van fogva és stabilan rögzül az összes vezeték, akkor még jobb is, mint a rugós gyorcsati. Pláne tömör vezetékeknél. Persze azon lehet vitatkozni, hogy a rugós szorítás mindig stabil, a csavarnál meg lehetnek problémák.
Igen, meg fogom keresni, köszi, így első blikkre nem találtam :)
Valóban nem tud egy foknál egyszerűbb lenni, de fölöslegesen bonyolítani is pénzkidobás.
Feltűnt a táblázat, de nem véletlenül nem raktam be azokat is. Például pont az általad leírtak miatt :)
Bár az egyszeri ember amikor rákeres arra, ha egyáltalán, hogy mi az A, B meg C csoport, akkor nem a legkedvezőtlenebb esetet fogja nézni, ahogy kell, hanem áááááá, hát itt van, 25A! Oszt már rakja is... Na ezért kell(ene) villanyszerelő.
Még mindig tartom magam ahhoz, amit leírtam a kismegszakító-vezeték keresztmetszetről. És csak A csoport van oszt kész.
Mi ezzel a baj? Semmi.
szakmókus: Semmi sem igazán szabályos, ami egynél több, hivatalosan nem arra való közösítés. Ezért is kell olyan villanyszerelő, aki meg tudja mondani, hogy adott esetben az alkalmazott megoldás jó vagy sem. Mert már megint az egyszeri ember csak azt nézi, hogy belefér az, belefér. Há' egymásra ferdén köll belerakni oszt akkor szorul, jó az...
Egy korábbi kérdésre az MSZ EN 61439-1:2012 ezt írja!
Ez valójában ügyesen visszapasszolja a kérdést,ugyanis a kismegszakító gyártója szerint ha két vezeték fogadására alkalmas a készüléke,akkor beköthető a kengyel alá két,vagy esetenként több vezető. Ha nincs erről nyilatkozat akkor csak egyet lehet alákötni,függetlenül attól hogy mekkora a csatlakozó kengyel vonzóan nagy "szája".
Nyilvánvalóan amikor a csavar jobb és bal oldala mellé köthetünk vezetéket, (lehetőleg egyforma keresztmetszetűt) nagy a valószínűsége annak, hogy kettő vezeték csatlakozására alkalmas az eszköz.
Azért jól feltételezhetem hogy ha két vezetőt közössé teszem,például iker érvéghüvellyel, az egy vezetőnek minősül.
Tömör vezetőnél gondolom nem szabályos az ilyen megoldás.
Odaírtam, hogy a Legrand leírja ezt a módszert egy segédletben...
nem Paks 5 reaktorának
Hát, bocs, a villanyszerelés nem tud egy bizonyos foknál egyszerűbb lenni.
Egyébként, ha eddig nem tűnt volna fel, akkor tűnjön fel, hogy az általad belinkelt oldalon a terheléses táblázat felett a leírásban a C csoport az a szabadon szerelt vezeték, míg a terheléses táblázat alatt van egy másik táblázat, miszerint a C csoportba tartoznak a lakások mért vezetékei, amelyek nem fűtés vezetékei. :D A megoldás egyszerű, összemixelte az 1970-es és az 1979-es kiadás fogalmait. :)
MSZ HD 60364-5-52:2011 eljárásával lehet meghatározni...
Igen, de könyörgöm, hogyan és mennyi az annyi??
Nem hiszem, hogy baromi nagy hibát követnék el, ha 1,5 vezetéket csak max. 10A-el, 2,5 vezetéket csak max. 16A-es kismegszakítóval vagyok hajlandó védeni és ezt még hirdetem is. Ettől senkinek semmi baja nem lesz a büdös életben.
És amit itt szívesen elfelejtenek sokan, nem Paks 5 reaktorának szabályzó és energiaellátó központjának villamos tervéről van szó, hanem nyomorult lakásokról meg családi házakról szokott szó lenni, a fene sem fog számolgatni meg méretezni, mert minek???
Persze lehet és kellhet is, ha nagyon elmászunk az összes szabványtól. Na meg ha valamivel igazolni akarjuk a balek tulajnak (30 oldal tömény számítás nagyon komolynak látszik ám), hogy miért került a 60 nm-es kis házának a villamos hálózata 834ezer forintba...
Az, hogy melyik szabvány rossz és melyik nem, arról mindig viták folynak szakmai berkekben. A fentit is szidják elegen...
A megengedhető áramerősséget ma egyszerű esetekre az MSZ HD 60364-5-52:2011 eljárásával lehet meghatározni, mely ugyan angol nyelvű, de az az érvényességét nem befolyásolja, attól az magyar szabvány, hatályban.
De a neten megtalálható például a Legrand kiadványa Vezetők méretezése és védelmi készülékek kiválasztása címmel magyarul.
Egyébként az előbbiekben említett MSZ szerintem kimondottan rossz szabvány volt - abban például ha jól emlékszem kivétel nélkül mindegyik módosító tényezőnél az volt, hogy lakásoknál ezt nem kell figyelembe venni - nagyjából ugyanarról az eljárásról beszélünk, akármelyik szabványról van szó.
Ez a táblázat nem (nem, azaz nem) a szabvány táblázata. De ez már legalább egyszer elhangzott ezen a fórumon.
A szabvány táblázata az az utolsó oszlop nélküli változat.
Az utolsó oszlop az szerintem egy sajtóhiba, elírás, stb terméke, egy villanyszerelési könyvben jelent meg, és abban a könyvben sem egyezik a szöveggel ez az oszlop. Az már Murphy, hogy a helytelen természetesen azonnal elterjedt a neten, mint a pestis.
Eljutottunk megint a fix bekötéshez. Azért vannak a szakmának alapelvei. Az egyik ilyen a túláramvédelem kérdése. Túláramvédelemre a megengedett áramerősséggel megegyező vagy az alatti legközelebbi értékű készüléket kell alkalmazni. Ennek nem kell szabványban leírtnak lennie, ez a tankönyvek kérdése, melyek alapján vizsgázva valaki szakképzettséget kap.
MSZ HD 60364-4-43:2010 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-43. rész: Biztonság. Túláramvédelem (IEC 60364-4-43:2008, módosítva + 2008. októberi helyesbítés)
MSZ HD 60364-4-42:2015 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-42. rész: Biztonság. Hőhatások elleni védelem (IEC 60364-4-42:2010, módosítva)
MSZ HD 60364-4-41:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem (IEC 60364-4-41:2005, módosítva) ez az elvekkel és hogy valósítható meg.
Mindegyik azt hangsúlyozza hogy mérlegelni kell egyrészről emberi éltre és berendezésre a végeredmény ha egy vezeték 10A bírna el, de rövid távon megengedhető rajta 16A akkor lehet egy gyors kioldású 13 vagy 16 védelmet rárakni, ha viszont ez a terhelés csak rövid ideig akkor tegyél rá 10 eset megfelelő karakterisztikával.
MSZ HD 60364 sorozat ami angol annak a régebbi magyar nyelvű változata érvényes.
MSZ HD 60364-5-51:2010 Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-51. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Általános előírások (IEC 60364-5-51:2005, módosítva)
MSZ 2364-523:2002Visszavont! Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. 523. főfejezet: A kábel- és vezetékrendszerek megengedett áramai (IEC 60364-5-523:1999, módosítva)
Nem világos, mi volt a hozzászólásod célja, semmilyen új infót nem tartalmazott :)
A kérdésben én a múlt időt is feltételeztem, ezért az igen.
Egyébként a hatályos szabványokban is van erről valami, de hivatkozásokon kívül semmi konkrétumot nem találtam.
És még egyszer: ahhoz képest, hogy már nem hatályos, egy rakás oldalon ez a táblázat a hivatkozási alap. A mai napig is. Hogy ez jó, vagy nem jó, nem tisztem eldönteni, nekem jó :)
Igen, elég egyértelműen meghatározta az MSZ 14550, ma már nem hatályos. Ettől függetlenül lépten-nyomon hivatkoznak az alábbi táblázatra, én is linkeltem már. Ennek elvileg mindenkinek a könyökén kellene kijönnie:
Ez ugye a vezetékek melegedésre történő ellenőrzéséhez a terhelési táblázat. Elég egyértelmű. Lehet, hogy mondjuk egy darab szabadon, magában álló (C csoport) 1,5-ös rézvezető elvi terhelhetősége 25 A, a melegedés miatt mégis csak max. 10A-es biztosítót engedélyez. Vagy javasol vagy a fene tudja.
És akkor még ott vannak a módosító tényezők, hőmérséklet, vezetékek, csövek száma stb., elég gyorsan lemegy az a 16A is kisebbre.
Illetve ma már, ahogy írtátok is, van 13A-es kismegszakító is, azt lehet még rátenni a 1,5-es vezetékre.
Hogy pontosan mi a jelenleg hatályos szabvány, ajánlás, kinyilatkoztatás, isteni sugallat, eztcsinálodb***eg vagy mittudomén mi, azt nem tudom :) De nem is nagyon érdekel, ennél csak megengedőbb lehet nekem meg a jobb oldali oszlop az etalon oszt jónapot. :)
Ha még abban az időben volt, amikor nem volt még 13 A-es kismegszakító, de már az új szabvány volt érvényes, akkor jogos volt, hiszen a polcon vagy 10 vagy 16 A-es állt.
"egyesek/sokak állítják, hogy szabvány van, de még soha senki nem mutatott rá, hogy melyik"
És olyan is van, amikor valaki az állításának bizonyítására csak bemond egy szabvány-számot annak tudatában, hogy az állítását úgysem tudja/fogja ellenőrizni senki. Ez akkor válik gyanússá, amikor szó szerint kellene idézni a vonatkozó mondatot/bekezdést a szabványból, de ez furcsa módon nem szokott megtörténni.
(ha jól emlékszem legutóbb a vezetékek terhelhetősége kapcsán történt valami hasonló eset, valaki azt állította, hogy 1,5-ös vezetékekre a maximum 10 amperes biztosíték valahol egy szabványban van hivatalosan előírva, de idézni senki sem tudott ilyen bekezdést azóta sem)
"Az üzem szempontjából minden közösítés előnytelen,"
Olyan is előfordul, amikor sorolás van (pl kismegszakítók, dugaljak)
és nem mindig van elegendő idő/pénz a feladat professzionális megoldására.
Lehet, hogy ez olyan szakmai kijelentés, mint a szokásos nyomvonal egy épületben, mert arra is egyesek/sokak állítják, hogy szabvány van, de még soha senki nem mutatott rá, hogy melyik.
Igaz, a magyar net még csak most lesz nagykorú, lehet, hogy még előkerül.
Szerintem ez elvi kérdés is, a sommás kijelentés az lehetne, hogy rendes ember nem tervez egy csavar alá több vezetéket kötni. Az üzem szempontjából minden közösítés előnytelen, mert bármilyen munkánál, ami az egyiket érintené, a másik is szív valamennyit. Ezt minden szakember és jóképességű nemszakember képes felfogni, gondolom én (azzal kár érvelni, hogy a kuncsaft majd kibírja, pláne, ha ez, amit éppen bűvölök, a külső világítással van közösítve, ami most a szerelés alatt úgyse kell, mert épp hétágra süt a nap). Aztán, ha az élet ráébreszti a szakembert, hogy elszámolta magát, akkor enyhén öngúnyos félmosollyal berak még egyet egy másik mellé. Vagy ha később minimálisat kell bővíteni.
Szerintem gyakorló szakember számára az lehet a kritérium, hogy amit épp szerel, az bírja-e a közösítést.
No ez az. Én kutakodtam, de sehol semmit sem találtam arra vonatkozóan, hogy hány vezetéket lehet befogni.
Szerintem erre nincs előírás. Akkor nem létezne szabályosan kialakított villamos hálózatú lakás... :)
A Mészáros-félék tudnák csak megfizetni, meg a sleppjük. Ja, hogy az egyszeri bunkó átlagember ne akarjon villanyt a lakásába. Még ezt is megérhetjük...
Mellesleg pont az ELMŰS villanyszerelőm mondta, hogy az eredeti 3 fázisú kialakítás fázisvezetékeket nyugodtam kössem be egy pólusra. (Most csak egy fázis jön be ugye az eredeti 3 vezetékre kötve.) Pedig az 3 db 6-os sodrott vezetéket jelent... Mentek rájuk az érvéghüvelyek, tökéletesen be lehet fogatni a hármat. Persze az is igaz, hogy max. 32/3 A folyhat rajtuk...
Esetenként a tömör fázisvezetékeket szintén összefogtam egy nagyobb érvéghüvellyel és úgy mentek a kengyelbe a kismegszakítóba.
Persze lehet összefogni rugós szorítóval is - a legjobb ha sínbe rögzíthető csoport - és egy db - vastagabb - vezetékkel bevinni a kismegszakítóba, az igaz. Csak ennek elég sok plusz hely kellene, az meg nincs. Bár a fene tudja, lehet, hogy ki tudnám sakkozni.
Viszont végponton - pl. konnektor - soha nem tennék be több vezetéket egy rögzítési pontba, ahogy sorkapocsba sem. Mint ahogy a nagyfogyasztók vezetékei is szigorúan egy vezeték/egy biztosító(egy csavar) vannak befogatva.
A kismegszakító kengyeles, nincs csavar jobb és bal oldala. Én is tapasztaltam hogy a reccsenésig húzott csavarnál is az egyik vezeték könnyen kicibálható volt. Nem tudom hogy a tömör vezetéket lehetne-e iker érvéghüvelybe nyomni? Akkor jobb lenne mint utána "wagozni "az elosztóban.
Egyébként szerintem is egy csatlakozó pontba két vezetéket lehet kötni. Én még úgy tanultam. Vagy sodrott esetében kettő iker érvégbe préselt vezeték, az az 4 vezeték egy kapocs alá. Természetesen a terhelés figyelembe vételével. Ennek leginkább a kapcsoló szekrényekben van jelentősége, ahol sok közös pontot kell felfűzni.
üdv ! igen érdemes kicserélni a felujitás során a vezetékelést főleg akkor ha aluminium a vezeték a falban !! érdemes már akkor becsövezni és a szobákat konyhát előteret stb külön áramkörre lebontani egy olyan modulos lakás elosztóval ahány helyiséges a ház ja és a lgfontosabb hogy az éritésvédelmi firellét mindenképpen tegyél fel mert nagyon hasznos hiszen már mállunk is volt rálatos készülék és ez védte meg a életlt a hugomnak is nem játék az áram igaz nem olcsó a felujitás de az élete az többezt ér az embernek szerintem ha kell tudok segiteni hiszen villanyszerelő a szakmám !!!további szép estét!!
Valahol le van ez írva? (Csak mert logikusan én is azt gondolnám, hogy még jobb is ha a csavar mindkét oldalán van vezeték. Csak abban vagyok talán biztos hogy a kétfajta átmérőjű az nem megengedett)
Be lehet, csak nem szabad. Mi egy helyen ahol más utáni javitásra kértek fel a felülvizsgálat után csak ezzel foglalkoztunk. 1 csavar alá 1 vezeték kerülhet.
Ha nem akarod, hogy leégjen a vezeték, akkor védd a vezetéknek megfelelő biztosítóval!
2,5-es réznél ez max. 16A.
A főzőlaphoz karcsú lesz ez a 3x2,5.
De ha elég a 4kW, akkor maradhat így is, de azt a 25A-es kismegszakítót cseréld ki C16A-ra.
És a jövőben se legyen elfelejtve, hogy ez a max! Pár év, tulajcsere stb. és valaki átállítja a max. teljesítményre hogy némá', tud ez többet is. Aztán nézi a füstöt. Jobbik esetben.
Főleg ez utóbbi miatt mindenképpen áthúznám/külön vezetékezném.
A főzőlap Power Management funkcióját beállítod 4 kW-ra
és attól kezve többé nem lesz hajlandó 17 ampernél többet fogyasztani (cserébe nem enged mindent használni egy időben).
Ettől függetlenül hosszú távon nem ártana legalább 32 amperre felbővíteni a lakásba bejövő energiát és a főzőlaphoz menő vezetéket is erősebbre cserélni
és akkor feljebb is lehet kapcsolni a power-t (kevesebbet fog panaszkodni a zasszony)
Nagyon fontos, hogy ott belül (a kötőelem belsejében) a vezetékek/erek soha ne keresztezzék egymást, tehát amikor meghúzzuk a csavart, akkor az erek szép párhuzamosan szoruljanak egymás mellé.
A kereszteződés felveszi a terhelést a csavar meghúzásának pillanatában, tehát azt hisszük, hogy jó a kontakt, de mivel a kereszteződésben nagyon pici felületen van nagyon nagy nyomás, ezért idővel megfolyhat a fém és lazulhat a kötés.
Ráadásul az erek kereszteződésénél pontszerű az érintkezés is, ami ott nagy áramsűrűséget, pontszerű túlmelegedést okozhat, ami a hidegfolyást melegfolyással súlyosbíthatja.
Emiatt elvileg flexibilis vezetéket sem lenne szabadna megsodorva bedugni a kötőelemekbe, persze szinte mindenki megsodorja, hogy könnyű legyen bedugni a lukba :)
Vajon mi lehet az oka, hogy nem a 67316-os bejegyzésemből idéztél?
Csak nem gyűlölöd azokat, akik okosabbak nálad? ...és amikor végre sikerül hibázáson kapni őket, akkor felcsillan a szemecskéd és megpróbálod a maximumot kihozni a helyzetből ;)
Ha a másik hibázik, akkor egy úriember vagy hallgat, vagy segít (pl udvariasan/humorosan figyelmezteti/kijavítja a másikat).
Ezek közül bármelyik, de nem tudom, mit jelent nálad a kis pénz, ezek nem a legolcsóbb kategóriák.
Én pl. ViKo Carmen szerelvényeket örököltem, ezek olcsóbbak (nem is tudom, van-e nem noname, ami olcsóbb :D ) a fentieknél. 6 évet annyira kibírtak, hogy kis tisztogatás után ugyanezeket raktam vissza. Néhány konnektorból rendeltem - szintén ViKo-t - újat, mert a "ha nincs ész akkor van erő" használat miatt letörtek a földelés fülei.
Hát csak az a baj, hogy ezt a kifejezést, mint az áramosztást is a tankönyvek lefoglalták más célra. Lehetne, hogy én kaktusznak hívom az otthoni kínai papucsomat is, de akkor bárkivel beszélek, minden egyes említés előtt tisztázni kell vele, hogy a következő mondatban kaktusz alatt nem a szúrós növényt értem - és megmondani, hogy ez az értelmezés egy említésre volt érvényes vagy ellentétes kijelentésig. És ez nem praktikus.
Mondjuk én elvolnék ezzel, mint ahogy, mint már egyszer értekeztem, a pongyola beszéddel is. Nekem eszem ágában sincs a szomszédban lakó 90 éves tanítónénit kiigazítani, hogy ha villanyórát mond, hogy az Ferraris-rendszerű elektromos fogyasztásmérő. Automatikusan fordítom magamban. Viszont, ha 1972 április nyolcadikai élményeiről beszél a pécsi főpályaudvar helyszínnel, akkor ugyanaz a villanyóra szó alighanem ugyanolyan pongyolán az elektromos időjelző készüléket jelenti, ami a csarnokban függ, és percenként egy impulzusra ugrik egyet. És ha a két sztorit összehozza, akkor máris baj van.
Mostantól (egy ideig);olvasóként leszek csak jelen, nehogy irritáljak egyeseket...ha valakinek van üzenete, véleménye azt látni fogom. Szép napot, további jó fórumozást!
Ha kívánod, előadom ugyanezt a bizonyítást vonali és fázis áramokra is, ha már terhelést emlegetsz. Igaz, ott az áramosztás törvényét kellene használnom..?Kirchoff I. Nem lesz túl elvont?
Peched van, mert annyit fikáztál az elúlt napokban, hogy elővettem régi jegyzeteimet, hogy update - eljem magamat...
Ezek alapján, ha én egy üresen járó generátort, vagy trafót mérek, akkor mindenütt 400V- ot fogok kapni??? Ne szállj el ennyre indulatodtól elvakulva. Mert azért a csillagpontok is ki vannak vezetve, ha jól gondolom. Mint ahogy a vektorábra részfeszültségei is arra hivatkoznak.
Látom, túl bonyolult volt e vektoros bizonyításom az Uf és Uv viszony szemléltetésére...vagy nem ismered a huroktörvényt? Pedig eléggé egyszerűen próbáltam leírni.
Személyeskedő hangnemedtől elszakadva már csak sajnálni tudlak.
Azért vigyázz az egészségedre, mert nem venném a szívemre, ha bajod esne...
Csak magyarázatként írom: attól, hogy két paraméter nincs fázisban, nem esik a vektoruk egy síkba, még lehetnek egy villamos soros kör részei, ahol a részfeszültségek összege a kapocsfeszültség, ha nem is algebrai összegként.
Kár volt hazaérnem. Megdöbbentő tudatlanságról árulkodik vektorábrád. Halvány fingod nincs arról, hogy mit látsz. Nem volt hozzá kísérő szöveg? Legalább azt olvastad volna el. A vektorábrán nem látsz mást, mint a vonali feszültség vektoros összetevőit.Épp azt mutatja be, amit nem tudtál, miért 400V a vonali feszültség és nem 230V. Hogy keverhetted ide a feszültségosztást? Mi köze a vonali és fázisfeszültségnek a feszültségosztáshoz? Normális vagy Te? A vonali és fátisfeszültség nagysága nem fogyasztó kérdése, hanem a feszültséget előállító generátor, vagy transzformátor kérdése. Mit akarsz a hurok-törvénnyel? Mit akarsz az idemásolt nevezetes szögekkel bizonyítani? Már én sem mondom fejből egyszerre,de rajzolok két különböző egységoldalú háromszőget és fél percen belül megmondom, melyiknek mennyi az értéke (tudod, az alapok, amit tanultam 100 éve, azt hasznosítom). Feleslegesek a vastagított kiemeléseid, röhejes, amikor "most befejezhetjük..."-el azt hiszed, hogy olyan meggyőző érvet mondtál, amire aztán már nem lehet mit mondani. Már többször hivatkoztál arra, hogy aztán te tudod, mert oktattad, vagy most arra, hogy ötös voltál matekből, meg elektróból. Elég nagy szégyen. A volt tanárod tegnap szabta szét nyilvánosan végzettségét igazoló bizonyítványát, azóta is bocsánatért esedezik tanítványaidtól. Elek tanítványod azt olvasgatja tegnap óta.
Jó tanár lehettél, bizonyítja Elek tanítványod is itt a topikban. Viszont nem ártott volna, ha tudsz is és azt tanulják meg tőled.
Ha másik is csinálja, csak akkor biztos ,hogy tényleg zárlat van.
Elfárad, elkopik a bele, teljesen szokványos hiba
(mivel igen tartósak az emberek egy része "örökéletűnek" hiszi a kisautomatákat, nem azok)
Időszakos zárlat keresésére fel lehet kérni látnokot-uri gellert, hisz ami épp nincs, azt nem lehet egy varázsmozdulattal "kimérni".
Amit lehet:
Átnézni az összes kötődobozt, -ha vannak ilyenek-, tapasztalt szerelő ránézésre kiszúrja, hogy hé az ott aluvezeték, hát nem pont ott lesz szétégve, mit ad isten.
Vagy jé az a doboz a belső tér és a kinti közt van, ott lesz benne egy fél pohár víz (hőhíd), kipattint és már folyik is a falon.
Esetleg újraépíteni az egészet, kidobálni az összes gányt.
(már bocs, de tuti gány az egész, ha nem a kisautomata a ludas...., spontán időszakos "10A-es" zárlat még egészen összetrágyázott, elavult hálózatokon sem szokott lenni, ez valami egészen meredek lehet)
Szigetelési ellenállást és szivárgást lehet még mérni, bár az a hibahelyet nem mutatja meg, azt mindenképpen igazolja, hogy valahol (szakaszonként mérve kb hol) hiba van. (De ilyet csak az csináljon, ami tudja mit csinál, mit mér, hogyan, mivel és miért.)
Le sem mertem írni, mert lavinát indítottam volna el, hogy főiskolai jegyzeteimből...a váltakozóáramú körök számításaiból nem szarnám össze magamat, kedves cosalf, mert lehet, hogy a fűtőtest teljesítményt elsőre fejből rosszul adtam meg, de nem tudhatod, hogy amúgy matekból és elektroból, anno, jeles voltam. '83-ban kaptam diplomát a BME-en, bunda volt...
Ha valakine itt súlyos mentális zavarai vannak és enyhe paranoia fedezhető fel nála, az nem én vagyok...
(volt az a vicc, anno, hogy Hruscsov vendégül látta Kennedyt és büszkén mutatta a moszkvai állomást, hogy itt 5 percenként jön, megy, egy vonat...erre Kennedy elmesélte, hogy a New York-i Centralban ugyanez percenként történik. Erre Hruscsov: "de maguknál meg ölik a négereket"...ugye érted?)
Akkor utoljára a vektorábrámról, ami azt a bizonyos négyzetgyök3-at (1,73-at) igazolja... (feszültségosztás még mindig)
(Valóban hibás, mert nincs UB, helyette Ue szerepel véletlenül)
Lássuk:
UA, UB, és UC, a három fázisfeszültség.
UAB, UBC és UCA a három vonali feszültség.
Most jön a Kirchoff II.: cAB körre -> UA + UAB - UB = 0 ebből -> UAB (vonali) = UB - UA
Hasonlóan felírható a másik két hurokra is a huroktörvény, amelyből kiderül, hogy a hálózat bármely két fázisa között a vonali feszültség mérhető, amely nem más mint két fázisfeszültségvektor különbsége.
Kis trigonometria: Uv/2 = Uf *cos30° (mivel a cos30°= gyök3/2) --> Uv* gyök3/2 innen az, hogy Uv = gyök3 * Uf
A huroktörvényt másképpen a "feszültségosztás" törvényének szoktuk hívni...mármint én.
Ezek után a mocskolódó, arrogáns, stílusoddal felhagyhatsz, mert nem hiszem, hogy az előrevitt volna bármit.
(csak hogy tudd: elővettem régi jegyzeteimet, hogy ~ 40 éve tanult ismereteimet felfrissítsem. Innen a vektorábrák)
Nem tudom, honnan szeded vektorábráiadat? Neked talán nem tűnt fel, de hibás. A másik gondom, hogy nem az elfogadott forgásirányt használja. Persze, lehet, hogy én emlékszem az elfogadott irányra rosszul, de ez engem nem zavar meg.
Halvány fogalmad sincs arról, amit a vektorábrán látsz, a feszültségosztásról még annyi sincs.
Biztos vagyok benne, ha neked használnod kellene a váltakozóáramú körben a feszültségosztást, odaszarnál. Pedig nem nehéz.
Üblögetsz, mint a tanítványod. Minden szart belekeversz egy válaszba, minél okosabbnak tűnj.
A feladatod az volt -amit magadra vállaltál és amire képtelen voltá-l, hogy ki kellett számítanod mekkora teljesítményű fűtőtest kapcsolható 3x16 A-es betápra.
Képtelen voltál rá. Kivastagítottam én is, tanulok Tőled.
Én a csillagkapcsolásnál feszültségosztásnak hívom a fogyasztók tekercseire (fűtőtestjeire) jutó Uv-t, továbbá áramosztásnak a delta kapcsolás fogyasztóira jutó Iv áramokat...nem jó ez így fogalmazva? Nézőpont kérdése.
De mindegy, ha nem értünk egyet, hiszen ez már eddig is kiderült.
Csak egy mentségem lehet: 30+ év után, aki azóta sem foglalkozott háromfázisú rendszerekkel, ne akarjon okos lenni, még akkor sem, ha valaha ezt tudta...(alzheimer?)
Csillagkapcsolásban: gyökháromszor Uf, helyett Uv-t írva, If = Iv, vagy háromszögkapcsolásban: gyökháromszor If helyett Iv-t írva, Uf=Uvkövetkezik, hogy: P= gyökhárom * Uv * Iv * cosfi
Amit itt olvashattunk, az már nem tévedés. Ezt tudatlanságnak hívják.
Nagy pofával kijelentjük, hogy nincs szükség semmilyen alapismeretre, minden villanyszerelő tudja, mi a fázis vagy vonalifeszültség, közben 400V-os fázisfeszültségről ír, gyök 2-vel szorozgat, melynek értéke 1,73 stb.
Közben képtelen a teljesítményt kiszámítani. Abban azért megállapodhatunk, amiről szó volt az a villanyszerelés elméleti alapjairól szólt.
Szoktam beszélgetni tanulókkal ott, ahol a fiatal nem ismerte fel a motor bekötését.
Szakközépiskolások jártak oda gyakorlatra. Tavaly kellett volna érettségizniük. Nagyon komoly, amit írok. 16 tanulóból 11-en megbuktak. A pótérettségin novemberben az 5-ből egy ment át.
Én arra az egyik hozzászólásra emlékezek, amikor egy nem szakmabeli, egy ipari fűtőbetétet akart üzembe helyezni de nemismerte a névleges feszültségét. (nem tudta, milyen kapcsolásmódban üzemelt) Én erre a hsz.-re gondoltam, emlékeztem. Ezek szerint rosszul.
Ezért tettem fel a kérdést, hogy vajon milyen kapcsolásmódban lehetett? Csillag, vagy delta, mivel a feszültség négyzetes arányban áll a teljesítmény szempontjából. Így nem mindegy...
Ha ötfelezős a példád, akkor kicsit, ott, ironikus volt a fogalmazás, mivel valóban kézenfekvő a megoldás. Talán boldogultam volna vele. (?) Bár szerinted nem...
A kérdésed elgondolkodtatott, és igen vissza gondolva ezt télen csinálta sokat (és éjjel vagy hajnalban Wc re menet)és pár hete amikor újra begyújtottunk.
Még olyan nem volt, amit te ne tudtál volna megmagyarázni (vagyis azt hitted, hogy megtudtad magyarázni).
Szerencsétlenségedre visszaolvastam az akkori válaszokat. Egy élmény volt. Akit érdekel, az a kabaré helyett olvasgathatja 67225-től. Ez volt a kérdés.
"Sőt, amelyik villanyszerelő teljesen hülye a matematika ezen területeihez, még azok túlnyomó többsége sem keveri a vonali és a fázisfeszültséget és helyesen alkalmazza a CosFi-t."
Szomorúan közlöm, Te NEM azok közé tartozol.
67261-es hsz-ed.
"
Az egyik módszer, hogy fázisonként kiszámoljuk a wattot és összeadjuk (230Vx16A + 230Vx16A + 230Vx16A).
Ha a 400 voltos fázisfeszültséget vesszük kiindulási alapul, akkor gyök kettővel (1,73) is számolni kell, ami megnehezíti a számolás folyamatát. DE mivel a végeredmény mindkét esetben ugyanannyi, ezért bölcsebb dolog a könnyebbik módszerrel számolni. (bónusz: a könnyebbik módszer ráadásul fázisonként eltérő áramok esetén is alkalmazható).
Elég annyit megjegyezni, hogy ebben az esetben (maximális terhelhetőség) tök felesleges az életünket vonali feszültséggel és gyök kettővel bonyolítani. Persze három fázisú rendszerekben vannak olyan esetek, amikor nem menekülhetünk a gyökkettővel történő számolástól, de a maximális terhelhetőség (és pl az aktuális energiafelvétel) kiszámolása nem ilyen eset: tökmindegy, hogy melyik módszert alkalmazzuk.
Ez, amit itt műveltél, az már a szakma csúcsát jelenti.
Nincs bennetek szégyenérzet? Ti akarjátok megmondani, ki beszél marhaságokat?
Még azt nem tudom eldönteni, melyitek a MESTER és melyitek a TANÍTVÁNY?
Az emberi test hőjéből nem megy át annyi az üvegen, hogy azt egy átlagos mozgásérzékelő észrevegye. Milliónyi riasztó mozgásérzékelője van úgy felszerelve, hogy ablakra/kirakatra néz, amely mögött nagy a jövés-menés.
Én inkább olyasmire gyanakodnék, hogy a szobából kifelé áramló infravörös sugárzás (kandalló, fűtőtest, világítás, stb) erőssége egy pillanatra lecsökken amikor ember megy el az üvegfal közelében és ezt az intenzitás-változást veszi észre az occsó mozgásérzékelős lámpa faék egyszerűségű áramköre.
Ha nyomoznék az ügyben, akkor az első kérdésem az lenne, hogy ez a jelenség csak olyankor fordul-e elő, amikor a lakásban sokkal melegebb van, mint odakinn.
Első látásra ebben a szövegben nem látok más hibát, minthogy az illető helyesen gondolkodik és helyesen számol, csak éppen annak idején fordítva tanulta (jegyezte) meg a fázis/vonali megnevezések jelentését,
tehát a helyes gondolatmenetét részben helytelen szakkifejezésekkel kommunikálja.
Ez egy könnyen korrigálható hiba, ettől az apróságtól eltekintve jó szakembernek tűnik.
Sajnos rossz a kiragadott idézet...ugyanis ott egy nem szakmabeli kérdezte a fűtőtest teljesítményét, de nem tudta a tervezett feszültséget, kötésmódot. Akkor ezek után ki tudta volna konkrétan kiszámítani az ellenállását? Megadni a névleges teljesílményét...?
Tovább kellett volna lapozni, hogy miként keletkezett ez az "ismeretterjesztő" szintű válasz.
Nem villanyásznak íródott...de kötözködni alkalmas, ahogy olvasom.
Egy különös jelenségre szeretnék megoldást: Terasz felett automata lámpa van.Észre vettük hogy sokat világít magától, de különösen akkor amikor valaki elhalad bernt a lakásban a terasz ajtó előtt.padlótól a mennyezetig faltól falig van egy hatalmas üveg és üveg ajtó.Ezt miért csinálhatja?
Hogy egy villanyszerelő mit tud, nekem arról ne mesélj!
Figyelj arrade nagyon, amit most idézek a topic-ból:
"
OK, de nem tudjuk a fűtőtest adatokat, tehát maradtak az általánosságok: Iv=16 A, 3 fázis, tehát Uv= 230V és Uf= 400 V, cosfi= 1 tehát mi is itt a gond?
(Uf = 1,73 "gyök3" x Uv 230 = 400 V)
Miért ne lehetne a fűtőtest 400V-os? Semmi nem tudható, ugyanis az ipari felhasználásban gyakori!
Ismeretterjesztő szinten vagyunk, nem elektro-órán..."
És ezt nem villanyszerelő írta.
Nem vagyok benne biztos, hogy jól látod a dolgokat.
Tudod miről volt szó? Egy koszos ellenállás-számításról. Nincs mit a béka segge alá tiporni.
Baromira megy itt az észosztás szakképzés ügyben...de van itt valaki aki a mai tantervi, ismeret-készség, szintű elvárásokkal tisztában van, kompetens?
Tudja itt valaki, hogy MA, ÉS MOST, mi a súlyozott elvárás egy szakmunkás vizsgán? Ha van, írjon ide erről valamit!
Ha nem, akkor jobb, ha tartjuk a szánkat (billentyűzetünket).
Magam, kb. 28 éve ültem utoljára vizsgabizottságban és ott soha nem a vektoralgebra volt a legfontosabb kérdés, (mert azt elektrotechnika órákon, mérésgyakorlatokon tanulták, bizonyították! mert igenis kellett, hogy értsenek összefüggéseket!), hanem az érintésvédelem, anyagismeret, balesetvédelem, szabványok, alapkapcsolások, áramkörök, szakrajz...stb.
Nálunk volt egy bevett gyakorlat: aki érintésvédelemből nem nyújtott elfogadható teljesítményt, az nem lehetett szakmunkás.
Ma sem lehet sokkal másabb, csak hozzájöttek olyan ismeretek, amikről akkortájt még nem is hallottunk.
"HA NEM TANUL MATEMATIKÁT, SOHA NEM FOGJA TUDNI, HOGY (a nagybetűk véletlenül voltak) cosfi akkor 1, ha fi értéke=0. Soha nem fogja tudni, mit jelent a vonali vagy fázisfeszültség."
Már ne is haragudj, de ez marhaság. A villanyszerelők túlnyomó többsége pontosan tudja, hogy mi a különbség a vonali és a fázisfeszültség között, kitűnően értik és helyesen alkalmazzák a CosFi-t, stb úgy, hogy EKÖZBEN ESZÉBE SEM JUT egy pillanatra sem, hogy ezeknek a dolgoknak valami köze van szögfüggvényekhez vagy a fázisszögekhez.
Sőt, amelyik villanyszerelő teljesen hülye a matematika ezen területeihez, még azok túlnyomó többsége sem keveri a vonali és a fázisfeszültséget és helyesen alkalmazza a CosFi-t.
Tehát ha már több mint százezerszer bebizonyosodott, hogy trigonometriai doktorátus NÉLKÜL is lehet valaki jó szakember, akkor kb mennyi lehet az IQ-ja azoknak az oktatási "szakembereknek", akik még mindig ragaszkodnak ahhoz, hogy nehezen megérthető ÉS felesleges tudás oktatására pazarolják az időt/pénzt? (ezzel egy időben a béka segge alá tiporva a szakmát tanulók többségének szakmai magabiztosságát, önbizalmát)
Mihelyt idejönne fórumozni, máris kellene értenie hozzá. :)
De egyébként valóban a napi munkája során nem kell értenie hozzá. Csak, ha egy szakmai problémával kerül szembe. Ami nem nagyobb, mint az, hogy ez egy ilyen wattos motor, aztán most akkor ez már leégett, vagy most ég le, vagy nem bírja ezt a terhelést, vagy miért vesz fel ehhez a watthoz képest kétszer akkora áramot?
Már többször is írtam: nem akarjunk minden villanyszerelő tanulóból fizikus professzort nevelni.
A túl magas szintű tananyagból még a közepes képességűek is tökhülyén jönnek ki (még abban sem biztos, amit valóban jól tud), viszont egy csökkentett tananyagot még a butábbak is magabiztos tudással sajátíthatnak el.
Minden gyakorló szakember előveheti a régi tankönyveit és megállapíthatja, hogy a tananyag hány százalékára nem volt szüksége még soha, vagy csupán egyszer-kétszer, amikor akár utána is nézhetett volna a válasznak.
"Milyen nehézséget okozhat egy vektorábra megértése egy villanyszerelőnek?"
Én inkább azt a kérdést tenném fel: mi a francért kellene MINDEN villanyszerelőnek érteni a vektorábrákat? Persze szükség van szakmailag profi villanyszerelőkre IS, de a való életbe kikerülve a szakterületek 90 százalékában soha az életben nem lesz szüksége vektorábrára, tehát az iskolában ismét csak felesleges tudásra pazarolták az állam pénzét és a tanárok oktatói kapacitását, VALÓBAN fontos információk átadása helyett.
"A filozófus is tanult vektoralgebrát"
Neki aztán pláne baromi nagy szüksége lesz rá a munkája során :)
Ezzel egy időben nem ismeri a KRESZ-t, nem ismeri fel az ablakából látható növényeket, bármelyik üzletkötő két perc alatt könnyedén átveri, elsőnek veszi fel a svácjifrank hitelt, satöbbi, satöbbi,
de a vektorábrákat, azt bezzeg megtanították neki.
A bölcs magyar oktatási rendszer újra győzedelmeskedett a való élet felett.
Egyébként nagyot tévedsz, a magyar net történetében voltak már olyan topikok, amiket azzal az indokkal zártak be, hogy itt márpedig a veszélyes tevékenységet nem támogatjuk.
Erre mondanál példákat? Mert lőfegyver adásvételen és warezen(ezeket részben jogtalanul) kivül nem nagyok tudok ilyet. Jó, ha sok náci, unorthodox és Elek összejött, ott inkább bezárták a topikokat, de az nem az olvasók féltése miatt.
Tegyük már tisztába, hogy itt nickek vannak, cseppet sem komolyan vehető és legtöbb esetben nem számonkérhető lények. Az olvasók pedig felnőtt emberek, nem veheted át minden felelősségüket...
Szerintem az nem érthető félre, hogy Corvboy nem irigy és nem fáj neki... Szerintem az mindenkinek világos, hogy ő nem a saját anyagi érdekeiért harcol.
Az, hogy ki mit csináljon illetve csinálhasson, az is egy örökzöld téma.
Emlékszem, a hetvenesekben volt a Lakáskultúra című, akkor nívós kiadványban egy leírás egy nyaralóról, amit a tulajdonos sebészorvos mutatott be, többször említve, hogy itt minden az ő keze munkája. Egy építőipari szakember írt is egy olvasói levelet, hogy mit szólna a prof, ha ő meg holnapután térdet operálna. :D
A segítségkérés az egy dolog. Csak annak vannak határai. Mikor valaki megkérdezi, hogy jó-e ez így, ahogy ő elrendezné a PEN vezetőt, FI-relét, nullavezetőt és védővezetőt, akkor látszik, hogy az egészhez nem ért annyit, mint kellene. Az ilyent nem lehet megtámogatni itt a neten, mert fel kéne rakni négy tankönyvet, és még mindig el lehetne gondolkodni azon, hogy vajon elég világos voltam-e, hogy mit ne csináljon.
Ez még mindig arról szól, amit Corvboy (is) írt, hogy értse, amit csinál.
Egyébként nagyot tévedsz, a magyar net történetében voltak már olyan topikok, amiket azzal az indokkal zártak be, hogy itt márpedig a veszélyes tevékenységet nem támogatjuk.
Villanyszerelőnek nem "megtanulni" kell a többfázisú rendszereket, mert akkor megint oda lyukadunk ki, mint a régi történetben, hogy jön a tanfelügyelő, kiválaszt a naplóból egy kiváló érdemjegyekkel rendelkező lurkót, és kérdez valamit a mohácsi vészről, a gyermek meg csak bután néz. Még egy kérdés, ugyanaz a reakció. A tanító belenyúl a dolgokba, odaáll a gyerek elé, felemeli a mutatóujját, és, mint a normál a hangot, megadja: midőn Lajos... A tanuló meg elkezdi folyékonyan mondani: midőn Lajos a mohácsi síkon áttekintett felsorakozott seregein...
Hanem alkalmaznia kell a megértett tudományt, ha van négy vezetéked, hogyan azonosítod, melyik melyik?
A komplex aritmetika nálunk technikumi (értsd: középiskolai) anyag volt, de hát igazából nem is tudok elképzelni középszintű elektrotechnikai képzést anélkül.
Egyszer meghívott egy távoli ismerősöm, hogy stafírozott egy házat, adjak róla érintésvédelmi jegyzőkönyvet. Áramszolgáltatónál dolgozott, légvezetékes hálózatokat épített, ezért kissé óvatosan álltam a dolgokhoz. Mérés közben mondom neki, figyelj ide, látom, hogy ez TT rendszer lenne (nem úgy hívtuk akkor :) ), de nullázást mérek, hol lehet a "baj"? Egy negyed másodperc késéssel válaszolt, addigra végigment a lehetőségeken: osztott nullás kábelt használtam, annak a köpenye meg be van kötve a védővezető sínbe. Na, ez a villanyszerelő. Miközben mondhatta volna, hogy mittudomén, én egész nap oszlopot állítok. Ha belenézünk, nem sok ez, csak az, hogy érti, mit csinál (hajjaj, dehogynem sok ez...). Én nem is kívánnék többet.
Jog az nem az életről szól hanem jogról :) így hiába nem tervköteles egy bírósági ügy bármilyen formában nem azt fogja vizsgálni ki mit gondolt hanem mit ír a jog. Emiatt ha valaki tervet készít és ezt valaki más megcsinálja és aki tervezte használat közben rádöbben ez szar mehet vitatkozni a megvalósítóhoz ha az írásban előtte közölte hogy nem szakember és erre nem jogosított készítette és ez nem fog úgy működni minden hivatal bármilyen követelése elutasítást fog kiadni. Ha meg más vagy saját maga megsérül jobb bele sem gondolni. Csak egyszer kerülsz egy ilyen helyzetbe hogy rendőrségi vagy bírósági ügy lesz belőle utána nem leszel ennyire elnéző :)
Tervet csinálni meg szerintem nem egy sima ügy, egyik szakágban sem. Van a jogon felül elég sok szakmai lehetőség egy adott cél elérésének érdekében hogy az még egy gyakorlott tervezőnek is sok agyalást okozzon.
A mennyiben egy terv nem részletes csak annyit mond hogy ezen a falon ide és ide mi kerüljön és mit üzemeltessen az igazából nem terv, egy eredmény amit szeretnénk. A szaki feladata hogy ennek érdekében elkészítse a tervet mi merre hogyan mivel. A gond azzal kezdődik ha a végén egy kapcsolást átvariálnak. Mert lehet hogy amit a szaki kigondolt az új igényhez nem módosítható csak bontás új tervvel.
Valahogy csak eljutunk a lényeghez. Elek a mester azt mondta, teljesen felesleges vektorábrákat tanítani, a lényeget kellene megtanítani a gyerekeknek. Gondold el, ha matematikából nem tanulja a gyerek a vektorokat, akkor soha a kurva életben nem fogja tudni, hogy a 3 fázis 120-ra van eltolva egymástól, soha nem fogja tudni, hogy mit jelent a cosalf(fi), soha nem fogja tudni, miért van fázisjavító a munkahelyén, miét fizet a vállalat, ha túl, vagy alul van kompenzálva a rendszer, soha nem fogja megérteni. HA NEM TANUL MATEMATIKÁT, SOHA NEM FOGJA TUDNI, HOGY (a nagybetűk véletlenül voltak)
cosfi akkor 1, ha fi értéke=0.
Soha nem fogja tudni, mit jelent a vonali vagy fázisfeszültség.
Ezért kell tanulni minden tantárgyat, nincs olyan, hogy csak lényeget tanítják, mert akkor olyan hülye lesz a gyerek, mint a föld.
Ha nem tanul, nem hall sokfélét, képtelen lesz valamihez is kötni az adott problémát, hiszen nem is hallott róla életében. Amit ma tanul, akár 20 év múlva fog vele újra találkozni, de emlékezni fog rá, hiszen erről hallottam, tudja, mit kell keresnie és hol.
Ha nem is hallott addig róla, akkor csak áll, mint lófasz a levegőben.
Mindig vannak olyan tantárgyak, amit a diák úgy érez, neki erre semmi szüksége. Erre az egyik tanár azt mondta, azért tanuljuk, hogy az agyunk "táguljon".
Írtam, hogy van egy nagyon jó képességű munkatársam. Nem tudsz vele beszélgetni. Ha azt mondom, hogy tegnap mormonok voltak nálunk, megkérdezi, mi az?. Vagy disszidált régebben valaki, megkérdezi mit jelent? Jó ez?
Szakkönyveket angolul olvas, de egy mondatot nem tud angolul kimondani. Nem tudott elhelyezkedni, mert senki nem hitte el róla, hogy ez igaz.
Viszont a szakterületének az alapjait és a csúcsát is ismeri.
Jaaj, mit inditottam itt el az oktatással kapcsolatban! :)
Azért kiváncsi lennék, ide tudná-e lökni valaki egy transzformátor jelleggörbéit vagy vektor ábráit , az üresjárás, névleges terhelés, rövidzár állapotban, természetesen a Google használata nélkül.
Netán ha én kopiznék ide egy ábrát, megmondaná-e valaki az éppen milyen állapotot mutat.
Megintcsak azt mondom, hogy én nem megyek bele, mert bár elég jól benne voltam a mérésekben, de mégis elfelejtettem már. Igaz, úgy a '80as években foglalkoztam vele és azóta egész más területen dolgoztam
Irodában nálunk ilyenek vannak. Azt sajnálattal tapasztaltam, hogy ha a négyből csak egy cső is kiég akkor a másik három se világít. És nem is biztos hogy csak egy cső rossz, lehet több is vagy akár mind. Egyszerűnek tűnik, de létra tetején állva igen szűk helyen kell mozgatni a csöveket a cseréhez. Szóval kicsit macerás négyet kivenni biztosan jó négy másikat meg berakni.
