Kicsit régen jelentkeztem be, ugyanis visszamentem dolgozni így átrendeződtek a dolgaim. Nincs felejtve a logó sem, viszont segítséget kértem az ügyben, mert amit készítettem nem tetszett.
A kérdés nem egyszerű, nem tudjuk a téglakészítő szándékát. Egy biztos: a dupla karú E betüs a rédei leégett Esterházy (új) kstélyból, és a melléképületeiből került elő, az "egykarú" változat pedig a lebontott régi kastély téglája. A faluban találni még a kétkarúból koronásat is, ezért gondolom, hogy az E = Esterházy
A római téglákról és cserepekről nehéz a magyar neten találni jó anyagot, de ha egy keresőbe begépeled a brick+stamp összefüggést, akkor a sok jön elő. A lejjebb már beírt római is ilyen, ott vannak a képek.
Amúgy Tatus: ha az írott E nem Eszterházy kartély környéke, akkor lehet a Bika csillagjegy is, főleg, ha egy szabályos kör a közepe és dupla karja van. Van egy ilyen téglád is...
Idemásolom a korábban feltett képedet. Sztem ez egy álló E betű. Az más kérdés, hogy a vetőforma alja megrepedhetett, ezért látszik D nek (a repedés minden irányban túlnyúlik a kelleténél). Ilyen tipusú, hurkos E betűt használt téglabélyegként az Esterházy család (Réde, Bakonyszentkirály, Ács)
A római tégláknak hatalmas irodalmuk van. Valahogy azokat a régészek is "szalonképesnek" tartják, ellentétben az újkori téglákkal. Gépeljétek be a keresőbe Lőrincz Barnabás nevét, jó sok tanulmánya van a római téglákról. Rajta kívül is sokan választották a kutatásaik, cikkeik tárgyául a római téglákat. Az egyik képen egy saru lenyomata látható. Szeőke Kálmán barátom unokahuga, Szeőke Judit múzeológus furcsa "szakmát" választott: a Római Birodalom öltözködési szokásaival, divatjával, öltözékeivel foglalkozik. Vagy két tucatnyi saruformát ismer a tudomány.
Kár, hogy Kádár Jóska bátyánk nem jelentkezett be közénk, neki van egy sarunyomos aquincumi téglája, (a szegecsek nyomai jól láthatók), meg nagy ismeretanyaga.
Cyperus! azt kérded, korrekt- e a római tégla ára? Azt nem tudom, de az eladó eljárása nem az, olyannyira, hogy a múzeumi törvény szerint büntetendő, amit művel.
Rómer Flóris nem egyszerűen lelkes gyűjtő volt, hanem a magyar múzeológia egyik jelentős alakja, akinek a feljegyzéseit a mai napig forrásműként használják.
Az egyik bemásolt részletben olvasni Esterházy Imre nevét. Három tégláját találtam, kettőt Rédén, a harmadikat a Zirc közelében levő Imre- majorban.
Érdekességként: Egy 150 évvel ezelőtti lelkes gyűjtő elődre szeretném felhívni a figyelmet, aki lelkesen gyűjtötte – felismerve értéküket – a bélyeges téglákat. Rómer Flórisról (1815, Pozsony - 1889, Nagyvárad) van szó, bencés egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1839-től a győri gimnáziumban a magyar és latin nyelv, utóbb a természetrajz tanára. 1842-től a győri bölcsészeti tanfolyamon a bencés növendékek természettudományos képzését vezette. 1845-től Pozsonyban a felső iskola természetrajztanára. A szabadságharc alatt kapitányi rangot szerzett. A Bach-korszakban 8 évi börtönre ítélték. 1860-ban jelent meg A Bakony című könyve, melyben sok helyen emlékezik meg téglagyűjtő útjairól. Néhány részlet a
Köszi mindenki segíccségét (az uttörő ahun tud segítt!)!
A "V" tégla: én is Balatonfűzfőről szereztem, az ottani üdülő tulaja törökszentmiklósi, vele cseréltem, és ő mondta, hogy a tégla is törökszentmiklósi, bár szerinte nem a városé, hanem Almási gróf téglaégetőműjéből való.
Jézus: ezt én úgy vettem, csak ez az egy darab van. De a Nagyszombat környéki illetőséggel bíróknak biztosan akad még...
