Hála Istennek, már azt hittem valami baj van velük! :) Végül is Ők tudják a frankót, hogy mikor kell érkezni, az meg nem érdekli őket, hogy egyesek (pl. én) türelmetlenkednek. :-S Ha arra gondolok, hogy pár napja Erdélyben havazott és voltak mínuszok is, talán jobb is, hogy nem jöttek eddig. Momentán itt B.Pesten azóta is hiába figyelem az eget, még egy darab sem mutatkozott.. :(
Hogyne lenne különbség, de én nem ezt firtattam! :) Én azért írtam ezt le hogy érzékelhető legyen a "buta libát"megcáfoló kép! Ugyanis ahhoz, hogy egy madár ilyeneket tegyen, meg a tiéd is, ahhoz képesnek kell lennie ezekre! Ehhez fel kell ismerni helyzeteket, szituációkat és abból le kell következtetnie, hogy számára mik a lehetőségek és ahhoz adottságai révén -amivel szintén tisztában van- hogy tud viszonyulni! Ehhez semmi köze annak, hogy vadon befogott, vagy kis kortól nevelt, ehhez az intellektuális képességeinek(értelmének) van köze!
Volt módom ezidáig több tucat sérült vagy egyéb okból hozzám került vadon befogott meg fióka kortól nevelt madárral foglalkozni, és fajok közti nagyon jól látható különbségeket állapíthattam meg. Volt olyan sérülten talált varjú, szarka csóka, sirály,,,bagoly, sőt zöldike, pinty, tengelic, cinege stb. nálam, ami pár nap múltán magától feltalálta magát egy ketrecben, sőt később kézből is el-el fogadott falatokat, nem törte össze-vissza magát, később még megadóan is hagyta megfogni magát! Viszont volt kakukk, szalakóta, gyurgyalag is, akikkel hetekig szinte semmire nem jutottam! :( A kakukk még két hét múlva is véresre törte magát mikor pl. vizet cseréltem és úgy általában semmit nem voltak hajlandók jó darabig enni-inni, ezért tömni kellett őket, hogy felépülhessenek! :-S
Gondolom így világosabb, hogy az imént mire céloztam!?
Azért talán van némi különbség egy napos kortól ajnározott házi liba és egy több éves korában kényszerfogságba esett, embereket ösztönösen kerülő nyári lúd között...
Ezt nagyon jó volt olvasni, Fekete István tollára való sztori, csak sajnos már nincs ilyenünk :/ Ha valaki esetleg mégis ismerne ilyet várom jelentkezését...
Meglepően értelmes, érdeklődő madár (pedig a mondás szerint "buta mint a liba").
Néhai anyám szülei anno borsodban egyebek között libát is tartottak. Ők ott akkor szegénynek számítottak mert "csak" 20-25 libára futotta. Egyszer az ültetettek között felcseperedett egy olyan gúnárka, amelyik anyámmal rendkívül szoros barátságba került. Reggelente betotyogott a házba és halk gágágá hangokkal a kezét puhán harapdálva ébresztette, amúgy bárhol tartózkodott az udvarban körülötte lebzselt, s ha valaki közelített hozzá szinte nekitámadt! :-S Elkísérte oda-vissza Őt a templomba és amíg a mise tartott, kint várt türelmetlenül, mert legszívesebben bement volna. :-S Hosszú életet megélt, s anyám mikor már rég Pesten élt, hallotta a rossz hírt nagynénéimtől, hogy 20-egynéhány évesen egyik napról a másikra elpusztult szerencsétlen. :(
Azért "cinke kategóriában" annyira nem lesz nagy ez a család. "Csak" 10 pici tojás lett.
Úgy tűnik eddig rejtve (takarva) voltak a tojások, de ma megkezdődött a kotlás, mert így találtam rá. (Sajnos a telefonom egyre pocsékabb képeket produkál.)
A hosszú vízszintes nyílás a bejárat. Tavaly a bal felső sarokban látható fűrészasztalon felejtett félkész odúban költöttek. Lehet ugyanez a pár volt...
A cinkéim beköltöztek a méhkaptárba. Eszméletlen mennyiségű fészekanyagot hordtak be, mert ez egy NB kaptár egyik rekesze (50x30 cm alapterülettel) és vagy 10 cm vastagon áll benne a moha, pihe és szőr. A szőr nagy része ráadásul macskaszőr.
Még januárban eltűnt a fekete kandúrom és most a cinkefészekben bukkant fel - apró részletekben.
Ugyanis a macskaszőr pamacsokon van egy-egy kicsi bőrdarabka is, tehát az elpusztult Mirmúrt
megtalálták valahol a cinkék és most beépítik a fészekbe. Bizarr vég egy macseknak...
Sajnos a telefonos képen nem nagyon látható a "bőrös macskapihe".
--------
Az én "kis" madaram valószínűleg egész nyáron járni fog az etetőmre. Lassan 2 hónapja, hogy egy ködös reggelen az udvaron a hóban ülve találtam. Gondolom nekirepült a sűrű ködben valamelyik fának. Teljesen egészséges, semmije nem tört el, csak a szárnytollainak a gerince. Szerintem a sűrű akácágak között vergődött és akkor törtek így össze a tollai, ami miatt így a következő vedlésig nem tud repülni. Persze kérdés, hogy érdemes lesz-e szabadon engedni, hiszen addigra nagyon emberhez szokik és ősztől megint vadászni lehet rájuk...
Meglepően értelmes, érdeklődő madár (pedig a mondás szerint "buta mint a liba"). A tyúkok csak darát kaptak, nem is volt itthon semmi szemes gabona, ennek ellenére már első nap evett a tyúkokkal kukoricadarát, pedig azt a természetben nem sokat találhatott. Pár nap alatt megszokta az itt létet. Sajnálom szegényt, mert a társai néha 8-10 méter magasan itt röpködnek az udvar fölött a vetésre legelni...
Az utolsó képen az a villanyoszlop a gólyafészek tartó "lába". Sajnos úgy tűnik, idén sem lesz gólyám. :(
Tegnap-tegnapelőtt a tanyán jártunk, de ott sem láttunk se molnárt se füstit, és ma itt Pesten azóta sem! :( Lehet, hogy csak előlem bujkálnak ennyire.? :-S
A II. vh-ban vagy a koreai-vietnami háborúkban rengeteg alufólia-csíkot nyomtak ki a bombázópilóták, megtévesztendő az ellenséges radarokat. Szinte minden madárfészek csillogott....
Mostanában itt a város szélén a környéken látom többször is a barázdabillegetőt. Ezidáig ilyen sűrűn nem láttam erre, de most minden nap feltűnik. De én is meglepődtem amikor először láttam a városban, úgy mint parkban vagy a focipálya környékén. :)
Én az imént láttam Dr. Kalotás Zsolt: A Duna-Dráva Nemzeti Park c. munkájában! :)
A viccet félretéve, mivel közel van hozzánk, az egész család bejárta már a Dráva 20-25 méteres marásait, löszfalait, ahol mindig nagy élet van.
Itt látott a család először partifecskéket és más madárfajokat.
Gyurgyalagjaink vannak itthon is, de most ők is közelről gyönyörködhettek a lábuk alól kirepülő gyurgyókák mindenki mást maga mögé utasító trópusi pompájában.
Viszont nem láttak kis lilét, "akikkel" én mindig egy kavicszátonyon tanyáztam.
És csérféléket sem!
A mai természetvédelmi őröket kiverné a hideg veríték erre, de ne tegyék!
Régen volt, volt elég zátony és fészkelő.
Ők költöttek, kotlottak, én meg a zátonyesésen szép süllőket fogtam
Az a régi, szép idő mindkettőnknek, de még a hatóságnak is jobb lenne, mindenki örömére!!!
Csak azt akartam mondani, hogy a közterület felügyelő vsz.-leg összekeveri a madáretetést a galambok valóban nem kívánatos szaporításával, ami miatt nem szabad etetni.
Mondjuk,el is lehetne altatni, aztán összeszedni őket, de - szerintem! - jövedelmezőbb a gépkocsi vezetőket bírságolni.
(ez olyan, mint a rendőröknek a traffipax -szépen el lehet belőle éldegélni! - próbálok is szabályosan közlekedni!)
(Sajnos a telefonom egyre pocsékabb képeket produkál.)
