A numizmatika éremgyűjtés beszélgető fórum azzal a céllal nyílt meg, hogy a régi és új pénzérmék, bankjegyek gyűjtői tudjanak itt eszmét cserélni.
Az alaptéma a gyűjtés, rendszerezés, egyes darabok azonosítása, és egy kis pénztörténeti csevej.
Itt lehet bemutatni egyes kérdéses darabokat, kérni a hozzáértők segítségét a beazonosításban, esetleg hozzávetőleges értékelésben.
Miután a reklámozási tevékenység fizetős az index alatt arra legyünk különös figyelemmel.
A fentiektől eltérő, az egymást ingerlő hozzászólások topic rombolásnak minősülnek az ilyenekért tiltás jár.
A Numizmatika címszó alatt pénzekkel, pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudományt értünk legfőképp ehhez tartsuk magunkat.
Ha ez igaz, biztos burjánzik ott a sok sok lapka :)
"A Soprontól alig 12 kilométerre található Fertőbozon élők a mai napig jól tudják, hogy mit takar a „bozi pengő” kifejezés. Ezzel a fogalommal illetik azokat a veretlen pénzérméket, amelyet az Aranyvonat néven elhíresült vasúti szerelvénnyel szállítottak volna 1945-ben Ausztriába. A veretlen érméket tartalmazó ládákat szállító vagonokat azonban végül mégiscsak lekapcsolták a szerelvényről, ám később az állomáson álló néhány kocsi bombatalálatot kapott és megsemmisült. A szerencsések a szétszóródott érmékből a mai napig találhatnak egy-két darabot a Győr-Moson-Sopron megyei település vasútállomásának környékén."
Persze, lefotózom, és ezúttal nem a mobilom kamerájával, hanem elviszem fotós haverhoz...
Amúgy azt látom a legnagyobb különbségnek a te által linkelt, és az enyém közt, hogy az enyémet bár a Bankban csinálták, mégis kézzel készült, így sokkal több vele a meló, és valószínűleg sokkal egyedibb is! Félre ne érts, tetszik a tiéd is, de ilyen papírkivágás csak szebb egy műanyagos gépi gyártásnál, nem? :)
Amúgy meg, vajon az én albumom miért csupa angol nyelvű?
Viszont azt javaslom, hogy ha szétszeded vagy bárhogy is döntesz, előtte csinálj fotót az első oldaltól a végéig borítóval együtt, hogy megmaradjon legalább fotóanyagban!
Mert ha egyszer hozzányúlsz akkor onnéttól már nem lesz ugyan az!
Egyébként már írtak is hogy láttak hasonlót!
Illetve van egy minta bankjegyes is annak a fotóját fel is tettem, az is hasonlóan egyedi, csak kisebb volumenű...
Nagyon szépen köszönöm, hogy feltetted facebookra az inflációs albumomat! Nagyon kedves gesztus volt ez tőled, és nagyon köszönöm!!
Bárki érdeklődik, tud valaki többet, vagy csak szimplán többet szeretne tudni az albumról, írjon nekem az inflaciosalbum@gmail.com címre! Fejtsük meg együtt, hogy ki volt ez az Eve Benyovszky (lásd fotók!), és mi vezette arra a hatalmas munkára, hogy nekiálljon egy ilyen gyönyörűség megalkotásához! Minden segítséget nagyon szépen köszönök (visszamenőleg, és előre is), és minden fejleményről tájékoztatni foglak Titeket! :)
Fotók itt találhatók (természetesen nem "csak" ennyi az egész album, összesen közel 100 oldalas albumról van szó!):
Így már kezd összeállni a kép (a családról), mit is keresett abban a ládában. Volt még egy fa tologatós játék is valahol, de már vagy 15 éve láttam utóljára, félek annyi neki.
Az a gyanúm egyik felmenőm hozta Szibériából a fogsságból. Még fényképem is van róla amint egy ottani tanyán csinál épp valamit. Ideje előkeresnem ezeket és visszatenni a ládába. Ez az emberke szerepel a Magyar parasztság könyvbe is, de még "A magyar gyalogság" is hozza.
Ami nagyon izgalmas kérdés, hogy vajon a százezer pengős MINTA nulla sorszámos-e? Esetleg piros? Mert a három variáció között nagyon nagy különbség van. Ha össznullás kék sorszámú, akkor érhet 50-80 ezer ft között, de csak hibátlan, UNC állapotban. Hiba esetén exponenciálisan esik az ára, így adtam el én VF tartású össznullás milpengőt 10e forintért.
A VH 1000 pengős szintén zenész, ahogy hiba van rajta, sokkal kevesebbet ér, de egy UNC darabnak nagyon jó ára van és erre kereslet is van, szemben a MINTA inflációs pengőkkel.
Az 1000 pengős (1943) érdekes kérdés, nem tudom mi lehet az ára, a katalógusban megnézem, de én nem láttam mostanában eladva.
Az album az összes magyar forgalmi bankjegyet tartalmazza 1930 - 1946 közt. Kivéve a kék százezer pengőst, mert barna van helyette (de látszik, hogy oda kéket akartak rakni pecséttel). Továbbá az előoldalon van egy 1941-es 1 pengő, és egy 1947-es 1 Ft. Én értékesebbnek tartom belőle a 3 db MINTA bankjegyet, a 2 db 1945-ös 50 pengőt, a 2 db 1944-es VH 1000 pengőst. Az 1930-as 100, és az 1936-os 10 pengők csillagosok.
Őszintén: nem gondoltam, hogy külön-külön több értéke lesz, mint egyben az album, de láttunk már erre példát (felszabdalt Mesterdarabok 1946 utánveret forint sor darabjai külön-külön 10.000-rel mentek el többért, mint egyben az egész sor valaha...). Kicsit sajnálom, de ha a racionalitás ezt hozza, akkor szétszedetem...
Az Amúr vidéken, az ottani átmeneti fehér adminisztráció által kiadott szükségpénz, 10 kopejkás, UNC állapotban 100-150 euró is lehet az értéke, így kb 10 eurót érhet.
Az 1946-os „vastag” ötforintos ügyében egy gyűjtőtársunk tegnap a Pénzverőtől kért felvilágosítást. A kapott választ elküldte nekem is. A levél egy részét a talán többeket érdeklő téma miatt most idemásolom.
A kérdések ezek voltak:
- hány példányban készült az "1946. évi Kossuth 5 Ft-os" 1946-ban,
- ebből hány példány került forgalomba,
- készült-e később 1946-os évszámmal "vastag ötös" (jelöletlen utánveret)?
Horváth Teréz kereskedelmi igazgató válasza:
„(…) érdeklődésére sajnos nem tudunk konkrét válaszokkal szolgálni. Mivel a székhelyünk nyári üzemszüneten van, nem tudunk utánanézni az irattárban sem, hogy létezik-e egyáltalán bármilyen statisztika az 1946-ban vert érmékről. Társaságunk, a jelenlegi Magyar Pénzverő Zrt. 1992-ben jött létre, az akkori Állami Pénzverőből a nem privatizálhatónak minősített tevékenység - pénzérme gyártás - folytatására. A dokumentáció meglétének tisztázására legkorábban az augusztus 5-ével kezdődő héten lehetséges utánajárni, ha megtudunk bármilyen információt, tájékoztatni fogjuk.”
Az igazgatónő segítőkészsége szerintem példamutató. A nyári szabadság idején különösen. Minden elismerésem!!
Apropó!
Nem tudom, esetleg az érmét üzletükben és a neten is gyakran forgalmazó cégek képviselőinek van-e megosztandó ismeretük a tárgyban? Megírnák-e, közzétennék-e, ők mit tudnak erről az érméről. Tapasztalatuk, ismereteik alapján ők mit mondanak az érdeklődő vásárlónak, ha az az általuk forgalmazott „vastag” 5 Ft-osról szeretne felvilágosítást kapni?
Valóban, a konkrét esetben van, amit másképpen látok. Ezért kívántam türelmet és szerencsét a legjobb árat adó vevővel (gyűjtővel és nem viszonteladóval) való találkozáshoz.
Igen, egyértelműen, feltéve ha sérülés nélkül le lehet szedni, de szerintem ennek minimális az esélye. Pontosan tudni kellene, hogy mit tartalmaz az album, ha írsz ide, vagy a mail címemre egy listát, igyekszem segíteni.
Köszi szépen a válaszokat! Csak arra gondoltam, hogy ilyen helyeken szokott lenni bemutatóanyag, ahová pl. az arany próbaveret 200 Ft-osokat, és társaikat teszik ki. Úgy gondolom, belepasszol a témába ez az album is... De ti, akik itt vagytok, tutira jobban átlátjátok a dolgokat, ezért nem is kételkedem abban, hogy nincs igazatok.
Szerintetek ha óvatosan leszedném a ragasztott pénzeket, akkor külön-külön többet érnének, mint egyben az egész album?
Nem akarlak elkeseriteni, de ők nem nagyon vagy épp elégségesen foglalkoznak ilyen egyedi dolgokkal. Talán a múzeum. Magángyűjtő pedig olyan valaki fogja megvenni aki magával a pénzrendszerrel aktívan foglalkozik.
Köszönöm a kedvességed, de kérlek ne haragudj meg, ha én egy kicsit másképp látom.
Te azt látod, hogy csak ennyi kiírás volt a különbség a kettő között, szerintem szakértelem, sokéves tapasztalat, tőkekockázat, vevőkör, marketing, és még sok minden más is megkülönbözteti a két egymáshoz közeli eladást.
Ne haragudj, én közgazdász vagyok, nem tudom máshogy nézni. Nekem semmi bajom a kereskedőkkel. Azért szeretném, ha gyűjtőhöz kerülne, mert akkor nam kellene megfizetnie a "vámot", ami nekem is fáj néha.
Viszont a gyűjteményem legalább fele származik kereskedőtől, és nagyon sajnálnám, ha nem lenne... Sokkal többen próbáltak átverni, megvezetni ún. gyűjtőként, mint a kereskedők.