Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Véleményem szerint a 25 KW vegyes kevés lesz. A kazánok teljesítményét a gyártók jó minőségű barnaszén elégetésére adják meg!
A gázkazán (még ha régi is) hatásfoka 82-92 %-körüli, mig a vegyesé csak 67-82% körül van.
Konklúzió: 30-35 KW névleges teljesítményűt kell beszerezni.
A kéményseprő az egy rendes bérből és fizetésből élő ember. Jön leellenőrzi a lakásban levő kéményt mint eddig is tette, megírja a kis papírt fölveszi a pénzt és "mór megtette a kötelességét" alapon távozik egy évig nem látjuk.
Ha érdeklődést tanúsítana a garázsból meredező kémény iránt akkor mondjuk azt hogy az szellőző kürtő, vagy ha már nagyon kormos a teteje, azért van mert télen ha bütykölünk, a kiskályhába begyújtunk időnként, hogy ne fagyjon a kezünkre a szerszám. Mivel nem lakás céljára szolgáló és nem lakásként használt helységben van, Jogilag nincs lehetősége még belépni sem a helységbe nem hogy vizsgálgatni.
A szomszéd az viszont keresztbe tehet rendesen, ha bejelent vagy följelent , akkor a hatóság mindent kérni fog, amit csak lehet, építési engedélyt, használatba vételi engedélyt stb.
A kéményseprő okzta a legkevesebb galibát a praxisomban.
Spórolni csak úgy lehet igazán ha elő sem állítod a meleget, magyarul hőszigetelni kell az ésszerűség határain belül.Persze ez egy külön fejezet.
Beszéljünk megtakarításról. 1 köbméter gáznak 2,5 kg 20%-os nedvességtartalmú fa felel meg azonos hatásfokkal elégetve, gyakorlatilag ez úgy jön létre hogy az idén a jövöre való fát szerzed be, az idei meg már megvan fölhasitva. Friss vágású tüzifa esetében 3,6-4 kg az arány. Ilyennel fűteni nem szabad mert ha mázsára veszed a fát anyyi lesz a fűtésszámlád mintha gázzal fűtenél.
A kérdésedre válaszolva: igen meg lehet forintálisan takarítani 50%-ot!
De vannak feltételek:
Száraz tüzelőanyag
meg kel tanulni a vegyes kazánnal fűteni
Kedvezményes áron beszerezni a tüzelő anyagot
Alap szabály minden ami éghető hőt termel, (szelektív hulladék kezelés a háznál.)
Kémény:
Direkt a legnehezebb változatot írtam le.
Lehet könnyű szerkezetes szerelt, szigetelt fém kémény is. Saválló acél béléssel 180-200mm belső ámérövel.
Lehet előregyártott kéményelemekből is építeni, egy nap alatt készen van ha profik építik. Ha házilagosan akkor is készen van egy hosszú hétvégén. Nagyon sok fajta létezik belőlük ezek komplett idomokat, elemeket tartalmaznak. Néz körül felétek mi kapható és válassz egy neked szimpatikusat. Űgy 250 ezer körül van a hivatalos számlás áruk, ezek úgy, hat méter körüliek..
Vagy a másik véglet most egy hónapja készült el egy kémény othonra, 4,6 méteres 200-as körszelvényű belsővel, 11 ezer HUF -ba került. Bontott anyag, meg amit találtunk othon abból épült. Tökéletes, időtálló lett, és rengeteg saját kézi munka. (mondták is a barátok, hogy műszaki mazohista vagyok, de a nem létező anyagi forrásokat valahogy kompenzálni kellet.)
A két kicsi kazán:
Számodra már ezek után nincs jelentősége (ÉTI 25-ös)
Egyébként az a lényege a dolognak, ha pl. 50 kw a hőigény akkor nem egy nagy 50KW-ost építünk be, +puffer tartály+ negyed millióba kerülő egyébb kütyü, hanem kettő 25 KW-ost. Ezek párhuzamosan vannak kapcsolva. Átmeneti (enyhe) időben csakk egy üzemel, ha jön a hideg és már nem győzi akkor röffentik be a másodikat is. Így nagyon jó eredő hatásfok jön ki a fűtési szezon végére, sokkalgazdaságossabb a fűtés mintha az 50kw-ost szabályoznánk le enyhe időszakban. Gyakorlatilag igazolódott 18-20% os megtakarítás a fűtési költségekben.
Ja és nem kell a puffer sem ,hogy valahova eldugjuk a kényszerűen előállatott meleget. A kicsi kazán kisebb teljesítménye miatt fölösleges.
Amennyiben 25 kWh teljesítmény elegendő a fűtéshez és nem tervezel puffert beépíteni, egy szintén ekkora teljesítményű vegyestüzelésű kazánra lesz szükséged, ami a szóbajövő tüzelőkkel tudja ezt a teljesítményt.
Kéményügyben talán a kéményseprőnél érdemes érdeklődni, valószínűleg fel fog tűnni a következő ellenőrzéskor a kinőtt új kéményed.
Ilyen "elszállás" már nálam is előfordult. Én azóta úgy csinálom, hogy amikor megírtam a szöveget, akkor kijelölöm és jobb egérgomb, másolás. ha véletlen "elszáll, akkor az üres mezőbe beillesztem a másolt szöveget.
Most nálam is elszállt, a "félrerekottat" illesztettem be.
A vegyes tüzelésű kazán az egy kölönös állat fajta. A forgalmazó által ráírt teljesítményt csak jóminőségű barnaszénnel tudja nyújtani. Házkörüli anyagokkal, fával,szalmával, apritékkal, papirral csak a 75%-át tudja.
Maximális hatásfokát (76-82%) lefolytás nélkül ügymond teljesgázon nyújtja. Nehezen szabályozható gazdaságossan. Persze az autamatikus huzatszabályzó kordában tartja, nem engedi feforralni a vizet, lefolytja csak evvel lőttünk a jó hatásfoknak is. Azért is érdekes a kazán teljesítménye mert csak úgy 50%-ig lehet következmények nélkül vissszafogni. Ezért is emlitettem a két kicikazános lehetőséget.
Újra kellet írni a hozzászólásomat mert valamiért eltűnt a semmibe!
Most rövídítek.
Kellene tudni milyen teljesítményű (tipusú)volt a régi gázkazánod, hogy ne építs be felesleges kazán teljesítményt.
A kémény elvileg engedély köteles, de gyakorlatilag szomszéd függő.
A kazánra szánt pénz elég lesz.
Ne feledkezz meg a épülő kémény súlyáról: egy 6-8 méter magas táglából falazott 51x51-es pillérű kémény alá egy köbméteres alaptest dukál. Valszeg dúrni kell a garázsban. (kis vakond)
Valószínűleg 40-50 KW körülire adódik a max hőigényed.
Ez egy határeset amikor érdemes elgondolkozni azon, hogy két kis kazán, vagy egy nagy és puffer nélküli üzem.
Eddig gázzal fűtöttünk, kb 3800-4500m3 ment el egy szezonban 22-23 belső celsius mellett.
Ez a hőfok elég volt.
Szobatermosztát kapcsolgatta a kazánt, ami azért néha 23-24 fokra is fel volt véve.
(de ezután törekszünk majd a spórolásra, szigorúan 21-22 fok is elég lesz!)
Kéményre van hely rengeteg, mert a ház mellett közvetlenül van egy 35m2-es garázs, ahol a kazán is lessz.
Kézügyességem is elég jó, én újjítottam fel az egész lakást, burkolás, gipszkartonozás, vill szerelés, parkettázás, stb, a fűtést azaz a radjátorok cseréjét viszont egy barátom csinálta.
Kazánra kb 200e a keret, a kéményt a lehető legolcsóbban szeretném. (Engedély kell rá?)
Puffert egyenlőre nem tervezek, később lehet, hogy berakok egyet.
Fával (erdőről), papírral, ami a háznál előforduló éghető hulladékkal tömöm majd.
A segítségeteket szeretném kérni, hogy milyen vegyeskazánt vegyek a kb 150m2-es régebbi építésű családi házamhoz.(50-es falak, részben kívülről leszigetelve)
kéményem sincs, eddig gázzal fűtöttünk, de már nem bírjuk anyagilag.
Tehát valami jobb minőségű kazánt (öntöttvas vas a lemez jobb??) ill vmi hozzá illő olcsó kéményre (kb 8 méter) kérnék javaslatokat.
Úgy kb. 21 éve raktam össze a vizhálózatott és a fűtésvezetékeket, saját othonomban.
Minden menetes kötést, kenderkóc+Technokol Rapid segítségével tömítettem. A mai napig hibamaentes.
Az hogy a kenderkóc tömítés elősegítheti az oxigén difúziót, agyrém. Aki ezt állítja az sokat hiányzott fizika és kémia óráról és később sem nézett utánna. Ha netán szakmabeli akkor ő más .... is képes. A kenderkóc +faggyú, régi és bevált, hosszú élettartamú tömítő anyag a mai napig.Persze sok korszerű speciális helyekre is használható tömítőanyagot gyártanak és forgalmaznak manapság, ezek használata az estek töbségében nem hiba, csak "nyírja a pénztárcát" fölöslegesen.
Amit lehetett kijavítottam, illetve bekötöttem a gányoló for Blue 2.0-t a vezérlésbe.
Vagyis most már, ha nem tudnék begyújtani, akkor egy kombinált indirekt (hőcserélő és villany cekász) úgy van programozva, hogy a fagytermosztátok ha gond van bekapcsolják az indirekt villanyfűtését ami ráfűt (a HMV keringetője segítségével) a teljes vegyes-cső-és puffer rendszerre.
Mindezt persze csak olyan 5-7 fok környékén, de egy nagy kő esett le a lelkemről, és már nincs idegesség ez miatt.
Ez első begyújtások után még a PID-ek programozásának finomítása hátra van, de már az elméleti (és a hideg gyakorlati) teszt megvolt.
Lehet, hogy lehet számszerűsíteni, de én még erre nem figyeltem. Megmondom ősazintén nem is nagyon érdekel.
Nyugdíjas vagyok , idő van (talán!??! :-)))) még bőven.
Hál'Istennek anyám még él és ő szokott elszórakozni az iratmegsemmisítővel.
Olyat vettem ami plasztikkártyát is tud vágni és egyszerre 10lapot bír.
A más jellegű papírokat, amit nem lehet az iratmegsemmisítővel vágni, egyszerűen ósszetépem akkorára, hogy egy 50literes műanyag kádban kényelmesen beférjen (ha kisebb az nem baj!!) leöntöm vízzel és 2-3 óra múlva bő vízzel egyelőre kézzel "belegyúrom" a vízbe. Kb. mintha kenyértésztát dagasztanék!!
Közben néha egy-egy lapát fűrészport dobok bele és tovább "gyúrom"! Ugyan így csinálom az iratmegsemmisítős papírcsíkokkal is.
Annyiban másként, hogy van egy pár darab 16literes festékes vödröm és mikor milyen kedvem van.
Ez így egy picit macerás, de gyorsabb mint berakni egy valamilyen keverőbe aztán onnan kiszedni és berakni a présbe.
Szóval én egyelőre így csinálom.
Egyszerre 4db.-ot tud a prés, de már rájöttem, hogy több nem is igen lenne jó, mert nem tudná egyenletesen nyomni.
Persze azt nem mondtam, hogy közben nem gondolkodom valami "gépesítésen" , de addig is napi 70-80db. megcsinálható.
A csúcs eddig 96db. volt. Igaz akkor előre be volt áztatva 8-9vödörrel és az csak iratmegsemmisítős volt.
A tapasztalatom az, hogy a leke az egésznek a sok víz. Minél több vizet használsz annál könnyebb a pépesítés felé vinni, de egyátalán nem kell pépesíteni. Lehet, de rájöttem, hogy fölösleges munka. Az elején mikor megcsináltam a prést, akkor nagyon precízkedtem és addig gyűrtem amíg szinte teljesen pépes lett. Semmivel nem lett jobb!! Úgyan úgy égett el mint a később készültek.
Elég ha pélpépes állapotú!
Egy idő után próbaként a "masszába" kevertem száraz szénát, (amit a kertben a fűnyíróval levágtam és megszárítottam) majd később(ősszel) száraz faleveleket. Nem volt rosz, de annyival nem lett jobb hogy érdemes legyen vele bajlódni. Annyi haszna volt, hogy eltüntettem amit korábban nem tudtam hová tenni.
A szárítást úgy oldom meg hogy a ház délnyugati falánál(ez a legnaposabb!) van a tűzifa is felrakva tavaly óta száradni 14méter hosszuságban.
No, ennek a tetején szárítom a papírtéglákat. Mivel nem minden nap csinálom ezért mire a következő adag jön akkor már össze lehet szedni és ugyan úgy berakni mint a farakást. Ez 2-3 nap.
Illetve én úgy raktam mint a téglarakást szokás, kötésben. Így egész magasra fel lehet rakni. Természetesen, itt aztán tovább szárad, ameddig akar, illetve egészen a tűzig!! :-)))
Miért a 4 tagos szolid+plusznak nagyobb a tüztere?
Meglepödtem, milyen hatékony lett. Tovább ég, tovább tartja a meleget, ha nem zárom le a primer levegőt a nyitott rendszer 100 celzius fokon muzsikál. Minimális fogyasztás, maximális tejesítmény. Meglepödtem, milyen sokat javult.
