Mai HVG :
Tolatóvágányon
Befedett vágányok felett stratégiai kórház és vasárnap nyitva tartó pláza, CBA-val az aljában – ez a szürreális kép előbb-utóbb valósággá válhat, ha a kormány úgy dönt: részben vagy teljesen felszámolja a Déli pályaudvart.
Kapóra jöhet Déli és a Kelenföldi pályaudvar közti alagút támfalának megcsúszása azoknak az ingatlanfejlesztőknek, akik jó ideje lobbiznak a kormánynál a mintegy 12 hektáros központi elhelyezkedési területével igencsak vonzó célpontnak számító Déli átalakításáért.
A budai vasútállomás február eleje óta zárva, s bár az ígéretek szerint áprilisra stabilizálják a felgyülemlett csapadékvíz miatt megrongálódott rézsűt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban – a kormány megbízásából – már vizsgálják, vajon teljesen ki lehetne-e iktatni a forgalomból Budapest egyik legforgalmasabb pályaudvarát.
Bár a megszüntetést Tarlós István főpolgármester is támogatná, hiszen így a Kelenföldről a belvárosba közlekedő 4-es metróra valamivel több utas jutna, valószínűbb, hogy csak részben számolják fel a Délit. Már csak azért is, mert ha ott netán bevásárlóközpont épülne, ahogyan azt évek óta tervezgetik, akkor a forrásaink szerint megtartandó elővárosi vonatok utasai jelentős vásárlóréteget hoznának. Másrészt a pályaudvar miatt vasárnap sem kellene zárva tartani az üzleteket – ennek pedig nyilvánvalósan a régóta ott működő CBA is örülne.
„Inkább csak egy nagyobb állami beruházás farvizén képzelhető el ott a bevásárlóközpont, a vágányok befedése ugyanis nagyon drága mulatság, s a megtérülés problémás” – utalt a korábbi tapasztalatokra a HVG-nek Schneller István, Budapest volt főépítésze.
Ez az alaptézis most megvalósulni látszik: a HVG értesülései szerint kormánykörökben felmerült, hogy a közelmúltban beharangozott, várhatóan majd Erzsébet névre hallgató budai központi kórházat a Déli területén húznák fel, több tízmilliárd forint állami forrásból. A helyszínválasztás melletti érv lehet, hogy a Déli tömegközlekedéssel könnyen elérhető, és a környéke bővelkedik egészségügyi létesítményekben. „Ha lesz mellette pláza, az jó eséllyel a hírek szerint a kereskedői babérokra is vágyó Mészáros Lőrincé lehet” – spekulált a piaci viszonyokat jól ismerő egyik ingatlanfejlesztő cég vezetője.
Ugyan továbbra is plázastop van érvényben, ám a nagy bevásárlóközpontok eddig is megkapták a felmentést az építési tilalom alól – főleg, ha nem egy német keménydiszkont, hanem a kormánykedvenc CBA egyik üzlete kap helyet a komplexumban. A Délinél ez adott: az ezer négyzetméteres szupermarket így is a vasárnapi zárva tartás egyik kivételezettje pályaudvari elhelyezkedése miatt, s nyilván az esetleg megépülő pláza is az lesz.
Járatok tucatjait kellett törölni a Déli pályaudvar több hete tartó lezárása miatt, míg más vonatok csak Kelenföldig, vagy onnan a Keletibe futnak be. A szűk keresztmetszet azonban nem is az úgynevezett fejpályaudvar (ahonnan nincs továbbmenet) 12 vágányának kiesése, hanem az alagúthoz közelebb eső üzemi-kiszolgáló pályaudvari terület használhatatlansága jelenti. Kelenföldön ugyanis nincsen elegendő vágány ahhoz, hogy a vonatokat előkészítsék, kitakarítsák. Jól illusztrálja a nehézségeket, hogy például az uniós forrásból beszerzett, eredetileg a Déli és Székesfehérvár közt közlekedő új motorvonatok illemhelyének tisztítását csak úgy lehet megoldani, hogy az éjszaka leple alatt egy harmadik állomásra viszik el a vonatot. A művelet ugyanis csak szippantóskocsival végezhető el, márpedig pillanatnyilag sem a kelenföldi végállomáson, sem Székesfehérváron nincs erre hely (utóbbin is éppen munkálatok folynak).
Ráadásul a Magyarországon átmenő teherforgalom jelentős része is Kelenföldön halad keresztül, s mivel az áruszállító szerelvények zöme a Déli összekötő vasúti híd felől érkezik, s Hegyeshalom irányába megy tovább – vagyis hat-hét vágányt „metszenie” kell Kelenföldön –, ez jócskán lelassíthatja az ottani forgalmat. Eközben az elvileg a Déliből induló balatoni vonatoknak számos váltó segítségével a másik irányba kell a vágányokat keresztbe „átszelniük”, vagyis a kelenföldi forgalmisták élete meglehetősen stresszes – fogalmaztak kollégáik a HVG-nek.
A kelenföldi hiányosságok miatt most az a forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Déli pályaudvarnak a Márvány utcai felüljáró mögötti üzemi része megmarad, ha nem is teljes méretében, s a Délibe befutó járatok számát is csökkentik. A HVG úgy tudja, csak az elővárosi vonatok és a Balatonra közlekedők indulnának onnan. A sínek egy részét befednék, s elférne ott a kórház és a bevásárlóközpont is. Korábban egyébként az volt az elképzelés, hogy a Márvány utca mögötti kiszolgáló részre lakásokat és irodákat építenének, az utasok által használt pályaudvar-részre pedig plázát.
„A vágányok befedése vasútüzemileg sem egyszerű, a Westendnél csak néhány vágány fölé került parkoló, mégis bonyolult biztonsági előírásoknak kellett megfelelni” – emlékeztet Schneller István, aki szerint időnként újra felmerül az a terv, hogy a Délit a Duna alatt összekötnék a Nyugati pályaudvarra, így megszűnne a fejpályaudvar jellege és átmenő pályaudvarrá válhatna. Ez azonban – mint a Déli megszüntetését ellenző Schneller fogalmazott – az „álomvilág-kategóriába” tartozik.
A főpolgármesternek mindenesetre tetszene a Déli megszüntetése, hiszen annak ideiglenes kiiktatásával máris nőtt a 4-es metró forgalma. Igaz, a metróberuházást részben finanszírozó EU elvárásaitól még így is messze elmarad az utasszám: a főváros 300 ezres ígéretéhez képest naponta 100 ezren, a Déli bezárása óta pedig 140 ezren közlekednek az új vonalon.
A korábbi évtizedekben számos alkalommal felvetődött már, hogy az 1861-ben megnyitott Déli pályaudvart megszüntetik. A rendszerváltás után kis túlzással nem volt olyan közlekedési miniszter, aki nem jött volna elő azzal az ötlettel, hogy be kellene zárni az állomást. Az 1990-es évek elején arról folyt a vita, hogy a 4-es metró megépítése helyett érdemes volna-e inkább a 2-est meghosszabbítani Kelenföldig – ez a verzió azonnal fölöslegessé tette volna a Délit.
A 2000-es évek elején már nem vasútforgalmi, hanem ingatlangazdálkodási okokból merült fel a felszámolás ötlete: 2005-ben a MÁV már Cannes-ban, nemzetközi ingatlanpiaci közönség előtt hirdette az átépítés lehetőségét, s 2006-ban el is készült a rendezési terv a területre. Akkor olyan potenciális versenyzőket emlegettek plázaépítőként, mint Demján Sándor nagyvállalkozótól az Árkád bevásárlóközpontokat felhúzó német ECE-csoport. Ők azonban aligha építenek most plázát, hiszen a vasárnapi kötelező zárva tartás amúgy is megviseli az érdekeltségeiket.
szerző G. Tóth Ilda
