Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
De harapós itt valaki:) Nem azt írtam, hogy rosszul tudod, hanem azt, hogy a dolog azért ennél árnyaltabb ("Azért ez így nem pontos." ld. 35976). Természetesen elhiszem, hogy így tanúultad. Egyébként nem egymással társalgunk, ez egy nyitott fórum. Akár százak is olvassák, időnként hozzá is szólnak, ha nem tűnt volna még fel.
Na, térjünk a lényegre. A szövegnek van eleje is.
A teljes szöveg:
"Rézcső, acél- és alimíniumradiátor kombinációja fűtési rendszerekben - mikor, mit szerelhetek össze?
Ma már szinte nincs olyan fűtési rendszer, amelyben nem fordul elő valamilyen formában réz (elzáró, visszacsapó-szelep, biztonsági szelep, szabályozó szelep, légtelenítő, stb., vagy csővezeték). Ez nagyon jó, mert a réz rendkívül tartós anyag, minden más anyag élettartamának a sokszorosáig képes működni. Megbízható és teljes mértékben újrahasznosítható, vagyis környezetvédelmi szempontból kifogástalan.
A melegvizes fűtéseknél megkülönböztetünk nyitott és zárt rendszert. Amennyiben oxigéndiffúziótól nem védett műanyagcsővel készül a fűtési hálózat, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha nyitott fűtési rendszer lenne, még abban az esetben is, ha zárt tágulási tartállyal van felszerelve.
A nyitott fűtési rendszerekben a réz anyagból rézionok válnak le a szabad oxigén hatására, s ezek az ionok a fűtővízzel együtt áramlanak, s ahol a legkisebb az áramlási sebesség, ott lerakódnak. A lerakódás helyén létrejön az elektrokémiai korrózió.
Az épületgépészetben használatos fémes elemek elektrokémiai potenciálja a következőképpen néz ki:
ElemVegyjelElektrokémiai potenciál
Réz Cu+ 0,52 V
NikkelNi- 0,23 V
Kadmium Cd- 0,40 V
Vas Fe-0,44 V
KrómCr-0,71 V
Alumínium Al- 1,66 V
Magnézium Mg- 3,24 V
A felsorolásból látható, hogy a réz a pozitív oldalon található, s a többi a negatív oldalon. Ez azt jelenti, hogy a réz erősebb fém, s képes a többi fémet tönkretenni. Minél nagyobb a két fém közötti feszültségkülönbség, annál erősebb a korróziós hatás.
A magnézium a legnegatívabb fém a szakmánkban, emiatt ezt áldozatként szoktuk használni, vagyis amíg van belőle a rendszerben, addig a réz azt teszi tönkre a réz. Ha viszont elfogy, akkor már a nemesebb anyagokat fogja korrodálni a réz.
Zárt fűtési rendszereknél nincs oxigén a fűtővízben, tehát nem alakul ki elektrokémiai korrózió, azaz bármilyen radiátor használható a réz anyagokkal együtt.
Viszont nyitott fűtési rendszerhez semmiképpen nem használható a rézvezeték, vagy réz szerelvény, mert akár acéllemez, akár alumínium radiátor van beépítve, beindul az elektrokémiai korrózió, s tönkreteszi a radiátorokat. Még inhibitorok alkalmazása esetén sem ajánlatos!!!!!
Az 1990-es évek közepén volt nagy probléma és pereskedés, hogy zárt fűtési rendszerbe építettek be alumínium radiátorokat, de oxigéndiffúziótól nem védett műanyag csővel szerelve. 2-3 év múlva kilukadtak az alumínium radiátorok, mert annyi oxigén jutott be a rendszerbe. Nyitott tágulási tartály esetében az oxigén mennyiség a többszöröse lenne az oxigéndiffúziótól nem védett műanyagcsöveken bejutó mennyiségnek.
Nyitott tágulási tartály használatakor ajánlatos egy anyagú radiátorokat használni, mert az acéllemez és az alumínium radiátorok közt is megindul az elektrokémiai korrózió, csak ez a két fém az elektrokémiai táblázatban közel van egymáshoz, s emiatt sokkal lassabban következne be a lukadás. A réz anyag viszont nagyon erős (pozitív elektrokémiai beállítottságú), s emiatt az acéllemezt, vagy az alumíniumot (mindkettő negatív elektrokémiai tulajdonságú) hamar korrodálná.
Ha mégis ezeket a radiátorokat (alu megj: s5l) kívánja valaki beépíteni rézcsővel, akkor zárttá kell tenni a fűtési rendszert."
Összefoglalva a véleményemet, amelyet részben a fentiek alapján alakítottam ki: Ha visszaolvasol, nyitott rendszer esetén én sem javasoltam a réz-vas-alu kombót (ld. 36014). A full réz vagy full vas tökéletes. A réz-vas kombót sem tartom tökéletesnek, de elfogadhatónak igen. Különösen akkor ha magnéziummal védjük a vasat és inhibítorral kezeljük a fűtővizet. Habár a szakember ettől is óva int, az építési tapasztalatok (egyes esetekben évtizedek is elteltek már) azt mutatják, hogy ez egy túl szigorú vélemény. A réz-vas rendszerek megbízhatóan működnek közép és hosszú távon nyitott rendszerek esetén is. Erre itt a topikban is kaptál már pár példát ill. visszajelzést (pajaci, gmkiev, 42tibcsi), csak figyelmen kívül hagytad. Sebaj. Attól még így van.
Én nem voltam offenzív, kérlek te se legyél az. Take it easy!:)
Viszont nyitott fűtési rendszerhez semmiképpen nem használható a rézvezeték, vagy réz szerelvény, mert akár acéllemez, akár alumínium radiátor van beépítve, beindul az elektrokémiai korrózió, s tönkreteszi a radiátorokat. Még inhibitorok alkalmazása esetén sem ajánlatos!!!!!
Ezt a szöveget abból a linkből másoltam amit nekem küldtél. Szóval mielőtt elkezdessz nekem írogatni, hogy nézzek utána jobban stb. előtte neked kéne legalább egyszer végigolvasni azt amit belinkelsz másoknak!!!
Mellesleg ezt a gépészek tanúlják, többek közt én is tanúltam ezt, úgyhogy ne mond hogy rosszul tudom, de ha továbbra is így gondolod, akkor szerintem nekünk nem kéne többet társalogni egymással!!!
A cekász dolog úgy jött össze, hogy 4éve egész mást kerestem a Praktikerben. És leértékelve volt 6/4 es csat. al elektromos fűtő, (1600W) rajta a termó kapcsoló és az anód, mindjár vettem 2db ot. Az egyiket a HMV be a másikat a pufferba (akkor még csak 1 volt) raktam közép magasságra. Őszintén még sosem kapcsoltam be ez egy 4 ik alternatíva. A HMV-nél 35°ra van állitva, de van egy külön kapcsolója is. A pufferban sokat nem ér de fagytalanitásra megteszi esetleg. A rendszeremről már raktam fel rajtot, nem példa értékű, mivel közben még egy puffert beraktam (rá egy évre) és kazánt is váltottam. Sajnos a hely hiány kényszerített rá, hogy a két puffer közt nagy a távolság, így feltöltésük nem párhuzamosan hanem soros vezérléssel történik (ezért egy kicsit komplikált). Megkeresem a rajzot és felrakom még egyszer.
Neeem. Úgy gondolom, hogy a kombi felfűt, HMV egyből van, amíg nincs, addig nem mehet a fűtés sem. Aztán folyamatos a hőtermelés és a fűtés, közben lehet fürdés. Egy VTA segít a 60-70 fokos vízből fürdővizet előállítani. Aztán, amikor már nincs fürdés, a fűtés leszívhatja akár 40-50 fokra is. Ott meg is állna (a fűtés). Azzal talán még lehet zuhanyozni, ha nagyon muszáj lenne.
Egy ismerősnél van ilyen rendszer, nagyjából így működik, sőt ráadásul a tartály a kandalló felett van. Nem túl nagy össz. 5-600l.
Totya kazánt szeretnék vásárolni, azonban látom hogy az országban két gyártó is van aki ezzel foglalkozik. Ki az eredeti gyártó, kitől érdemes megvenni? Van minőségbeli különbség a két gyártó terméke között?
Akkor biztos a víz volt a probléma neki nem a réz. Azt is olvastam, hogy bizonyos ph érték alatt nagyon pusztító tud lenni, viszont az a víz általában már nem is alkalmas emberi fogyasztásra. A hálózati vizet melegíted HMV-vé vagy valami egyediség itt is befigyel?
Más. Ez a szolár-HMV-cekász-puff dolog érdekelne.
Bár biztosan tettél már be képet a rendszeredről, de érdekelne. Esetleg ha beírod kb. mikor vagy keressek rád?
Egyszer vettem a fáradtságot és átbogarásztam a csövek paramétereit és a 3 rétegűnek csúfolt EVOH réteggel felszerelt diffúziómentesnek mondott cső sem diffúziómentes, csak olyan kevés oxigén diffundál át a falán, hogy az már csak kerekítési hiba a nulla körül.
A lényeg az alu. nem vált be bojlernak, én is azt hittem,hogy az alu. nem korrodál. Ezt kétszer megettem, másodszorra meg győztek, hogy a müa. közdarab megoldja a problémát de nem ez lett, kezdetben az Audinál is voltak gondok (elektró korrózió) tehát ahol más fémmel érintkezik. A Németek ezt már megoldották a bojlerosok nem el is tűntek a piacról.
Nem, akkor még független 120L bojler volt. Semmi köze nem volt a fűtési rendszerhez. Kí lett dobva. Most viszont van egy 300L-es HMV tartály, solar melegíti, ha kell villany és hőcserélőn a fufferokal is össze van kötve.
Igen ezen én is gondolkodtam már, hogy amivel én eddig dolgoztam, az diffúz mentes volt, pont az alu miatt. Lehet, hogy igazad van és minden ötrétegű ilyen. Talán helyesebb lenne a határt a műanyag és az ötrétegű között meghúzni? Nem tudom, kérdezem.
Nálunk hideg és melegvíz van műanyaggal szerelve, ami tuti nem 5 rétegű, mert még át is látszik, de nem is diff. mentes. Persze ez nem is fontos a normál csapvíznél.
Az ötrétegű cső mindig oxigén-diffúzió mentes, hiszen az egyik réteg aluminium, amin nem jut át az oxigén. De a leírásukat mindig megtalálod az interneten.
Mondjuk szerintem az ötrétegű cső az egy marketing duma! Három rétegű mind. Belső cső, ami rugalmas, plasztikus, vízzáró. Aluminium a nyomásállóság és az oxigén miatt és a külső réteg a mechanikai védelem miatt. Én a ragasztót nem számolnám bele, szerintem az marketing BullShit.
