Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Hát igen pont ezért szűrögettem át vagy 3 napig a rendszert mert 4éve ami benne van az már biztos lágy víz nem beszélve van benne 4-5 falakon F1, tudom több kéne bele de ennyire futotta. (valamit csak ér)
Mindegy hova teszed gyakorlatilag csak legyen körülötte vízáramlás, és a leváló anyagoknak hely, elméletileg a védendő objektumhoz kellene szerelni, a legforróbb ponthoz. Ez nálam a vegyes kazán előremenő kilépő csonkja, de te teheted a pufferba is.
Gyakorlatilag a legfontosabb, az anód élete folyamán megsemmisül szétesik elfogy, legyen hely ahova lepogyognak a levált részek és ott leülepedjenek, ilyen helyek a rendszer legkisebb sebességű részei áramlásilag, ahol a legnagyobb a keresztmetszet, kazán és a puffer ilyen helyek.
Nekem a kazán kilépő csonkjánál volt hely lefele a víztérbe.
Hogyan tettem be, ez már "NASA" módszer, legalább is "Józsi bácsi" szerint.
A kilépő 2col, szűkül 1colra, itt van egy hegeszthető nem öntvény közcsavar, ebbe van bele heftelve(hegesztve) a 6os köracélból készült, kétszer görbített (griffolt) tartó. Ez kb. 6-8 centi hosszú. A 6os anyag végére egy kis belsőmenetes hüvely van hegesztve, ebbe kell beletekerni az anód menetes csonkját. Hogy milyen vastag a hüvely az attól függ hányas menetű az anód csonkja.Nekem olasz anódot sikerült vennem ennek M6-os a menetes csonkja, igy nekem ez 10-es átmérőjű, maga az anód úgy 20 centi körüli hosszú és 30 egynéhány miliméter átmérőjű.
Tehát az egyik végén behegesztett, görbített kis anyamenetes csonk teszi lehetővé a fémes kötést, valamint ha összeszereled egytengelyűvé teszi a közcsavart és az anódot. Szereled össze őket fixre, közcsavar+tartó+anód. Ha szükséges kicsit görbíteni kell rajta hogy ne körözzön, kóvályogjon, ne üssön az anód amikor tekered bele a közcsavart a menetbe. Az egytengelyűség az fontos hogy ne érjen az anód a kazánban semmihez, lógjon a vízben. Ha hozzáér a kazán falához akkor hatástalanná válik, csak a menetes csonkon keresztül kapcsolódhat fémesen a rendszerhez.
A kétcolos csonkon bőven lefér az anód a kazánba. A közcsavar belsejében némi szűkületet okoz a behegesztet hatos anyag de ez gyakorlatilag elhanyagolható.
Remélem ha többször elolvasod rájössz hogyan néz ki az egész nem kell lerajzolnom.
Hát valahonnan csak tudsz kérni egy hegesztő trafót kölcsön néhány napra. Én 20 éve használok és készítek és készíttetek bevont elektródás hegesztéssel készült alapvezetékeket. Úgy fúrd meg a vezetéket hogy körbe tudd símán hegeszteni és ha kell a kis flex is elférjen. Vizes pokróc a padlóra, lemez lap a falra a hegesztés mögé és ha kell árnyékold le a menyezetet is mert a füst rárakódik a plafonra és lehet festeni.
Tükörből hegeszteni a faltóll 4 centire fejfölött nem egy nagy élmény, ha lehet ezt azért kerüld el mert ez a profikat is megizzasztja.
Félcolos acél(vas)csövet még hidegen is hajlíthatod, ha van készséged megy az nem kell hozzá aparát, aminek újabban horor áron vásárolt gáz kell. De ha gondolod egy PB gázos disznó pörzsölő fej is jó melegíteni.
Valami ilyenre gondoltam én is, legfeljebb másként írtam le, de mivel felmerültek ezek a kérdések, gondoltam bepróbálkozok, hátha tanulok megint valamit.
Az én rendszerem zárt rendszer.
Szintén: "Gáz és vegyes kazán párhuzamos kötésben." Megtoldva egy 1000L-es pufferral, amit a vegyesk. gravitációsan fűt.
A fűtési kör acélcső(fekete fűtéscső!) 1"-ról indul és a távolság arányában 1/2"-ig szűkül. Mostanában akarok némi kis bővítést (1db. radiátor) eszközölni, de még dilemmázok, hogy miből legyen az oda vezető cső. Azért a vacillálás, mert bár tudok heggeszteni , de nincs mivel. Ezért aztán alternatív megoldás kell. (réz vagy 5rétegű)
A Te esetedet is figyelembe véve úgy látom teljesen mindegy, hogy miből készül, merthogy a vizet nem cserélgeti az ember. Elméletileg soha, de "Soha ne mond, hogy soha!" :-))
"A tűztér kátrányosodását a tartósan alacsony kazán víztér hőmérséklet okozza az esetek többségében."
Igaz, sok esetben. De van talán még fontosabb. Ne felejtsük el megemlíteni a száraz tüzelőt. Ami fa esetén 1-2 éve kivágott, felhasogatva, szellős helyen tárolt fát jelent. Meglepően sokan buknak el itt. A frissen vágott fával tüzelve a hatásfok is kb. fele a száraznak (tehát kétszer annyi fogy a fűtéshez!!!), a káros mellékhatásokról nem is beszélve.
Azért gondoljunk bele a gk. fagyálló 97-98% -a etilénglikol, én a vegyszer üzletben kapok 5L / 2500Ft ért. A fenmaradt 2-3% ék az inhibitor adalék.
Véleményem szerint jóban jár ha a szerelvény szaküzletekben árult tömény korrózió gátlót vesz. PL.: Protektor F1-et ez 100L fűtési vízhez 7100Ft de van más hasonló egyéb.
Az igaz, hogy nem lesz fagyálló a rendszer de nem is ez a cél, de ha vesz etilénglicolt még mindig anyagilag jóban jár. Persze figyelni kell a viszkozitásra.
A füstgázokban vízgőz, és egyéb gőz és gáz állapotú anyagok találhatók.
Ha az áramló gázok gőzök kellően hideg felülettel találkoznak akkor lehűlnek és folyékony állapotban kicsapódnak a felületre. A hagyományos kéményszerkezeteket tégláira bontja néhány év alatt.
A vízgőz és a széndioxid szénsavat képez ami oldja a meszet és a cementet, és korrodálja a fémeket. Szénfűtésnél még jelentős mennyiségű kénes sav is keletkezik ami még agresszívabb.
Műanyag és gumi tüzelőanyag adalékkal a helyzet tovább fokozható.
Tehát el kell égetni az éghető gázokat és gőzöket. Ehhez megfelelő tűztérhőmérséklet és oxigén kell.
A kéménybe jutott gázok gőzök lecsapódását leghatásosabban a kémény hőszigetelésével érhetjük el
Végig szigeteltnek kell lennie és gáz és vízzáró felületűnek. Ez sokféle módon kivitelezhető, elkészíthető.
A lényeg az hogy a kémény füstgázokkal érintkező felülete kellően meleg maradjon üzem közben, hogy ne alakuljon ki a harmatponti hőmérséklet.
A tűztér kátrányosodását a tartósan alacsony kazán víztér hőmérséklet okozza az esetek többségében.
Tőmondatokban ennyi röviden, ebből kiolvashatod a tennivalók lényegét is.
Szert tettem 2db 10” os szűrő házra (6200Ft) és két mosható szűrőbetétre 20/10micron(1600Ft).
Mondhatom radikálisan sikerült átszűrni az egész rendszert (a kis puffer kivételével mivel az még most is 70°os). A radiátoroknál mindig csak 1 volt nyitva, és a leg távolabbival kezdtem. A szűrő házat később új betétekkel a központi víz szűrésére is feltudom használni. Nem találtam volna ésszerűnek ezt a 1700L kilágyult fűtés vizet kiengedni és friss vízzel lecserélni. Ion cserélt v. deszt. víz ilyen mennyiségnél igen csak mélyen a zsebbe kellet volna nyúlni.
A „Naplopo”-nál feléből vehettél volna egy Stecát. Na mindegy ha már megvan, a HMV felső részén kellene egy merülő termosztátott rakni. Ezt kb. 40C°ra kéne be állítani a puffer feső részén is kell egy termosztát mely 45° ra van be áll. és a két termosztát sorba van kötve. Tehát ha a HMV teteje 40°alá megy és a puffer legalább 45°os felül kezdődhet a ráfűtés. Viszont nem tudom mit takar ez a köppenyhőcserélő, (dupla falú?) tehát ha a soláron kívül nincs még egy hőcserélő a HMV-ben úgy külső hőcserélővel tudsz ráfűteni, de ez már egy kicsit összetettebb feladat.
Nálam a kisebbik puffer tetejéről történik a ráfűtés, és azt tudom fűteni vegyessel és gázzal is. Persze a gáz marad a leg végső megoldásnak, 4 év óta még erre nem volt példa. Igaz a solár a puffert is fűti ha már felfűtötte a HMV-t.
Nem , a huzatszabályzó egy teljesen felesleges dolog . Hadd égjen az a fa , ha már a tűztérben van ... És szerinted mi fogja szabályozni az égést ? A keringető-szivattyút pedig ki kell számigálni , h mekkora kell . Nem hasból vágni , h egy 25-6-os pont jó lesz .
Alumíniumot közvetlenül nem ér az ötrétegűnél sem, ezért abban is használható. Nálam '84 óta megfelelt a trisó korrózióvédelemre, 10 éve már hencó cső is van a rendszerben. Némi tömítő funkciót is betölt, ritkábban kell újratömíteni a szelepeket.
Ha megkezdődik ez a gőzképződés, szerinted mennyit számít, hogy nyitott a rendszer? :)
Nagyon sokat.
A jól méretezett nyitott rendszerből pontosan annyi gőz távozik, amennyi a tűztérből elvont hővel elforralható.
S mivel a forráshő (2260kj/kg) nagyságrendekkel nagyobb, mint a víz fajhője [4.2kj/(kg°C)]. Így a folyamat sokkal kisebb hőmérséklet és nyomásnövekedéssel járhat, mint a zárt rendszerben. Ott a lefúvásig "betárolja" a rendszer a későbbi gőzrobbanás alapjául szolgáló energiát, s mivel nincs halmazállapotváltás, minden kJ a hőmérséklet növelésére fordítódik.
Van egy 25 éves vegyestűzelésű MEZŐGÉP kazánom. Kb 100 nm -es házat fűtök vele. 5 éve mellé rakattam egy Thermomax gázkazánt
(nem kombi) .Ezek egy rendszerben vannak.Télen csak néha használom a gázkazánt, csak fával szoktam fűteni.
Mos szertenék egy HAJDU indirekt (HajduIDE 150 F) bojlert a rendszerbe beépíteni. Azért ha fűtök akkor a bojlert is fűtöm egyben, ha meg nem fűtök akkor a villamos pótfűtés biztosítja a melegvízet.Van egy villanybojlerem a fűrdőszobába azt szertném kiváltani ezzel a Hajdu bojlerrel. Van e valakinek ezzel tapasztalata ? Vagy valami jótanács?
Például, hátul az A,B,C csonkok, de elől is van üres. 
