Bevett módszer ez ( a XIX. századi baromságok felemlegetése ) és nem tudsz vele mit kezdeni . Kérdeztem , hogy máshol is publikálja e az elméleteit/okfejtéseit , de nem válaszolt . Te/ti tudtok ilyesmiről ? Mert , ha tényleg csak az ilyen anonim fórumokon brillírozik ezekkel , az nagyon szánalmas ...
Röviden válaszolok, rengetegszer az általatok alkotott topikban és csak linkelek! Te meg ne itt válaszolgass, vagy tedd fel a kérdéseidet, ha zavar, különben csak provokálsz!
"Dehogy ugrottam, hiszen ez ugyannak a szónak a TÖVE, szó szerint! :))))))"
Már megint a következő szónál járunk.
Csak éppen ezeknek a szavaknak a hasonlóság ellenére nem ugyanaz a töve, mivel te most a régen meghaladott gyököt kevered a szótő fogalmával. Mivel továbbra sem értesz a nyelvészethez csak próbálsz szakszavakkal dobálózni.
Csak szólok, hogy szarul csinálod. Ez már annak is feltűnik, akinél megmaradt valami az általános iskolai nyeévtan tananyagból.
Külön bűbáj az ízglossza. Az adott ízvilág elterjedésének határai. Már látom is a következő vaskos monográfia címét.
A hun-magyar konyha ízglosszái.
--
Ui.
is (kötőszó), ős, íz, ízesülés, ismer - szavaink között etimológiai kapcsolat van, részeket összekötő szemantikai jelentéssel, amint csak a belátóképességed nem terjed ki e-témakörre sem.
Ősi örökség az ugor korból: vogul as (‘anyai nagyapa’), mordvin otjse (‘nagybácsi’), finn isä, szamojéd jasze (‘apa’). A régi magyar is, es alakokból ös lett, amelyben a magánhangzó csak a 18. század vége felé nyúlt meg. Lásd még isten, ős-.
"a szó első említése 1604 korábban csak a törzsököt használták."
Dehogy ugrottam, hiszen ez ugyannak a szónak a TÖVE, szó szerint! :))))))
És ezt írtam korábban: "Az eredeti türkök nem az ázsiai türkök voltak, hanem keletre kalandozó szkíta-hun (kun) törzsek. A törzs szót akkori "magyar" nyelven talán turku-nak/turcsu-nak mondhaták, mai szóalakjai pedig rokonértelmű szavakra bomlottak: törzs, torzsa, törek, derék..."
És lám:
toursii/tourci - Itt vannak a nyelvemlékeink róla.
---
Vagy szerinted milyen logika alapján hívhatták magyarul a honfoglalók a TÖRZSEIKET, ha nem ugyanennek a szónak a mai véghangzóitól megfosztott TŐ- szavának a korabeli képzésével?
Másrészt amikor ki-TÖR egy növéyy a földből, az hegyes és éles. MInt egy TŐR. Mint ahogy a tőrrel pedig előre kell törni.
"Mert valami olyasmit írtál: az egész sztyeppére jellemző nyelvjárás-határokat eredményezett melyek átlépik a nyelvi határokat. Van-e értelme a mondatrésznek? Vagy csupán arról van szó, hogy egyesek puccos nyelvészeti szakkifejezésekkel dobálóznak, anélkül, hogy értenének az adott kifejezés pontos értelmét. :-PP"
---
Úgy látszik, hogy te nem érted. A jelenséghatár azt jelenti, hogy kettéválik egy fonéma, de egy tőről fakadnak. Lehet ez etimológiai változások határa, de jelenthet csak szemantikai kapcsolatot! Tehát az a határvonal, ahol tetten-érhető a változás ugyanarra a jelentésre, vagy/és szóformára vonatkozóan. Ezek pedig éppen hogy átlépik a nyelvi határokat (nem csak a nyelvjárásit) pl. a KOCSI szavunk, csak nyelvészet hajlamos erről megfeledkezni.
:)))))))))))))))))))))))
Az izoglossza, vagy jelenséghatár a nyelvjárások egyes nyelvi sajátosságainak térbeli tagolódását leíró földrajzi vonal, amelynek egyik oldalán egy adott nyelvi jelenség (pl. egy lexikai elem: kukorica~tengeri, egy fonéma ejtésmódja: Szeged~Szöged) az egyik formában jelenik meg, a másik oldalán pedig egy másik formában.
"Igen, lathatólag meghaladja a képességedet hogy felfogd, hogy mit jelent az, ha egy szó etimológiailag egy TŐ-ről fakad. Tedd túl magad rajta, nem várhtó TŐLED megértés, akár mennyire TÖRtetsz is, nem juthatsz el a TŐ-től a TÖRZS-ig."
Most megint ugrottál egyet egy újabb szóra, amelynek megint semmi köze az eredeti felvetéshez. Ugyaninnen a törzset nem mered betenni, mert oda van írva, hogy a szó első említése 1604 korábban csak a törzsököt használták.
Ma már megírtam, de nem is reagáltál rá, mert egyértelműen cáfolja a szófejtegetéseidet.
"Mely nyelvben van még egy ilyen szó, amely pont olyan alakú, mint a türkök elnevezése, genealógiailag és katonai értelemben is használatos, benne van a törésre, a töredékre, a tőhőz tartozásra, a tőr szerűen elvékonyodó felfelé törésre vonatkozó jelentés?
Nincs másik ilyen nyelv."
Korlátolt vagy mint egy lépcsőház!
Mivel nem nagyon beszélsz idegen nyelvet, pláne kihalt belső-ázsiai nyelveket el sem tudod képzelni a dolgot.
Nem mindha nem lett volna betéve ide pl a szodgbóll magyarázat. De ilyenkor valaogy nem emlékszel rá ugye?
Igen, lathatólag meghaladja a képességedet hogy felfogd, hogy mit jelent az, ha egy szó etimológiailag egy TŐ-ről fakad. Tedd túl magad rajta, nem várhtó TŐLED megértés, akár mennyire TÖRtetsz is, nem juthatsz el a TŐ-től a TÖRZS-ig.
Mert valami olyasmit írtál: az egész sztyeppére jellemző nyelvjárás-határokat eredményezett melyek átlépik a nyelvi határokat. Van-e értelme a mondatrésznek? Vagy csupán arról van szó, hogy egyesek puccos nyelvészeti szakkifejezésekkel dobálóznak, anélkül, hogy értenének az adott kifejezés pontos értelmét. :-PP
Ui.:
Külön bűbáj az ízglossza. Az adott ízvilág elterjedésének határai. Már látom is a következő vaskos monográfia címét.
Mely nyelvben van még egy ilyen szó, amely pont olyan alakú, mint a türkök elnevezése, genealógiailag és katonai értelemben is használatos, benne van a törésre, a töredékre, a tőhőz tartozásra, a tőr szerűen elvékonyodó felfelé törésre vonatkozó jelentés?
"Minden történelmi tényt egyenként negligáltok, vagy félremagyaráztok, amikor világosan leírják a magyarokról külföldi kútfők az igazat. Nevezetesen a szkíta-hun-kun-szabir-avar-folytonosságot, a türk pedig törzset jelent, ami ráragadt az ázsiai türkökre. A törzs aszavunk régi. Ennek a korabeli alakját kellett használniuk a honfoglalóknak is. Szerinted mégis milyen szóval fejezhették ki a magyarok törzseik nevét a követségben? Turku (törek), turc(s)u (törzs). Ezzel. "
Te meg nem igazán tudod értelmezni a történeti tény fogalmát (az irodalmi toposzokról nem is beszélve.
A történelmi tény, hogy adott krónikás leírt valamit valamikor. Az nem történelmi tény hogy igaz is, amit leírt, csak annyithogy akkor úgy gondolta. Innentől kezdve az általad favorizált szkíta-hun-avar-szabir etc folytonosság irodalmi toposznak tekinthető, ami szintén létező és ismert fogalom, csak te nem akarsz tudomást venni róla.
A türk nem törzset jelent ezt is te találtad ki. Már a kínai korabeli források is másként magyarázzák a türk nevet, akik sokkal jobban ismerték az akkor és ott beszélt nyelveket, sőt akár maguktól a türköktől hallották. A világ összes nyelvésze sem osztja a lázálmaidat. A törzs szó első említése amúgy 1604-ből ered, korábban törzsök formában fordult csak elő. Mutatja a felkészültségedet, hogy még csak nem is érzed szükségét, hogy ennek utánanézz, pedig ez is történelmi tény lenne.
Dehogynem kapcsolható. A magyarok hét törzse turku néven mutatkozott be bizáncban, akik előtte erős szabirok viltak, tehát hunok.
A "szavartűaszfalü" görög alakból a népnév "szavart aszfal", ha az aszfal "erős" lenne görögül, Moravcsik lefordította volna. De nem görögül van, így egy ismeretlen nyelvű szónak nem adhatsz önkényesen jelentést, És a "szavart" SEM szabir.
Tehát sosem voltak "szabirok" a magyarok, és így hunok sem.
Ilyen enervált próbálkozásokkal egy elfekvőben sem próbálkozhatnál. Itt, tökös, két lábbal a földön álló és tájékozott magyarok között, pedig teljességgel reménytelen a helyzeted: egyetlen állításod sem került elfogadásra de még csak elgondolkodtatás szintjére sem bírtál egyet sem feltornázni. Hogy a tudományt már meg se említsem.
Minden történelmi tényt egyenként negligáltok, vagy félremagyaráztok, amikor világosan leírják a magyarokról külföldi kútfők az igazat. Nevezetesen a szkíta-hun-kun-szabir-avar-folytonosságot, a türk pedig törzset jelent, ami ráragadt az ázsiai türkökre. A törzs aszavunk régi. Ennek a korabeli alakját kellett használniuk a honfoglalóknak is. Szerinted mégis milyen szóval fejezhették ki a magyarok törzseik nevét a követségben? Turku (törek), turc(s)u (törzs). Ezzel.
"Priszkosz rhétor, a hun történelem során már megismert jeles bizánci történetíró számol be. 463 táján barbár követek jelentek meg Konstantinápolyban, a szaragur, urog (ogur) és onogur nép képviselői. E követek mesélték el, hogy a szavirok támadása elől menekültek el hazájukból, a szavirokat pedig az avarok kényszerítették továbbvonulásra. Az avarokat az Óceánból felszálló ködök és a griffmadarak nagy száma késztette erre. "
Priszkosz nagyon jól ismerte a hunokat, de a szavirok nem hunok voltak és 463 körül még messze keleten éltek.
"Nézetem szerint azért hívták a kaukázusi hunokat a bizánciak szabartoi aszfaloi-nak (erős, szilárd szövetségesnek), mert ők védték Nagy Sándor Kaukázusi Kapuját a turániak betörései ellen."
Vajon mi alapján alakult ki ez a nézeted, mivel a sabartoi aszfaloi első és egyetlen említése a DAI 950-ből, ahol egyértelműen a magyarok leszakadt néprészeit jelenti, de semmi köze a több száz évvel azelőtt élt szavírokhoz.
"Igen. Nem mondasz újat. Erről beszéltünk. Először a kaukázusi hunokat nevezték a szabíroknak a bizánciak, majd a függetlenné váló kazárokat - akikkelt szövetkeztek az arabok ellen kaukázusi hunok - a türkök. "
Ezt te is csak kitaláltad nem tudsz egyértelmű forrásokat hozni rá!
A bizánciak pontosan tudták, hohy kik a türkök, mert több követséget is indítttak egymáshoz (Menandrosznál maradt fenn több követség leírása). A kazárok első emltése is türkként van, de akkor még türk alatvalók voltak. A kazárokat függetlenedésük után mindíg kazároknak nevezték, mert azokkal is folyamatos diplomáciai kapcsolatban áltak, volt kazár hercegnő bizánci császár felesége, meg anyja. 552-ben Derbent elfoglalásakor a szavirokat és a kazárokat külön népként említik.
