Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Ami kapható a kereskedelemben huzat szab. nagyrészt biztonsági célt szolgál.
Tehát ha jól bevan állítva a kazán hőmérséklete szerint szabályoz, ez nincs közvetlen kapcsolatba a tűztérben uralkodó állapotokkal, ez csak a kazánvíz hőmérséklete alapján működik. Tehát ebből adódik, hogy részben biztonsági funkciót lát el és ha megszalad a kazán hőmérséklete akkor azt vissza folytja.
Nem kell Einstein-nek lenni, hogy felmérjük mennyire lehet hatékonyan szabályozni egy vegyes tüzelésű kazánt. Nem kell fizikusnak lenni, hogy van egy ideális égési pont amikor a leg hatékonyabb a tüzelés. Ha vissza van fojtva faszenet és kátrányt gyártunk, ha pedig túlzottan ég a varjakat ápoljuk. Tehát el kell találnunk azt a két véglet közötti ideális pontot, ezt pedig huzat szabályzó nélkül nem megy.
Tökéletesebb ha a füst hőmérséklete alapján történik a szabályozás hisz ez közvetlen kapcsolatban van a tűztérrel.
Ha nincs pufferod és nem egy Vigasz v. hasonló kazánod van lehetetlen egyenletes hőmérsékletet gazdaságosan biztosítani a lakásnak, még akkor sem ha éjt/nappalodat a kazán előtt töltöd.
a huzatszabályzó egy !biztonsági! berendezés. ha jól munkálkodsz alig kell. amikor igen, akkor viszont hamahama. nálam se szokik őkelme nagyon müxeni, de ez azért van, mert nem pakolom agyig a kazánt. aki gyakorló user, tudja mi-mennyi. és csak ritkán csinál ezen kívül eső dolgokat...
én inkább a pillangót használom, mert azzal jobban szabályozható a teljesítmény. persze alapvetően majdnem ugyanaz a mechanizmus, de valamiért szerintem sokkal jobb a kéményhuzatot szabályozni a kazán után, mint előtt. de majd az okosok megmondják, ha félrebeszéltem :-)
a kátrány az egy külön történet. szerintem így vagy úgy felüti fejét a veszteség. vagy a varjak melegednek vagy az égés tökéletlen. hogy melyik a rosszabb azt nem tudom alátámasztani...
talán egy kis kátrányt inkább bevállalok...(nincs puffer, jobb, ha tovább ég, különösen éjszaka)
"Ez nagyon szép." Örülök neki pedig nem én írtam, csak ide másoltam.
"Csak azt magyarázd meg, hogy a víz hőfokából, hogy lehet következtetni arra, hogy milyen intenzív az égés?" Olvasgass egy kicsit vissza megtalálod rá a választ!
"Én 1 telet fűtöttem végig huzatszabályzó nélkül. Hiányát nem éreztem meg." Én sok telet megéltem a feleségemmel, Sharon Stone nélkül, Hiányát én sem éreztem meg.
"Ha megpakolom a kazánt begyújtok, és a huzatszabályzót beállítom 80 fokra, mire leég a kazán a víz nem éri el a 80 fokot, csak a 70 fokot, a huzatszabályzó nem zár le, akkor, hogy is szabályozza az égést?" Az ön által beállított szabályozási értéket a víz hőfoka nem érte el. Ha kívánja hogy lezárjon állítsa 65-70 fokra. A huzatszabályzó rendeltetés szerűen működik, az elő beállításnak megfelelő mennyiségű levegőt juttatja be a kazán égésterébe.
"A huzatszabályzó arra való, ha megpakolod a kazánt, és a megtermelt hőt nem tudod időben elvinni, akkor lefolytja az égést, hogy ne forrjon a víz. Vagy ne menjen a víz hőfoka a huzatszabályzón beállított érték fölé" Ön ezzel megválaszolta a 4. pontban feltett kérdését
"Most ecseteljem, mi történik ha lefolytod az égést? Fagázok hogy égnek el, mennyi megy ki a kéményen??" Ne ecseteld! Ha aggódsz a fagázok elégése miatt meg hogy mennyi megy ki a kéményen, tegyél ellene! Ne rakj rá annyi tüzelőt, vidd el a meleget a kazánból időben, hogy optimális teljesítménnyel, kis veszteséggel és káros anyag kibocsájtással bömböljön az a kazán. Ez egyébként tudod egy szakma, úgy hívják hogy Kazánfűtő, abból is a szilárd tüzelés tagozat.Ezt meg lehet tanulni még amatőr szinten is,vannak itt a fórumon egy jó néhányan akiknek ez már megy. Tanulj te is, nem szégyen az, hisz senki sem az anyatejjel szívta magába a tudást.Magam is tanulok folyamatosan, mert szükséges.
Szeretnélek megkérni ne tegyél föl sok kérdést egyszerre, mert belegabalyodsz és kiderül hogy csak kötözködni akarsz.
Bocsi az enyhe szarkazmusért, te hoztad ki belőlem.
Utóirat: nem vagyok sértődős, de mindig hasonló kalappal köszönök vissza.
Csak azt magyarázd meg, hogy a víz hőfokából, hogy lehet következtetni arra, hogy milyen intenzív az égés?
Én 1 telet fűtöttem végig huzatszabályzó nélkül. Hiányát nem éreztem meg.
Ha megpakolom a kazánt begyújtok, és a huzatszabályzót beállítom 80 fokra, mire leég a kazán a víz nem éri el a 80 fokot, csak a 70 fokot, a huzatszabályzó nem zár le, akkor, hogy is szabályozza az égést?
A huzatszabályzó arra való, ha megpakolod a kazánt, és a megtermelt hőt nem tudod időben elvinni, akkor lefolytja az égést, hogy ne forrjon a víz. Vagy ne menjen a víz hőfoka a huzatszabályzón beállított érték fölé.
Most ecseteljem, mi történik ha lefolytod az égést? Fagázok hogy égnek el, mennyi megy ki a kéményen??
A vegyes tüzelésű kazánok, kandallók, nem automata kazánok és nem faelgázosító kazánok hasonlóképpen működnek és üzemeltetésük is igen hasonló. Lényegük a gravitációs füstgáz-eltávolítás. A külső levegő és a füstgáz sűrűség-különbségén alapul a működés.
A kéményben keletkező huzat a kazánon keresztül a rostély alól, a levegőnyíláson keresztül szívja az égéslevegőt. A rostélyon fekvő tüzelőanyag alá bejutó hideg levegő táplálja az égést, a melegedő kémény még nagyobb huzatot produkál, az égés egyre hevesebb. Az automatikus huzatszabályozó feladata a közel megfelelő mennyiségű levegő bejuttatása az égéstérbe. Sajnos egyet nem tud, lezárni a huzatszabályozó nyílást akkor, ha a tüzelőanyag már csak parázslik, hiszen az ő feladata az égés közbeni szabályozás: el kell venni a huzatot, ha a tüzelőanyag hevesen és és nyitni a nyílást, ha az intenzitása csökken. Ezt a kazán vizének hőmérsékletéből “tudja”, így ha csökken a víz hőmérséklete, nyitja a nyílást, ez akkor is előfordul, ha a tűz “leégett”. Ezért a vegyes kazánok mindenképpen felügyeletet igényelnek.
A kinézetük általában olyan, hogy három ajtó van egymás felett. A legfelső jobbára tisztítónyílás, alatta a tüzelőanyag-tér van, ezalatt pedig a tisztítóajtó a huzatszabályozó csappantyúval. A tűztér általában igen nagy méretű, ez azért szükséges, hogy egy nagyobb mennyiségű tüzelőanyagot be lehessen rakni, mert a gazdaságos üzemeltetéshez tapasztalati úton meg kell tudni határozni a szükséges tüzelőanyag-mennyiséget. Minden kazán üzemeltetésekor fontos adat az üzemeltetőnek a megrakások száma. Azért fontos adat ez, mert ha a kazán teljesítménye kicsi, akkor szinte folyamatos felügyeletet igényel, ha túl nagy, akkor pedig a veszteségek nagyok. Általánosan elmondható, hogy vegyes tüzelésű kazánt olyan épületekben célszerű telepíteni, ahol a felügyelet adott, vagy csak kiegészítő fűtésnek alkalmazzák az esti órákban, ill. ha napközben nincs szükség fűtésre.
Működtetésük egyszerű, ám némi gondolkodást igényel. A felső begyújtás adja leggazdaságosabb üzemeltetést és persze a legtisztábbat is. Az első begyújtás mindig felülről történjen, a megrakások pedig kisebb adagokban, ekkor megfelelő a kazán üzeme. A nagy mennyiségű adagolás szélsőséges hőmennyiség-ingadozással jár: amikor bekerül a tüzelőanyag, sokáig füstöl, majd amikor égni kezd, a teljes mennyiség lángra kap és igen gyorsan melegszik a kazán, ez azt is eredményezi, hogy gyorsan le is ég a tüzelő. Az ideális az lenne, ha a parázs alá lehetne rakni a friss tüzelőanyagot (a faelgázosító így működik). A felső begyújtásnál azonban nem szabad a tüzelőanyagot sűrűre rakni, mert az égéshez szükséges levegő nem jut el a lánghoz. Ha ez nem biztosítható, akkor kell nyitni a tűztér ajtaján levő nyíláson és szabályozni addig, amíg a tűz jól nem ég. Ezután ezt zárni kell és hagyni, hogy a huzatszabályozó végezze a dolgát.
A huzatszabályozó nem más, mint egy hőmérséklet-változás hatására mechanikus elmozdulással válaszoló szerkezet egy működtető karral és lánccal, amely a huzatszabályozó ajtót nyitja-zárja. Ennek beállítása fontos, ha pedig gyanú van rá, hogy nem, vagy rosszul működik, cserélni kell.
Figyelj Einstein . Értem én azt , hogy lefojtva a kazán pocsékolja cseppet a fát , de . Ha egyszer nincs pufferem , valószinű egyhamar nem is lesz , plusz ha nyáron a kazán csak a bojlerembe dolgozik , akkor szerinted mi fogja kordában tartani az égést ? Pillanatok alatt megszaladna a hőfok , nem ? Vagy csak én gondolkozom rosszul ?
Értem, tehát ha enyhén lúgos (pH8) még mindig jobb mintha savas lenne.
De ez csak a vas felületekre vonatkozik? Mert pl. nálam minden megtalálható (nemes fémen kívül) tehát vas, alu, réz, mü.a. Úgy tudom az alu. nem kedveli a lúgos dolgokat.
Ez igen, jól kifejtetted tudományosan, de azért vagyunk itt, hogy csak ránk ragad valami (a kormon kívül). És ha ma be is töltöttem a 7 ik X-et még van mit be pótolnom. Egyébként valóban pH 7 és nem 6,5 a semleges és nem latmusz papír hanem lakmusz de nevezzük indikátor papírnak. És kösz a precíz tájékoztatásnak csak meg jegyzek belőle valamit.
A folyamatot az enyhén savas közeg azért gyorsítja, mert a hidrogénionok a vasat vas(II)ionokig oxidálhatják, amelyek a levegő oxigénje hatására a vízcseppben oxidálódhatnak tovább.
A vas(III)ionok alakítják ki a vörösbarna rozsdát, amelynek összetételét általában a FeO(OH) képlettel adhatjuk meg.
Tehát a pH 8-10 közötti kazántápvíz lúgos, kevésbé oldja a vasalkatrészeket, a lágyított vízből nem válik le vízkő, ami szigetelő réteget képezhet a hőátadó felületeken.
"A pH érték, pH kifejezés meghatározása, pH számítás
A pH egy olyan szimbólum, ami egy oldat savas, illetve lúgos jellegére utal. A tiszta desztillált víz sav-lúg szempontból semlegesnek számít, értéke pH7, s ehhez képest lett meghatározva a savas, illetve a lúgos oldat minősége. 0-7-ig terjedő pH érték savasnak, 7-14-ig terjedő pH érték pedig lúgosnak vagy más szóval bázikusnak számít.
pH számítás - A pH érték kiszámításának képleteA pH érték kiszámításának képlete: pH érték = 1 liter oldatban található hidrogén ion koncentráció (gramm) reciprokának logaritmusa. Példa: 1 liter vízben 0,0000001 grammnyi hidrogén ion található. Ennek reciproka 10000000 (A reciprok az az érték, amivel az eredeti számot megszorozva 1-et kapunk, vagyis 0,0000001 x 10000000 = 1). A 10000000 logaritmusa pedig 7 (10 a 7. hatványon = 10000000). Így lett a desztillált víz pH értéke 7.
A pH kifejezést Soren Peter Lauritz Sorensen (1868-1939) dán biokémikus vezette be. A pH a "p(otenz) H(ydrogen)" kifejezés rövidítése, ami szó szerint hidrogén hatványt jelent. A szó eredetére vonatkozóan találkozhatunk még a "p(ower) of H(ydrogen)" elnevezéssel is, ami szintén hidrogén hatványt jelent (power = hatvány)."
Természetesen azt a "lukat" választom majd ahol semilyen akadály nincs. Igen, a villanybojlerekben is ilyen anód van és ha jól emlékszem van is itthon egy tartalék.
Annyit még, megnyugtatásodra, az anódos védelem a HMV rendszerekben használatos mert ugye a bejövő vezetékes víz az friss ezért sok elnyelt oxigént tartalmaz. Ez okozza a korrozió jelentós részét. az anód itt lép működésbe mivel magnézium-alumínium ötvözet, ezért az oxigén őt támadja meg először. Az anód kémiailag megköti az oxigént a "saját élete árán".A fűtési rendszerből az első fölfűtések alkalmával kiválik az elnyelődött oxigén gyakorlatilag.Tehét a te esetedben az anód 10 évig is üzemképesen működik. Amig van anód addig az korodál a rendszer többi alkatrésze védve van.
Hát igen pont ezért szűrögettem át vagy 3 napig a rendszert mert 4éve ami benne van az már biztos lágy víz nem beszélve van benne 4-5 falakon F1, tudom több kéne bele de ennyire futotta. (valamit csak ér)
Mindegy hova teszed gyakorlatilag csak legyen körülötte vízáramlás, és a leváló anyagoknak hely, elméletileg a védendő objektumhoz kellene szerelni, a legforróbb ponthoz. Ez nálam a vegyes kazán előremenő kilépő csonkja, de te teheted a pufferba is.
Gyakorlatilag a legfontosabb, az anód élete folyamán megsemmisül szétesik elfogy, legyen hely ahova lepogyognak a levált részek és ott leülepedjenek, ilyen helyek a rendszer legkisebb sebességű részei áramlásilag, ahol a legnagyobb a keresztmetszet, kazán és a puffer ilyen helyek.
Nekem a kazán kilépő csonkjánál volt hely lefele a víztérbe.
Hogyan tettem be, ez már "NASA" módszer, legalább is "Józsi bácsi" szerint.
A kilépő 2col, szűkül 1colra, itt van egy hegeszthető nem öntvény közcsavar, ebbe van bele heftelve(hegesztve) a 6os köracélból készült, kétszer görbített (griffolt) tartó. Ez kb. 6-8 centi hosszú. A 6os anyag végére egy kis belsőmenetes hüvely van hegesztve, ebbe kell beletekerni az anód menetes csonkját. Hogy milyen vastag a hüvely az attól függ hányas menetű az anód csonkja.Nekem olasz anódot sikerült vennem ennek M6-os a menetes csonkja, igy nekem ez 10-es átmérőjű, maga az anód úgy 20 centi körüli hosszú és 30 egynéhány miliméter átmérőjű.
Tehát az egyik végén behegesztett, görbített kis anyamenetes csonk teszi lehetővé a fémes kötést, valamint ha összeszereled egytengelyűvé teszi a közcsavart és az anódot. Szereled össze őket fixre, közcsavar+tartó+anód. Ha szükséges kicsit görbíteni kell rajta hogy ne körözzön, kóvályogjon, ne üssön az anód amikor tekered bele a közcsavart a menetbe. Az egytengelyűség az fontos hogy ne érjen az anód a kazánban semmihez, lógjon a vízben. Ha hozzáér a kazán falához akkor hatástalanná válik, csak a menetes csonkon keresztül kapcsolódhat fémesen a rendszerhez.
A kétcolos csonkon bőven lefér az anód a kazánba. A közcsavar belsejében némi szűkületet okoz a behegesztet hatos anyag de ez gyakorlatilag elhanyagolható.
Remélem ha többször elolvasod rájössz hogyan néz ki az egész nem kell lerajzolnom.
Például, hátul az A,B,C csonkok, de elől is van üres. 
