Az utókeringtetésre azért van szükség, hogy a kazán leállása után ne maradjon melegvíz (forróvíz) a kazánban. Ezzel csökkenthető a kazán elvízkövesedésének veszélye, ugyanis a kazán leállását követően még üzemelő cirkulációs szivattyú kimozgatja a forróvizet a kazánból. Ennek ideje fél perc körülinek választható, ha választható. Általában nem a lakossági fogyasztó dolga ennek beállítása. W8
A hagyományos felépítésű és a kondenzációs kazánok kondenzációra hegyező összehasonlítása egy kimásolt mértékadó idézet szerint a következő:
" A hagyományos, régi konstrukciójú készülékeknél az égéstermék hőmérséklete 170200 °C körül van, a korszerű nagy hatásfokú kazánoknál 120-130 °C, de mindenesetben 100 °C fölötti, hogy a gázégetés során keletkező vízgőz eltávozzon, és necsapódjon le a kéményben. A lecsapódás, azaz kondenzáció során a víz ugyanis feloldjaa füstgázban szintén jelen lévő szén-dioxidot és nitrogén-oxidokat, és savassá (pH 3,54) válik. A hagyományos készülékekben a kondenzáció nemkívánatos jelenség, mertlassan, de biztosan erodálja a készülék fém alkatrészeit.
Nem így a kondenzációs készülékekben. Az égéskor keletkező füstgázban lévő többletenergia felhasználható a fűtési visszatérő víz hőmérsékletének megemelésére,így a kazánnak már kevesebbet kell dolgoznia azon, hogy a kívánt hőfokot elérje. Az égéstermék olyan mértékben lehűl (>100-ról 60 °C alá) hogy a benne lévő gőzkicsapódik, és savas vízzé, azaz kondenzátummá alakul át. A hagyományoskészülékeket ez a víz ugye károsítja, de a kondenzációs készülékek kialakítása eleveolyan, hogy a kondenzátum károkozás nélkül elfolyik a nemesacél hőcserélő miatt ."
Ebből én azt olvasom ki, hogy az előremenő víz hőmérsékletétől független jelenségek miatt tartjuk jónak a kondenzációs kazánokat. W8.
Látod, itt vannak a gondok. Egy kondis kazánt tudni kell üzemeltetni. Ha valaki pénzt nem sajnál a kondis kazán feláráért, az miért akarja megspórolni a kondiskazán időjáráskövető szabályozását?! Hidd el, ha rossz a ház szigetelése és csak radiátorok vannak, időjáráskövető szabályozással akkor is megvalósul a kondenzációs üzem a fűtésidény nagy részébe! ( és ezt nem csak én mondom)
A padlófűtés előtt van egy háromjáratű keverőszelep és saját szivattyúja van a padlónak, hiába szabályozom le a köröket, a keverőszelepig lesz áramlás és ugyanúgy ne jut szufla a másik irányba. De ettől függetlenül is az lenne a tuti, hogy külön tudnám elektronikusan szabályozni, hogy merre mennyi víz mehessen.
És a visszacsapószelepre tudtok ajánlani valamit, ami csendben van és jó is?
Sziasztok! Van itthon egy csomó laminált padló alá való vékony habfólia, ez alkalmas lehet fűtéscső szigetelésére? A visszatérő vascsöveket akarnám betekerni vele.
Ha csak radiátorai vannak, és nem nagyon jó a hőszigetelése (sok a fűtési igénye) , azt csak magas hőmérsékleten lehet elérni adott mennyiségű radiátorral. Ha folyton 70-es előremenőre van szüksége akkor tényleg nincs értelme a kondis kazánnak.
Fűtési rendszer átszervezésénél, finomításánál probléma merült volna fel: a kazán fűtési előremenője 2 osztó-gyűjtőhöz ágazik szét; a gond az, hogy külön-külön engedélyezve mindegyik jól működik, de együtt járatva a padlófűtés osztója "elviszi a tömegáramot", a másik irányba alig jut áramlás. Szeretnék egy olyan szelepet betenni, amivel elektronikusan (valamilyen vezérléssel) és analóg módon, azaz fokozatmentesen (tehát nem csak nyit/zár elven) tudom állítani, hogy melyik osztóhoz mekkora tömegáram jusson el. Gondolom itt is a visszatérőre érdemes a fojtást tenni, a kérdés az lenne, hogy a visszatérők találkozására lenne érdemes egy olyan szelepet betenni, ahol állítható, hogy az A-B irányból mennyit engedjen át vagy külön-külön kellene 1-1 szelep a visszatérők fojtására?
Tud-e valaki bevált/megbízható típust, ami megfizethető is ezekre az esetekre?
Más: visszacsapó szelep, fém szeleptányéros, egy idő után elkezdett kótogni. A műanyag gondolom csendben lenne, de igaz-e, hogy relatíve rövid az élettartama. Itt tudtok-e valami megbízható és halk típust?
Én is hasonló cipőben járok, de nálam teljesen hagyományos lapradiátoros (11 radiátor két szinten) van. A felújtás megvolt, az épület A kategóriájú lett 12cm fal, 15cm tetősík és 8cm XPS lábazati szigeteléssel, meg 4-5cm XPS padló alatti szigeteléssel (padlófűtés már nem fért el fizikailag). 3rétegű ablakok, leszámítva a kis tetőablakokat.
Vaillant VUW 242/2-3 5-6 év körüli kazánom van, és mindenki azt tanácsolta amit W8 is, hogy ne dobjam ki, nem éri meg lecserélni, előbb hajtsam ki.
Viszont a beállításaival bajom van.
VRT40 termosztátom van (vagy talonban egy Siemens RDE10.1) és három vezetékkel analóg szabályzással bekötöttem. Elég össze-visszának tűnik a működés, hol ki-be kapcsol, sokszor bekapcsol és nem is fűt szinte semmit (akkor meg minek kapcsolt be) és kikapcsol.
Vaillant azt tanácsolja egy fél sorban (de nem írják le miért) hogy ha túlméretezett a kazán, pl. melegvízkészítés miatt, akkor menjen kétpont üzemmódban.
Első kérdésem a szakértőkhöz: ha már úgyis kétpont üzemmódban kéne mennie, akkor nem lenne jobb a Siemens programozhatót beüzemelnem? (azzal legalább lehetne éjszakai-nappali szabályzást, és szerintem pontosabb is, mint a VRT40).
A másik kérdésem, hogy a szabályozható paramétereket (részterhelés max. teljesítménye, utókeringtetés ideje, illetve az újbóli gyújtás tiltása) mi alapján és milyen értékre érdemes állítani?
Van energetikai felmérésem, pontos adatok, hogy modellezve milyen hőigénye van a háznak, stb.
Pár dolog a fórumról a Honeywell öntanuló termosztátok lelkivilágáról:
A Honeywell szabályzási algoritmusa: arányos integráló. A készülék ezt a gyakorlatban úgy valósítja meg, hogy a parancsolt és az aktuális hőmérséklet közti nagy különbség esetén folyamatosan, míg kis különbség esetén (Arányossági tartomány gyári beállítás: 1,5°C) szakaszosan üzemelteti a kazánt.
A Honeywell digitális szobatermosztát, amely időciklusos működési elvvel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a CIKLUS paraméter értékétől függően meghatározott hosszúságú időciklusonként végez számításokat. A készülék ilyenkor azt dönti el, hogy az adott időciklusban hány percet kell fűteni és hány percet nem. A számítás alapjául a parancsolt hőmérséklet érték és az aktuális szobahőmérséklet érték szolgál. Amennyiben a két hőmérséklet érték különbsége nagyobb az ARÁNYOSSÁGI TARTOMÁNY-nál, a készülék a teljes időciklusban bekapcsolva tartja a kazánt, ha ez e különbség kisebb - tehát az aktuális szobahőmérséklet érték már bent van az arányossági tartományban, a készülék az időciklus csak egy részében kapcsolja be a kazánt. Az ARÁNYOSSÁGI TARTOMÁNY értéke gyárilag 1.5K, amely az értéket csökkentve esetleges hőmérséklet lengést, növelve lassabb felfűtést eredményezhet. Természetesen kisérleti jelleggel el lehet az értéket állítani, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az 1.5K megfelelő érték.
A padlófűtés szabályzása a rendszer nagy hőtehetetlensége - lassúsága - miatt nehezebb kérdés, minden esetben az adott rendszertől függ. Ezért pontos paraméter értékeket nem tudunk javasolni, az illesztést egy kis próbálgatással lehet a legjobban megtenni. Az állítandó paraméterek: Ciklus: Javasolt érték 3, amely 20 perces ciklusidőt eredményez. Minimum bekapcsolási időtartam A gyári érték 1 perc, de ezt egy padlófűtési rendszer "meg sem érzi". Itt javasolt próbálkozni 2, 3...5 perces értékekkel. Fontos tudni, hogy a termosztát beállítását nem átmeneti időszakban kell elvégezni, hanem téli időszakban, mert ekkor a legfontosabb a pontos működés. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a készülék átmeneti időszakban nem fog jól működni.
A Honeywell a hőmérséklet ingadozás mértékének csökkentése érdekében rövid időszakokra akkor is bekapcsolja a fűtést, ha a parancsolt érték és az aktuális belső hőmérséklet érték megegyezik. Ezzel a rá-ráfűtéssel próbálja a hőveszteséget pótolni, a hőmérséklet csökkenés sebességét mérsékelni. Akkor amikor a parancsolt érték és a helyiség hőmérséklet a Cikluson belül folyamatosan egyezik, az adott időciklusban a készülék a Minimum bekapcsolási időtartam értékének beállított időtartamig mindennképpen fűt. Amennyiben a belső hőmérséklet magasabb a parancsolt értéknél, a készülék nem kapcsolja be a kazánt.
A konyhamalac használata, illetve utólagos felszerelése komoly dugulásveszéllyel járhat a szennyvízelvezető csőhálózatban. Különösen akkor igaz ez, ha nem a konyhamalac okozta többletterheléshez lett kialakítva a konyhai szennyvízelvezetés.
ha elolvasod, valami tpi vagy milyen algoritmussal mukodik. nem ugy mint a hagyomanyos, hogy 20.5-nel be, 21.5-nel ki. hanem probalja megtanulni, hogy milyen hosszu idokre kell elinditsa a kazant hogy allando maradjon a homerseklet. mivel nincs kint hideg, keves futes eleg...
Most utána néztem ennek amit írtál, tartomány (érzékenység) amin belül mozog 0.2 fok! Szerintem ez baromság, iszonyat érzékeny! Néztem a régi tekerős érzékenység 0.5 fok, szerintem ezt még simán nem érzékeli az ember! Lehet cserélnem kéne? :)
Én azt értem, hogy így lesz állandó a lakás hőmérséglete, de még a 4-5 perces működési időt is kevésnek tartom, nálam legalábbis van 11 radiátor cirko bekapcs elkezdi a 30 egynehány fokos vizet keringetni, mire lekapcsol még mindig csak 3-4fokot emelkedett az előre menő víz hőmérséglete, azzal nem lehet fűteni! Az 1-2 perces működési időröl nem is beszélve talán éppen a radiátorig eljut a langyos (???) víz!
Sajnos nem kondis kazán lebeszéltek róla, hogy nem jöhetett volna létre a kondenzáció!
Ennek a termosztatnak ez a lenyege. Ugy tartja minimalis ingadozassal a szoba homersekletet, hogy kis idokre kapcsolja be a kazant.
Az atlag usernek ez az elvarasa pontosan. Hogy ne 20 es 22 fok kozott lengedezzen a szoba homerseklete, hanem legyen 21.00 fok es kesz. Ezt meg igy lehet elerni.
Majd ha hidegebb lesz kint, hosszabbak lesznek a menetek, ne felj. Kondis kazanod van?
Következő a gondom, 22 fokra van állítva a termosztát, és többször bekapcsol, de csak 1-2 percre nagyon ritka a hosszabb működési idő!
Nem lehet valahogy beállítani, hogy ne induljon be ilyen sokszor?
Szerintem teljesen feleslegesek ezek az 1-2 perces indulások mivel ez idő alatt még a vizet sem tudja kellő képpen felmelegíteni mire már le is kapcsol! Valamint a kazánnak sem hiszem, hogy jó megy 2 percet és kikapcs!
Ezek a termosztátok nem úgy működnek, ha beállítok egy kívánt hőfokot addig megy, majd ha megint esik a hőmérséglet beindul és a beállított értékig működteti a cirkót!?
Olvastam a kezelésében ezt a ciklus rátát ez most 6-on van érdemesebb lenne 3-ra állítanom?
Illetve van egy olyan, hogy arányossági sáv szélesség, gyárilag 1.5C ez mire szolgál?
2. a padlo+radiator temat ha csak lehet el kell kerulni. kondenzacios kazannal plane. bazi bonyolult es keves jol mukodo megoldas van. (es ezek nem olcsok) meg kell meretezni abban a ket szobaban a radiatort olyan hatalmasra, hogy elmenjen a padlofutes vizhomersekletevel, vagy oda kell tenni egy keves fal/mennyezet csovezest.
3. padlofutessel kevesbe lenyeges a puffertartaly.
Milyen szempontok határozzák meg, hogy érdemes-e pufferes rendszerre átváltani az előzőkben leírt esetben?
Csak 2 szobát (kb 35 m2) szeretnék radiátorral fűteni (a két szoba között lesz egy cserépkályha is), a másutt csak padlófűtést (70 m2) tervezünk.
A puffer tartály elhelyezése közvetlen fürdő (itt van a kazán) alatti fűtetlen pincében megoldaható. (a fűtés csövek elvezetését az új aljzatbetonba tervezzük)
Tanácsot kérnék a jelenlévő szakiktól, hogy a radiátorok között, ránézésre uaz, mi lehet a különbség? talán a lemezvastagság, vagy a szemmel nem látható "hajtogatása", és hő leadása, vagy mi? csak márka kérdése lenne esetleg?
2. Dunaterm acéllemez lapradiátor 10 év garanciával, kompakt kivitel. Magasság: 500 mm Hosszúság: 2000 mm Teljesítmény: 3318 Watt (90/70/20°C). Az ár tartlamazza az egységcsomagot is!
32 200 Ft
3. FIX TREND kompakt radiátor, 22K/500x2000mm
Minőségi acéllemez, vékony profil és ponthegesztett konvektor lemezek az optimális hőteljesítmény eléréséhez Hőleadó képesség a DIN EN 442 előírásnak megfelelő radiátoroknál különösen magas
