radiatoros futesnel a termosztatot a "leghidegebb" szobaba kell tenni. egy eszaki fekvesu haloszoba tokre megfelel. ajtajat becsukod, ugy a legjobb! komolyan.
az alap felallas az, hogy a radiatorokon termofejek vannak, az egyes helyisegek homersekletet a termofejjel szabalyozzuk. a termosztatos szobaban nincs termofej, es nem tekergetjuk a radiatort, es a termosztatot sem.
Mivel a termosztatos szoba a leghidegebb, elobb hul ki mint a tobbi, es kesobb melegszik fel. Mivel o inditja a kazant, tuti tobbet megy a kazan, mint a tobbi szobanak szukseges. A tobbi szoba ettol meg nem lesz tulfutve, mert ha elerte a kivant homersekletet, a termofejek korlatoznak.
Tényleg nem egyszerű. Viszont a hálószoba biztosan rossz, hiszen becsukod az ajtaját aztán már köze sincs a lakás nagy részének hőmérsékletéhez. Én a nappali kandallóval szembeni sarkába raknám (a hálóhoz). De olyan igazán jó helyet nem találtam én sem...
Középre raktuk a kéményt és amikor tehetjük kandallózunk, így sajnos a középső egybefüggő tér kiesett, fürdő, wc, mosókonyha szintén kiesik, tehát maradt a 3 szoba!
Remélem a kép többet segít! (ha a terven szereplő szám megzavarna a háló 3x3m lett)
gabrielke: A temosztátot a hálóba raktam egy 9m2 helység radiátorral szembe lévő falra!
Blue_Sky_007: Köszi az ismertető, azóta olvasgatom a lelki világát ennek a ,,remek" okos kis kütyünek!
A ciklus levettem 3-ra valamint a min. fűtési időt feltoltam 5 percre azóta nincs olyan gyakori ki/be kapcsolgatás!
Még ezen az arányossági sávon gondolkozom, hogy pár tized fokkal emelem, de várok egy pár napot ahogy gabrielke is írta, hogy kicsit beálljon a termosztát!
PetiCsokvaomány:Félre értettél, vagy félrevezetően írtam, nem a könnyűszerkezetes ház miatt írtam, hogy nem lehet kondis kazán, csak megjegyeztem, hogy könnyűszerkezetes a ház! Ahogy utólag olvasom hülye helyre írtam!
Csak radiátoros fűtés van, a tavalyi évből kiderült sikerült kellő képpen ,,túlméretezni" a radiátorokat, nem igazán akar a cirkó túl nagy előremenővel fűteni (max. 40-45fok) simán befűti a kecót, no meg amennyire lehetett becsomagoltuk a házat, U=0.15 fal/födém!
5kW-ig tud lemodulálni (SD IsoTwin). Van service-manual is :) sokat kísérletezem vele,de lehúzva lett jobb a fogyasztás és a komfort. De eljöhetsz kísérletezni, ha végtelen az időd :)
Ne feledd,az enyhe telek miatt eléggé hosszúak az átmeneti időszakok.
Ezenkívűl, inkább menjen a kazán 1 órával többet 50C előrés vízzel,minthogy felvigye 70 C-re(a kinti nagyon hideg miatt), rontva a kondenzáció hatásfokát.
Elhiszem, hogy lehet vele probléma, de nem lepődnék meg rajta, ha neked az okozná a gondot, hogy túl van méretezve a kazán. Ugye akkor nem tud annyira lemodulálni mint egy kissebb telljesítményű és csak ki be kapcsol, meg persze ha kombi kazán, akkor eleve túl kell méretezni, hogy tudjon melegvizet csinállni....
meg, álltalában állítani lehet a fűtési jelleggörbe meredekségét, ha az nem jó, az is okozhat gondokat.
Az utókeringtetésre azért van szükség, hogy a kazán leállása után ne maradjon melegvíz (forróvíz) a kazánban. Ezzel csökkenthető a kazán elvízkövesedésének veszélye, ugyanis a kazán leállását követően még üzemelő cirkulációs szivattyú kimozgatja a forróvizet a kazánból. Ennek ideje fél perc körülinek választható, ha választható. Általában nem a lakossági fogyasztó dolga ennek beállítása. W8
A hagyományos felépítésű és a kondenzációs kazánok kondenzációra hegyező összehasonlítása egy kimásolt mértékadó idézet szerint a következő:
" A hagyományos, régi konstrukciójú készülékeknél az égéstermék hőmérséklete 170–200 °C körül van, a korszerű nagy hatásfokú kazánoknál 120-130 °C, de mindenesetben 100 °C fölötti, hogy a gázégetés során keletkező vízgőz eltávozzon, és necsapódjon le a kéményben. A lecsapódás, azaz kondenzáció során a víz ugyanis feloldjaa füstgázban szintén jelen lévő szén-dioxidot és nitrogén-oxidokat, és savassá (pH 3,5–4) válik. A hagyományos készülékekben a kondenzáció nemkívánatos jelenség, mertlassan, de biztosan erodálja a készülék fém alkatrészeit.
Nem így a kondenzációs készülékekben. Az égéskor keletkező füstgázban lévő többletenergia felhasználható a fűtési visszatérő víz hőmérsékletének megemelésére,így a kazánnak már kevesebbet kell „dolgoznia” azon, hogy a kívánt hőfokot elérje. Az égéstermék olyan mértékben lehűl (>100-ról 60 °C alá) hogy a benne lévő gőzkicsapódik, és savas vízzé, azaz kondenzátummá alakul át. A hagyományoskészülékeket ez a víz ugye károsítja, de a kondenzációs készülékek kialakítása eleveolyan, hogy a kondenzátum károkozás nélkül elfolyik a nemesacél hőcserélő miatt ."
Ebből én azt olvasom ki, hogy az előremenő víz hőmérsékletétől független jelenségek miatt tartjuk jónak a kondenzációs kazánokat. W8.
Látod, itt vannak a gondok. Egy kondis kazánt tudni kell üzemeltetni. Ha valaki pénzt nem sajnál a kondis kazán feláráért, az miért akarja megspórolni a kondiskazán időjáráskövető szabályozását?! Hidd el, ha rossz a ház szigetelése és csak radiátorok vannak, időjáráskövető szabályozással akkor is megvalósul a kondenzációs üzem a fűtésidény nagy részébe! ( és ezt nem csak én mondom)
A padlófűtés előtt van egy háromjáratű keverőszelep és saját szivattyúja van a padlónak, hiába szabályozom le a köröket, a keverőszelepig lesz áramlás és ugyanúgy ne jut szufla a másik irányba. De ettől függetlenül is az lenne a tuti, hogy külön tudnám elektronikusan szabályozni, hogy merre mennyi víz mehessen.
És a visszacsapószelepre tudtok ajánlani valamit, ami csendben van és jó is?
Sziasztok! Van itthon egy csomó laminált padló alá való vékony habfólia, ez alkalmas lehet fűtéscső szigetelésére? A visszatérő vascsöveket akarnám betekerni vele.
Ha csak radiátorai vannak, és nem nagyon jó a hőszigetelése (sok a fűtési igénye) , azt csak magas hőmérsékleten lehet elérni adott mennyiségű radiátorral. Ha folyton 70-es előremenőre van szüksége akkor tényleg nincs értelme a kondis kazánnak.
Fűtési rendszer átszervezésénél, finomításánál probléma merült volna fel: a kazán fűtési előremenője 2 osztó-gyűjtőhöz ágazik szét; a gond az, hogy külön-külön engedélyezve mindegyik jól működik, de együtt járatva a padlófűtés osztója "elviszi a tömegáramot", a másik irányba alig jut áramlás. Szeretnék egy olyan szelepet betenni, amivel elektronikusan (valamilyen vezérléssel) és analóg módon, azaz fokozatmentesen (tehát nem csak nyit/zár elven) tudom állítani, hogy melyik osztóhoz mekkora tömegáram jusson el. Gondolom itt is a visszatérőre érdemes a fojtást tenni, a kérdés az lenne, hogy a visszatérők találkozására lenne érdemes egy olyan szelepet betenni, ahol állítható, hogy az A-B irányból mennyit engedjen át vagy külön-külön kellene 1-1 szelep a visszatérők fojtására?
Tud-e valaki bevált/megbízható típust, ami megfizethető is ezekre az esetekre?
Más: visszacsapó szelep, fém szeleptányéros, egy idő után elkezdett kótogni. A műanyag gondolom csendben lenne, de igaz-e, hogy relatíve rövid az élettartama. Itt tudtok-e valami megbízható és halk típust?
Én is hasonló cipőben járok, de nálam teljesen hagyományos lapradiátoros (11 radiátor két szinten) van. A felújtás megvolt, az épület A kategóriájú lett 12cm fal, 15cm tetősík és 8cm XPS lábazati szigeteléssel, meg 4-5cm XPS padló alatti szigeteléssel (padlófűtés már nem fért el fizikailag). 3rétegű ablakok, leszámítva a kis tetőablakokat.
Vaillant VUW 242/2-3 5-6 év körüli kazánom van, és mindenki azt tanácsolta amit W8 is, hogy ne dobjam ki, nem éri meg lecserélni, előbb hajtsam ki.
Viszont a beállításaival bajom van.
VRT40 termosztátom van (vagy talonban egy Siemens RDE10.1) és három vezetékkel analóg szabályzással bekötöttem. Elég össze-visszának tűnik a működés, hol ki-be kapcsol, sokszor bekapcsol és nem is fűt szinte semmit (akkor meg minek kapcsolt be) és kikapcsol.
Vaillant azt tanácsolja egy fél sorban (de nem írják le miért) hogy ha túlméretezett a kazán, pl. melegvízkészítés miatt, akkor menjen kétpont üzemmódban.
Első kérdésem a szakértőkhöz: ha már úgyis kétpont üzemmódban kéne mennie, akkor nem lenne jobb a Siemens programozhatót beüzemelnem? (azzal legalább lehetne éjszakai-nappali szabályzást, és szerintem pontosabb is, mint a VRT40).
A másik kérdésem, hogy a szabályozható paramétereket (részterhelés max. teljesítménye, utókeringtetés ideje, illetve az újbóli gyújtás tiltása) mi alapján és milyen értékre érdemes állítani?
Van energetikai felmérésem, pontos adatok, hogy modellezve milyen hőigénye van a háznak, stb.
Pár dolog a fórumról a Honeywell öntanuló termosztátok lelkivilágáról:
A Honeywell szabályzási algoritmusa: arányos integráló. A készülék ezt a gyakorlatban úgy valósítja meg, hogy a parancsolt és az aktuális hőmérséklet közti nagy különbség esetén folyamatosan, míg kis különbség esetén (Arányossági tartomány gyári beállítás: 1,5°C) szakaszosan üzemelteti a kazánt.
A Honeywell digitális szobatermosztát, amely időciklusos működési elvvel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a CIKLUS paraméter értékétől függően meghatározott hosszúságú időciklusonként végez számításokat. A készülék ilyenkor azt dönti el, hogy az adott időciklusban hány percet kell fűteni és hány percet nem. A számítás alapjául a parancsolt hőmérséklet érték és az aktuális szobahőmérséklet érték szolgál. Amennyiben a két hőmérséklet érték különbsége nagyobb az ARÁNYOSSÁGI TARTOMÁNY-nál, a készülék a teljes időciklusban bekapcsolva tartja a kazánt, ha ez e különbség kisebb - tehát az aktuális szobahőmérséklet érték már bent van az arányossági tartományban, a készülék az időciklus csak egy részében kapcsolja be a kazánt. Az ARÁNYOSSÁGI TARTOMÁNY értéke gyárilag 1.5K, amely az értéket csökkentve esetleges hőmérséklet lengést, növelve lassabb felfűtést eredményezhet. Természetesen kisérleti jelleggel el lehet az értéket állítani, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az 1.5K megfelelő érték.
A padlófűtés szabályzása a rendszer nagy hőtehetetlensége - lassúsága - miatt nehezebb kérdés, minden esetben az adott rendszertől függ. Ezért pontos paraméter értékeket nem tudunk javasolni, az illesztést egy kis próbálgatással lehet a legjobban megtenni. Az állítandó paraméterek: Ciklus: Javasolt érték 3, amely 20 perces ciklusidőt eredményez. Minimum bekapcsolási időtartam A gyári érték 1 perc, de ezt egy padlófűtési rendszer "meg sem érzi". Itt javasolt próbálkozni 2, 3...5 perces értékekkel. Fontos tudni, hogy a termosztát beállítását nem átmeneti időszakban kell elvégezni, hanem téli időszakban, mert ekkor a legfontosabb a pontos működés. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a készülék átmeneti időszakban nem fog jól működni.
A Honeywell a hőmérséklet ingadozás mértékének csökkentése érdekében rövid időszakokra akkor is bekapcsolja a fűtést, ha a parancsolt érték és az aktuális belső hőmérséklet érték megegyezik. Ezzel a rá-ráfűtéssel próbálja a hőveszteséget pótolni, a hőmérséklet csökkenés sebességét mérsékelni. Akkor amikor a parancsolt érték és a helyiség hőmérséklet a Cikluson belül folyamatosan egyezik, az adott időciklusban a készülék a Minimum bekapcsolási időtartam értékének beállított időtartamig mindennképpen fűt. Amennyiben a belső hőmérséklet magasabb a parancsolt értéknél, a készülék nem kapcsolja be a kazánt.
A konyhamalac használata, illetve utólagos felszerelése komoly dugulásveszéllyel járhat a szennyvízelvezető csőhálózatban. Különösen akkor igaz ez, ha nem a konyhamalac okozta többletterheléshez lett kialakítva a konyhai szennyvízelvezetés.
ha elolvasod, valami tpi vagy milyen algoritmussal mukodik. nem ugy mint a hagyomanyos, hogy 20.5-nel be, 21.5-nel ki. hanem probalja megtanulni, hogy milyen hosszu idokre kell elinditsa a kazant hogy allando maradjon a homerseklet. mivel nincs kint hideg, keves futes eleg...