Tehát ez azt bizonyítja, hogy a mai (mi általunk elismerten) Szent Korona már az 1700-as évek elején, Mária-Terézia előtt is ÍGY NÉZETT KI!!(mégis csak az Udvar neves, hivatásos festője készítette...s nem csupán egy rajz!)
"karambolfoci" felvetése valóban érdekes.
Ám az általad belinkelt festmény egyértelműen tanúskodik arról, hogy az 1790 táján megjelent, két korona rajzát bemutató és szöveggel ellátott rajz mondanivalója helytálló.
Igen, a fentiről hitték sokáig, hogy az,...de VALÓJÁBAN az alsó rajz mutatja helyesen a Szent Korona kinézetét!
---
Az már egy másik kutatás témája, hogy korábban miért mást, egy kissé hasonlót, nagyjából azonos kinézetűt propagáltak.
Tán mégis csak igaz lehet felvetésem, miszerint a korábbi korokban történt lopások, kicsempészések keserű tapasztalata indította arra a rajzolókar, hogy NE FEDJÉK FEL az igaz, a pótolhatatlan SZENT KORONA képét?
Mert ez tényleg a mai kinézet. De vajon mi az oka annak, hogy annyira eltérő ábrázolások vannak?
Itoérambolafoci felvetései jogosak, mégha körömszakadtáig véd egyféle elméletet. Valamiért mégiscsak kétféle ábrázolása van a koronának, markánsan elkülönülő jegyekkel.
Az ő listájához én felvenném azt is, hogy a kónuszos korona ábrázoláson mindig hangsúlyos szerepet kap a gyöngysor. Míg a mai koronán ez sokkal visszafogottabb.
Krisztus földi helytartójának megválasztásába a pápaság által adott joggal a világon csak egyetlen világi uralkodó szólhatott bele: a Szent Koronával felkent magyar király. A jog eredete egyes történészek szerint abban keresendő, hogy a magyar királyt nem apostolinak, hanem apostolnak ismerték el. Mint a vétójog is mutatja, ehhez mérték jogait, de ehhez mérték az Árpádok, s aztán a többi magyar király kötelességeit is. S velük együtt Magyarország, a magyar nemzet kötelességét is a hit terjesztésében és megvédésében. A vétójoggal a magyar király ritkán élt. Legutóbb Ferenc József használta - nem az osztrák császár, hanem a magyar király jogán -, amikor 1905-ben megvétózta a franciabarát és szabadkőműves hírében álló Rampolla bíboros pápává választását. Írjuk le tehát még egyszer: a Szent koronával megkoronázott magyar királynak vétójoga volt a pápaválasztásnál. Egy kis érdekesség a múltból, vagy több annál
Pálffy nem feltételezi, hanem tudja, hogy a rajzok a magyar beavató koronáról készültek.Mégpedig azért tudja, mert ezek az ábrázolások minden lényeges részletükben megegyeznek Révay 1613-as koronaábrázolásával.
Nyugi bele, a Mi Koronánk legtöbb és lényeges részletei is megegyezik/nagyon hasonlítanak!
Márpedig Révay a magyar beavató koronát őrizte, és az általa őrzött koronáról írt könyvet.Tehát a Révay-féle rajzhoz hasonlító más korabeli koronaábrázolások is garantáltan a magyar beavató koronát ábrázolják.
Szerinted! Merthogy más jelek, bizonyítékok is vannak...amik ezt cáfolják. Csak te azokat negligálod, kedvenc elméleted védelmében.
A Révay-féle korona egy sablonos kinézetű, jelentéktelen tucatkorona volt.
Más korai koronák is néztek ki hasonlóan, s azokat mind elég Ősinek" titulálták. (Ez is csak egy általa kreált, szubjektív vélemény!) Minden további nélkül el lehettett volna hitetni, hogy Szt. Istváné volt!
Márpedig a szentkorona-tan gyors kidolgozása bizonyítja, hogy a magyar főrendeknek akkoriban egy vitathatatlanul ősinek látszó koronára volt szükségük, ami alapján a rendi kiváltságaikat egészen I. Istvánig vezethetik vissza.
Ezt az üres csacskaságot már nem először írod. Kértem, hozz bizonyítékot, hogy akkor, az 1700-as évben (közvetlen környékén) született egy új Szt. Korona tan!
Nem hoztál semmit, mert nincs is!
Pont az van, hogy hiszek a feliratnak, hiszek a dokumentumoknak, és hiszek a szememnek.És ezek egybehangzóan mind azt támasztják alá, hogy 1790 előtt egy teljesen más koronát neveztek magyar beavató koronának.
Hát ha hiszel a szemednek, akkor higgy! A két felirat egyértelműen bizonyítja, hogy nem az első, nem a Révay (és nyomdokán a továbbiak) ábrázolják a VALÓS beavató koronát, hanem a második!!
Annak idején még arról a blamás estről is készült feljegyzés, miszerint feszegették, leejtették a ládát, sérült a korona! Ne gondold már, hogy egy teljes koronacseréről, egy iszonyatos nagy hamisításról nem készített volna valamelyik főúr, vagy készítő mester, (stb.) egy magán-feljegyzést. Igenis készített volna!CSAKHOGY ilyennek sehol soha senki még csak töredékét, nyomát sem találta! Még egy magán-levéltárban sem! ISMÉT SEMMI BIZONYÍTÉK!!! csak a te lázálmod.
Pálffy szerint a magyar főrendek 1790 előtt többször is készíttettek hiteles ábrázolást a magyar beavató koronáról. Tehát már 1790 előtt is tökéletesen tisztában voltak a korona kinézetével. Ennek ellenére még Mária Terézia képein is a Révay-féle koronaforma látható.Tehát nyilvánvaló, hogy a ma ismert szentkoronát 1790-ben használták először.
Utána kell néznem, de emlékeim szerint már III.Károly festményén is, a német korona mellett/mögött a MAI Szt- Koronát festették le!!! Miről beszélsz?
Pálffy nem feltételezi, hanem tudja, hogy a rajzok a magyar beavató koronáról készültek.Mégpedig azért tudja, mert ezek az ábrázolások minden lényeges részletükben megegyeznek Révay 1613-as koronaábrázolásával.
Úgy, és annyira, mint te TUDOD!(Nem minden, csupán pár/jópár részletében!)
Tehát a Révay-féle rajzhoz hasonlító más korabeli koronaábrázolások is garantáltan a magyar beavató koronát ábrázolják.
Nem! ez csupán egy a te logikád szerinti, elégtelen bizonyíték!
A Révay-féle korona egy sablonos kinézetű, jelentéktelen tucatkorona volt.Nem lehetett volna elhitetni róla, hogy I. István idejéből származik.
Márpedig a szentkorona-tan gyors kidolgozása bizonyítja, hogy a magyar főrendeknek akkoriban egy vitathatatlanul ősinek látszó koronára volt szükségük, ami alapján a rendi kiváltságaikat egészen I. Istvánig vezethetik vissza.
Már írtam: a Szt. Korona tan sokkal, de sokkal régebbi!
Egyelőr ennyit.
De ha továbbra is erősködsz lázálmod mellett, van még bőven bizonyíték annak cáfolására!
Kettő ilyen esetről szól a fáma, amikor a Habsburgok bele akartak kavarni a pápaválasztásba a Szent Korona jogán:
1879 - XIII. Leó választása, a vétójog meghatalmazottja Simor János bíboros, esztergomi hercegprímás volt. Arról nem szól a fáma, hogy élt volna vele.
1903 - XIII. Leó pápa halála utánvalószinűleg államtitkára, Mariano Rampolla del Tindaro bíboros lett volna a pápa. Állítólag a krakkói püspök, Jan Puzyna győzte meg Ferenc Józsefet a Rampolla elleni vétó szükségességéről. A pápaválasztás harmadik napján Puzyna hangosan felolvasta a választó testület előtt Ferenc József levelét, amit mint magyar király írt, és amelyben "jure et privilegio antiquo", régi jogára hivatkozva kifejezte vétózási szándékát Rampollával szemben. Nem tudom, végül elismerték-e a vétót, de Rampollának mégis vissza kellett lépnie, és nem lett belőle pápa.
Hát éppen hogy nem "kifelé hajló" a kretén Habsburg felyén a korona...
Továbbá hogy merre "hajlik" a (ferdült) kereszt, az kizárólag nézet kérdése. Ha felém hajlik, nem tudom lerajzolni (a kismérvű hajlás miatt), verőtőre vésni még lehetetlenebb. Úgy, ahogy Matykón van, ÉPPEN azt óhajthatta kifejezni a vésnök, hogy ferde a kreutz.
Most viszont feltűnt valami: " ilyennek írták le eddig tudósaink" : kik ? hol? mikor ? hányszor?
A felső rajz Révay rajzának másolata, tehát a "tudósaink" megnevezés elsősorban Révay három kiadást is megért könyvére utalt, amit egészen 1790-ig mindenki hitelesnek fogadott el.
És mivel Pálffy szerint a magyar főrendek több ízben is kértek hiteles ábrázolást a magyar beavató koronáról, a Révay-féle ábrázolás hitelességét ellenőrizni is tudták.
A második: ilyen szintű leírás nincs - ti. hogy minden apró részlet fénykép nélkül, aggálytalanul visszarajzolható lenne, az ezt a párost lerajzoló személy(ek) számára.
Vagy tud valaki róla ?
Szerintem az "ilyennek írták le" nem (csak) szó szerint értendő.
De való igaz, hogy Révay könyve egy szöveges leírást is tartalmazott.
A szöveges leírás persze csak a rajz kiegészítésére, megerősítésére szolgálhat.
De Révay szöveges leírása már önmagában is bizonyítja azt, hogy Révay nem a ma ismert szentkoronát tartotta a kezében.
Az eltérések a következők:
1. Révay az abroncson körben elhelyezkedő levelekről ír.
A szentkoronának viszont csak az első felén vannak levelek.
2. Révai egyforma magasságú levelekről íré
A szentkoronán viszont a levelek oldalirányban egyre alacsonyabbak.
3. Révay nagy figyelmet szentel a képeknek, de egy szóval sem említi a korona tetején levő Pantokrátor ikont.
A szentkoronán viszont a legnagyobb és legfeltűnőbb kép pont a kereszttel átszúrt Pantokrátor.
Ezek annyira durva eltérések, hogy semmiképpen sem magyarázhatók pontatlansággal vagy figyelmetlenséggel.
Révay rajzán is több olyan durva eltérés van a szentkoronához képest, ami kizárja azt, hogy a rajz a szentkoronáról készült.
1. Révay rajzán ívelt a kupola, tehát a korona tetején jól láthatóan nincs Pantokrátor ikon.
A szentkoronán viszont pont a szögletes kupola az egyik legfeltűnőbb jellegzetesség.
2. Révay rajzán az abroncson levő levelek egyforma magasságúak.
A szentkoronán viszont a levelek magassága oldalirányban egyre alacsonyabbak.
3. Révay rajzán az abroncson levő levelek karakteresen kifelé dőlnek.
A szentkoronán viszont a levelek karakteresen egyenesen állnak.
4. Révay rajzán mindegyik ívelt levélen kép van.
A szentkoronán viszont az első és hátsó levél kivételével egyiken sincs kép.
5. Révay rajzán keskeny abroncs van, amin csak kisméretű drágakövek vannak.
A szentkoronán viszont elöl egy hatalmas zafír van.
Egy olyan részletesen kidolgozott rajzon, mint a Révay-féle rajz, ennyi és ilyen durva eltérés nem lehet.
- - -
Tehát nyilvánvaló, hogy a koronaőr Révay nem a ma ismert szentkoronát őrizte.
Pálffy feltételezi, hogy az 1608-1790 közötti ábrázolások a beavató Koronáról készültek.
FELTÉTELEZÉS.. nincs bizonyítva!
Pálffy nem feltételezi, hanem tudja, hogy a rajzok a magyar beavató koronáról készültek.
Mégpedig azért tudja, mert ezek az ábrázolások minden lényeges részletükben megegyeznek Révay 1613-as koronaábrázolásával.
Márpedig Révay a magyar beavató koronát őrizte, és az általa őrzött koronáról írt könyvet.
Tehát a Révay-féle rajzhoz hasonlító más korabeli koronaábrázolások is garantáltan a magyar beavató koronát ábrázolják.
Még hogy nem volt lég "Ősi" kinézetű"?
A Révay-féle korona egy sablonos kinézetű, jelentéktelen tucatkorona volt.
Nem lehetett volna elhitetni róla, hogy I. István idejéből származik.
Márpedig a szentkorona-tan gyors kidolgozása bizonyítja, hogy a magyar főrendeknek akkoriban egy vitathatatlanul ősinek látszó koronára volt szükségük, ami alapján a rendi kiváltságaikat egészen I. Istvánig vezethetik vissza.
Miért nem fogadod el azt, amit a két kép és felirat mond?
Igenis, az addig született rajtok tévesek voltak És az eredeti, igazi meg úgy nézett/néz ki ahogy a második képen látható! Miért nem hiszel a szemednek? Miért nem hiszel egy korabeli dokumentumnak? ...csak hogy lázálmaidat bizonyísd?? Ne feledd, a felvilágosodás korát élték, nem lehetett többé bizonyos dolgokat elrejteni.
Pont az van, hogy hiszek a feliratnak, hiszek a dokumentumoknak, és hiszek a szememnek.
És ezek egybehangzóan mind azt támasztják alá, hogy 1790 előtt egy teljesen más koronát neveztek magyar beavató koronának.
Pálffy szerint a magyar főrendek 1790 előtt többször is készíttettek hiteles ábrázolást a magyar beavató koronáról. Tehát már 1790 előtt is tökéletesen tisztában voltak a korona kinézetével. Ennek ellenére még Mária Terézia képein is a Révay-féle koronaforma látható.
Tehát nyilvánvaló, hogy a ma ismert szentkoronát 1790-ben használták először.
Amúgy pedig a felvilágosodás kora az 1600-as években kezdődött :-)
Tehát a korona valódi kinézetét már Révay idején sem lehetett titkolni.
Még hogy a köztársaság rémétől rettegtek?? Tán a Kelet-Magyarországon, vagy Erdélyben lakó fő és köz-nemesek??
A magyar főrendek okkal estek pánikba amiatt, hogy II. József magához vette a magyar koronát, és nem volt hajlandó magyar királlyá koronáztatni magát.
Ez ugyanis azt sugallta, hogy II. József ki akarja szorítani a magyar főrendeket a hatalomból.
Kvázi fel akarja számolni a Magyar Királyságot.
A magyar főrendek ezért azt várták II. Lipóttól, hogy erősítse meg őket az ősi jogaikban.
Az ősrégi tárgyakból összeeszkábált szentkorona és a hozzá legyártott eredetmese pedig pont ezt a célt szolgálta.
"Ilyennek írták le eddig tudósaink... ...ilyennek találtuk 1790-ben"
Ennél többet ugyanis az akkori közember nem írhatott le a felségsértés kockázata nélkül.
Magam is elfogadtam eddig, így, kritika nélkül ezt a rajzpárt. (Régeben is volt már)
Most viszont feltűnt valami: " ilyennek írták le eddig tudósaink" : kik ? hol? mikor ? hányszor? ez az első tétel ! A második: ilyen szintű leírás nincs - ti. hogy minden apró részlet fénykép nélkül, aggálytalanul visszarajzolható lenne, az ezt a párost lerajzoló személy(ek) számára.
