Egyértelmű szláv hangalakja van. Az -ec (többek közt) lakosnévképző a környező szláv népeknél, a szerb-horvátban a megfelelője -ac, de a kaj-horvátok (a valahai szlavóniai horvátok) nyelvében is -ec. Ez azért fontos, mert pl. a szlovák vezetéknevekben a -ský a domináns képző, akkor is, ha a mai nyelvben a lakosra utaló főnév -ec képzős. Ezért elsősorban dél felé próbáltam tájékozódni.
S valóban, a horvát telefonkönyvben van Mihaldinec. De nehéz volt a kiinduló települést megtalálnom, mert *Mihaldino stb. helynevet nem találtam. Ezért felidéztem, hogy az -in- elem gyakran adaptív jellegű, tehát szervetlenül megjelenik olyan képzésekben is, ahol az nem lenne indokolt, viszont így egy gyakori képzési típushoz hasonlítja az adott alakot.
Keresve a Google-ival, szerintem a névadó település a Zala megyei Miháld. Erről leírták, hogy voltak szlovén lakosai. Az itteni szlovének más szlovén vagy kaj-horvát környezetbe áttelepülve megkaphatták a Mihaldinec ’Miháldi’ lakosnévi ragadványnevet.
Nemrég hallottam a Mihaldinecz nevet, egészen megakadtam rajta... nyílvánvalóan a Mihályból jön, de a -dinecz végződés mi lehet? (Valaki korábban már kérdezte is)
Nagyon szépen köszönöm a kielégítő válaszod! A legtöbben, köztük édesapám is valamilyen németes származásra gondolt, ő svábra, de ő sem tudja pontosan honnan is ered. Sajnos a nagypapámtól sem és a dédpapámtól sem tudok már kérdezősködni. Hogyan kellene nekiindulnom a kutatásnak?
Sraj: Van szlovák változata: Šraj, cseh: Šraj, lengyel: Szraj és német: Schrei. Ez utóbbi az eredeti; a Schrei főnév az jelenti németül, hogy ’kiáltás; sikoly, sikoltás; rikoltás’. Eredetileg egy hangos ember ragadványneve lehetett, amelyet a leszármazottai apanévként örököltek. Az is lehet, hogy eredetileg nem ragadványnév volt, hanem a régi német Schreier ’kikiáltó; kisbíró’ foglalkozásnév rövidült változata.
Az, hogy a magyar Sraj közvetlenül a németből származik-e, vagy szláv (elsősorban szlovák) közvetítéssel került át, az csak családtörténeti vizsgálattal dönthető el.
Sziasztok! Én egy igen ritka és érdekes családnév után érdeklődnék, hátha tudja valaki a származását. Szóval ez a családnév: SRAJ Fogalmam sincsen, hogy ez már magyarosított változata-e vagy sem. A nagypapám Miskolc környékéről, Ludasból származik, de a dédpapám származását már nem tudom. A környéken csak az én családom van akit így hívnak, másokkal még nem is találkoztam. :) Kerestem már nagyon sok helyen, főként interneten, hogy hátha ír valamit az adatbázis, de nem találtam. Szeretném megtudni, hogy honnan származhatnak az őseim hiszen ez nem mindennapi név.
A magyarosodott görög -isz családnévvégződéshez szerintem indokoltabb -ης /-ész/ végződést feltételezni, mint -ις /-isz/-t. Így Τέμπης (Témpisz) vagy Τεμπής (Tempísz) rekonstruálható. Az előbbire van minimális google-is adat, ezek közül kettő tulajdonnév. de az egész olyan minimális és bizonytalan, hogy elhanyagolható.
Egyébként a ógörög Τέμπη (Tempé) ismert helynév, a Péneiosz folyó völgyének a neve az Olümposz és az Ossza hegységek közt. De már az ókorban’szép fekvésű hely’ értelemben általánososodott. Olyannyira, hogy a méla Tempefői, Csokonai hőse, erről a poétikus helyről veszi a vezetéknevét.
De véleményem nincs rá bizonyíték, hogy a Τέμπη (Tempé) helynévből Τέμπης (ógör. Tempész, újgör. Témpisz) vagy Τέμπις (ógör. Tempisz, újgör. Témpisz) személy- vagy családnév lenne. Szerintem a görög etimológia itt zsákutca, de lehet próbálkozni, hátha sikerül…
Élmény olvasnom a fejtegetésed. Az utolsó mondatod eszembe juttatta korai "görög gyanúmat", mert a név mellé rendszerint kijárt az "úr", de a név hangzása annyira nem megy egy magyar úrhoz. A keresőbe beírva Τεμπις helyett Τεμπος családnevet találtam, a Τέμπη/Κάτω nem hiszem, hogy ide tartozik.
A magyarban a szóvégi -sz ~ -c váltakozás nem ritka, de – ha jól sejtem – inkább -sz-ből -c irányba. Ezért alkalmasabb lenne inkább a Tempisz és a Tempitz összefügg (már pedig, ha írod, összefügg), akkor alkalmasabb lenne az előbbit megmagyarázni.
A Tempisz azonban meglehetősen szokatlan alakú. Az -isz végződés kizárni látszik a német és a magyar eredetet, a tő pedig a szlávban atipikus (de a németben és a magyarban is).
Mégis talán lehetne rekonstruálni a lengyel *Tępis ~*Tępiś nevet, amely a környező nyelvekben (német, cseh, szlovák, magyar) felvehetett /tempisz/ hangalakot. A lengyel ę > magyar em-hez vö. Dębiński > Dembinszky.
Az -is~ -iś a lengyelben szokásos kicsinyítő képző, vö. Jakub :> Kuba :> Kubis ~ Kubiś. A Tęp- tő a lengyel tępy ’tompa, életlen; (átv.) ostoba, nehéz felfogású, buta’ melléknévből származó ragadványnév lehet. Vö. ugyanilyen motivációhoz a magyar Tompa ’tkp. nehéz felfogású; közönyös, fásult’ családnevet (régebben személynevet).
A *Tępis ~*Tępiś ma nem mutatható ki, de a Tęp- tőből képződnek lengyel nevek, pl. Tępczyk, Tępiak, Tępka. Mivel a képző is élő, így joggal feltételezhető, hogy a kombinációjuk is előfordult régebben.
Ui. Végső soron ez lehet az etimológiája az előző bejegyzésemben említett német Teupitz ~ Tempitz ~szorb Tupc helynév, csak a fenti tőhöz a szláv -ьcь személynévképzővel.
A lengyel tępy (szlovák tupý, orosz тупой stb.) melléknév ószláv előzményének tǫpa formája a magyar tompa melléknév eredete.
De más megoldás is elképzelhető. Így a Tempitz is lehet az elsődleges forma az előző beírásom szerint. Ugyanakkor akinek kedve van, az elindulhat pl. görög vonalon.
Még annyit hozzáfűznék, hogy találtam egy Damach Jánost, aki 1804-ben halt meg, de olyan életkort adtak meg, hogy 1718 jött ki. Nos, mivel mást nem találtam, valószínű, hogy ő lesz az 1736-os születésű...
Hát akkor biztosan ugyanazt keressük, ugyanis az én Damak-Damach őseim is ráckeresztúriak. Itt a fórumon már beszéltünk róla, hogy a család Pázmándról származik. Nézd, én ennyit tudok. Esetleg Te többet?
Koluh: Vö. lengyel Koluch, szlovák Kolúch , morvaszlovák-cseh Kolúch, Koluch, családnév. Ez állatnévről vett ragadványnév, vö. régi szlovák kolúch ’szavasborjú, fiatal szarvas’.
Tempitz: Úgy tűnik, képzőtlen német lakosnév egy azonos alakú településnévről. Ezt a német Tempitz települést lehet a neten adatolni (vö. pl. http://ora-web.swkk.de/dss_online/dss.vollanzeige1?id=97), de lokalizálnom nem sikerült. Néhány forrást (pl. ezt és ezt) összevetve ez a mai Teupitz-cel azonosnak tűnik, de az is lehet, hogy ez csak elgépelés eredménye. Mindenesetre ennek a Tempitz-nek, a névformája miatt, valahai szláv területen kell feküdnie.
Bodó és Bedő ~ Bödő nem ugyanaz. A Bodó már volt, többek közt itt. A Bedő a régi magyar Bed / Béd személynév -ő kicsinyítő képzős származéka (más képzővel: Bede, Bedecs, Bedek, Bedes). (A Bed / Béd személynév eredete ismeretlen.)
Még néhány családnév eredetéről érdeklődöm:Csikesz, Damak, Koluh, Tempitz. Azt is szeretném tudni, hogy egy tőről való-re a Bodó és a környékünkön előforduló Bedő-Bödő.
Molcsányi: Hamarabb meglett, mint gondoltam. Zólyommócsa (szlovák Môlča) települést az 1873-as helységnévtár két néven említi: Muolcsa és Molcsán. A magyar Molcsányi családnév ennek a helységnek a nevéből képzett szlovák Môlčanský /muolcsanszkí/ lakosnév részfordítása. – Tehát vélhetően olyan, a szlovák Zólyommócsából másik szlovák környezetbe elszármazottat jelöl, akinek a leszármazottai két nyelvű, de magyar dominanciájú (vagy elmagyarosodott) környezetbe vitték tovább a nevüket, ahol az velük magyarosodott.
Ui. Ez, a szlovák Môlča helynév magyarban Molcsán-ként jelentkező formája, adalék a 9555-ösben leírtakhoz.
A Molcsányi neven még gondolkodnom kell, becsapósnak tűnik.
Kundra: cseh név, vö. http://www.kdejsme.cz/prijmeni/Kundra. Milan Kundera cseh író családnevének változata, amelyet a szlovák kundriť ’füstöl’ népetimológiásan magához hasonlított. A Kundera a német Konrad személynév Kund rövidülésének szláv -era kicsinyítő képzővel. Eredetileg tehát ez is személynév volt, és képzőtlen apanévként lett családnév.
Nem nevezném jelentéktelennek, a Segius szerintem nem jelentéktelenebb, mint a Martinus, az utóbbiból nálunk lett gyakori keresztnév (vö. Márton), és az oroszoknál kevésbé. Egy orosz tehát ez utóbbira csodálkozhatna rá.
Az egyházszakadás után a nyugati és keleti katolikus egyház panteonjában más-más vértanúk kaptak kiemelt tiszteletet: ezért is tér el a két terület névkincse, minthogy a keresztnevek eredetileg személyes védőszentet voltak hivatva "kijelölni". Az adott helyen népszerűbb szentet többször választották névadóul.
De Sergius a nyugati katolicizmusban sem volt ismeretlen: a mediterráneumban az olasz-spanyol-porugál Sergio, francia Serge nem ritka keresztnév; gondolom nem függetlenül attól, hogy négy pápa is volt ilyen néven. Úgyhogy talán éppen a magyar (és német) példa a kivétel, ahol hiányzik ez a név.
Köszönöm a választ. Érdekes, hogy a orosz Szergej név ezek szerint a Sergiusból ered. Elég furcsa, hogy egy ilyen jelentéktelen névből lett az egyik legnépszerűbb orosz név.
A Benes név sem magyarul, sem a szláv nyelveken nem „jelent” semmit. Viszont van szerkezete: a Ben- kezdetű személynevek (pl. Benedek, Benjámin) rövidülése a magyar -s, illetve szláv -eš kicsinyítő képzővel. Egyszóval „becenév”. Családnévként olyan ember leszármazottait jelöli, akinek ez volt a neve a névadó környezetben.
Ótott: Én is az Oltott származékára gondolnék, de az én problémám is az volt, hogy nem találtam hozzá értelmes motivációt. Oltó családnév van Kázmérnál, de a szenvedő értelmű -tt-s melléknévnek nehéz olyan értelmet találni, amely elnevezés alapja lehet.
De aztán ezt olvastam Ballagi régi magyar szótárában: „Olt […] 7) á. é. a) nemzés által a szülő saját betegségét átülteti a gyermekébe; b) erkölcsi roszat csepegtet vki szivébe”. Ebből már kijön lehetséges motiváció: olyan valaki, aki a betegségét a szüleitől örökölte, vagy valakinek a rossz befolyása alá került.
A felvetett szavajárási névként való etimológiát nem találom pauzibilisnek.
Hát, nekem is ez jutott eszembe. De egyrészt tényleg: milyen tulajdonságra vonatkozna? Másrészt pedig akkor - úgy gondolom - Oltott formában is kellene - vagy kellett volna - léteznie, amire nem találok adatokat.
Gondoltam arra is, hogy esetleg az "Ott, ott!" szóhasználat jelenik meg benne, de ez egy kicsit olyan népetimológiás ízű magyarázatnak tűnik, mint a "Jer, jó!" => Gyergyó.
Tipp: nem eredhet az "oltott" melléknévi igenévből? Kétségtelenül nehéz elképzelni, hogy milyen tulajdonságra vonatkozhat, van ennél cifrább is...:) Főleg, ha megfontoljuk, hogy az "olt" szónak van/volt egy "altat" jelentése is...
