akkor estig óránként, vagy ahogy neked jönnek a reklámok állítsd le a szivattyút, és nyisd ki a légtelenítőket addig amíg sziszegnek, majd elzárod, és indítod a szivattyút
A több víztől.nem lesz nagyobb nyomás. Csak ha magasabban van, vagy zártat teszel fel. Még egyet ki lehetne próbálni. A szivattyú kavitálását (ha az okozza a bajt) csökkentheted, ha a beömlője előtt pl 10*csőátmérő távolságnál közelebb nincs semmi szelep vagy más cucc, ami turbulenciát okozhat. Cél, hogy mire a víz a szivattyúba ér, már szép "sima" legyen (tisztán lamináris áramlás).
tágulási pumpálása hidegen 0 nyomásnál kell, hogy megtörténjen
egyszer ki kellett szerelnem egy duvalból a tágtartályt, mert annyira le volt tapadva, hogy nem volt annyi erőm a plafonon, hogy egy deka levegőt beletoljak
Igen, a sikertelen indulás után a "vízhiány a fűtőkörben" című hibajelzést adja, ami nem igaz, mert a szezon elején feltöltöttem és a műszer szerint 1,4 bar a nyomás a rendszerben hideg állapotban.
Próbáltam már pumpálni is a tágulási tartályba. Üzemmeleg állapotban egyébként 2 bar körül van a nyomás.
Korábban elindult 1bar nyomással is hideg állapotban.
Egyébként a "hideg állapot" lehet a kulcsszó, ui. nyáron amikor melegebb volt az alaphőmérséklet, minden délben elsőre indult amikor a termosztát (Honeywell CM67) bekapcsolta rövid időre.
Ezt támasztja alá az is, hogy ha egyszer elindult, utána hibátlanul működik.
tartalékvíznek 20 liter is elég kell, hogy legyen itt a párolgás számít ki hányszor akar utántölteni szezononként
egy ezer éves felső elosztású fűtés is a plafon alatt 20-30cm távolságban van, a tágulási meg simán a födémen és működnek, vannak padlásteres fűtések ahol a radiátor teteje és a tágulási tartály alja majdnem egyezik, és működnek 20-30 évbe
Tedd jó magasra a nyílt tágulásit. Pl padlásra. Vagy át kellene állni zárt tágulásira, ha nincs elég magasság. A nyíltban a vízfelület vehet fel oxigént is a levegőből. Persze, nem buborékként, hanem oldottan.
Akkor ez lehet a baj. Valahol már a légköri nyomás alá kerül a rendszer, és valahol bejut a levegő. A kötések is "csak" vízzáróak, de nem biztos, hogy légzáróak is. Valamint a légtelenítőkön is bejuthat ilyenkor. Minél kisebb a nyomás, annál nagyobb az esély az oldott oxigén vízből való kilépésére.
Nem tudok neked gyártót javasolni, mert nem ezzel foglalkozom, de szerintem érdemes egy "komolyabb" programozható termosztátot beszerezni.
Az egyik legfontosabb, hogy minél kisebb legyen a hiszterézise (vagy beállítható legyen), az én termosztátomnál (ami egy őskövület 0,5 fok).
Ha van egy kis pénzed, akkor érdemes "tanulós" változatot venni, ami alkalmazkodik a hőmérséklet változáshoz, és nem fűti túl a lakást, vagy nem hül nagyon ki.
Kemény 12.900 Ft, Mo-n, számlával, garival, nekem nagyon olcsónak tűnik Grundfos-hoz képest.
A cél: egy fejjel lefelé beállított (kivezetőkkel felfelé) 200L Hajdu bojler két csöve között (igen, a hideg és meleg ág között) átkeverni a bojlert, így szállítómagasság nem számít. Talán 36/5x/70W-od tud felvenni, tehát értelemszerűen 36-on fog menni (1-es fokozat).
A fél colos átkötő csövön az alábbi terheléseket tervezek: hajdu ZA10-es bojler (cserélt fűtőszállal) ha ez nem jön be, akkor vmilyen komolyabb teljesítményű hőcserélő. Más terhelés nem lesz. A nyomás állandóan 1.5 és 4 bar között változik a rendszerben (házi vízmű)
Nem épp egy "A" osztályos megoldás, de tökmindegy hogy gyorsan átkeverem és leáll a szivattyú vagy szépen lassan keverem át egy grundfos alphával.
Árban viszont nem mindegy, egy egy napenergiás rendszer része, ezért hibrid megoldások kellenek.
Ezek a szivattyúk mennyire tartósak? Tehát zárt rendszerben, ivóvízzel működtetve (pontosabban esővízzel tehát még vízkő sincs), emelőmagasság nélkül maximum 70-80 fokos vízre.