Sztem. az elszappanosodás kifejezést ez a régi szakirodalom olyan jelleggel használta, mint mi használjuk a "sokk" kifejezést, ez sem utal semmilyen idegrendszeri állapotra.
Lehet pont a kozmaolaj kicsapódásra értették. Valódi szappanhoz semmi köze, ezért írtam, hogy helyettesítsd be amivel akarod.
Az én megközelítésem szappantól függetlenül ugyanaz:
Nekem az az elméletem hogy hígításkor a víz bejutásának környezetében ideiglenesen keletkezik jelentős mennyiségű nagyon alacsony alkoholtartalmú szesz, ami már nem képes oldatban tartani az aroma összetevőket, így azok kiválnak, "az éterek eltúrórudisodnak és ezért idő kell, míg a megzavart illat újból helyreáll".
Attól még ez is lehet hülyeség persze, azért kellene erre egy egzakt szakmai magyarázat közérthető megfogalmazásban. :)
Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de én nem nagyon szeretem a tévutakat és ezért általában próbálok utánanézni a dolgoknak. Ráadásul az internet világában ez egyre egyszerűbb és nem kell a csodálatos kivitelű RÉVAI NAGY LEXIKONA sorozatom lapjait gyűrögetnem.
Most viszont még a NET-sem kellett, mert csak kinyitom, a kiváló "labanc" szakíró, Pisilős Józsi (Joseph Pischl) Párlatok Készítésű című, 2004-es kiadású könyvét, mely az AGROINFORM kiadó gondozásában jelent meg és a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács felügyelte.
Sajnos nincs beszkennelve, így le kell írjam, ami a 128.-oldalon látható, a 12.3-as bekezdés alatt.
A vízhozzáadás :a, Keveréskor a víznek és a párlatnak azonos hőmérsékletűnek kell lennie.
Ezt legegyszerűbben úgy tudjuk elérni, ha a két folyadékot néhány napon át
ugyanabban a helyiségben tároljuk.
b, Mindig a vizet öntsük a desztillátumba és ne fordítva! A vizet vékony sugárban,
állandó keverés mellett folyassuk a párlatba!
A víz és a desztillátum elég lassan keveredik. Túl gyors vízadagoláskor a két anyag keveredési helyén, átmenetileg a víz kerül túlsúlyba, ami zavarosodáshoz vezethet.
Nem akarom az egész szöveget leírni, de szó sincs "szappanosodásról"...:):)...
Nos lehet, hogy én ehhez semmit nem értek, de hogy a Magyar Szeszipari Szövetség sem, azt azért nem merném kijelenteni.
Sikerült kb 150kg birsalmára szert tennem, amiből kb. (vízzel higítva) 250l cefrém lett/lesz.
Félre tettem 10-15kg birset, amit tisztázáskor szeretnék az alszesz fölé tenni, darabolva.
A gondom az, hogy nem vagyok bent biztos hogy kibír e még 2-3 hetet a birsalmám, friss állapotban. Így tegnap próba képpen betettem pár szemet a fagyasztóba. Ma kivettem, és hagytam kiolvadni. A különbség minimális. Kicsit puhább állomány, sárgább gyümölcshús. Ezen kívül szerintem semmmi más. Ugyan az az illat. Főztem belőle a gyerekeknek kompótot, a végeredmény szerintem u.o. mint ha friss gyümölcsből készült volna. Így szerintem bátran kijelenthető, hogy a birset nyugodtan lefagyaszthatjuk, későbbi felhasználásig. Üdv, tanca
kiemelve a lényeg:A kénsav csak forró, tömény állapotban oldja a rezet. Ekkor a kénsav központi atomja oxidálódik: Cu + 2H2SO4 -> CuSO4 + SO2 + 2H2O......na,most képzeld el a 3PH-s kénsav mit tud a rézzel csinálni.
Olyan körülmények között, ami a mi kis otthoni főzéseinknél lenni szokott, semmi esetre sem történik ilyesmi, pláne nem hígítás hatására.
Kicsit utána néztem a "neten", de ezek nagyon bonyolult folyamatok, nekem legalábbis.
Amire viszont felfigyeltem az "elszappanosítás"-sal kapcsolatban, hogy nagyon leegyszerűsítve, vízzel is történhet ilyesmi, de semmiképpen sem a pálinka hígításakor, hanem zsíroknál és olajoknál, nagyon erős savak hatására, vagy nagy nyomáson és magas hőmérsékleten.
Azt hiszem az teljesen nyilvánvaló, hogy a mi esetünkben ez szóba sem jöhet.
Ha tévutak találkoznak. Erről szól az alábbi történet:
Tapasztalat, hogy a pálinka hígításkor néha opálos lesz.
Mi ennek az oka?
Pld. az, hogy hígításkor a pálinka egyes alkotórészei elszappanosodnak. S mint jól tudjuk a szappan kemény vízben oldhatatlan csapadékot képez. Hát ettől zavaros a hígított pálinka.
Ja, hogy van kozmaolaj is...!!!!
S valóban a jeges víz sokkal jobban oldja a hígítási sokkot, mint azt a sokkolómérő is bizonyít!
..."A szappanosodást helyettesítsd be azzal a szóval, ami először eszedbe jut,"...
Szerintem hibát követnék el, ha ezt megfogadnám. Bőrzeke, aki szerintem sokkal jobban ért hozzá világosan elmondta, de nagyon "lájtosan" fogalmazott az "elszappanosodás" definíció szerencsétlen, egyáltalán nem idevaló, használatával kapcsolatban.
A jelenségek megértésének szándéka nagyon is dicséretes dolog. Nincs is evvel semmi baj.
Én a helytelen, abszolút nem ideillő szóhasználatra mondtam, hogy hülyeség, de szerintem Snapszi is pont erre gondolt.
17 fok körül az már szinte ideális,ne félj a kénsavtól,2.8PH-ra lődd be,150l cefréhez 2l-es edényben szoktam az élesztőt(ötkeres)felfuttatni,mindjárt a saját langyosított anyagával és amikor rendesen beindul,tedd a pincébe,hogy a h.mérs.nagyjából kiegyenlítődjön,azután keverd a hordóba! Így van hogy 2 órán belül beindul.
Csak ,hogy legyen még min gondolkoznod! :-) Mi lehet az oka annak, hogy csökken ez a sokk ,ha fagy közeli hőmérsékletű vízzel hígítom? Én ezt tapasztalom .
Köszönöm a forrását, eme számomra fontos dolognak ! Nekem tetszik ez az elmélet és ameddig nem találok jobb, meggyőzőbb,tudományosabb magyarázatot elképzelhetőnek tartom.
Valóban nem egészen helytálló az elmélet, mivel a csapvíz is és maga a pálinka is a savas pH tartományba esik, ezért nem látom hogy jönne közre valamilyen lúg a folyamatban. Ha lenne, akkor viszont nem lenne olyan hülyeség a dolog. Mivel mind az íz- és illatanyagok észtereknek köszönhetőek és hígítás után ezek hatása eléggé eltompul (ezt mindenki tapasztalja), valami kémiai dolognak történnie kell. Sajnos elég kevés a kutatás ilyen téren, pl. a borhoz képest, ott rengeteg reakciót leírtak már, a pálinkáról meg szinte semmi kémiát nem találni.
Szia Zsorsz, kösz a gyors választ, a pince hömérséklet 15-18 °C körül lehet.
Ma délután/este ha kell újraélesztözöm, de kb. 10 liter lakásban felmelegített 20 °C -os cefréhez rakom majd az élesztöt, és ha az bugyborékozik, csak akkor rakom a hordóhoz ???!!!
A szappanosodást helyettesítsd be azzal a szóval, ami először eszedbe jut, ezt öreg_néne_b már elég szakszerűen kifejtette, a kifejezés nem szakszerű.
Tegnap hígítottam, ami előtte volt és amit aztán éreztem nem ugyanaz a minőség és ez minden egyes alkalommal így van nálam és ahogy olvasom 1918 óta vagyunk egy páran akiknek ez feltűnt.
1-2 hét és vissza tér az íz. Szó sincs arról, hogy ettől lesz jó vagy rossz, egy jelenség, érezzük, kutatjuk az okát, keressük a magyarázatot.
Nem értem mi ebben a hülyeség? A szándék, hogy meg szeretném ezt érteni? Nem lesz jobb a pálesz, attól még érdekel.
Azt gondolom, hogy te is tévedsz. Ez semmire nem bizonyíték, csak arra, hogy közel 100-évvel ezelőtt, amikor még nem nagyon ismerték ezeket a páleszben lejátszódó folyamatokat, akkor is tudtak már hülyeségeket írni.
Mivel ez az elszappanosodásengem is érdekelt, (mert bár nincs ilyen végezettségem, inkább csak sejtettem, hogy köze nincs a pálinkához), felhívtam Snapszit.
A korrekt, tömör válasz így hangzott: Úgy hülyeség, ahogy van. ...:):):)...
Szerinte a hígításkori sokkolásis túl van lihegve és egyáltalán nincs akkora jelentősége, mint azt egyesek leírják. Persze tudjuk, hogy a friss pálinka még nem keveset képes változni és szerencsére ez a változás legtöbbször pozitív, de nem kell ezt túlragozni. Nem ettől lesz igazán jó a pálinkánk. Az már sokkal előbb eldőlt.
Egyébként ez a folyamat mindenképpen bekövetkezik, ha akarjuk ha nem, de esetleg egy kicsit elősegíthetjük (dugó félre).
Úgyhogy ne aggódj, a víztől semmi sem szappanosodikel.
