Volna egy kis próblémám még.A szivatyú a visszatérőn előtte meg a tágulási (a szivattyú szivócsonkjánál).A biztonságii vezeték lemaradt a nagy kapkodásba.Lehet a próbléma oka hogy a táguláskor csökken a hozzáfolyási nyomásom a szivattyúnál?Mert a szivatyúnál hallom hogy keveri a levegőt és kb 2-3 nap eltelik utánna már nem fordul meg a viz az utolsó radiátornál.Tegnap este vizcsobogásra ébrettem.Az előremenőbe levegő került.A vastag vonalall jelölt biztonsági vezeték hiányzik!!
A napokban egy keresledelmi tv -ben egy ürge azon szörnyűlködött, hogy a családiházak, azonbelül is a kockaházak viszik el az ország energia felhasználásának írd és mond 40 % -át. Ha ez igaz akkor talán a vén Causescunak tán még igaza volt is a falú romboláskor.
De nem igaz. Tény rosszak a családiházak, de nem ennyire. Meg azok akik ezekben élnek pénzük sincs a túlfűtésre, nem fűtik rendesen és nem az egész házat.
Ilyen egyszerű. Az meg, hogy 40 %-a az összenergiának, egyszerűen marhaság.
Viszont már legalább 20 , de inkább 30 éve a bevett gyakorlat, hogy a lakosság többsége 22 fokon érzi kellemesen magát.
Sőt vannak irodák ahol a pénz nem számít és ezt a hőmérsékletet jóval meghaladják. Aki ezért felelős ( energetikus munkahelyivezető ), mindig a legkisebb ellenállás felé igyekszik és még a rossz vérkerigésű Icuka el nem hallgat a rinyálássával, hogy fázik, addig emelik a helyiség hőmérsékletét.
Ezek az intézmények az államigazgatás területén találhatók és a banki szférában.
Pedig halkan megjegyezném volt az energiatanúsításnak egy olyan előírása (is) , hogy közintézményekben ezt ki kell függeszteni.
A mérésen kivül a túlfűtésről úgy lehet meggyöződni, hogy a férfiemberek ingujjban feszítenek, a hölgyek meg papucsban , ha köpenyes a mukahely akkor alatta semmi, he nem, akkor ők is egyszál blúzban. Nos ilyenkor minden mérés nélkül az irodában kellemes 25 - 26 fok honol.
Ja és tanga bugyiban !!
Durván : pocsékolják az energiát a mi pénzünkön !!
Na azt hiszem megint pontosítanom kell egy kicsit.Tehát a házban van egy fali vízmelegítő. Ebből lehet fürdeni, mosogatni.A fűtést, egy különálló kazánházban helyet foglaló gázkazán (nyílt égésterű kéményes), és egy Totya bírja ellátni.A gázkazánt nem tervezem túl sokat használni.A csere a részemről a Totyára vonatkozott, mivel azok élettartama nem túl hosszú, és nem ismerem az előéletét. Vegyesből öntöttvasat vennék, viszont jönnek a kérdések, hogy esetleg pellet, vagy elgázosító is lehetne. Mivel erdőm nincs, így majdnem mindegy, hogy fát veszek vagy brikettet. A brikett meg elég száraz a gázosítónak is. Mondjuk a fa szárító-tároló sem lenne gond, mert van hely egy jó fatároló kiépítésére. A pellet ellen szól, hogy az egyre drágább. Meg a kazán sem occsó.
A CO érzékelőhöz pedig azért ragaszkodnék, mert a fürdő nem nagy, önálló ablaka nincs, a házon szigetelt ablakok vannak, és a konyhába elszívót kell beépíteni (mert annak sincs ablaka). Az elszívó U alakban kb 5-6 méterre van a vízmelegítőtől.
Mellösleg a ma is érvénybe lévő szabvány szerint 20 fokos hőmérsékletre kell tervezni a hőigényt a méretezési külső hőmérsékleten, és a fürdőszobáb is "csak" 24!!! Aki nem hiszi, járjon utána!! (ezt nem neked mondom ;-)
Volna egy kis próblémám még.A szivatyú a visszatérőn előtte meg a tágulási (a szivattyú szivócsonkjánál).A biztonságii vezeték lemaradt a nagy kapkodásba.Lehet a próbléma oka hogy a táguláskor csökken a hozzáfolyási nyomásom a szivattyúnál?Mert a szivatyúnál hallom hogy keveri a levegőt és kb 2-3 nap eltelik utánna már nem fordul meg a viz az utolsó radiátornál.Tegnap este vizcsobogásra ébrettem.Az előremenőbe levegő került.A vastag vonalall jelölt biztonsági vezeték hiányzik!!
Volt anyósjelölt majdnem belehalt a nyílt égésterűbe...
Elvben minden szabályos volt nála (nem trükközött semmivel). Viszont olyanok voltak a légköri viszonyok, hogy nem tudott távozni az égéstermék. Persze ez egy egyszerű készülék volt, ami nem tiltott le.
Ezután mindent ellenőriztetett ismét. Akkor is mindent rendben találtak...
(Mondjuk nem volt CO érzékelő)
Tehát nyugodt szívvel csak zárt égésterű, vagy egy olyan helységbe lehet nyitottat, ami jól elkülönített a lakótértől.
Ha maximális terhelésen üzemel a kazán, akkor ez azt jelenti, hogy forró, forrób vizet állít elő, ami nem biztos, hogy szükséges. Ebből az is következik, hogy időben hamarabb lekapcsol. Ha részterhelésen üzemel, akkor nem melegíti fel annyira a fűtési (vagy HMV) vizet, hosszabb ideig van bekapcsolt állapotban. Ha kint nagyon nagy hideg van, pl. -13 C fok, akkor egy részterhelésen üzemelő kazán lehet, hogy nem fogja tudni a szükséges mértékig felmelegíteni a fűtési melegvizet, hiheg lesz a szobában. Ekkor indokolt e részterhelés mértékének megemelése, vagy a max. terhelésre állítása.
Ha használati melegvíztermelésről van szó, akkor nyáron, amikor eleve magasabb a melegvíztermelőhöz érkező hidegvíz hőmérséklete, pl. 20 C fok, akkor egy max. terhelésen üzemelő kazán nagyon felforrósítja ezt a vizet, túl sok hidegvizet kell hozzákeverni ahhoz, hogy kellő hőmérskletű legyen. Ugyanez a víz télen jóval hidegebben érkezik, pl. 10 C fokon. Ebben az esetben a max. terhelés már nem fogja annyira felmelegíteni, mint nyáron. Üdv. W8.
A kéményes fűtési és használati melegvizes falikazánok üzemeltetésével kapcsolatosan valóban egyre inkább teret nyer az az álláspont, hogy a balesetek elkerülése érdekében jobb, ha zárt égésterű, ún. turbós kazánokat építünk be. Véleményem szerint azért a nyílt égésterű kéményes készülékek sem balesetveszélyesek. Baleset csak akkor történhet és történt eddig is, ha valami rendellenes üzemállapot áll elő. Ilyen rendellenes üzemállapot akkor alakulhat ki, ha pl. elmarad évekig a kazán szakszerű ellenőrzése, karbantartása, vagy nem megfelelő a kazánhelyiség légellátása. Nem megfelelő légellátás alakulhat ki pl. abban az esetben, ha fokozott légzárású nyílászáró van a fürdőszobában és nincs megoldva a szellőző levegő bebocsátása, ill. bonyolíthatja a helyzetet, ha páraelszívó van a konyhában és a konyha túl közel van a fürdőszobához.
Mindezen ismeretek birtokában nálunk például nyílt égésterű kéményes kombi falikazán biztosítja a fűtési és használati melegvizet és eszem ágában sincs ezen változtatni. A fent körülírtakra viszont odafigyelek.
A második kérdésed miatt sem kell aggódnod. A FÉG kazánok jók, viszont a karbantartást ők is igénylik. Az egy természetes állapot, hogy a használati melegvíz termelés indulásakor először hideg, majd forró víz érkezik és csak ezt követően áll be a stabil vízhőmérséklet. Az a hidegvíz, amelyik először érkezik, az az utolsó vízhasználatot követően a csőben maradt lehűlt víz, ill. az még amelyik a csapoló nyitása és a lángra lobbanás közötti rövid idő alatt a csőbe befolyik. A forró víz pedig az, ami akkor keletkezik, amikor a láng rámelegít a kazánban bennmaradt még egy kicsit meleg vízre. Ha vásárolsz egy új, korszerű falikazánt, a HMV termelés indítását követően ezeket a hőmérséklet változásokat szinte biztos, hogy tapasztalni fogod.
Hogy milyen kazánod, ill. fűtési rendszered legyen? Először a tüzelőanyag kérdésében kell döntened. Fával, vagy földgázzal akarsz fűteni? Ha gázzal, akkor én azt javasolom, ami nekem van, immár több évtizede és semmi bajom nem volt eddig és remélem ezután sem lesz. Kombi falikazánom van, kéményes, nyílt égésterű. Ha váltasz, akkor Te már inkább zárt égésterű (turbós) kondenzációs kazánt válassz. Üdv. W8.
Nem egyértelműen csak neked címeztem a kérdést, de úgy látom, hogy tőled van esélyem szakszerű választ kapni. Köszönöm.
Először a harmadik bekezdéses CO érzékelős problémára térnék ki. Nem a bojlert tervezem CO érzékelővel kombinálni, hanem a meglévő átfolyós, kéményes melegítőt. A bojlert azt általad is részletezett feltételek (megfelelő tér, szellőzés stb) miatt elvetettem. Viszont ha marad az átfolyós nyílt égésterű, akkor mindenképpen teszek mellé érzékelőt. Nem szeretnéka következő hülye áldozat lenni.
A második bekezdésem pedig arra irányult, hogy van-e olyan átfolyós melegítő, amelyik nem olyan hőmérséklet ingadozással indul mint a jelenleg - nem éppen fiatal - FÉG. Tudniillik, hogy először jön a hideg víz - mert az volt a csőben - aztán észreveszi, hogy melegíteni kell, begyújt, erre jön a forró, és aztán beáll a kívánt hőmérsékletre. Ez az egyik probléma. A másik, hogy mindezt csak akkor hajlandó, ha a víz olyan intenzitással folyik, ami a csövön kifér. Kisebb vízelvételre be sem indul.
Tehát a kérdés úgy szól, hogy a modernebb/újabb/márkásabb/jobb készülékek esetében lehet-e kisebb vízelvétel esetén is rávenni a melegítésre, illetve, hogy azok képesek-e egyenletesebben adni a melegvizet.
Egyébként elkezdtem gyűjteni egy HMV tartályra. Meg fűtési pufferre is. Vagy a Totyának kell mennie. De akkor kazánra gyűjtök... és akkor az milyen legyen ... nehéz ez a fűtés szakma. :)
Az ilyen olyan "kollégák" (autovillamosság, gáz, stb) állandóan komjúúúútert méltóztatnak cserélgei, mert ez a legmisztikusabb alkatrész. 30-x100 rugó de nem az ő pénzük. Természetesen meggyógyul, csak ember ki nem fizeti. a kocsik fedélzetijében is lehet relét cserélni. Igaz macerás, de lehet, meg egy kazánvezérlőt is meg lehet csinálni, ha nem valami ordenáré hiba miatt döglött meg. Akkora az árkülönbség, hogy érdemes időt és energiát fektetni bele.
Hálózsákotok van? Az a legjobb nem takarózik ki belőle, 20 fok alváshoz untig elég, fürdőben, fürdés utáni pelenkázáshoz hősugárzóval célirányosan kevés ideig.
Szerintetek mi a jellemző munkadíja a következőnek? Egy előkészített, felvésett fürdőszobában a szennyvízcsövek és a vízcsövek felszedése, majd cseréje a teljes helyiségben új ötrétegű PE RT AL-ra, kiállás egy mosdókagylónak, egy kádtöltőnek, egy mosógépnek és egy WC-nek, állványos WC-tartály beépítése, kád beépítése, és egy függőleges szennyvízcső felállítása egy tervezett, de még meg nem valósított emeleti WC-hez. A konyhában még 3 m régi vezeték kivésése és cseréje újra új csapkiállással, emellett mindkét helyiségben a radiátorok levétele, majd visszahelyezése és a ház fűtésrendszerének átmosása tisztító anyaggal. Az anyag most nem érdekes, csak a munkadíj érdekelne. Szerintetek mennyi manapság a reális ára mindennek?
+1. Fürdőben legyen meleg, de az alváshoz nem kell szaunát csinálni. És ha kell is 22°C-ot, azt is elég egy helyiségben, a többi meget nappal 20-21, éjjel 18°C-on. Szerintem...
A második bekezdésben lévő kérdésed nem értem, ha tőlem vársz választ, légy szíves valahogy átfogalmazni.
A harmadik bekezdésben felveted, hogy a nyílt égésteres problémát egy CO-érzékelővel kívánod kezelni. Ha jól értem, ezzel azt akarod mondani, hogy a kémény nélküli gázüzemű tárolós bojlered elhelyezésének körülményeit akarod ezzel biztosítani. Nos, ha így gondolod, akkor ez nem fog menni, mert az elhelyezés során olyan körülményeket kell kialakítani, amelyek önmagukban, műszer nélkül jelentenek kellő biztonságot: pl. megfelelő helyiség térfogat és megfelelő légellátás. Ezeket a feltételek egyikét sem lehet CO-érzékelővel kiváltani, a gázkészülék elhelyezését a szolgáltató nem fogja engedélyezni. W8.
