A festetten lévő "levelek" is csökkenő méretűek. Viszont a festett kereszt balra fordul, a jelenlegi pedig jobbra, de ez lehet a kersztállítgatás, meg másikra cserélés okán is. Amit viszont Te kifelé dőlésnek vélsz, az elehet annak következménye, hogy a festett az egy bizonyos furcsa persopektívában áll. Jelesül a hátulja meg van emelve, s így rálátsz egyrészt az abroncs tetejére - ezért van keimelten távolság a két gyöngysor között, s ezért van az, hogy szinte teljesen látod a tető alaplemezét, annak túloldali gyöngyeivel együtt.
Azt, hogy a festett az szabályos ív, a mai meg nem látszik annak, az ne aggasszon, mert a törések, szakadások, azok javítgatásai okozzák a snassz látványt. A képek viszont egyhén domborúak. úgyhogy nem lehet kétség a gyártáskori milyenség felől.
nyilván mert Puzyna bulija volt az egész, csak valami jogalapot kellett találnia hozzá. Ő akarta a vétót, meggyőzte a királyt, a király meg azt bízott meg akit akart, ez esetben a két akarat találkozott.
"Mert egyébként nehezen érthető, hogy a szentkorona elején levő Krisztus-kép felett látható KÉT RÓZSASZÍNŰ KŐ helyett miért csak EGY FEHÉR KÖVET festett.
Meg azt is megkérezheted magadtól, hogy a fesző vajon látott-e egyáltalán, hogy a szentkorona SZÖGLETES, ÉS OLDALT BEFELÉ DŐLŐ kupolája helyett ÍVES, ÉS KIDAGADÓ OLDALÚ kupolát rajzolt."
Ezek simán betudhatók annak, hogy a korona (koronák és egyéb ékszerek) nincs(enek) ott a festéskor végig. Megnézte, konstatálta a főbb dolgokat, láttam, hogy színesek azok a kövek, bizonyára látta a kicsit szögletes, ráadásul nem szimmetrikus abrocsnot, de -bár még sosem voltam udvari festő, úgyhogy szintén feltételezés- ezeket lehet, hogy nem akarta "hibásan" ábrázolni, így hát töretlen ívet kapott a korona. Ahogy -szintén csak gyanú- a királyra sem festett rá olyan jeleket, amik méltatlanok hozzá (pl. pattanás az orrán :) ). A festmények általában idealizált képet mutatnak arról, akit (vagy amit) ábrázolnak. Nem fotorealisztikusak.
"honnan tudhatta volna a festő, hogy fog kinézni a korona javítás után"
Öööö hát csak el tudta képzelni, milyen egy egyenes kereszt ;)
"Hogy kellett volna elképzelni a sík ikonok miatt szögletes kupola "megjavítását""
Kizárólag a keresztről beszéltem, hisz arról "ordít", hogy valami gáz van vele.
Ha már arányok. A Szent Koronára írják, hogy nagy méretű. A kerülete 70cm. Ma egy nagyobb fejkerület lehet 60cm feletti. De a festményen még mindig aránytalanul nagynak tűnik, pláne hogy hátrébb is van, mint a király. Lehet, hogy csak hangsúlyozni akarta a festő?
- Az abroncs íve. Egyiké sem teljes mértékben, de sokkal távolabb van a kónuszos korona magasbatörő ívétől.
- Gyöngyök az abroncson: ez az, amit írtam és ami gyanússá teszi (többek közt) a kónuszos korona (hogy hívjuk egyszerűbben?) ábrázolásokat, ahol hangsúlyos a léte. A mai Szent Koronán nem így van és ebben a festmény is megerősít. Ha megnézed a fugger féle rajzot, ott is nagy krumplikat rajzolt a maestro.
- A zafír megléte. Szerintem ez önmagában is erős érv.
- A leveleken lévő gyöngyök: nem gömbök, mint a kónuszos koronán, hanem hosszúkásak, mint a main. Ráadásul színben is eltérnek. Nyilván ezt egy fekete-fehér képen nehéz érzékeltetni, de ha akarnák, tudnák!
- Az abroncson a képek: ahogy a mostanin, úgy a festményen is négyzet alapúak, nem pedig kör.
Szerintem a nagy kérdés az, hogy létezett e valójában a másik korona (a kónuszos) és ha igen, annak mi a története. Vagy csak hibásan ábrázolták a mostanit?
1. Ha a lötyögő kereszt könnyen függőleges helyzetbe volt állítható, akkor vajon az 1790-beli rajz miért nem egyenes kereszttel ábrázolta a koronát?
Egyszerű. Ki, hogy értelmezte/szerette III.K. idején olyan volt az általános szemlélet. RENDNEK kellett lenni! M.Terézia idején már inkább az számított, hogy"fogadjuk el és tiszteljük a magyarok hagyományait. Ha az ő koronájuk ilyen, hát legyen ilyen!)
2. Ha a lötyögő keresztet még egy festő is ki tudta egyenesíteni, akkor Ferenc József koronázása előtt miért nem függőleges helyzetben rögzítették?
A kiegyezés idejének hangulatára pláne vonatkozik az előbbi!
3. Ha a lötyögő kereszt függőleges helyzetbe volt állítható, akkor miért állította minden szakértő, hogy a javítást az akadályozta, hogy az elgörbült Pantokrátor kép tönkremenetele nélkül nem lehetett volna kiegyenesíteni a keresztet? (ami egyébként mindenki számára nyilvánvaló, aki a Pantokrátor kép lyuk körüli deformációját közelről megnézte)
Ezt honnan szeded? "ELGÖRBŰLT PANTOKRÁTOR KP???? Ki, melyik szakértő állította, hogy a pantokrátor-kép elgörbűlt?
Ugyanis -- itt már végtére ki kel mondani -- sem neked, sem annak a szerintem mem létező szakértőnek -- fingja sincs a zománcképekről, azok tulajdonságsiról! Egy zománckép ABSZOLÚT MEREV!!! Azt a leg kisebb mértékben sem lehet hajlítani! Azonnal reped, törik!!!
+1. Áruld már el, hogy szerinted mikor volt III. Károly udvari festőjének lehetősége hozzányúlni a koronához, és a keresztet kézzel görbítgetni?
Neked - 1! Ki mondta, hogy a festőnek kellet hozzá nyúlnia? ott volt a "hoppmester" és egy sor más illetékes. Példáúl a koronaőrség megbízottja! Arról nem is beszélve, hogy maga az uralkodó is hozzá nyúlhatott!
Valamint: alább írta egy társunk: azok a tárgyak, s maga az uralkodó dem voltak végig ott! Rövid időre, felügyelet mellett megengedik a festőnek, hogy vázolja a képet, aztán a részleteket dolgozza ki! (néha nem is mindet maa, hanem segédei,tanítványai!) Görbíteni meg nem kellett. ha valami lötyög, azt egy könnyed mozdulatta be lehet állítani!
Az előbb ugyanis még azt magyaráztad, hogy senkit sem engedtek a beavató korona a közelébe.
Illetéktelent nem is!
Most meg már azt állítod, hogy akár még egy jöttment festő is nekieshetett feszegetni a korona keresztjét
Na ne hülyéskedj! Kínodban már ilyen gyerekes dlgokkal jösz!
- nem állítottam, hogy ki/ki nem nyúlt hozzá! (Egyébként, ha az uralkodó, vagy a jelen lévő koronaőr megengedi, akkor a fstő is beálíthatta a tárgyakat. Hiszen ő ért a kompozícióhoz! (Persze kesztyüs kézzel...és kellő tisztelettel)
Szóval nyugodtan beletörődhetsz: az egyenesen álló kereszt már önmagában is cáfolja azt a feltételezést, hogy III. Károly képe a ma ismert szentkoronát ábrázolja.
SZÓVAL ennyire NEM CÁFOLJA!!
Szörnyű, hogy kínodban már csak ilyen eszement dolgokba tudsz kapaszkodni!
Tehát hiába is tagadod a nyilvánvalót, III. Károly festménye a Révay-féle koronát ábrázolja.
Szegénykém! Fogalmazásod sajátosságával igyekszel operálni! TAGADOM...mintha egy mindenki által tökéletesen bizonyított ténynek mondanék ellent!
Itt nem tagadásról van szó, hanem szemmel látható jelek felsorolásáról! (aminek a "keresztjén" te fennakadtál!)
Ha kinagyítjátok és egymás alá teszitek ezeket a képeket, akkor jól látható, hogy a szentkorona oldalirányban csökkenő magasságú, egyenesen álló levelei mennyire durván eltérnek a festmény egyforma magasságú, és oldalkifelé dőlő leveleitől.
Elképzelhetetlen, hogy aki csak egy vázlatot is látott a szentkoronáról, az ilyennek akarja lefesteni.
Hasonlóképpen elképzelhetetlen, hogy a szentkorona abroncsán levő álló téglalap alakú képet valaki fekvő téglalap alakúra fesse.
A festés legelemibb, általános iskolai szintű minimuma az arányok megőrzése, mert enélkül az egész kép szétesik. Még egy óvodás is ismeri a festő jellegzetes mozdulatát, ahogy kinyújtott kézzel az ecset szárán hüvelykujjal újra meg újra másolja és ellenőrzi a méretarányokat.
Tehát elképzelhetetlen, hogy a királyról készített nagyméretű festményen a festő ilyen valóságtól elrugaszkodott koronaábrázolást engedjen meg magának.
Ennek azért van egy igen egyszerű másmilyen magyarázata is: a festő nyilván azt hitte / azt mondták neki, hogy a korona meg lesz javítva és a kereszt egyenes lesz a tetején. Így hát ábrázolja ő is úgy. Ki gondolná, hogy egy elrontott korona úgy fog maradni?
Most már csak arra kéne kitalálnod valamit, hogy
1. honnan tudhatta volna a festő, hogy fog kinézni a korona javítás után
2. Hogy kellett volna elképzelni a sík ikonok miatt szögletes kupola "megjavítását"
3. hogy mondhattak ilyet, amikor a koronához köztudottan nem akartak sohasem hozzányúlni
Továbbmegyek: gyanítom, hogy ebben a kompozícióban, ahogy a festményen van, nem is voltak a koronázás eszközei. Szerintem -ez teljes mértékben saját találgatás- megmutatták a festőnek a koronákat, talán skiccelt róluk, talán valamilyen pontossággal lerajzolta őket, majd elkészítette a festményt, immár saját kútfőből.
Tökmindegy, hogy a festő mások által készített hiteles ábrázolások, saját vázlatok vagy az odatett koronák alapján készítette el a festményt (III. Károly esetében egyébként ez utóbbi lenne a legvalószínűbb).
A fő arányoknak és a fontos részleteknek akkor is stimmelniük kell.
Különösen, ha egy olyan részletességgel megfestett képről van szó, mint ez.
talán nézd meg mégegyszer, egy kicsit nagyobb méretben, világosabban:
(ha rákattintasz a képre, akkor nagyobb méretben is megjelenik. Ha pedig arrébb húzod, akkor a másik képet is meg tudod mellette jelentetni.)
És akkor most próbáld röhögés nélkül azt állítani, hogy ennek a koronának nem dől kifelé az oldala.
De akár össze is hasonlíthatod a ma ismert szentkoronával, és elgondolkozhatsz rajta, hogy vajon hihető-e, hogy erről festette a művész:
Például megkérdezheted magadtól, hogy vajon színvak faipari munkás volt-e a festő, hogy nem ismerte a színeket, és csak egyig tudott az ujján számolni?
Mert egyébként nehezen érthető, hogy a szentkorona elején levő Krisztus-kép felett látható KÉT RÓZSASZÍNŰ KŐ helyett miért csak EGY FEHÉR KÖVET festett.
Meg azt is megkérezheted magadtól, hogy a fesző vajon látott-e egyáltalán, hogy a szentkorona SZÖGLETES, ÉS OLDALT BEFELÉ DŐLŐ kupolája helyett ÍVES, ÉS KIDAGADÓ OLDALÚ kupolát rajzolt.
És akkor még az abroncs szélességét, valamint az abroncson levő képek oldalarányát nem is emlegettem.
Szerintem még egy súlyos látássérült sem képes harsány mosolygás nélkül állítani azt, hogy a felső kép az alsó képen levő szentkoronáról készült.
Ennek azért van egy igen egyszerű másmilyen magyarázata is: a festő nyilván azt hitte / azt mondták neki, hogy a korona meg lesz javítva és a kereszt egyenes lesz a tetején. Így hát ábrázolja ő is úgy. Ki gondolná, hogy egy elrontott korona úgy fog maradni? Ez nem fénykép, hogy a tökéletes valóságot ábrázolja, egy impresszió alapján kell megfestenie a képet.
Továbbmegyek: gyanítom, hogy ebben a kompozícióban, ahogy a festményen van, nem is voltak a koronázás eszközei. Szerintem -ez teljes mértékben saját találgatás- megmutatták a festőnek a koronákat, talán skiccelt róluk, talán valamilyen pontossággal lerajzolta őket, majd elkészítette a festményt, immár saját kútfőből. Mivel fura lenne, hogy a festmény elkészültéig ott heverjen néhány korona. És emígyen simán lehet, hogy nincsenek rendben az arányok, stb.
Sok általad mutatott képen valóban a kónikus koronaábrázolás látszik, de szerintem ezen kifejezetten a mai formájú Szent Korona. Még ha nem is fotorealisztikus a megjelenítés.
Már többen, többször megírtuk: A kereszt, különböző sérülések miatt lötyögöttt! (Csak Ferenc József okronázásra való készüléskor rögzítették a mai helyzetében!) Egy lötyögő keresztet pedig lefestés előtt úgy állít be a festő, ahogy akarja!
Kedves Enkies,
ezt a mesét melyik ujjadból szoptad?
1. Ha a lötyögő kereszt könnyen függőleges helyzetbe volt állítható, akkor vajon az 1790-beli rajz miért nem egyenes kereszttel ábrázolta a koronát?
2. Ha a lötyögő keresztet még egy festő is ki tudta egyenesíteni, akkor Ferenc József koronázása előtt miért nem függőleges helyzetben rögzítették?
3. Ha a lötyögő kereszt függőleges helyzetbe volt állítható, akkor miért állította minden szakértő, hogy a javítást az akadályozta, hogy az elgörbült Pantokrátor kép tönkremenetele nélkül nem lehetett volna kiegyenesíteni a keresztet? (ami egyébként mindenki számára nyilvánvaló, aki a Pantokrátor kép lyuk körüli deformációját közelről megnézte)
+1. Áruld már el, hogy szerinted mikor volt III. Károly udvari festőjének lehetősége hozzányúlni a koronához, és a keresztet kézzel görbítgetni?
Az előbb ugyanis még azt magyaráztad, hogy senkit sem engedtek a beavató korona a közelébe.
Most meg már azt állítod, hogy akár még egy jöttment festő is nekieshetett feszegetni a korona keresztjét?
Szóval nyugodtan beletörődhetsz: az egyenesen álló kereszt már önmagában is cáfolja azt a feltételezést, hogy III. Károly képe a ma ismert szentkoronát ábrázolja.
Tehát hiába is tagadod a nyilvánvalót, III. Károly festménye a Révay-féle koronát ábrázolja.
Ugyanúgy, mint az 1780-ban Mária Teréziáról készült festmények.
Nem tudom hogy volt, de nekem akkor sem kerek az egész. Akkor se, ha ennek előtte más országfők is beleavatkoztak diplomáciai ezközökkel a pápaválasztásba. Íme a történet problémás részei:
1. Ferenc József nem mint osztrák császár, hanem mint magyar király írta a levelet, amiben erre a jogra hivatkozott. Már ha igaz. 2. Puzyna tehát a magyar király levelét olvasta fel a választótestület előtt (aminek a megírására ő maga szorgalmazta Józsit), tehát tudott ilyen jogról. Krakkó püspökeként semmi más oka nem volt belevonni az ügybe a magyar koronát. 3. A többi bíboros nem kiröhögte őt, hogy nincs is ilyen jog, hanem felháborodtak azon, hogy ilyen régi divatjamúlt jogot akarnak alkalmazni rajtuk. Tehát ők is tudtak róla.
jól jött volna nekik egy olyan, a SAJÁT TULAJDONUKBAN LÉVŐ- korona, amiről lassan-lassan el akarták hitetni, hogy AZ az igazi, AZ a Szent Korona! Ehhez kitűnően jött a rajzolók terjeszthető, sokszorosítható ábrázolása!
Elméleted pont Révay miatt bukik meg.
Révay ugyanis garantáltan a "nem hordható" valódi koronát őrizte, tehát garantáltan a valódi beavató koronát rajzoltatta le.
- - -
A beavató korona hatalmi szimbólum volt, amitől a király a saját hatalmát eredeztette.
De a beavató korona felett - ahogy te magad is sokszor hangsúlyozod - jogilag nem a király, hanem a koronázó főrendek rendelkeztek.
Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a koronázó főrendek pontosan tudták, hogyan néz ki a korona.
jól jött volna nekik egy olyan, a SAJÁT TULAJDONUKBAN LÉVŐ- korona, amiről lassan-lassan el akarták hitetni, hogy AZ az igazi, AZ a Szent Korona! Ehhez kitűnően jött a rajzolók terjeszthető, sokszorosítható ábrázolása!
Elméleted pont Révay miatt bukik meg.
Révay ugyanis garantáltan a "nem hordható" valódi koronát őrizte, tehát garantáltan a valódi beavató koronát rajzoltatta le.
Már megírtam!
Révay és L. is olyan rajzot készített/készíttetett, amilyet az uralkodó parancsolt neki! éppen azon terv első lépéseként, miszerint a H. ház lassan, fokozatosan el akarta hitetni a világgal, hogy az ő tulajdonában lévő Korona az IGAZI...hogy ez által nagyrészt függetleníthese magát a magyar főuraktól!!!
- - -
A beavató korona hatalmi szimbólum volt, amitől a király a saját hatalmát eredeztette.
De a beavató korona felett - ahogy te magad is sokszor hangsúlyozod - jogilag nem a király, hanem a koronázó főrendek rendelkeztek.
Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a koronázó főrendek pontosan tudták, hogyan néz ki a korona.
Mert ha nem tudják pontosan, hogy milyen, akkor bárki bármikor hülyét csinálhatott volna belőlük.
Vagyis kizárt, hogy a főrendek ne tudták volna pontosan, hogyan néz ki a beavató korona.
Igen. Éppen ezért kezdte "óvatosan" a H. ház a manővert! Készíttetett egy "majdnem olyan" koronát, hogy ne ordítson a különbség!...amihez aztán lassan hozzá lehet szoktatni a világot!
- - -
Tehát a koronát csak a főrendek beleegyezésével lehetett meghamisítani vagy lecserélni.
Ilyesmi történhetett például I. Ferdinánd esetében, aki számára reménytelen volt Szapolyaitól megszerezni a magyar koronát, és ezért az őt támogató főurak egy másik koronát neveztek ki magyar koronának, és azzal koronázták meg 1526-ban.
Nem véletlen, hogy a Szapolyai-párti főurak ettől az időtől kezdve vádolják azzal a Habsburgokat, hogy az általuk használt magyar korona hamis.
Addig, amíg Izabellától vissza nem szerzi az eredeti, igazi Koronát! Tehát a vád nem volt alaptalan. Aztán elült minden vihar, hiszen attól kezdve a "Habsburgok kezén volt a Korona! Utána pedig a furak nemigen feltéteezték, hogy a H. ház nem az igazit fogja használni. (Amit, ismét hangsúlyozom, ládában őriztek, ne hordhatták , ezért kellet egy körülbelüli haosonmás! Mégpedig olyan ami alkalmas egyrészt arra, hogy nap-mint nap hangúlyozhatják, hogy ők magyar királyok, másrész alkalmas arra, hogy lassan elhitessék a ilággal, hogy az az igazi! ...majdnem skereült is, csak hogy a beteg, gyenge II.Józseffel szemben a magyar urak ellenállása győzött!
De ilyen történhetett 1790-ben is, amikor az egész ország megrökönyödésére egy teljesen más koronát neveztek ki "ősi és hiteles" magyar koronának.
Ebben az esetben is feltűnő, hogy a főrendek nyikkanás nélkül elfogadták a korábbihoz képest teljesen más kinézetű új koronát.
Mert megelégedtek sikerükkel, nem akarták tovább feszíteni a húrt! Épp lég eredmény volt, hogy II.Lipót (remélem jól emlékszem, ő volt II.József utódja) egy egész sor engedményt adott a főuraknak...akkor ez jó, megfelelő kompromisszum volt! No és a főutak, rendek azt is elérték, hogy az igasi ősi Szt. Koronával koronázhassanak!
Tehát ez azt bizonyítja, hogy a mai (mi általunk elismerten) Szent Korona már az 1700-as évek elején, Mária-Terézia előtt is ÍGY NÉZETT KI!!(mégis csak az Udvar neves, hivatásos festője készítette...s nem csupán egy rajz!)
Szerintem meg nem bizonyítja.
A III. Károly koronáján látható
- kúpos oldal
- magas, íves kupola
- a levelekkel alig magasabb első Krisztus-kép
- egyforma magasságú levelek
- keskeny abroncs
sokkal jobban hasonlít a Révay-féle rajzhoz, mint a ma ismert szentkoronához, amelyre
- hengeres oldal
- alacsony, szögletes kupola
- a leveleknél másfélszer magasabb első Krisztus-kép
- oldalirányban csökkenő méretű levelek
- széles abroncs
a jellemző.
Te tényleg roszúl látsz....vagy tudatosan torzítsz!
III.Károlynál
nem kupos az oldal, csak te látod "magas"-nak a kupolát (egyáltalán mérted az arányokat...vagy csak ismét hasalsz?) a Kriszuts képarányát sem mérted,ugyanez mondhatóa levelek és az abroncs vonatkozásában is.
A Szt. Koronán nem szögletes a kupola, csupán a keresztpántok kissé, ívesen hajlanak a képek közötti részen!
De egyébként is kizárt, hogy ez a festmény a mai szentkoronát ábrázolná.
Akkor ugyanis ferdén kéne hogy álljon rajta a kereszt.
Már többen, többször megírtuk: A kereszt, különböző sérülések miatt lötyögöttt! (Csak Ferenc József okronázásra való készüléskor rögzítették a mai helyzetében!) Egy lötyögő keresztet pedig lefestés előtt úgy állít be a fető, ahogy akarja!
Ez tehát semmire sem bizonyíték! (Ennyire azért már ne legyél naiv!
Vagyis III. Károly képe semmire sem bizonyíték.
Azaz a te egyedül álló és igencsak szubjektiv és voluntarista nézeteddel szemben, igenis, a III.Károly féle kép szépen bizonyítja, hogy a beavató Szt. Koronánk úgy nézett ki, ahogy ma is!
Teljesen érthető, hogy miután 0700 körül végre elismerték, hogy a korábbi (Révay féle) ábrázolás nem a Stzt. Korona, azzal tovább nem lehetett "operálni" így "szétszerelték/megsemmisítették ...minden esetre "végleg kivonták a forgalomból+. (minden további nélkül!)
Egyébként, ha igaz, ha nem, a régi művészek igazi b@lf@szok voltak, ha ők úgy látták a mostani Szent Koronát, mint ahogy ábrázolták. Tudom, tudom.... a szokásos bla-bla-bla... Csak kérdezzetek meg egy rajzolót, hogy mi az alak, amit először a papírra vett és bukik az egész idiótizmus, amit itt a kor ábrázolási szokásaival, meg mittomén mivel jegyeznek. Ha látok egy hengeres tárgyat azt véletlenül sem fogom, tölcséres alakkal -még- skiccelni sem, illetve ha fingom sincs, hogy mi van a bizonyos képeken, nem fogok -érdekes módon- olyan jellegű ábrázolásokat odafirkantani, mint ami várható. Kélt megoldás van. AD1. az "eddig ilyennek látták a Magyar Szent Koronát" című képet olyan rajzolta, aki soha nem látta, de hallott róla vagy -.. AD2.- nem a Szent Korona van lerajzolva.
Hanem vegyük sorra, hogy a Révay-féle rajz milyen jellemzőkben különbözik a ma ismert szentkoronától.
Aztán nézzük meg, hogy a festményen levő korona ezen megkülönböztető jegyek közül mennyiben hasonlít a szentkoronára, és mennyiben hasonlít a Révay-féle rajzra.
Például:
Révay-rajz / szentkorona
- keskeny abroncs/ széles abroncs
- kerek kupola/ szögletes kupola
- egyforma levelek / oldalirányban csökkenő levelek
- kifelé dőlő levelek / egyenesen álló levelek
- a Krisztus-kép a leveleknél alig magasabb / a Krisztus-kép a leveleknél másfélszer magasabb
- a kereszt függőlegesen áll / a kereszt oldalirányban dől
Szerintem III. Károly koronája a fent felsorolt jellemzők mindegyikében a Révay-koronához hasonlít.
A festményen a korona jobb széle a homályba vész, de kinagyítottam egy kicsit, és így most már a jobban látható, hogy a korona oldala kónikus, azaz kifelé dől:
