Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Ma újra meglátogatott a meggyvágó és jött 2 kék cinege is. Ugye közismert, hogy a széncinkénél kisebbek, de hogy ilyen szembeötlő a különbség, az akkor válik megdöbbentővé, amikor együtt látjuk őket.
A neten pedig ráakadtam egy új papagáj(al)fajra - lehet van akihez még nem jutott el a hír, noha már 5 éves. Mindenek ellenére bővül a szócikkek száma. Ime:
camiguini denevérpapagáj (Loriculus philippensis camiguinensis - Camiguin Hanging-parrot): a fülöp-szigeteki denevérpapagájnak a mindössze a Caminguin szigeten előforduló, 2006-ban felfedezett alfaja. Az erdőirtások miatt került szem elé, de lehet, hogy ez egyúttal a vesztét is fogja okozni.
A csőr itt narancsos, a homloktól a fejtető csaknem a tarkóig egy keskenyedő csíkban élénk piros. az arci rész az állat is beleértve égszínkék, a félkör alakú, rövid farktollak alul szintén, de felül mutatják a korona színét, vagyis a farkfedők pirosak.
A test alul, felül, a szárny és a fej hátul világoszöld. A láb halvány bézs színű, ólomszürke karmokkal.
Ivari kétalakúságnak itt nincs jele, ami a fajon belül szokatlan ezért vita van azon, hogy a camiguini denevérpapagáj mégsem alfaj, hanem önálló faj. Fotó: Desmond Allen
A kérdés eldöntése valószínűleg a DNS-vizsgálatok elvégzésétől várható.
A testsúlya 40-56 g közötti. Élőhelye a Marokkó és Anglia által meghatározható vonaltól keletre terjed, egészen Japánig, de a közép-ázsiai magas hegységekről hiányzik.
Az alfajai (zárójelben az elterjedési centrum):
Coccothraustes
c. boehmei (Ukrajna),
c. burryi (Marokkó),
c. humii (Kazahsztán),
c. japonicus (a Szahalintól Koreáig),
c. nigricans (Kaukázus).
A törzsalaknál a tollazat a barna klb. árnyalatait mutatja. A tarkó szürke, a fekete szárnytükröt két fehér csík díszíti. A farok vége szintén fehér.
A torokfolt és a kantár fekete.
A költési időben acélkék csillogású hatalmas csőre még a szilva magjával is képes megbirkózni.
A tojón a fejtető kevésbé vörhenyes. A kantár egészen elmosódott.
A fiatalok barnával sávozottak (lásd fotó!).
Fogyaszt bükkmakkot, rovarokat és friss növényi hajtásokat. Ennek megfelelően főként a fák koronájában keresi a táplálékát. Télen kisebb csapatokba verődik, ezek közül vannak költőzők és vannak, amelyek kitartanak nálunk. Utóbbiak lekényszerül az avarba. Ilyenkor merev, egyenes testtartással kacsáznak v. széles szökellésekkel haladnak előre.
Április-május folyamán - fák felső ágán v. lejjebb, a törzshöz közel - költ.
A fészekaljban 4-6 fiókát nevel fel. A kicsik a 14. napon bújnak elő a tojásból.
őszapó (Aegithalos caudatus - Schwanzmeise - Long-tailed Tit) v. egérmadár, hosszúfarkú cinege, rudas-, dorongfarkú cinege: osztályba sorolásánál akad némi bizonytalanság. Vannak, akik az őszapók (Aegithalidae) családjába sorolják, mások szerint a cinegefélék családjában a helye.
Mindenképpen a nemzetségének a névadója.
Egész Európában, Észak-Ázsiában, Kínában, sőt, Japánban is otthonos ez a pöttömnyi kis madárka, mely csak a hosszú-hosszú farka miatt mutat 14 cm nagyságot.
Valójában a teste a legkisebb címért vetekszik az ökörszemével.
Északon a fehér fejű populáció költ tisztán, keleten pedig a fekete szemcsíkos. Nálunk a hím gyakran az egyik, a tojó pedig a másik változatból kerül ki.
A ritkás aljnövényzetben keres, kutat, gyűjtögeti a rovartáplálékot.
Hosszú farok (az egész hosszúság 14 cm-éből 8 jut a farokra), a tollazatában a fehér, a fekete és a rózsaszín színek jellemzik.
Nálunk is eléggé gyakori, de a költési időben rejtetten él. Gyönyörű, szabadon álló, golyó alakú fészket épít - ebben is elkülönül a cinegeféléktől.
Rejtett életmódja ellenére azt azért tudjuk, hogy a tojó egyedül költ. A hím csak éjszakára húzódik be a tojó mellé. Mindketten nevelnek, sőt, nem ritka, hogy egy-egy facér öreg madár is besegít nekik.
Amikor a kicsik kirepülnek, kisebb-nagyobb csapatokban mutatkozik. Kellemes szi-szi hangocskáival és a keményebb cser-cser-jeivel hívja fel magára a figyelmet.
Alfaja:
a kaukázusi őszapó (Aegithalus c. caucasicus) és
az európai őszapó (A. c. europaeus).
A németeknél szerepel egy alfaj Schwanzmeise néven, amelyet északi őszapónak kell vennünk.
No, és úgy látszik, csak terveztem, de nem számoltam be róla, hogy egy hete pedig volt itt egy csapat őszapó.
A gázóra a kerítés mellett egy csúnya fémdobozban van, s én időnként leolvasom, mert olyan "jó szörnyülködni", hogy jaj, már megint napi 16-20 köbméter fogy. A fémszekrény mellett közvetlenül egy jázminbokor áll, arra akasztottam fel néhány faggyús gombócot zöld műanyag hálóban.
Aznap ahogy nyitottam a szekrény ajtaját, odarebbent egy madárka alig 1 méterre tőlem, mozdulatlanul figyeltem, s a kicsi jó fél percig nem ismerte fel, hogy ...
Hát ha már láttatok bűbájos valamit. Na ő volt az egyik a nyolc őszapó közül, amelyek ott sürögtek forogtak jó fél napig az etetőnél
csuszka (Sitta europaea /caesia/ - Kleiber v. Spechtmeise - Eurasian Nuthatch), más néven cinke harkály, kék külü: hazánkban is gyakori, főként, mint itt telelő madár a csuszkafélék 132-136 mm nagyságú (mások szerint eléri a 14,5 cm nagyságot is), névadó faja. Számos népi neve van: köcsögmadár, poncz, kéregszutyóka, kéregszűcs, kurtakalapács -
Fotó: Annette Cutts, Jeff Blincow és Askar Isabekov
A Marokkó-Norvégia vonaltól a Csendes-óceánig, ill. Délkelet-Ázsiában él egy viszonylag elszigetelt csoportja. (Utóbbiak hímnemű példányain a test alul sötétebb barnásvörös, s mindig voltak rendszerezők, akik a csoportról, mint önálló fajról beszéltek. Ilyenkor a nevük: Sitta castanea, barnás v. fahéj csuszka. Végül ez a megoldás vált elfogadottá!)
Így a csuszka alfajai a ma elfogadott rendszerekben:
Meg kell jegyezni, hogy a S. e. caesina számos rendszerezőnél önálló faj, a közép-európai csuszka, amikor is annak van egy alfaja, a
c. advena, vagyis orosz csuszka. De ez a besorolás megdőlt.
Valamennyi itt felvetődött csuszka feje busa, és ezzel együtt a rövid farok (45-49 mm) mókás külsőt kölcsönöz a madárnak.
Az életmódjuk a harkályéra emlékeztet.
Ugyanúgy boldogul fejjel lefelé a fák törzsén, mint a fakopáncs, bár a farkát nem használja. Ilyenkor az egyik lábával (csüd 20-21 mm) kapaszkodik, a másikra pedig támaszkodik.
A külleme viszont a cinegékkel való rokonságára utal.
A teste felül kékesszürke, alul halvány rozsdabarna.
A szárny 82-91 mm.
A kantár és egy a sötétbarna szem mögé is húzódó csík a fején fekete. A sötét szaruszürke csőr 16-18 mm.
A torka fehér. Ellenben a farok gesztenyebarna, de fehér foltok díszítik. Ez utóbbinak a kövi csuszkától való elkülönítésben van jelentősége.
Évenként kétszer költ, áprilisban és júniusban. A tojó 6-8 fehér tojást rak, s 14 napig üli meg azokat.
Főként rovarokkal, bábokkal, petékkel táplálkozik, de fogyaszt apróbb magvakat is, mint mák, repce és kender.
Érdekessége, hogy a túl bő odúnyílást sárral tapasztva szűkíti. Így eléri, hogy nálánál nagyobb fajok számára az odú ne legyen kívánatos. Kép és hang: http://www.nabu.de/m01/m01_11/03695.html
Írtam már róla, hogy noha azt a tervezett szuper etetőt nem sikerült elkészíteni, folyamatosan etetem a madárkákat?
Egész csapat étkezik ezekben a napokban is a két ablak előtt. A reggeli "szórást" délután meg kell ismételni, mert felfalják az összes napraforgót. Érdekes, hogy sem a fehér magvakat sem a repcét nem fogyasztják, pedig a díszes zacskóban 490 forintért "kiszerelt" német feliratos etetőkeverék tartalmaz ezekből az olcsóbb magvakból is eleget.
De nem is ezért gondoltam, hogy jelzek nektek, hanem hogy elújságoljam: ma csuszka mutatkozott a fenyőfán.
A vastag törzset le, s fel többször is átvizsgálta. Na majdnem azt írtam, hogy azért: hogy alaposan megvizsgálhassam, gyönyörködhessek benne...
Bárcsak sok ilyen értékes figyelmeztetés érkezne, hogy a még nyilvánvalóan fellelhető sok más hibát, pontatlanságot is tudnánk javítani a lexikonban.
Lényegében a következő módosítás lép életbe:
fartőmirigy, farcsíkmirigy, glandula uropygii (lat.): a legtöbb madáron az erősen megrövidült farkon dorzálisan, a farcsigolyák vége fölött szimmetrikusan nyíló páros mirigy. nevezik zsírmirigynek is.
Madaraknál a bőr egyetlen mirigye. Különösen jól fejlett a vízimadaraknál, viszont teljesen hiányzik pl. az emunál, a struccnál és a túzoknál, ill. némely galambnál továbbá egyes papagájoknál.
A házityúknál cc. borsószem, a libáknál mogyoró nagyságú.
A mirigy olajos váladéka klb enzimeket, fehérjéket, ergosterint és zsírsavakat tartalmaz.
A madár e váladékkal a tollak vízáteresztő képességét jelentős mértékben csökkenteni képes és általában szolgálja a tollazat karbantartását, ilyenformán közvetetten a repülést és a test hőmérsékletszabályozását.
A gondos háziasszony a glandula uropygii-t a konyhai felhasználásra kerülő baromfifélék "püspökfalatjáról" az előkészítés során távolítja a farmirigyet!
Dr. Vlajku László fotóján láthatjuk, hogy a hullámos papagájnál is mutatkozik a zsírmirigy.
Kaptam egy újabb levelet Belosics Lajossal kapcsolatban, aminek nagyon örülök.
Németországban élő testvére értesít. hogy Lajos él és még galambászkodik
Válaszom:
KEDVES TERIKE!
ÖRÜLÖK A JÓ HÍREKNEK. JELENTKEZETT EGY FIATALEMBER IS VAJDASÁGBÓL, DE PONTOS CÍMET CSAK ÖNTŐL KAPTUNK.
A MEGADOTT CÍMRE OKVETLENÜL KÜLDÜNK BELOSICS LAJOSNAK EGY LEXIKONPÉLDÁNYT, BÁR A DOLOG TALÁN MÁR NEM BÍR OLYAN NAGY JELENTŐSÉGGEL, HISZEN A MUNKÁNK TELJES EGÉSZÉBEN FENN VAN, OLVASHATÓ A NETEN - http://madarbarat.konyv-e.hu/.
MINDEN ESETRE KÖSZÖNÖM SZÉPEN LEVELÉT, SZÍVBŐL KÍVÁNOK MINDEN JÓT, S HA LAJOSSAL BESZÉL ADJA ÁT NEKI IS JÓKÍVÁNSÁGAIMAT:
A viszonylag soványka agi szócikk az alakkanárik kevelői örömére bővül:
agi (Arricciato Gigante Italiano): nálunk kevéssé ismert olasz alakkanári (olasz óriás fodros) a fodrosok csoportjában.
2001-ben a portugáliai Portóban tartott COM kiállításon ismerték el önálló fajtának. Kialakulásában természetesen szerepet játszott a párizsi trombitás, amelyet a franciák nemzeti kincsnek tartottak, mégis a II. világháború viharában csaknem elvérzett az a fajta is. Igazán értékes állomány mindössze az olaszoknál maradt fenn. 1945 után a franciák is az olasz kanári-kedvelőknél szerezték be a legjobb madarakat. Ez oda vezetett, hogy az olaszok már-már nagyüzemi módszerekkel szaporították a párizsi trombitásokat, mígnem egy fertőző légúti megbetegedés miatt kialakuló járvány véget vetett a biznisznek.
Sőt! A 80-as években botrányba fulladt egy olasz kiállítás, amikor a francia bíró kizárta az olasz tenyésztők "párizsi trombitásait", merthogy azok nem feleltek meg a fajta 1924-ben elfogadott sztenderdjének.
Innentől kezdett megszilárdulni a vélemény, hogy az olaszok egy új, saját fajtát alakítottak ki, s ez 1995-tól a szaklapok írásaiban is megfogalmazást nyert.
1999-ben a szakmai közönség már izgatottan várta az alicantei világkiállításon a bemutatkozást, de az az É-Olaszországban váratlanul kitört baromfipestis miatt elmaradt.
Pedig már minden készen állt, az új fajta sztenderdje is:
Az olasz óriás fodrosnak a 100 pontos bírálati szisztémában
ADHATÓ
TESTNAGYSÁG (21 cm) 10 pont
TESTÁLLÁS (60 fok, a test vonalát követő farokkal) 5 pont
TOLLAZAT (dús, tömött, de lágy, minden színben) 10 pont
KÖPENY és PALÁST (hosszú,
mindkét vállat takaró, puha, göndör tollak) 10 pont
USZÁLYOK (testoldalt díszítő támasztótollak,
felfelé ívelnek, a szárnyakat takarják) 15 pont
ZSABÓ (a has és a mell tollai előre és felfelé irányulnak
és olyan FEDÉST alkotnak, melyben nincs bemélyedés) 10 pont
FEJ, NYAK GALLÉR (az AGI legfontosabb jellemzője,
amely megkülönbözteti a többi fodrostól, hogy itt a fej
egy alig látható nyakból és nagyon terjedelmes
gallérból bukkan elő, a felfelé irányuló hosszú tollak
egyúttal sapkát alkotnak,
ami ha hegyes, akkor különösen értékes) 15 pont
CSŐR (erőteljes, de nem lehet kampós) 5 pont
LÁB (nagy és erős, jó fogást biztosít a rúdon.
A karmok sodrottak vagy csavarodóak) 5 pont
FAROK (hosszú, egyenes, megnyúlt,
lógó farkfedőkkel, úgynevezett sarlókkal) 10 pont
ÖSSZHATÁS (nyilvánvaló egészség,
éber figyelem, temperamentumosság) 5 pont
Tehát meredek állás és a párizsi trombitásra emlékeztető fodrok (sapka, zsabó,köpeny, palást, uszály) jellemzi. Viszonylag új fajta, de még nyugaton se nagyon terjedt el. A róla készített rajzos ábra szerint nagy esélye nincs is - vagy mégis!
Péli Zoltán Gábor segítségével Bélus nagyot lendít rajta.
És itt már a gyorsaságon van a hangsúly.
Nekem a beszélgetésből nagyjából ennyi jön le, de hát én nem nagyon értek hozzá.
Aki többet konyít, az a levélrészletből nyilván sokkal okosabb lesz:
"A lexikon természetesen a merevlemezről a leggyorsabb, CD-s és internetes változatban persze több időbe tart. Ezért hát leírom a javaslataimat, mint ahogy kérte is. A hangállományok közt mondjuk van egy 30 megabájtos is, ez túl nagy, s nem madárhang, csak háttérzene, érdemes hát kisebbre cserélni, mint mondjuk a társai. Az interneten egyébként néha néhány másodperc is számít, a böngészőszokások olyanok, hogy ha viszonylag gyorsan nem kapnak tartalmat, akkor könnyen továbblapoznak, más oldalak felé, s a jövőben sosem térnek vissza. A lexikon természetesen tartalmas, így logikus hogy várni kell, de azért vannak "néhány másodperces" ötleteim. S a sok kicsi sokra megy alapon ez sokat jelenthet. Nézze meg a HTM-állományok végét! A </HTML> zárósor után vagy 100 "enter" is szerepel. Mondhatni mindegyikeben, s ez feleslegesen szaporítja a kódsort, s ez is tulajdonképpen minden alkalommal letöltődik. Egy-egy "betű" szöveglexikontestének végére lapozva, szintén fölösleges üres karakterek vannak."
A változások nyomon követhetőek az Ekonyv által biztosított honlapon:
Az email-címedre küldtem üdvözletet, de ez sokkal kedvesebb és nagyon szépen köszönjük.
Mások szintén a magánjellegü üdvüzletet választották. Az egyik közülük különösen tetszett, merthogy van benne madár is. Hát jó szívvel továbbítom nektek:
sajnos a konvertálás még nem tökéletes, de Béla dolgozik rajta és egyre jobb lesz.
A kérdéssel kapcsolatban javaslombehívni a
pár a
párzás a
költés az
udvarlás és a
nimfa
címszavakat is.
A szócikkek végén előfordulnak nyíllal jelzett szavak, azok hivatkozások. A hivatkozás lényege, hogy rá kattintva újabb címszóhoz jut az ember, olyan címszóhoz, amelyet a keresett téma kapcsán a szerkesztő véleménye szerint érdemes felkeresni.
A galamboknál a hím →költőhelyet választ, s ezt követi az udvarlás bonyolult szertartása: a földön húzott, kissé szétterített farokkal forgolódik a saját tengelye körül, oda-odaugrik a kiszemelt tojóhoz.
A begyét felfújja és hangosan burukkol.
Ha a tojónak tetszik a produkció, akkor enged a hím csábításának és a hím a kiválasztott költőhely felé terelgeti. Amikor a tojó rárepült a fészekre, a hím körbeturbékolja, majd felfújt beggyel körbehuhogja.
Újra és újra, egyre bátrabban hajtja a hím a tojót a fészekre.
Peckes lépésekkel szinte tolja maga előtt.
Ha a tojó megáll, akkor magasra düllesztett mellel irányítja, ha úgy adódik, egy-egy gyengéd csőrvágással is kényszeríti aráját a fészek felé.
Olykor a szárnyait csattogtatva emelkedik a levegőbe, hogy a röptudományával is megpróbálja elkápráztatni a tojót. A csőrét is többször megérinti, s ilyenkor a begyéből felöklendezett magokkal kínálja.
Az udvarlás főbb elemei a párosodás előtt sokszor megismétlődnek, s általánosságban véve egy életre szóló köteléket szőnek a pár között.
Ilyen viselkedési forma a begy felfúvása és a szárny csattogtatása. Utóbbi a szirti galambtól örökölték a házigalambok.
A következőképp zajlik: a hím a párjával együtt repül, majd lassan és erősebben emelik és süllyesztik a szárnyukat. Emeléskor az evezők a hát felett összecsapódnak, és tapshoz hasonló hangot hallatnak.
A 3-4 "tapsot" vitorlázórepülés követi. A tojók valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag a jobban csattogó és hosszabban vitorlázó hímeket részesítik előnybe.
A begy felfúvásának lehetősége is a szirti galambtól öröklött jelenség, de tudatos tenyészkiválasztással ezt a képességet tovább fokozták és ma már megjelent a tulajdonság a tojóknál is, s egyes fajtáknál a lenyelt levegő állandóan gömb alakúra feszíti ki a begyet.
Az idősebb egyedeknél a szüntelen feszülés és a takarmánnyal telt begy alsó része deformálódik, s létrejön a lógó begy. Ma mintegy 70 begyes fajtát jegyzünk.
Az udvarlás másik módja házigalambnál, s körbecsattogás a rajnai és a belga csattogók jellemző tulajdonsága. A hímek a kiszemelt tojó előtt begyeskednek, körbeforognak, ugrálnak, majd kis magasságban (0,5-1 m) hangosan csattogtatott szárnyakkal repülik körbe - valaha 7 kört is megtettek, ma már csak 2-3 az udvarló hímek által megtett körök száma.
A szürkeludaknál a házasságkötés nagyjából úgy jön létre, mint az embernél. A fiatal hím elszántan teszi a szépet a szíve választottjának, amiben erősen gátolja őt a zord atya. De a fiatal tántoríthatatlan: erejével hivalkodik, bátran szembeszáll, olyanokba is beleköt, amelyeket rendes körülmények között kerülne. Feltűnően kelleti magát, még egészen kis utakat is repülve tesz meg, amiket nem szerelemes liba természetesen gyalog tesz meg. Leszálláskor "sportosan" fékez, s mindent megtesz, hogy választott párját közös diadalkiáltásra késztesse.
S a pávahímek tetszelgő legyezőfarkát aligha van, aki nem látta volna –
Bár a kérdésed nem hozzám szólt, de azért elmondom, hogy szerintem minden élőlény párban érzi magát a legjobban! A Nimfa is boldogabb lenne, ha párra lelne!
Kedves Madárbarát! Már régen nem látogattam meg ezt a fórumot, de most meg kell tennem megint, szeretném a tanácsodat kérni! Nimfapapagájom fiatal nem több fél évesnél. Két hullámos papagájjal tartom együtt őt. Egész nap szabadon közlekednek a kalitkák között, a nagyobban egyedül a nimfa van a kisebb kalitkában a két kis hullámos, pár, pár... fiu és egy kislány de annyira nincsenek jóban. Pár napja vettem észre, hogy a nimfa papagáj most úgy gondolom már, hogy fiú udvarol a lány hullámosnak. A következőt csinálja előre hajol a nimfa a hullámos felé és halkan kotyog vagy ilyesmi. A bóbitáját lesimitja. A hullámos kislány nem nagyon dijjazza,mert felé kap, de úgy látom hogy idegesiti is. Mi ilyenkor a teendő, vegyünk a nimfának egy párt? Köszi a válaszodat előre is és Boldog Újévet kivánok Neked!!!
Nagyon szépen köszönjük a jókívánságokat, melyekhez a magam részéről is őszinte szívvel csatlakozom, s akiknek párban is van madara, nos, azoknak kívánhatnék-e szebbet, jobbat, mint hogy jövőre legyenek gazdag fészekaljaik, akik pedig nem tenyésztenek, azoknak teljék örömük a madarakban!
Teljék olyan boldogságban az év hátralevő néhány napja, amilyen örömben most én néztem az ATV-t, ahol a Hazai turizmus c. műsorban felismertem kedves zákányszéki barátommat Rácz Sándort, akit azzal mutattak be, hogy érdemes felkeresni látogatható madárparkját.
Ha valaki kételkedne, keresse fel a Csóti-Rácz honlapot (http://www.madarkert.hu/), s biztos hogy kedve is támad kiruccani oda vagy legalábbis tervbe venni jövőre egy zákányszéki kirándulást!
Ez úton is gratulálok Sanyinak és Timeának.
Bár csak ugyanez bekövetkezne Balatonedericsen is, hogy Pócsi Bélának is szárnyára venné hasonló ügyben a hírét a média!
Most kaptam egy üdvözletet, amely mint kiderült, rajtam keresztül minden madárbarátnak szól. Hát kötelességem feltenni ide:
Kedves Tibor!
Békés, boldog ünnepeket kívánok Neked és szeretteidnek! További jómunkát, és rajtad keresztül üdvözlök minden madarászt, madárbarátot és madarat!... Üdvözlettel: Gyula
szerint a cinegefélék családjában a helye.
használja. Ilyenkor az egyik lábával (
csüd 20-21 mm) kapaszkodik, a másikra pedig támaszkodik.
Kialakulásában természetesen szerepet játszott a párizsi trombitás, amelyet a franciák nemzeti kincsnek tartottak, mégis a II. világháború viharában csaknem elvérzett az a fajta is. Igazán értékes állomány mindössze az olaszoknál maradt fenn. 1945 után a franciák is az olasz kanári-kedvelőknél szerezték be a legjobb madarakat. Ez oda vezetett, hogy az olaszok már-már nagyüzemi módszerekkel szaporították a párizsi trombitásokat, mígnem egy fertőző légúti megbetegedés miatt kialakuló 
járvány véget vetett a biznisznek.
