Saját magamra is nagyon mérges vagyok,hogy belementem a márciusi műtétbe,bementem egészséges lábbal és bénult bal lábfejjel jöttem ki,de a többi dolgot már meg sem említem,
A feleségem is dilema előtt állt úgy 9 éve. Betegállományban volt már vagy 8 hónapja és az orvosok azt mondták, hogyha nem megy műtétre, akkor nem hosszabítják meg a betegállományt. Több műtöttel is beszélt és nem voltak jók a benyomásai. Még az orvos is azt mondta neki, hogy kb 40%, hogy sikerülhet annyira, hogy járni tudjon rendesen. Tehát 60%, hogy nem sikerül, ebben benne volt az is, hogy béna is lehet utána. Sokat sírt, hogy most mit csináljon. Hát mondom, Neked kell döntened, én csak elmondhatom, hogy én hogy döntenék és mit csinálnék. Végül úgy döntött, hogy nem ment a műtétre. Ha jól emlékszem, Neki kettő csigolya is el van mozdulva - az egyik 7-8mm. Azóta 9 év telt el, tud járni keveset, ülni órákat eltud úgy, ahogy mondtam Neki, aludni is tud. Így elvan, de mást nem hajlandó csinálni.
Nem tudom, milyenek a statisztikák a műtött deréknál, de én itt a környezetemben nem is ismerek olyat, akinek hosszú távon minden OK.......
Én nem mondtam, hogy terhelni kell a fájós derkat, hanem inkább azt, hogy tehermentesítve mozgatni, lötyögtetni meg ilyenek különböző helyzetekben. És csak nagyon óvatosan tapogatni a határokat. Például én vagy 20 évig nem tudtam leguggolni, most a gerely miatt gondolkodtam, hogy valahogy jó volna, ha rúgósabbak és erősebbek lennének a térdeim. Fokozatosan elértem, hogy le tudok guggolni és naponta vagy 50-60 guggolást végzek, s még egy lábbal is próbálkozom lemenni és fel. Na ez még nem megy, de már lejjeb engedhetem magam.....
Az első 2 műtétemet aki végezte orvos. Nála nagyon sok embernek a gerince instabil lesz, több ilyen beteggel felvettem a kapcsolatot, másik intézménybe fixálták Őket és azóta jól vannak. Sokat gondolkodtam, hogy miért nem stabilizál, miért van annyira ellene. És most nyáron tudtam meg a kórházba,hogy Ő soha nem is fixált, csak sérvre van specializálódva, viszont abba nagyon profi. Hogy ebből mi az igazság az viszont nem tudom...
Ők mondták, hogy menjek az OGK-ba, csak ott fizetősbe mehetnék, mert nem Ők utaltak oda, mert azt is meg tudtam, hogy nekik kellett volna oda telefonálni és átszállítatni, mivel fekvő beteg vagyok, nem engedhettek volna haza így.
Az idegsebész az sajnos az ortopéd részéhez nem ért, azért is nem vállalja a doki a műtétem, megmondta kerek perec, hogy Ő idegsebész nem ortopédsebész és nálam már ortopédiai elváltozás is van. Vagy csak így akart lerázni... Az OITI-be csak 2 orvos fixál az osztályvezető főorvos meg az aki műtött. A többi csak sérvre van specializálódva meg agyra.
Hát, sajna így szokták, hitegetik az embert. Hát mit is mondhatnék azért az OGK az komolyabb hely mint az Oiti, mert az gerincsebészettel foglalkozik az Oiti meg csak idegsebészet... Ők csak azt nézik, hogy van e idegi érintetség az OGK-ba meg komolyabb gerincproblémákkal is foglalkoznak. Ami már az idegsebész tudását meghaladja. Ezt csak onnan tudom, hogy akioperált Ő mondta nekem az esetemre.
Az OGK-ban November elején,amellett,hogy minden egyes kontrollon mondtam,hogy nem javul a lábfejem,elöszőr azt mondták pár nap,majd pár hét,majd pár hónap........
OGK-ban mütöttek,ott is akartak reoperálni,Honvéd Kórházban is,de mindent ki akartak cserélni és még a csípőmből is akartak csontot kivenni,semmiképpen nem szerettem volna,de most megnyugodtam,hogy nem is kell
A csavarok azok nekem is túl lógnak, de állítólag annak nincs jelentősége. Nekem is 4-5ös van fixálva és a 2 csigolya közt cage van amibe csípőlapátból vett csontdarálmány van. Nem tudom, hogy milyen esetekben szokták alkalmazni a cementet. Hát, ha még akkor felnyitnak és azt a cement csőrt leszedik, nagy esélyed lett volna, hogy nem bénul a lábfejed, csaknem tudom, hogy miért nem nyúlnak bele mikor látják, hogy ott van.
Az LIV.-LV.van fixálva,valóban van kockázata,de ha 24 órán belül történt volna valami akkor jó kilátásaim lettek volna.Arról nem is beszélve,hogy cementet raktak a csigolyák közé(70 éves embereknek sem tesznek ma már),még sorolhatnám.......Tulajdonképpen az egész életemnek annyi,dolgozni sem tudok ezzel a lábbal,rettegek,mert be vannak adva a papírok a bizottsághoz.Nem is tudom mit érzek valójában ezzel az egésszel kapcsolatban,de ez hibák sorozata,annyira túl lógnak a felső csavarok,hogy az artériát súrolhatják,stb.
Utólag az is kiderült,hogy az a cementcsőr,ami állítólag bántja a gyököt,az első röntgenen is látszott már,lehetett volna mit tenni.....
Neked melyik csigolya van fixálva? Az én derekam rettenetesen csúnya ökölnyi luk van rajta a fixálás alatt teljesen be van esve, ha felállok,olyan mintha hanyatt akarnék esni...
Sajnos ezeknek a műtéteknek ez a kockázata,ha megsértik az ideget, akkor maradandó károsodás lehet belőle. :-(
Én csak egy nem jól sikerült műtéten vagyok túl,de többet nem is szeretnék,bár az elmúlt hónapban ketten is operálni akartak,de nem mentem bele,az OITI-be kapott legfrissebb vélemény szerint egy újabb műtét nagyobb kockázattal járna,ami egyébként a bénult lábamon már nem tud segíteni,mivel sok idő eltelt.Kaptam beutalót a reumára is.
Saját magamra is nagyon mérges vagyok,hogy belementem a márciusi műtétbe,bementem egészséges lábbal és bénult bal lábfejjel jöttem ki,de a többi dolgot már meg sem említem,hogy,hogyan is néz ki a gerincem most és hogyan rakták be a csavarokat.
Az orvos azt mondta, hogy nem veszem észre, hogy nincs értelme annak amit csinálok, ennyi mindentől már javulnia kellett volna, itt nem segít más csak az operáció. De megmondom őszintén, hogy az operációtól is rettegek. 3 sikertelen műtéten vagyok túl és a3 dik műtétem utáni fájdalmat nem kívánom senkinek, feküdtem néztem az ablakot és azt mondtam, ha feltudnék kelni kiugranék az ablakon. De milyen lehetőségem van még? Ahogy érzem semmi ezért bízok benne, hogy egy operációval javulhat az állapotom. December 20 ra van időpontom az Oitibe.
Amiket kipróbáltam: Teljes fürdő kórházikezelés 1 évbe többször voltam, gyógytorna, vizitorna, úszás, akupunktúra, manuálterápia, homeopátia, ülőnyűjtás, természetgyógyász, pszihológus által megtanított relaxáció, bele mentem még az antidepresszánsba is amitől iszonyú beteg voltam, felvilágosított a pszihiáter, hogy persze, hogy rosszul voltam,akinek nincs szüksége ilyen gyógyszerre azoknál másképp hat, felerősödnek a mellékhatások. ezek mellett kaptam szteroid infúziót, injekciót, neodolpasse infúziót. Masszázsra jártam. Most kurkumát szedek a gyógyszerek mellé, állítólag nagyon jó izületi gyulladásokra, de a hatás az csak 1 hónapnyi szedés után várható, még nem tartok ott. Ez mind annyit segített rajtam mint halotton a csók, viszont a nyakamnál segített, ezért nem mondom azt, hogy ezek a kezelések nem jók, nyilván a derekamnál olyan a probléma, amin, ha megfeszülök sem tudok javítani sehogysem... :-(
Mostmár megkaptam azt a papírt is, hogy rehabilitálhatatlan állapotban vagyok. Teljes az elkeseredetség :-(
Hát igen, utolsó vizsgálati papíromon ez szerepel: Gerinc kímélet, szigorú fekvés és idegsebészeti kontrol javasolt. Gondolom nem poénból kaptam ezt az utasítást... Doki szerint ezt a gerincet nem szabad terhelni, sőt azt mondta ágytálazzak, na abba nem mentem bele, ha kell négykézláb is kimegyek a wc-re.
Kipróbáltam a homeopátiát is valóban nem segít a fájdalmon. :-(
Most már akkor én is úgy gondolom,hogy meg gyógyítom magamnak a félig béna lábamat,főleg,hogy a sarkamra sem tudok állni,de egyébként tényleg annyi gyógymód van rá,hogy az csak na.......
Kedves Gica,biztos vagyok benne,hogy te is kipróbáltad már a "csodamódszereket",ami egyébként a műtött gerincnek nem tesz jót,mert ha jól gondolom neked is maximális gerinckímélet van elrendelve,de biztosan csak tévedésből.
Lehetőségek mindig vannak és lesznek, mint mondani szokás - sohase késő..... :)
A dolgok nagyon gyorsan elromolhatnak, a deréknál elég egy rossz mozdulat, esés stb és meg a nagy baj, sokszor egy egész életre. Visszahozni a baj előtti állapotba, vagy megközelítőleg abba - na ez már nem megy olyan egyszerűen. De vannak példák, hogy még reménytelennek tűnő esetekben is több hónapos, vagy pár éves kitartó, kemény munkával szép eredmények érhetők el.......
A könyv szerzője azt vallja, hogy nincs gyógyíthatatlan betegség. Ez a kijelentés nagy reményt ad mindannyiunknak, hiszen az egészség a mi legfőbb értékünk! Mire alapítja optimizmusát a ma már világszerte ismert terapeuta, Meir Schneider? Arra, hogy vakon született, de szembetegségéből kigyógyította önmagát. Később – tanai alkalmazásával – rengeteg beteg szabadult meg a legkülönbözőbb testi bajoktól: hát és gerincbántalmaktól, látáshibáktól, izületi gyulladástól, izomsorvadástól, bénulástól, fejfájástól, és még sorolhatnánk.........
Megjegyzem, hogy 5 szemműtéte volt.. Az orvosok mindent megtettek, de nem lett jobb és nem látott - de megcsinálta és talán az egyedüli ember a világon, akinek van vaksági és autóvezetői igazolványa...... Ha esetleg el szeretnéd olvasni, csak egy mailt kell írnod nekem és küldöm, az én címem publikus...... Abból a könyvből lehet egy kis erőt meríteni.....
Nem tudom,hogy működik engem az Orfiban csak a néplavórba áztattak nem küldtek sehova,össze is szedtem egy bőrgombát akkor!Arra meg nincs lehetőségem,hogy bárhova fizetősként menjek!Megyek ugyis a dokihoz majd kitalálja hova utal!
alukácsba nem mehet orfis beteg, csak rendes belépővel. Alukácsban van fürdőorvos, aki beírja, mit kell tenned. az orfiban meg átmennek az új épület 5x8m-es lavorjába a betegek fürdeni 20 percet
