Ide írjon mindenki, akinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan kell egy brikettálógépet megépíteni! Szerintem pár okos ötlettel közösen mindent meglehet valósítani! Hajrá!
A faipari melléktermékek hagyományos tüzelőberendezésben való eltüzeléséhez az egyik lehetőség az anyag tömörítése. Ezt a gyakorlatban brikettálásnak nevezik.
A BRIK50-150 gépcsalád száraz (8-15 % nedvességtartalmú) faforgácsból, fűrészporból állít elő 50-60 mm átmérőjű brikettet, kötőanyag hozzáadása nélkül.
A brikett nagy sűrűségű (1-1,3 g/cm3 ), melyet 800 bar-nál nagyobb nyomással lehet elérni. Ehhez 140-200 bar hidraulika nyomás szükséges.
A gép működési elvét az alábbi ábra szemlélteti:
A berendezés jellemzői:
- Igénytől függően 50-150 kg/óra teljesítményű gép gyártható
- Hidraulikus tápegység, fogaskeré, lapátos vagy korszerű axiáldugattyús szivattyúval, biztonsági nyomáshatárolóval, szelepekkel, jól szabályozható, nem túl zajos (64-71 dB)
- A brikettálás alacsony energiaigényű, a meghajtó főmotor 7-15 kW-os
- A berendezés üzembe helyezése, kezelése egyszerű
- A részegységek cseréjével a rendszer könnyen javítható
- Mikroprocesszoros automata vezérlés
- A működtetésnek nincs nagy felügyeletigénye
- A berendezés folyamatosan és szakaszosan is működtethető
Az a vonal amin én elindultam a tervezésben az egy teljesen más jellegű, részben, sőt leginkább hidraulikus alkatrészekből felépülő gépezet. A lényege, hogy csak egy munkahenger van, ez gyors, minteg kalapáló mozgást végez, azaz gyorsan ki-és be húzódik a "házába". Felülről súlyánál fogva adagolódik a forgács és a kalapáló mozgásnak köszönhetően a forgács folyamatosan préselődik át a csövön. Mellékelek linket, amin jobban érthető amit mondok.
Szerintetek melyik mellett milyen pro és kontra érvek hozhatóak fel??
http://bukrigeri.extra.hu/index.php?path=Gerg%F5/ Ez utóbbit le kell tölteni a honlapomról, kicsit nagy és a felvétel manuális úton készült a tévéről, de a hang és a kép tűhető, szóval akit jobban érdekel, szánja rá az időt. Remélem én is be tudok illeszkedni ebbe a remek fórumba!
Körülbelül Veletek egy időben kezdtem el foglalkozni a brikettáló géppel. Ez a csigás megoldás tényleg nagyon jó, és költségkímélőbbnek tűnik, mint bármelyik hidraulikus megoldás, mégis kérdéseim lennének hozzá. Mi asztalos hulladékot, por és forgácsot préselnénk , de nem tudom a csigás megoldással jó lehetne-e darálás nélkül. Illetve azt sem világos teljesen, hogy konkrétan mitől tömörül? Attól, hogy a csoga a körülötte lévő cső falához nyomja az anyagot? És attól, hogy a csiga végén az egész átpréselődik egy kisebb lyukon, mint a húsdarálónál? Na de a húsdarálóból sem rúdként jön ki a hús....
Sziasztok! Gratulálok a topichoz, nagyon örülök hogy mást is érdekel a táma. Nekem (és föleg édesapámnak) még tavasszal jött az ötlet, hogy a megmaradt szalmából csináljuk biobrikettet, de a drága gépek miatt tettünk le róla, most hála nektek újra lázban égünk. Amit én személy szerint megjegyeztem a bemutatókon, kiállításokon:
A legtöbb helyen a csigás gép terjedt el, ez a kedveltem, nem pedig a hidraulikus. A szalmát először szecskázni kell, hatásfok alapján a 1,5-3-5 mm közötti szemcseméret a legjobb. A gyári daráló így néz ki mint egy hordó, alul egy lemez, azon 2 kés+ a falon is 2. A kések úgy állnak, mint a műtrágyaszóló lapátai. Az alsó forgó lemez és a ház fala között kb 0,5 cm hely van, a forgó lemez alatt pedig egy axiálventillátor van. Amikor a kockabálát beteszik az aprítóba, a bálát megfogja a falon lévő kés (gondolom ezért nem forog) majd az alsó kések szaggatni kezdik a szalmát és kilökik oldalra, ahol csak akkor esik át, ha elég apró, majd alul a ventillátor tulajdonképpen kifújja a szecskát a puffertartályba. Innen egy jut a csigához, ami a préselést végzi. Szerintem házilag nehéz ilyen csigát készíteni, azt mondták hogy ez a gép gyenge pontja, teljesítménytől/anyagtól fuggően kopik, cserélgetni kell, de ne kérdezzétek milyen gyakran. A szecska szinte magától folyik a gépbe, de mivel a szecskázóból légnyomással jön a cucc, és a puffertartály zárt, szinte magától alulra folyik a csigához. A csiga háza nem kúpus és a vége fűtött! A brikett 2 tényezőnek köszönheti szilárdságát, egyrészt a nyomásnak, másrészt a hőnek. A hő hatására a szalmában a víz gőzzé válik és egyéb anyagok (már nem emlékszem mik) átalakulnak és természetes kötőanyagot képeznek. A brikett ezután egy 4 db-ból álló sinen csúsznak, a sinek feszítésével vagyis a brikettre nehezedő súllyal szabályozzák, hogy az milyen ellenállást gyakoroljon a gépben épp készülő brikettre, vagyis ezzel szabályozzák annak keménységét. Mi úgy kalkuláltunk, hogy óránkénti 50kg kapacitású gépet nem igazán éri meg üzemeltetni, a befektetett energia (motor, fűtőszál), valamint a mellette ácsorgást is beleszámítva, mindezt úgy hogy nekünk a szalma ingyen van. Viszont ha a gépet magunk csinálnánk, akár többet is, akkor még eladásra is tudnánk gyártani, alapanyag van bőven, csak nem tudunk egy tervrajzot sem szerezni.....úgyhogy hajrá sorstársak, rakjunk össze közösen egyet...:))))))
Végigolvastam a beszéllgetéseket és azon tűnődtem, hogy valóban megéri-e a gépet megcsinálni.
Pár kérdés merült fel bennem, remélem kapok rá választ.
A házi készítésű masinát ki és hogyan fűti? Miért is kell fűteni?
Sokat gondolkoztam a gép elkészítésén. LÁttam volt egy kompresszorból átalakított. Ezzelk kapcsolatban az lenne az észrevételem, hogy ha a motor lassan fordulna és nem ütné a dugattyút, akkor is szétesne? Tudna e akkora nyomást kifejteni egy ilyen megoldás amekkora kell?
Viszonylag egyszerű volt állt a darálóházbó és agy motorból a darálóház egy 35X25X20cm es vastömb amibe forogtak a kések felette egy tölcsér alatta egy nagy fiók amibe a darálék hullot.
Hétvégén jártam egy faluban Váctól nem messze ott az ismerősök műanyag fröccsöntéssel foglalkoznak és áluk láttam egy darálót ők a műanyag alapanyagot darálják le vele nem kalapácsos hanem késes daráló 4 kés van benne ebből kettő forog kettő ál egymással szembe a két forgo ugy néz ki mintha egy gyalugép tengelye volna benne a műanyagot kb 2X2X2mm esre aprítja fel lehet hogy evvel fellehetne aprítani a szalmát vagy a nagyobb forgácsot.Sajna nem fényképeztem le de legközelebb megteszem.
Pedig nem szeretik a fakérget a brikettben--úgy reklámozzák,hogy 1 % alatt.Hamarosan közzéteszem a én csigámról a fényképet,szeretném ha hozzászólnál te is.
Háztartási komposztaprítóval már próbálkoztak a vályogházas topiklakók, mert szalmából szerettek volna töreket készíteni. Nem ment, mert bedudult a cucc. Házi módszer ott, a fűnyíró szalmán kersztültolása lett, ami itt nem járható út a mennyiség miatt. (Másik módszer a szecskázó volt, ami meg a szálhossz miatt nem jó ide.)
Dugattyús présgépet a mohácsi farostlemezgyárban láttam, de a mi csigás gépünktől elmaradt mind teljesítményben mind minőségben. Jó minőségü brikettet egyébként apró de szálas alapanyagból lehet készíteni, pl. szalma, fakéreg. A fűrészpor önmagában ezeknél kevésbé jó, de keverve már elmegy.
Másfél évig voltam üzemvezető egy biobrikett gyártó üzemben. Ez '92-'93-ban volt. A gép típusára már nem emlékszem, de arra igen, hogy svájci, ikercsigás és kétkamrás volt. Egy két műszaki paraméterére is emlékszem még. A teljesítménye 1-2 t/h között mozgott. 2db 75kW-os villamos motor hajtotta, egy finn hajtóművel, amit leginkább egy harckocsi sebváltóhoz hasonlított. Szalmából és fakéregből készítettünk brikettet. A gép csúcsnyomása 1300 bar körüli, de 1000 bar felett kellett tartani, hogy a brikett minősége jó legyen. 10% nedvességtartalmú alapanyag kellett hozzá. Ebből 5-7% lett mire kihűlt. 20% felettivel már nem igazán lehetett dolgozni, mert minél nedvesebb volt a bemenő anyag annál kisebb a teljesítménye. A gépből kilépő késztermék 150-180 fokos. A fakéregbrikettel, ha jó volt a minősége és kihűlt, akkor a fenyőlécbe egy 60-as szöget úgy be lehetett verni vele, hogy a szögfej lenyomata nem is igen látszott meg rajta. A csigatengelyek 200 mm-esek voltak, és bordákkal adták át a nyomatékot a csigaleveleknek, melyek keményfémpálcával voltak felhegesztve.
1 éve foglalkozom a témával és a tapasztalatom a következő: minél apróbb az anyag annál könnyebb összenyomni. Fűrészporból a legegyszerübb. I gerenda váz + 24t tehergépkocsi olajos emelő. Lassú, de lehet gépesíteni. A baj, hogy nincs fűrészporom csak forgácsom és szalmám. Viszont ezeket le kéne darálnom. de hogyan? aki tud, kérem segítsen.
A nevem Kocsis Csaba épületgépészként dolgozom de szakmám lakatos.Régebben karosszéria huzatópadokat készítettem méhtelepi anyagokból mert itt a legolcsób hozzájutni az alapanyagokhoz, hidraulikákhoz.Szeretnék készíteni egy brikettálót mert elégsok a házkörül az alapanyag és a vegyeskazánban könnyeb elégetni és spórolni a gázzal mert ugyebár ott sporoljunk ahol csak lehet nehogymá az államnak legyen jó.
Na, akkor mar csak tudni kellene a sebesseget vagy az aramfelvetelet a cuccnak, es lehetne saccolni milyen termelekenysege lenne brikettalas uzemmodban.
Végre idetaláltam erre a forumra. A hidraulika Munkahenger amiről beszéltünk emailekben dugattyú átmérője 8cm oda vissza műkődik viszont a szára csak 4cm átmérő hidraulikaolaj ellátását egy BOLGARCAR elektromos targonca hidralikaszivattyú halytja melyet egy heggesztőtranszformátor hajt meg maga a szivattyú 150bart tud de mihel a hidralika csövek vékony átmérűjüek ezért elég lassan működik de gépkocsi huzatásra pont jó ezért gondoltam a brikettáló géphez is jó lenne.
A 35 kg/óra termelés jó nekem, ha úgy van, hogy megtömöm a puttonyt, bekapcsolom a gépet, aztán egy óra múlva visszamegyek. Persze gondolom ez nem így lenne.
Egy kicsit más téma. Én az extrudercsigás változatot akarom legyártani, ehhez lenne egy-két kérdésem. Nagyjából körvonalazódott a csiga mérete és a présszerszámé is, viszont a következőkhöz érve kissé elbizonytalanodom:
1. beszéltetek itt 800 Bar nyomásról a présfejben és megközelítőleg 200-300°C-os hőmérsékletről. Kérdésem az lenne, hogy ezt a 800 Bar statikus terhelést mi veszi fel? Az magától értetődik, hogy a terhelés axiális irányú (tehát a csiga terhelt állapotban tengelyirányba igyekszik elmozdulni a befogott/hajtott vége felé, ha a csigaház fix), a csigát meg kell támasztani. A csigaházhoz nem lehet, mert egyrészt olyan surlódások keletkeznek, ami a csigát teljes hosszában felhevíti és esetleg a sima St37-es csigatengely kilágyul, másrészt a hajtóműves motor (én ezzel akarom) leadott nyomatékának jelentős részét a surlódás legyőzésére kell fordítani. Ha a csigaházon kívül (hogy a csapágy könnyebben hűthető legyen) akarom nyomcsapággyal megtámasztani - első körben kúpgörgősre gondoltam -, félő, hogy a hőtől a csapágy fog kilágyulni. Bár már az is eszembe jutott, hogy ez a 800 Bar nem is olyan vészes, tekintve, hogy:
1.a) a folyamatosan a csigaházban haladó fűrészpor voltaképpen a csigát körülfogva mindenhol támaszt, tehát a csiga elmozdulását valamiféleképpen gátolja
1.b) a csiga és a csigaház közötti 2-3 mm-es illesztési hézagon keresztül a nagy nyomás hatására a fűrészpor visszafelé is áramolhat(?).
1.c) a nyomás nagy, de se nem folyadék, se nem gáz halmazállapotról beszélünk, hogy a 800 Bar-tól tartani kellene (sugár- ill. oldalirányba ennek a töredéke esik), és a rendszerünk nyitott.
2. vajon mi történik akkor, ha a fűrészpor nedvességtartalma esetleg >10%, és a benne maradt víz a nyomás és hő hatására hirtelen gőzzé alakul és megpróbál kiterjedni? Képes eltávozni?
3. a présfej anyaga szerintetek? Sok pénzt nem szeretnék így elsőre beletenni, ezért a forgácsolt fejtől eltekintenék, viszont a hegesztett kivitelű babrásabb. Nem beszélve arról, hogy a nyomás és a hő nem használ sem a varratnak, sem pedig az anyagnak. Szerintem nem kell sok üzemóra hozzá és eldeformálódik, ha a csiga meg nem előzi.
4. ha esetleg vkinek van elképzelése arról, hogy milyen nyomaték szükséges a csiga hajtásához, hálám egy életen át üldözné :) Én 500-1000 Nm-re saccolnám.
Bármilyen hozzászólásnak, műszaki jellegű vagy nem nagyon örülnék.
A megadott érték csigás vagy dugattyús brikettáló?
Halaloszto: az olajszivattyúhoz lehet kisebb motor is, legfeljebb lassabban tol szerintem. Ezt konkrétan egy 42 voltos szivattyú hajtja, igaz a Wattot és az Ampert nem ismerem.
Szoval nem tudok konkret valaszt adni, hogy a 8tonna eltori-e a 3cm rudat. Jozan esszel nezve kizart, plane hogy tisztan hossz iranyu a terheles.
A termelekenyseg mas teszta. Lattad a lenti peldat, ott valaki hozta a 40kW motor, 350kg/ora brikettalo adatot. 40kW villanymotor az nagyon durva dolog am! Nemtudom milyen teruleten mozogsz/dolgozol, de halando ember eleteben nem lat ekkora villanymotort!
Ha aranyositasz, es mondjuk 50kg/ora termelekenyseget varsz el, akkor is 6kW motor kell. Ez mar elmehet ovatosan 3x25A-rol, de meg ez sem haztartasi kategoria!
Ha az ismerosod kepben van hidraulikaval, akkor kerdezz ra nala, hogy mekkora tortenet egy 6kW olajszivattyu?
Tobbiek: mekkora lokete van egy ilyen brikettalonak?
Azt gondoltam, hogy a rúd átmérő egyező a dugattyú átmérővel.
És akkor (csak megerősítés képpen, mert Hitetlen Musztafa vagyok) nem lesz karcsú a 3,2 cm tolórd? Továbbá ez a brikett így nagyon kicsi lesz nem? A gép termelékenységi mutatója parányi. Nagyobb munkahenger kellene?
Egyáltalán hány tonnát lehet kihozni egy munkahengerből. Nekem már a 8 tonna is soknak tünki (8 db alsó középkategóriás autó).
Akkor a 8 tonnahoz kb 50cm2 felulete kell legyen a dugattyunak benne, azaz a dugattyu maga kb 8-8.5cm atmeroju lehet. Ebbol nekem ugy tunik, hogy a szara azert 7cm, mert ugy jott ki, nem azert mert annyi kell a 8 tonnahoz.
Adott egy hidraulikus munkahenger, ami 8 tonnát bír nyomni.
A 189 -es hsz ban írva vagyon, hogy az brikett összepréseléséhez 800kg/1cm2 nyomás kell.
Akkor ez azt jelenti, hogy a 8 tonnával 10cm2 felületű cuccot lehetne nyomni, ami ha kerek csőben gondolkodunk, durván 3,2 cm átmérőt jelent. A munkahenger átmérője 7 cm, ami valószínűleg az adott terheléshez van méretezve. Ha ekkora erővel nyomnánk egy 3,2 cm átmérőjű csőbe illeszkedő rudat, annak feltételezhető következménye görbülés, vagy egyéb katasztrófa lenne.
Ha növeljük a cső átmérőjét, növelni kell a nyomást is, de gondolom, az aránytalanság továbbra is fennáll.
Vásárolt gép esetén maximálisan igazad van, de ne feledjük a topik címét, Brikettálógép házilag építve.
Aki már elkészítette a sajátját, az írhatna valamit a költségekről. Feltételezésem szerint néhány 100 ezerből megvan.
Mivel ezek a gépek házi felhasználásra vannak kitalálva, gépkezelővel nem kell számolni, továbbá brikettáló építési perverziója feltételezhetően annak van, aki kedvező áron, vagy ingyen jut alapanyaghoz.
Egy időben nézegettem a hőszivattyú házilag (vagy valami ilyesmi) topikot, arról pl én is úgy éreztem, hogy nem gazdaságos sem megvenni, sem építeni.
A faaprítékos kazán szintén lehet, hogy nem annyira gazdaságos, mert egyrészt drága a kazán, másrészt kell hozzá egy tuti daráló, ami szintén borsos. Ugyanakkor automatizálható megoldást nyújt, amire talán csak a pelletes képes még (biomassza témában), de ott meg a paraszt függeni fog a pelletgyártótól (vagy gyárt pelletet, ami házi gyártású géppel gyanús, hogy nem egyszerű). Az automatizálás előnyeit nem ecsetelem, mindenki tudja.
No meg ott a napenergia, ami ilyenkor nyáron van dosztig, csak akkor van soványan, amikor fűteni kell. Tárolására vannak jó kis félmegoldások, de egyelőre nem az igazi egyik sem.
A napenergia tárolását a természet már kitalálta, népiesen úgy mondhatnánk tűzifa (jelen esetben biomassza brikett).
TELJESEN IGAZAT ADOK NEKED! Dehát ilyeneket énis leírtam a faaprítékos gondolatmenetem mellet (anno talán?)dehát nem is nagyon reagáltak rá ---vagy nem adtak igazat--már túl vagyok rajta.
A 40kW elektromos teljesitmenyfelvetelu gep 350Kg brikettet gyart orankent. Tehat 40kWh villanyenergiat hasznal el 350Kg brikett eloallitasahoz. Ez 0.114 kWh/Kg, azaz 0.411MJ/Kg.
A brikett futoerteke 15MJ/Kg.
Tehat brikett futoertekenek 2.7%-a energiat hasznaltunk el a brikettalashoz.
Lakossagi aron tehat 1Kg brikett eloallitasa kb 4Ft aramba kerul. Azert az nem keves. Mennyi a brikett kiloja? 40Ft korul? A cucc aranak 10%-a az aram ami a brikettalashoz kellett.
Egy ilyen masina gondolom 2-3MFt. Karban is kell tartani, vannak fogyo-kopo alkatreszek, segedanyagok, hely kell neki, vastag betap, stb. A gep eves koltsege ha 2Mft, akkor evi 2500uzemoraval az orankent 800Ft, a kezelo berkoltsege meg 1200Ft. Az meg 6Ft/kg.
Mar 10Ft/kg koltsegnel jarunk, es meg nincs adminsztracio, szallitas, alapanyag...
Azt találtam, hogy a szalmabrikettben 15 MJ/kg energia van, ez ha jól számolom 4,17 kWh. Már csak azt nem tudom, hogy mit is kezdjek a kWh és a kW mértékegységekkel, mert ez így nem közös.
Szevasz crgabor! Ezzel a Nyitrai emberrel, kb. 1 éve beszéltem , telefonon! Személyesen nemismerem. A gépről pedig csak annyit tudok hogy, ami 80000sk -ért kinált az 6cm átmrős brikettet csinált, óránként 50-60kilót! Aztán 100 000sk-ért 7cm átmérő, és 160 000sk-ért pedig téglaalaku brikettet , percenként 4darabot, ha jól emlékszem! Nagyságát a brikettnek nemtudom ! Ennyi, amit az egészről tudok! Ha kapcsolatba kerültél majd az illettővel, akkor kérlek majd irj! Zsozé
Engem érdekelne ez a Nyitrai emberke.Esetleg tudsz rólla több infót is vagy láttál már az álltala épített gépek közül?Ezek milyen gépek csigás vagy hidraulikus?Köszi
Szevasz miskit! Az első képek alapján próbáld valaki közeli ismerősöddel, aki ért a gépekhez, megépitettni a brikettáló gépet. Segitség képpen én csak ennyit tudok egyenlőre! Vagy ha gondolod akkor egy Nyitrai telefonszámot tudok neked adni (+421915822018) ahol 700 000 ft-tól 1 300 000 ft-ig , teljesitménytől függően összeálitanak neked egy üzemképes brikettáló gépet! Az illető magyarul beszél! Üdv Zsozé.
Évek óta azon töröm a fejem, hogy a rengeteg fűnyesedékkel, szénával kellene valamit kezdenem, hogy tudjak vele fűteni. Egyik lehetőség a bálaégető kazán, de ahhoz másik kazánra volna szükség, ill. kazánházat is kellene építenem. Plusszba ott van a bálázó traktort kezelő traktoros, akikkel több a negatív tapasztalatom, mint a pozitív.
Másik lehetőség ez a brikettálás téma, ami illeszkedne a meglévő fűtésemhez. Kellene tehát egy brikettáló.
Gépgyártásban azonban nem igazán vagyok otthon (mondhatnám semennyire).
Ezért arra gondoltam, hogy ha valaki készítene egy jól működő példányt, egy olyan mintájára, ami már bizonyított, lehet, hogy vevő lennék rá.
Szevasz Gábor ! Sajnos azokat a képeket énsem tudtam megnézni, pedig nagy kár érte , mert a leirtak alapján élég hasznosak lennének nekünk! Dehát ugylátszik valakinek az az érdeke , hogy ez ne legyen nyilvános!
szevasz Laci! Itt küldöm a cső mérett amiben a tömörités végbe megy! A cső átmérője let kissebb is , attól füg hogy milyen vastag brikettet akarsz!a dugattyút én kézzel vezérlem előre, hátra! Nemkell félned attól, hogy ha a dugattyuú végig megy akkor szét nyom valamit, mert a biztonsági szelep az elosztóban kinyit és átengedi a nymást!
"Szevasz István ! A kép alapján jó erősnek látszik a csiga, amit készitettél! Remélem a célnak majd megfelel! Sok sikert hozzá! Ajánlom figyelmedbe ezt az oldalt! http://web.alt.uni-miskolc.hu/htm/csigapr.html"
Ha valaki le tudta szedni ábrákkal együtt (nekem sajnos az ábrák hiányoznak az oldal betöltésekor) és elküldené nekem, nagyon megköszönném.
Helló Zsozé! A te útmutatásaid alapján állok neki. Még 1 kicsit kukáznom kell az alkatrészek után, de a legjobb úton haladok. Ami még nem világos, az a vezérlés, hogy a dugattyú automatikusan oda-vissza automatikusan dolgozzon. Tehát ha elindul előre, ne tépjen szét mindent, hanem szépen induljon el vissza. Neked, hogy van ez megoldva? Szerettem volna egy rajzot is szerezni az építéshez, mert szakértelmem hijján ez lett volna a legegyszerűbb, de már letettem róla. Valószínűleg ilyen nem létezik, vagy hétpecsétes titok lehet, mert senki ne küldött semmit. Az általad kapott útmutatás viszont sokat segít. Köszi
Nem ertek en ehhez, csak neha szamolhatnekom van. El tudom kepzelni, hogy a futesert cserebe kisebb nyomas elegendo. De akkor is meg kellene tudni, hogy mekkora nyomassal dolgozik egy gyari gep, es a Tiedet olyanra meretezni hogy kepes legyen hasonlo nyomast eloallitani.
vedd szamitasba azt is hogy a hidraulikus gep nem melegiti az anyagot hanem hidegen szorit (tomorit) mivelhogy az anyagot fel kell melegiteni kb250-300c fokra igy nincs szukseg epp akkora nyomasra varom hozzaszolasodat istvan
Szevasz Lacilo70! Érdeklődnék , hogy jutottál e valamire a gép összeálitássában.Lentebb olvasom, hogy kellene egy pár adat! Ha a feltett képeim alapján csinálod akkor ott láthatod , hogy hogyan kell összeálitani! A cső amiben brikettálódik az anyag, 1 m hosszu, annak külsőátméröje 8cm, a belső átmérő pedig 7,5cm.tehát a dugattyú ami tömörit az 7,4cm, hosszusága mindegy. A dugattyú csukló formájában rávan téve a hidraulikahenger kinyomórúdjára. Az olajtartály kb. 35literes, amiben 20liter hidraulikus olaj van.
ja! És 380 voltra!Mint már irtam, csak a nyári hónapokban lesz majd időm, tovább épiteni a gépet ! Addigis remélem lesznek még új ötletei valakinek, ami nekemis és másoknak is hasznára vállik! Lehet hogy addigra a barátom is elkészül a csigás préssel, amiről szintén teszek majd fel képeket!
A hidraulikahenger rúdjának a ki-be járássának gyorsasága attól függ hogy az olajpompa milyen gyorsan tudja megtölteni a hidraulikahengert olajjal! Az én olajpompám 1450 fordulattal forog és kb. 7dcl. a térfogata belülről. Tehát elég nagy!
Hasonlóan látom én is.Most vettem egy hidraulika hengert aminek belső átmértője 110 mm és kb. 800 mm a löket hossz.Úgy tervezem ,hogy két szivattyú fogja nyomni egy kb. 3/4 részig párhuzamosan majd sorosan kötve---talán így gyorsabb lesz (mondjuk a hidraulikához nem nagyon értek,szóljon valaki ha hülyeséget írok!).
800kg/cm2 az 8KN/cm2, azaz 80000KN/m2, azaz 80MPa.
Istvan gepere a hanyaveti szamitas szerint kb 4Mpa jon ki, +-50% :-)
Tehat jo esellyel toredeket sem eri el a 80MPa-nak.
Innentol ket dolog marad:
1. ahhoz hogy ilyen forgattyustengelyes megoldassal eloallitsuk a 80MPa-t, nagyon durva nyomatek kell, vagy kicsi loket. De kicsi loketnel meg problemas betolni az anyagot. Latszik hogy nem veletlenul olyan hatalmas ontvenyek a gyari forgattyus gepek :-(
2. akkor egy hidraulikus gep ugy nez ki, hogy a munkahenger keresztmetszete mondjuk 4x akkora mint a prescso keresztmetszete, es 200bar nyomason megy a hidraulika?? nagyon felelmetesen hangzik, de en nem ertek hozza.
Jo lenne egy mukodo hidraulikus geprol valami nyomas es keresztmetszet adat.
Egy 350 kg/ó teljesítményű gép főmotorja 37 kw-os + 12 kw fűtési teljesítmény kell hozzá--hogy a brikett összeáljon a ligninnek meg kell olvadnia nyomás és hő hatására.A 2 KW-ot keveslem nagyon --vagy nagyon kicsi lesz a teljesítménye.
Meg egy hidraulikus kollegatol, hogy az ove milyen nyomason megy?
Mert tovabbra is az az erzesem, hogy egyszeruen nem eleg az osszenyomo ero. Amit betettel gepet, azon ha jol latom bazi hosszu kimeneti cso van. Az ellenerot a csoben levo keszaru surlodasa a falhoz adja. Neked jo rovid a kimeno csoved, es irod is, hogy neha le kell lazitani mert megszorul.
szia koszonom a szamolasodat a motor az igaz hogy 2kw 1400fordulat/perc a dugattyu eloszor tenyleg 63mm volt de nem birta a motor hajtani es ezert le kellet csokkenteni 40mm ezzel a csovel megbirkozik a motor . az otletet azt innen vettem:
Senki nem nézte meg azokat a videókat amit ajánlottam?
Mi lesz akkor az egész képzelettel ,amit a magyar népnek adományozott a JÓ ISTEN? Ne legyetek már annyira kényelmesek,hogy a másikra vártok,hanem nézzzétek meg azokat a videokat.Szereintem egy kis /de tényleg egy kicsi /műszaki hozzáértés és képzelet alapján a gépet MEG TUDJUK CSINÁLNI!!!
MI a jó franc lesz velünk így?Ne legyünk már ilyen"gyetye-mótyák"!!!
A jó életbe' már.Vegyük már észre/ a k..szott annyukat azoknak aki le akarja nyúlni az ötletünket,/ne hagyjuk magunkat,csináljunk valamit, valami hasonlót,mint a hajdani őseink,a nyilaikkal,hadd féljenek a magyaroktól.Az igaz,hogy világszinvonalú szabadalmi védettséget kellene "kiváltani",ami nem igazán erőssége eme népnek,de meg kéne próbálni.Nem?KInek mi a véleménye?
Szerintem nem olyan nagy dolog a gép,viszonylag olcsón és könnyen meg tudja csinálni valaki ,aki egy kis műszaki érzékkel rendelkezik.Különben meg,a szlovákoknál ami gép 3.5mFt-be kerül,azt meg lehet csinálni kb a 1/4-ből.Bessenyő Pistabácsi kérdezné::: nóóóóórmáááálííííís???
Kérdezem én is ugyanezt.
Rohadt egyszerű az egész,csak mi még nem csináltuk meg olcsóbban.A ferdeszemű,az bezzeg mindenre vevő.
Tehat akkor ugyanugy egy csovon erolteti at, csak nem szepen nyomja, hanem loki...
Es meg futod is...
Csak arra tudok gondolni, hogy az utestol ahogy osszenyomodik, utanna valamennyit visszatagul. Ha az osszenyomas impulzus szeru, akkor a visszatagulas is az lesz. Marmint ha szepen lassan osszenyomod, es meg osszenyomva is tartod, akkor jol osszetapad. Ha tulnyomod, akkor ugye utanna tagul valamennyit. Ha a tagulas lassan tortenik, akkor csak sziv magaba egy kis levegot es kesz. De ha gyorsan, akkor lenduletbol szet is jon? talan...
Azzal hasonlitanam, hogy ha feldobsz a falra egy borsot, akkor egy resze odatapad, de ha tiszta erobol vagod oda, akkor tuti visszapattan mind.
Zsozé leírása alapján elkezdtem beszerezni a géphez szükséges alkatrészeket, de műszaki végzettség hijján szükségem lenne egy használható rajzra is az építéshez.
Remélem tudtok nekem küldeni valamit ami alapján elkészíthetem a gépemet.
sziasztok csinaltam egy kompreszorbol egy utveprestcsak az a baj nem all ossze jol az anyag a "brikett" nem tom hogy miert.az ero az nagy szoval akkorat ut hogy az egyik kompreszorfejet kettetorte ez mar a masodik gondoltam nincs melegitoje azert nem all ossze de tegnap tettem ra azt is es meg akkor sem nagy a valtozas.a gep eleg gyorsan mukodik varom a hozzaszolasaitokat es a tippeteket hogy mit kezdjek vele meg probalkozni
Szevasztok! Tamás barátunk elkűldte nekem a képeket az ő gépéről , amit engedelmével meg mutatok nektek. Erről van film is amin elég meggyőző a gép! Csak ő szerinte lassu! Remélem feltudom tenni a videó felvételét!
Szevasz István ! A kép alapján jó erősnek látszik a csiga, amit készitettél! Remélem a célnak majd megfelel! Sok sikert hozzá! Ajánlom figyelmedbe ezt az oldalt! http://web.alt.uni-miskolc.hu/htm/csigapr.html
az van egy olajdugatyu szetszedve 63mm belso atmerovel es ami a legfontosabbb a belseje tukor sima lehet az jobb? a csigat utana mereteztem es szamitasok ellenorzesevel csinaltam hogy pontosan talaljon
Nehogy azt hidd,hogy megy a teljes "pihi".Ma kezdtem hozzá a darálóhoz ami 24 kalapácsos lesz ezeket féder acélból daraboltam le.Nekem azért fontos ez mivel alapanyag nélkül nem tudom elképzelni a brikettálást téhát ennek előállítása az első.Az a probléma , hogy a legtöbb aprítéknak magas a nedvesség tartalma ezért keverném a száraz szalma aprítékkal majd később ledarálnám az egészet együtt így homogénabb lenne majd újabb szárítás után jöhettne a brikettálás.Egypár képet felrakok a tárcsáról és a késekről valamint a daráló tengelyről.Hali Ja és valami még---nem ismersz valakit a Thermoplasttól esetleg.
Zsozé indította el ezt a topikot másrészt pedig tapasztaltuk hogy nem titkolja el a tapasztalatait.Csak most nem fűtési szezon van--most lehet lazítani.
remelem megosztod majd velunk is a TAMAS gepenek a kepeit. nem csak magadnak fogod tartani . :))) egyelore is koszonom a forumtarsaim neveben hogy majd mi is lathassuk a gepnek a kepeit:)))))
Szevasz Tamás! Üdvözöllek a barkácsolók körében! Köszönöm hogy megosztod (megszeretnéd osztani) velünk a géped fotóit! Mint látom még csak 1 hozzászólásod van a fórumon, igy sajnos te még nemfogsz tudni felrakni képeket, amihez 30 hozzászólás szükségeltetik! De ha elküldöd az én email cimemre ami szucs@sivinet.sk akkor azt engedelmeddel felteszem ide a fórumra, ezzel segitve mindazokat akik ilyen gépet szertnének barkácsolni othon! Üdvözlettel Zsozé
hetfon fogok neki a csiganak .azt hiszem varjatok hogy lassatok egy kesz termeket. majd megmondom nektek mi a legnehezebb benne.szoval mire kell ugyelni csinalas kozben mert biztos lehet tevedni is ''tevedni emberi dolog'' vagy nem?
Még új vagyok itt,idáig csak nézelődtem,de az egyikőtök utalt a youtube-os videóra,hát megnéztem.Az nem semmi!De a youtube/videok keresőjébe beírtam:briquettes-beadott egy egész listát.Végignéztem mind a közel 100-at(!).Nem mindegyik a gépeket mutatja,de igy is tetemes a választék.Van ott mindenféle:csigás,dugattyús többféle,meg kézi(!) üzemű is.A 90-95%-uk gyári szerkezet,elég jó felvételekkel.A képzelőerővel megáldott ügyeskezű barkácsoló így is tud tippeket meríteni belőlük.A folyamatos működésű (nyitott préskamrás) dugattyús,nagy lendítőkerekes,benzinmotoros hajtású talán a legalkalmasabb a mobilizálhatóságra.
Zsozé,a hengerbe adagolásra is találsz többféle megoldást.A legtöbb gépnél a tölcséres-csigás betöltést alkalmazzák;mint ahogy az egyik hozzá(d)szóló is felvetette.
Jó videózást mindenkinek,aztán elő a barkácsszerszámokkal!
vege mar a telnek minek is csinalni prest? hiszen jon a nyar. majd osszel vakarozunk hogy milyen jo is lett volna ha kesz lenne a gep ,mert akko biza nagy szukseg van ra. loooool
a filmecsken latni egy csigat a foldon vajon ez a gyengepontjuk a csigasgepeknek mert amint lattam mindenutt tobb csiga van keszitve egyes kepeken megvannak egve is lehet eltornek?
Üdv. Én annyira nem vagyok képbe a préselésel kapcsolatba. Évekkel ezelött elkezdtem de csak az összepréselésig jutotam ott feladtam mert rajöttem, hogy ez nekem magas. De csak száraz anyaggal probáltam a nedves ahogy száradt ugy esett szét. Onantol az apritékégetövel fütök.
Szevasztok! Szerintetek ha ezt a csigásprésgépet akkarom megépiteni, akkor a cső belseje , sima vagy bordázott? www.metacafe.com/watch/580965/briqvetting_machine/
Remélem megtudtátok nézni a videót!l Ez a présgép a husdarálóra hasonlit , aminek a csöve belülről nem sima!
Üdv. Kösz sikerült idetalálni. Nem tud valaki fürészporszáritot, amit meglehetne nézni müködésközben, ismerösöm vett egy briketálot de a nedvesport nem tudja préselni. Házilag szeretne késziteni egy száritot.
ahogy elneztem a csigasgepet nem kell neki szaraz anyag mert ugyis kiegetve jon a brikket felmelegiti 350 c fokra .szerintem ha nem szaraz ako azon a fokon biztos kiszarad - vagy nem?
Én is úgy képzeltem el.Ez amúgy négy darab beton bunker kiemelve,valamikor a szént tárolták ,osztályozták és innen csúszott a surrantókon keresztül a vagonokba--a neve is az volt,szénkiadó épület.Gondolom ha felnyomatom a darálékot még jobban ki tud itt száradni közbe még valami szellőztetö csövet is beépítek --de ennek még jobban utánnézek.Ha meg már valamelyikben elég száraz akkor egyből csúszhat a brikettáló tölcséréhez ami folyamotosan nyomhatná a brikettet--míg elnem fogy az anyag.Körülbelül 6-7 méter magasan van a bunkerek alja.
Szia István.Lassan mozdítsuk meg a topikot.Én az elejétől akarok indítani-a brikettáláshoz sok alapanyag kell és száraz--kivétel a szalma mert az alapból is száraz mert bálás állapotban is szárad.Nekem van egy épületem erre célra tökéletesen megfelelne csak a surrantókat kellene rendbeszedni és ebben száradhatna a darálék.Mostanra eldöntöttem -lesz brikettáló gépem és az csigás lesz.
Miert kellene a fureszport, szalmat, akarmit szallitani a brikettaloba, utanna meg a felhasznalohoz?
Ahol termelodik az alapanyag, ha olyan utemben termelodik hogy folyamatosan mehet a brikettalo, az ugyis vesz egyet.
Viszont ahol hosszu ido alatt jon ossz egy komolyabb mennyiseg? Pl kisebb asztalosuzem. Vagy mezogazdasag, ahol idenyszeru a dolog. Egy par napra kibereli a cuccot, atkonvertalja a hulladekot brikette, es utanna helyben arulja.
Én egyszer voltam egy embernél aki a papirt egy nagy méretű tartóban feloldotta adott hozzá valami löttyöt majd tégla méretű formába öntötte és hagyta megszáradni.
Az volt a bibi,hogy inkább nyáron volt jó késziteni mert sokáig száradt meg.
A szaradas kozben zsugorodik, mozog. Es a miniatur egymasbaakaszkodasok, amik egyben tartjak pont szetesnek. Olyan van, ahol preseles kozben futik, es a gyanta meg a goz osszetapasztja.
vannak, ahol mindenfele adalekokat hasznalnak hogy tapadjon. pl kis mennyisegben valami novenyi olaj, vagy kukoricaliszt, kemenyitoszirup.
Ebbe a masinériába is lehet "brikettet" készíteni házilag?
Egyébként olyan megoldás nem létezik ahol vízet is tesznek hozzá a brikett alapanyaghoz a könnyebb préselhetőség érdekében, aztán majd a kész cuccot kiszárítják?
Amire emlekszem, ott egy talca sorban felgomb lyukakkal, valami razomechanizmus rendezi bele a golyokat. ha mind megtelt, egy sor tuske egyszerre loki ki a magot mindbol. A profi talan az, hogy a tuske eleje X alaku, es eles, kozepe kicsit homoru. Alulrol es felulrol is jonnek a tuskek, mindketto atszurja a szemet, es kozepen megfogjak a magot. Aztan lefele megy mindketto, kiviszi a magot, majd a felso felfele visszahuzodik.
keresd meg a "mi ez a szerkezet" topikban bancsijacsi vagy budaij nicket. hatalmas gyujtemenye van multszazadi meggymagozo gepekbol, egesz ipariak is vannak kozottuk.
Sziasztok Végre egy értelmes kreatív társulat. Egy kicsit off témában kérem a segítségeteket. Meggymagozó gépet szeretnék építeni, mert a boltban kapható szemenként magozó típusú csodamasina használhatatlan, ha kicsit is több cseresznye / meggy magozására lenne szükség. Szóval a kérdés az, van e valakinek ötlete, hogy is néz ki egyáltalán egy ipari jellegű gép, amit esetleg el lehetne otthon készíteni. Sajna meggymagozó készítése házilag topik még nincs .
kulonben hogy ne legyen nezetelteres a csigat amit csinaltam azt nem tomoriteni hanem csak adagolonak akarom hasznalni ha nem lesz jo a gephez akko gondolom megfelel az adagolohoz amit a kazan melle fogok csinalni szerintem nem lesz kiteve olyan nagy eronek vagy talan igen?
Ezek a képek sokat lökni a brikettáló gépek házi gyártásában--amúgy a kútfúrókat és a gabona felhordó csigákat így szokták gyártani.Én nem tudom de egy cseppet hosszabnak képzeltem volna el mivel a 2-300 bar nyomást csak így tudom elképzelni.Na mindegy csak müködne már valakinek.A fényképet elnézve a motor is megvan vagy 20 KW-os.
Szeretném megköszönni Valakinek aki az emailcimemre kűldött egy nagyon értékes anyagot 21.20 -kor! Sajnos arról aemailcimemről nemtudok vissza válaszolni mert kifelé nemmegy! Ha lehetséges kűldje el nekem a pontos email cimét mert ott csak a neve szerepel! A telefon pedig valamiért nemmüködött! Mégegyszer nagyon köszönöm! Zsozé
De ezeket műanyag porkeverékekhez vagy granulátomokhoz használják nem hiszem ,hogy kapásból jók lennének fűrészporhoz (bár kitudja)--a meneteknek mélyebbeknek és kisebb emelkedésünek kellene lennie--a többi rész viszont tökéletes.A negatív kúposság a csiga tengely magon a gyúrás és a feltárás miatt is fontos de ez brikettáló gépnél nem látnám szükségességét csak a második zónában csökkenteni a menet emelkedést.
Szevasz Laci! Én az alkatrészeket régi mezőgazdasági gépekről szereztem! Ha lehet akkor olyan hidraulikahengert kerits, aminek a kinyomó rudja 40-50cm! Az olajpompa pedig birja a kellőmennyiségű olajat nyomni a hidraulikahengrbe! A dugattyu átmérője legyen egy miliméterrel kissebb mint a cső átmérője. Az olajtartály 2mm vastag lemezből van összehegesztve és 40 literes amiben 20liter hidraulikus ollaj van. Röviden ennyi. Ha valami nemvilágos , kérdez nyugottan! A legelső brikettemet egy 3,5 cm átmérőjű csőben nyomtam keresztűl egy 2 tonnaig nyomó emelővel!
Azt szeretném kérdezni, hogy a gépet milyen alkatrészekből építitek. Milyen gépekből származnak az alkatrészek. hidraulika , szivattyú egyebek. Milyen kritériumoknak kell megfeleljen?
Hát erre én is kiváncsi leszek, szvsz egy ráhegesztett csigavonalat még elbírna, de ennél több szinte biztos hogy letörik, még akkor is, ha folytonos a hegesztés. Ezeket szerintem nem véletlenül öntik, vagy marják, pláne fürészpor tömörítéséhez nagy erők kellenek.
Kszönöm szépen.Én is hasonlóan gondolkodom csak annyi eltéréssel ,hogy kb 60 -70 mm-estengelyre 25-ös kvadrát anyagot melegen rátekerni spirál alakban közben pár helyen rögzíteni és valamivel sűrűbb menetemelkedéssel(mondjuk elég sok acetilén elfogyna).Az István által készített csigánál attól félnék ,hogy hamar lefog törni a menet-bár ne legyen igazam és akkor én is így csinálnám majd.Nagyon kíványcsi vagyok az eredményre mert a kreatív ötleteket mindig előtérbe vannak nálam.
Szia István .Nem küldenéd el nekem is azokat a fényképeket.Kíváncsi lennék rá mert nekem is vannak ötleteim csak ki kellene próbálni--ami még messze van.Én az egész dolgot az alapanyagnál akarom kezdeni mert az a legfontosabb.Azthiszem kb egy hónap múlva tudok belefogni az aprítékoló gépbe ill. a darálóba mert szeretném olyan méretben csinálni ,hogy valami jövedelmet is hozzon.A csigás brikettálót én egyszerűbbnek találom és folyamatos a teljesítménye és a vezérlése is egyszerübb mint a hidraulikusoké (szerintem).
Nemzavarsz meg a beleszólásoddal! Sőt! Nagyon is örülök hogy hozzászólsz a dolgokhoz! Mert mindig kell valaki, aki másoldalból is nézi a dolgot! Igy lehet szépen előrehaladni! Köszi az eddigi hozzászólásaidat!
Először úgy értettem ,hogy csak a töltés miatt kell.Igazából nem akarlak megzavarni a tervezésben mert az adott helyzetben úgyis a kisérletek fogják megadni a végső megoldást--jelenleg nem tudok ezekre idöt szánni, csak így "beleelmélkededésekbe"megyek bele.Lehet később változni fog a véleményem.De szeretném ha neked (és másoknak is)sikerülne egy jó kis gép--és talán egyszer én is hasznát venném a tapasztalatoknak.
Annak a csigának az a lényege, hogy előtömöritsen! Ami azért fontos hogy minnél több anyag kerűljön a dugattyu elé! Ugyanis ha a dugattyu már egyszer áthaladt a beömlőnyillás felett, akkor a következő adagolás egy ujjabb brikett! Ezért nemmindegy, hogy mennyi anyagot ( keveset, vagy többet) présel össze a dugattyú! Az anyag mennyiségétől füg hogy milyen hosszúságu lessz a brikett! Egy töltés a negyedére préselődik össze! Idáig én ezt figyeltem meg!
mindenkeppen az a fo gond, hogy ezek a cuccok nem szivesen mennek le egy tolcseren meg hasonlokon. a csiga ugytunik a szokasos kenyszerito eszkoz. a vibrator is jo lehet. lehet hogy ket szembeforgo fogaskerek/bordashenger (mint a szolozuzo) is jo lehetne.
Őszintén megmondva nem értem a csiga logikáját mivel tömörítést nem végez így feleslegesnek találom--ugyanott vagy ha lyuk felett van a "tölcsér" és a dugattyú hátsó vagy töltő helyzetben bekapcsol a vibrátor.
Ehhez viszont nem kell olyan "bika" csiga, mint amit alább belinkeltem, mert ugye a tömörítést nem az végzi, csak a behordást. Elég valami olyasmi, mint amilyen a terményfelhordóban/zsákolóban van. mondjuk egy tengelyen 2-es vaslemezből, ezt akár házilag is meg lehet csinálni.
Köszi a biztatást ! Nem mondok le a dugattyus géprő, mert azt már csak bekell fejezni !Csak jelenleg időhiányban szenvedek, még 2 hónapig! De ezt a csigás présgépet is igen jónak találom, meg egyszerűbnek tűnik a szerkezete! Csak megfelelő csiga kell hozzá!
Ejha levehetnénk egyet erről a képről! Sajnos az ocskavastelepen már próbáltam keresni a környékemen, de sikertelenűl. Irod hogy ezek itt a képen brikettáló csigák! Szeretném kérdezni, hogy ott ahol ezt a képet találtad, nincs e véletlenűl a présgépről is valami használható kép?
"Kezicsókolom a brikettáló érdekelne, szétszedhetnénk hogy leméregessem? Esetleg lefénymásolhatnám a tervdokumentációt? Csak hogy tudjam, mit veszek!" :-D
A csináltatással az a baj, hogy egy már működő gépen kellene nagyon pontosan lemérni a méreteket. Lehet, hogy egy kicsit kisebbre/nagyobbra veszed pl. a menetemelkedést, és már nem jó. Nem biztos, de nem filléres dolog.
Nem kúpos de a csiga belső átmérőjét szokták néha kúposra (negatívra is gyakrabban) de így a menet emelkedést is megváltoztatják mert a csiga átmérője hengeres de ezzel a témával nem érdemes foglalkozni--túl bonyolult.Én csak barkácsolás oldallal foglalkoznék itt pedig mindig abból kell szinte kiindulni ,hogy mim van illetve mit tudok olcsón beszerezni(méh-telep) mert csigát csinálni komoly eszterga kell.Csakhát tetszik a folyamatos működése és teljesítménye.Nekem van két hidraulika szivattyúm is eltéve rosszab idökre de mindig a vezérlésnél vagyok vagyok felakadva mert még nem tudtam szerezni ,meghát ha valamit csinálok akkor már legyen termelékeny és hozzon valami jövedelmet is.
Nem kizárt, hogy esztergával lehet ilyent csinálni. esztergályos én vele csináltattam néhány alkatrészt, amit máshol nem vállaltak a kis méretei miatt.
A másik olyan hely ahol fémmegmunkálást csinálnak, az Rákospalotánál van, ők konkrétan fogaskerekeket marnak, de viszonylag nagy gépeik vannak. www.fogaskerekek.hu (ők nem vállalták azt amit a másik igen)
Legalább ilyesmi kell hozzá, ilyet szerintem barkácsolni nem lehet. Találni kell valami gépet, amiben ilyesmi van, azután valami bontóban/ócskavastelepen keresgélni. Ezek egyébként brikettáló-csigák.
Valamikor én is úgy gondoltam hagy a csigás présnek kúpban kell összemennie, amivégett leis mondtam arról! Pedig a csigás prést jobbnak látom, mert szerintem kevésbé bonyolultabb az összerakása ! És ha minden igaz, akkor több brikettet lehet vele lgyártani egy óra alatt, mint a dugattyus ! Nagyon örűlnék ha valaki itt betudná mutatni a csigás prést! Persze képekben is ha lehet!
hmm. lehet hogy leszolgalt extruderbol egyszeruen lehetne komoly teljesitmenyu cuccot faragni?
en mindig azt hittem, hogy abban kupos a csiga. de akkor nem is?
zsoze gepen sincs kup sehol, a nyomast az allitja be, hogy milyen hosszu a cso a kijarat elott, a benne levo osszepreselt cucc ahogy surlodik a falon, az adja az ellennyomast.
Én anno a 80 as évek elején nagyon sokat szereltem extrudereket de semmi komoly -egy nagy falvastagságú cső a végén egy karima hegesztve (pajzs) hozzá illesztve komoly csavarokkal egy másik karima amihez hegesztve a szerszám ez esetben egy kúpos cső.Csapágyazása sikló támcsapágy volt(egy vállas persely) ami inkább komoly a csiga de gondolom egy leszázalékot extruder csiga indulásnak megtenné.A meghatása is egyszerű volt -kivétel a kétcsigás modernebb gépeké.
Az egycsigás megoldás tetszik mert egyszerű és folyamatos de milyen hosszú a csiga és az átmérője--vajon honnan lehetne megtudni?Amit a műanyag feldolgozásban használnak azok 80-120mm átmérővel és 2-3 m hosszal rendelkeznek--még nem láttam présgépet ami brikettál.
En az elsore gondoltam, annyi kiegeszitessel, hogy lenne egy husdaralo tomofa szeru dolog, ami leerolteti a cuccot a hengerbe. Az alja homoru lenne, hogy ha sikerult teljesen lemennie (nem mindig), akkor ne erjen a dugattyuba, hanem hengerre zarja a toltonyilast.
Szevasz Halálosztó! Valami hasonlón gondolkodom én is, mivel a gyári brikettáló is igy adagol! De van még egy másik ötletem is amit megpróbálok lerajzolni érthetően!
mostmar en is ugy gondolom, hogy nem is annyira tolcser kellene, hanem egy nagy doboz az egesz kore. azt teleszorod a cuccal. Bele meg egy fuggoleges palyan mozgo tololap, aminek a lapja a csobol kivagott hengerpalast darab. nem is kell linearisan mozogjon, egy nagy karon is jo. lecsukod, atmegy a 20-30centi forgacson, benyomja a csobe es lezarja a csovet. ha tomorebb az anyag, akkor persze nem tud odaig lemenni, de nem baj, mert akkor is mar jo tomor cucc lesz alatta vegig.
A betöltéshez: Mi lenne, ha egyszerűen valamilyen súlyt tennél az anyagra, így az magától tolja be a cuccot a gépbe (persze végálláskapcsolókkal vezérelt kis elektromágnessel célszerű lenne nyitni/zárni a tölcsér kimenetén), vagy egy olyan munkahengert alkalmaznál, ami felülről nyomja be az anyagot a csőbe?
Nos, a gépem amint látod a lenti képen, 2kw-os villanymotorral működikés birja az iramot! Csak a csak a brikettálandó anyag betöltését kell megoldani és felgyorsitani! Mert nemmindegy, hogy egy óra alatt amig pörög a vil.motor 10kg brikettet álitok elő, vagy 70kg! A tőlcséres megoldás a beömlő nyillás felett az ok! Csak oda is kell valami, ami miután visszjött a dugattyú, rögtön töltse a lehető legtőbb anyagot a csőbe!
Egy gyári brikettáló ami 4,2kw villanymotor hajt , 1 óra alatt 50-70kg szalmabrikettet tud előállitani 3kw /ó fogyasztásból (ezt a gyári gép adataiban olvastam)! Szóval ha jól számolom kb 40órányi brikettálásal alő lehet állitani a brikettet 1 szezonra!
szevasz Tigano! Előszöris köszönöm a gratulációt! Kérdésedre válaszolnék! 1. A lakásom kifűtéssére ami 250m2 és szigetelt, a fűtési szezonra durván 26 mázsa szalmabrikettre van szükség! Szóval ennyi szalmát, mivel falun lakom bármikor szerzek ingyen ! Még meg is köszönik , hogy elviszem! Némi fűrészport is betudok szerezni, ami egyenesen mehet a brikettálóba. Kertesház lévén sok fűvet kaszálok amit eleve össze szecskáz a fűnyiró! Szóval ezis ingyen van! A széna szintén keverhető a szalmával vagy magában is!Töbnyire kevert széna szalmabrikettel fűtöttem már 2 szezont! Amire én azt mondom hogy kitűnő!
mindmar lattuk a gep megvan csak a toltoresze hianyzik .azon kell gondolkodjunk hogy menne gyorsabban az utantoltese. segitsunk zsozenak hogy meg tudja csinalni
1. Nem csak fűrészpor jó, bármi, amit "x" cm-nél kisebbre össze tudsz aprítani. Pl. erdészeti ághulladék, venyige, szalma (felénk hegyekben áll, a kutyának sem kell), akármi. 3. Régebben számolgattuk mi ezt, asszem 1 kW-al kb. 10 kg brikettet lehet előállítani. Persze gyári cuccal.
Nem én találtam ki.A technológiai leírásban van így,hogy a brikettálandó anyagot erösen kiszárítják,préselik és csomagolják.Tárolás közben áll be általában a 10 % körüli víztartalom--szerintem a kötés és a szilárdsági előírások miatt csinálják így.Természetesen a száraz szalmát nem kell locsolni de gondolj bele az aprítékok nedvesség tartalmába--50-70% sem ritka (energia fűz,nyárfélék,stb.).Ha a brikett több vizet kap akkor szétesik.Vagy csak szalma brikettről van itt szó?
Elsőként engedd meg, hogy gratuláljak! Nagyszerű az ötlet, és a megvalósítás is :-)
Azonban néhány kérdés:
1. Honnan szerzel annyi alapanyagot, amiből egy egész télre való briketett tudsz gyártani? (tudtommal az újabban kirobbant brikett láz miatt lassan hiány lesz a fűrészpor, főleg, mert már részben az energiaipar is használja)
2. Mennyiért lehet alapanyagot beszerezni?
3. Mennyibe fáj a villany az egész éves tüzelőanyag előállításához?
szalmara nem tudom, de mondjuk fenyofara ha szabadon all viztol vedve, akkor ugy 10%-ra all be a viztartalma! tehat a szaraz szalmaban tuti an viz.
csinalsz belole egy brikettet, vagy csak begyomoszolsz egy papirdobozba annyit amit birsz, megmered grammos konyhai merlegen. beteszed egy orara alacsony hofokon elektromos sutobe, megmered ujra. meglepodsz. ujabb ora utan lehet hogy megint!
Örülök hogy, hogy egyre töbnek tetszik a topik! Remélem, mégtöbben leszünk,hogy sok sok ötlettel segitsük egymást! Kérek mindenkit, hogy ha valamit elért a brikettáló gép összeálitássában, vagy van valamilyen tervrajza, akkor tegyen fel róla képet, rajzot, bármit, igy segitve egymást ! Üdv. Zsozé
A gyári cuccoknál általában 10-15 % nedvességtartalmat adnak meg. Nem is értem: ha száraz szalmám van, akkor permetezzem, hogy meglegyen a nedvesség-tartalom?
szerintem akkor szetesne. a fa a szaradasnal komolyan zsugorodik. a preselesnel egymasbakapaszkodnak a forgacsok. ha utanna mozog, tuti szetesik.
viszont szaritani jo lehet egy gyumolcsaszalo stilusu napkollektor cucc. ez egy ferde doboz valami atlatszo fedessel. akar egybol benne a szaritando, vagy a felso vegen labakon egy doboz, amiben. a ferdere ugye nagyjabol merolegesen jon a napfeny, belul fekete, igy felforrosodik benne a levego. a meleg levego felszall, mivel ferde, felszall a felso reszebe. atmegy a szaritandon, es kimegy. igy a cucc folyamatosan forro mozgo levegovel van szelloztetve.
És az 50-60 % -os nedvesség tartalmat hol fogja elveszíteni az apríték---ma csiga 1,2 vagy3.zónájában?Mert a préseléshez 2-5% nedvességtartamú anyag kell.Aprítékot szerintem extrudálással csak nagy méretekben lehetne--inkább a fűrészporra vagy apró darálékra alkalmas.
Én csak egy pár napja keztem el foglalkozni a témával, úgyhogy nagyon örülök a topiknak. szuper jó. Sajnos én egyenlőre ötlettel nem tudok előállni, de igyekezni fogok. Kérlek ha tudsz küldj nekem valami kiindulópontot amivel el tudnék kezdeni egy brikettálógépet építeni (rajz, leírás, anyagigény,stb) bármit szívesen fogadok amit ti tudtok. Előre is köszi. Tisztelettel:S.L. sofalvi.l@gmail.com
Hát én egyszerűbben oldottam meg a vibrátor asztalt--egy 230 voltos 80 W-os trafót szétszedtem majd a 230-as tekercset felraktam a kötegelt E lemezre és a vasmag nyitott maradt ezt rögzítettem egy deszka lapra majd egy régi számítógép házat ráborítottam úgy ,hogy a légrés a lemez és a vasmag között kb. 2 mm volt.A tekercsel sorbakötöttem egy diódát és amikor megkapta az áramot a tekercs tökéletesen rázta a lemezt.Szerintem ez műkődne vaslemezből készült tartályok oldalán is.Ipari célra pedig úgy csinálják ,hogy a motor tengelyének mindkét végére tesznek excenter tárcsát vagy sima tárcsákat amit megfúrnak a szándékos súlypont eltolás végett.
Teszek majd fel filmet is a gép működésséről, ha lehet, hogy mindenki tisztán lásson! Csak az majd egy másikugyanilyen gépről lessz, amihez beleegyezést várok.
hali. Én ezt a gépet szintén a szalmbrikett előálitása végett csináltam! De ugyanugy lehet vele fűrészport is brikettálni! Amugy a villanymotor ami az egésszet hajtja az 2kw, és tökéletesen birja!
Én szalmabrikettálóban gondolkodtam, az is valami hasonló, csak azt még aprítani kell előtte. Néhol hegyekben áll a fölösleges szalma, nem kell senkinek. Lehet, hogy belefogok?
szevasz zsoze1 le a kalappal szuper a topikod vegre valaki evel a temaval is foglalkozik csak igy elore!!!!!!! majd valamivel en is besegitek a topikra remelem hasznos anyagokal segitek be.
Olyat egyszerű csinálni, csak egy motor kell aminek eleve elgörbült a tengelye, vagy oldalról átfúrni a tengelyét és belerakni egy csavart, két anyával rögzíteni.
Lehet hogy igazad van, ki kéne próbálni hogy működik így. De gondolom a topikgazda ezen már túl van, és erre kérdezett rá konkrétan. Így elég lenne egy sima tölcsért lemezből odahajtani, valahogy felbilincselni, aztán már csak két végálláskapcsoló kell és megy az automata...
Ez tenyleg erdekes kerdes. Mondjuk a brikett egyszeruen szallithato, es hagyomanyos kalyhaban elegetheto.
Nem kell ilyen bonyolult szerkezet szerintem a toltonyilas lezarasara, ennyivel nagyobbra kell venni a dugattyu loketet, es akkor eloszor tok lazan betolja a toltetet a zart reszbe, es utanna kezdodik csak a moka.
Én mondjuk eleve nem értem miért a brikettálás, olyan kályha kell amibe jó a fürészpor is :) inkább ágaprítógépet építenék. ( ha lenne hozzá házam meg ágam aprítani)
Az régi egylövetű, hátultöltős puskákéhoz hasonló reteszelést kéne rárakni. Első gondolatom egy idom, ami beleillik a töltőnyílásba, meg egy burkolócső, ami az egészre rácsúszik, és lezárja.
A lezáró idomot valamilyen pöcökkel a burkolócsőnek kéne a helyére húznia, amit pneumatika, vagy egy másik hidraulikus henger mozgat.
A töltőnyílást lezáró idomnak két irányban is mozognia kell: a sajtolócső tengelyére merőlegesen, illetve azzal párhuzamosan. Ilyenkor kell valamilyen bonyolultabb mechanikát építeni ami ki tudja emelni az idomot.
Vagy nincs külön burkolócső, hanem a töltőnyílást egy beleillő modullal egy hidraulikus henger zárja le, ugyanakkora erővel mint amit maga a sajtoló henger csinál.
A cső végére nemkell semm ami vissza fogja a brikettet! A cső kimenete nem kupos ! Ugyanaz az átméröje mint az eleje! Bármennyire is hihetettlen, de ez igy van! A legelsö tankolás még lazán megy keresztül a csőben ! DE aztán minnél többet adagolsz bele, úgy préselődik össze, mig végöl kijön az első brikett ! Aztán már minden egyes adagolás egy uj brikett!
Nos uraim! Mint tudjuk a brikettálógépet nagyon drágán árusitják amit meglehet vásárolni, de a tervrajzot az összeszerlésséről, senki nemakarja megmutatni, eladni! Pedig ha olcsóbb volna, akkor sokkal több ember tudná hasznositani a körülötte lévő mezőgazdasági hulladékot, BIOBRIKETT formájában !Ezáltal kevesebb erdőt kellene kiirtani az egyre drágoló gáz végett!!! Nekem, egy barátom ötlete folyamán már sikerűlt összeálitani egy, hidraulikus brikettálógépet! Ami a biobrikettet a kellő keménységre és formára már összepréseli! Csak még az adagolás gyorsabb folyamatán kell egy cseppet gondolkodni, ötletet adni! Vagy ha valakinek az egész gép összeállitássára van ötlete, hát azt itt segithet , beleszólhat!
A cső átmérője let kissebb is , attól füg hogy milyen vastag brikettet akarsz!a dugattyút én kézzel vezérlem előre, hátra! Nemkell félned attól, hogy ha a dugattyuú végig megy akkor szét nyom valamit, mert a biztonsági szelep az elosztóban kinyit és átengedi a nymást! 
a kep lemaradt bocsi ez is olyasmi amit en csinaltam csak ez nagyobb :))
a kivagas a csoven az 3cm a gugattyu lokethossza 4cm
sziasztok csinaltam egy kompreszorbol egy utveprestcsak az a baj nem all ossze jol az anyag a "brikett" nem tom hogy miert.az ero az nagy szoval akkorat ut hogy az egyik kompreszorfejet kettetorte ez mar a masodik gondoltam nincs melegitoje azert nem all ossze de tegnap tettem ra azt is es meg akkor sem nagy a valtozas.a gep eleg gyorsan mukodik varom a hozzaszolasaitokat es a tippeteket hogy mit kezdjek vele meg probalkozni 
Erről van film is amin elég meggyőző a gép! Csak ő szerinte lassu! Remélem feltudom tenni a videó felvételét!
